Szolnok Megyei Néplap, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-16 / 192. szám
1972. augusztus 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Kevesebb szekunda Pedagógusok összefogása a bukások ellen Évek óta nagyon sok Pedagógus foglalkozik a problémával : hogyan lehetne csökkenteni az első osztályosok bukásának számát. Miniszteri rendelet is jelent meg arról, hogy annak a gyereknek, aki az első osztályban néhány, meghatározott tárgyból elégtelen osztályzatot kap, nem kell osztályt ismételnie. A probléma azonban ezzel meg nincs megoldva, llku Pál A kunszentmártoni példa A kunszentmártoni járásban példamutatóan valósítják meg a miniszteri levél útmutatásait. Az óvónők negyedévente szakmai, politikai továbbképzésen vesznek részt. A tanfolyamokat a Szarvasi óvónőképző intézet tanárai vezetik. A nagycsoportos óvónők gyakran ellátogatnak első osztályokba, a tanítók pedig óvodákban hospitálnak. A tapasztalatokat kölcsönösen felhasználják munkájukban Szabadkai Lászlóné (Cibakháza), Horváth Endréné (Csé- pa), Péter Lászlóné (Kun- szentmárton) nagycsoportos óvónők a többiektől valamivel eredményesebben kovácsolták kis közösséggé csoportjukat. A követelmény- szint mindenütt egyforma, de a tömeges szemléltetés, a sok-sok játék, a közvetIskola-előkészítő tanfolyamok Egyre több gyerek vesz részt hathetes iskola-előkészítő tanfolyamon a kunszentmártoni Deák Ferenc művelődésügyi miniszter 1972. február 2-án körlevelet intézett az ország pedagógusaihoz, melyben többek közt, foglalkozik a nagycsoportos óvónők munkájával. A jövőben több gondot kell fordítani az 5—6 éves gyerekek megközelítően azonos tudásszint- jének kialakítására. Nagyon fontos ugyanis, hogy a tervszerű nevelőmunka már az óvodában elkezdődjék. lenség. a személyiség alapos ismerete jobb munkát eredményezhet. Az 5—6 éves gyerekek megismerkednek a tér. a forma, a mennyiség fogalmával. Megtanulják a helyes ceruzafogást, s alapos anyanyelvi ismereteket szereznek, a járás óvodásai rendszeresen és gyakran látogatnak el piacokra, üzemekbe, orvosi rendelőkbe, stb. A gyerekek sokoldalú megismerését szolgálják a névnapi ünnepségek, a hazafias ünnepekről való megemlékezések, a családlátogatások. A szülők, sőt az üzemek is gyakran nyújtanak jelentős segítséget az óvodáknak. A legutóbbi pedagógiai napok alkalmából a gépjavító vállalat KISZ-szervezete tízezer forint értékű óvodai játékot készített. úti. a Mátyás király úti és a cibakházi iskolákban. Itt sűrítve és rövidítve tanítják meg a gyerekekkel az óvodai anyagot. Az 1971/72-es tanévben a járásban 923 óvodásgyerek iratkozott be az iskolába. Ugyanekkor 389 volt az ötévesek száma, ebből 311 járt óvodába, előkészítő tanfolyamon 39-en vettek részt, csupán az ötévesek 10 százaléka nem járt óvodába, vagy előkészítőre. Minden évben, március— áprilisban Szabó Istvánná óvodai felügyelő, a nagy- csoportos óvónők és a leendő első osztályos nevelők .megvizsgálják” a gyerekeket. hogy alkalmasak-e az iskolai tanulásra. A járásban még nem vezették be a tesztvizsgát. kérdésekkel győződnek meg a gyerekek ismeretköréről. Az iskolaérettek orvosi igazolást kapnak, a problematikus gyerekekkel pedig Bencsik Endre pszichológus foglalkozik. A sokoldalú előkészítés meghozta eredményét. Évente egyre kevesebb iskoláskorú gyerek marad vissza az óvodákban, (1—2 százalék), s csökken az első osztályokban a bukások száma is. A cél tehát az. hogy mennél több ötéves gyerek kerüljön óvodába vagy vegyen részt iskolaelőkészítő tanfolyamon. A probléma felvetésének aktualitását az adja, hogv nemsokára ismét kezdődik egy tanév, és az iskolákban hamarosan lemérhető lesz .milyen előnynyel indulnak a volt óvodás gyerekek. t. m. Kiállítások, tárlatok Masyar kerámia külfö dön FILMHETEK A BALATONNÁL Kedden este a siófoki teremmoziban Horváth Lajos, a Somogy megyei Tanács művelődésügyi osztályának vezetője megnyitotta a balatoni filmheteket. Ebből az alkalomból ősbemutatóra került sor: Bacsó Péter Forró vizet a kopaszra című színes magyar filmkomédiáját vetítették. A bemutatón részt vett a film rendezője és két főszereplője Gyarmati István és Szabó Lajos erdélyi színművész is. Augusztus 19-én a Szép- művészeti Múzeumban szerepel „Az európai tájképfestészet kezdetei” című kiállítás, amelyet előzőleg Berlin, Varsó, Drezda és Prága közönsége tekinthetett meg. A tárlat — amely az 1550— 1650 közötti évek festményeit vonultatja fel — négy szocialista ország múzeumának közös vállalkozása, amelyhez a világhírű lenin- grádi Ermitázs is csatlakozott. A magyar—svéd kulturális munkaterv alapján kerül sor augusztus 26. és szeptember 17. között az „Ember és környezet” című mai svéd képzőművészeti kiállításra az Ernst Múzeumban. A külföldi magyar kiállítások közül figyelmet érdemel a „Rómaiak Pannóniában” című bemutató, amely számos eredeti tárgyat, másolatot tartalmaz, júliusban nagy sikert aratott már Moszkvában is. Műemléki grafikák Az októberben megrendezésre kerülő műemléki és honismereti hónap alkalmából a Jászberényi Járási- Városi Könyvtár ismét kis- grafikai kiállítást rendez, összegyűjtik azokat a kis- grafikákat (ex libriseket, alkalmi lapokat), amelyek a magyar műemlék-épületeket, vagy részleteiket ábrázolják. A könyvtár és dr. Semsey Andor gyűjteménye, továbbá régi kiállítási katalógusok alapján összeállítottak egy jegyzéket, amely 140 ilyen lapot sorol fel. Ezt a jegyzéket á könyvtár elküldte minden magyar grafikusművésznek, ex libris gyűjtőnek, s kérték őket, hogy gyűjteményük alapján egészítsék ki és kölcsönözzék a tulajdonukban lévő kisgrafikákat a kiállításra. Ilyen módon nemcsak értékes kiállításhoz jut a könyvtár, hanem a készülő katalógus a művészettörténeti kxstatás értékes forrásává is válhat. Szederkény 700 éves A Baranya megyei Szederkényben kedden jubileumi tanácsülést tartottak abból az alkalomból, hogy az 1800 lakosú község most ünnepli fennállásának 700. évfordulóját. Az ülésen megemlékeztek a karasica-menti magyar és német lakta település küzdelmes századairól. s méltatták a falu fejlődését. virágzó jelenét. Az utóbbi negyedszázad alatt — többet fejlődött a község. mint a megelőző 675 esztendőben. Többek között törpevízművet létesítettek és mintegv másfélszáz házban bevezették már a vizet. A Karasica felett új híd ível. Száz személyes szociális otthon nyílt e községben. Modern sportpályát építettek. Teljesen újjáter- remtették a falu úthálózatát és közvilágítását. Felújították és bővítették az iskolát, s óvodát hoztak létre. A község új — száz házas — lakónegyedében megkezdődött az építkezés az idén. Both Fülöpné szerkesztőségünkhöz küldött levelében arra kér választ, hogy mire lehetne felhasználni egy jókarban lévő páncéltőkés zongorát? Levelében őszintén elmondja, hogy amikor kisfiúk, ifjú Both Fülöp másfél hónapos lett, elhatározták: híres zongoraművészt nevelnek belőle. Ebből a célból vásárolták a zongorát. A kis Fülöp nagy talentumról tett tanúságot. Már az első zongoralecke után összeomlott az albérlő idegrendszere, és amit évtizeden át nem tudtak elérni Bothék: az albérlő a második zongoraórát meg sem várva kiköltözött. Miután Vszjatoszlav Richter más elfoglaltsága miatt nem tudta elvállalni a gyerek tanítását, Bothék kénytelen-kelletlen helyi tanerőkre bízták Fülöpkét. Jellemző azonban a magyar zenepedagógusok áll- hatatlanságára, hogy Fü- löpke mellett alig fél esztendő alatt hét zongoratanár és tanárnő kedvetlenedéit el. Közülük hárman sekrestyés-harangozói állást vállaltak különböző dunántúli egyházközségekben, négyen pedig a zenei pályát is elhagyva villamoskalauznak mentek. Így aztán Fülöpke magára maradt tehetségével. De szó szerint, mert a család barátai is egyre ritkábban és egyre rövidebb időre látogattak el Bothékhoz. Fülöpke tavaly nyáron felismerhetően eljátszotta az Eleonóra-nyitányt, amit a kis Aradszky is szokott énekelni. Ez váratlanul nagy sikert hozott. Sikerült felépíteni Bothék balatoni nyaralójának egyik falát azokból a küldeményekből, amelyeket az egyszerű, ismeretlen járókelők, gyakran még zárt ablakon keresztül is feldobáltak Fülöpke szobájába. Ősszel már a másik falhoz szükséges tégla- és bazalt- kőmennyiség gyűjtéséhez kezdhettek volna, amikor a gyerek váratlanul rossz társaságba keveredett. Gimnáziumba került, ahol megismerkedett a fizikával. Ettől kezdve Fülöpke egyre kevesebbet ült a zongorához. Nem is tudott volna odaülni, mert a zongoraszéket felhasználta egy centrifugális erő kísérlethez. Olvasónkat az késztette levélírásra, hogy a minap Fülöpke Galvanlelemet akart készíteni a legvastagabb zongorahúrból. Mit csináljon szegény szülő? — teszi fel a kérdést Both Fülöpné. Es mert a kérdés közérdekű, szívesen válaszolunk: Ha már megvan a zongora, kár lenne azt a szárnyaló és vakmerő reményekkel együtt izzé-porrá törni. Egy kis ügyességgel, leleményességgel hasznos tárgyat készíthetünk minden valamirevaló zongorából. Kedves levélírónk például, amennyiben vezet háztartást, a zongora fedelét jól felhasználhatja gyúródeszkának. Fája rendszerint kitűnő, tartós, a politúr is csak eleinte jön le róla. Kitűnően alkalmazható bölcsőnek, de ilyenkor támasszuk fel a zongora tetejét és a húrokra tegyünk meleg, szintetikus plédet, alája pedig használaton kívül helyezett lavórt. Ha bölcsőnek használjuk a zongorát, akkor sem jövünk zavarba, ha feleségünk kettős-hármas ikrekkel tér haza a szülőotthonból. Sok család használja a zongorát például vzennyesládának. Elegáns, diszkrét, tartós és kitűnően szellőzik. Jól elhelyezve a zongora kiválóan alkalmas arra, hogy serdülő gyermekeinket zavar- gassuk körülötte, ha a nyári szünidőt nem akarják az olasz tengerparton, vagy a francia Riviérán tölteni. Rendkívüli esetekben is hasznát vehetjük a zongorának. Ha például erős felindulásban megfojtjuk a társbérlőnket, néhány napig feltűnés nélkül tárolhatjuk benne. Példáink is bizonyítják, hogy a zongora mindenképpen hasznos bútordarab. S ha rögeszménktől nem tudunk megszabadulni, és erőnek erejével zongoraművészt akarunk nevelni a családban, nos akkor már csak a rendszeres és folyamatos gyermekszüléssel kell foglalkoznunk. Tudniillik a másik kellék, a zongora már objektive adott. Es ha a hetedik utód sem teljesítené a szülői akaratot, akkor se legyünk kétségbe esve. A február elsején felemelt családi pótlékból, könnyen megtakaríthatunk annyi pénzt, hogy egy szép napon fuvarost fogadjunk, és elvitessük a hangszert valamelyik hulladékgyűjtő telepre. MlSKOLCZl MIKLÓS: Mire jó a zongora ? Három karcagi középiskolás diáklány, Perge Mária, Szilágyi Zsuzsa és Köti Erzsébet olyan nyári munkát talált magának, amivel nemcsak pénzt keresnek, hanem sok örömet is találnak benne. Kántor Sándor fazekas népművész műhelyében segédkeznek, elsősorban az .,{rókázásban”, a butellák, tányérok, kancsók díszítőmutívomainak felrajzolásában Debrecenben, néhány száz méterrel a Kossuth Lajos Tudományegyetem mögött minden átmenet nélkül megszűnik a város, és 23 kilométer hosszúságra elnyúló erdő kezdődik, a híres Nagyerdő, — ahonnan „messze száll a felhő...” — Most van igaza a dalnak — törölgeti homlokát Terge Lajos táborvezető, a Hajdu- Bihar megyei KISZ-bizottság munkatársa. — Amióta megkezdődött a VI. Országos DiáK Honismereti Tábor, ennek épp egy hete, még felhőfoszlányt sem láttunk. Százhét középiskolás és szakmunkástanuló érkezett ide a nagyerdei KISZ-táborba az ország legkülönbözőbb vidékeiről, hogy két hétre elmélyedjenek a honismereti kutatás legcélravezetőbb módszereméit tanulmányozásában. — Száztizenhét ember egyszerre hogyan végezhet elmélyedt kutatómunkát? — Sehogy. Épp ezért kisebb szakcsoportokat szerveztünk belőlük érdeklődési körüknek megfelelően. — Munkásmozgalmi üzem- és tsz-történeti, helytörténeti és krónikaíró csoportokba, továbbá szellemi és tárgyi néprajzi emlékeket, népdalokat, helyneveket irodalmi hagyományokat gyűjtő körökbe tömörültek a fiatalok. így már produkcióra alkalmas kis műhelyek jöttek létre. — Az a célunk — veszi át a szót Gálos Tibor, a Művelődésügyi Minisztérium főelőadója — hogy a honismereti tevékenység az iskolai oktatónevelő munka szerves részévé váljon. Erről beszélek mai előadásomban. Azt szeretném sugalmazni az itt megjelent fiúknak, lányoknak, hogy értessék meg iskolájukban tanulótársaikkal: az elsajátított tananyag akkor válik igazán élővé, ha saját környezetük példatárán mérik le a megismert törvényszerűségeket. — Az iskolák ebben a tekintetben máris szép eredményeket értek el — teszi hozzá Hevér László, a KISZ KB osztályvezetője. — A tábort immár hatodszorra megrendező szervekkel, a Művelődésügyi és a Munkaügyi Minisztériummal, a Hazafias Népfront Országos Elnökségével és a Népművelési Intézettel karöltve azt szeretnénk elérni, hogy a honismer réti érdeklődés a dolgozó fiatalok alapszervezeteinek munkájába is bevonuljon. — Épp ezért örülök, hogy az idén először szakmunkástar nulók is tagjai a tábornak. Megyénkből szakmunkás-' tanuló nincsen ugyan, de annál inkább három középiskolás leány: Szabó Ilona Tiszaföldvár- ról: — Néprajzi szakcsoportnak vagyok tagja. Elsősorban a „Hortobágy mellyékére” tett gyűjtőút élményei miatt örülök, hogy idejöhettem. Izgalommal várom a másik kirándulást, amikor a Sárrétre, többek között Kölcsey falujába, Álmosdra megyünk. Takács Katalin Kisújszállásról : — Nekem két esti foglalkozás tetszett nagyon. Egyszer az Alföld című folyóirat alkotói, másodszor a „Ki mit tud?”-ban olyan nagyszerűen szereplő Debreceni Népi Együttes látogatott meg bennünket. Most nekünk kell szereplésre készülni. Minden megye tájjellegű összeállítást ad. Török Márta Szolnokról: — Gyűjtés, vita, szakcsoport-pályázat, daltanulás, vetélkedők... Igazán nem nva- ralni jöttünk a Nagyerdőre. Remélem, hogy az új tanévben sikerül valamit átadni iskoláink szakköreinek abból,- amit itt tanultunk; (Okvetlenül megnézzük.) Sz. J. * Uj tengerszem a Mátrában Az Észak-Magyarországi Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat a Sót alapozásával hozzákezdett a mátrai vidék új „tengerszemének” kialakításához. A Mátraháza melletti, úgynevezett Csóréti völgyben épülő gáttal egymillió köbméter vizet felfogó mesterséges tavat képeznek. Ez a tó látja el ivóvízzel a Kékestető környékén lévő öt községet, valamint az üdülőtelepeket. Az új vízmű naponta háromezer köbméter egészséges ivóvizet szolgáltat. A százhúsz millió forintos beruházással készülő új mesterséges tó lehetővé teszi a hazai és külföldi turisták által mind nagyobb számban látogatott üdülőövezet továbbfejlesztését is. Nagyerdei honismerók
