Szolnok Megyei Néplap, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-14 / 164. szám
1972. július 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szorgos kezek tisztítják a tököt a Kecskeméti Konzervgyár tiszakürti telepén Tudomány a- szocializmusban III. Mire képes a tudomány ? Az emberi társadatom szolgálatába állított tudomány szinte csodákra képes. Máig aktuális program minden ember felszabadítása a nehéz testi munka, valamint az egyhangú, gondolkodást, harmonikus tevékenységet ném igénylő munkák terhe alól. Máig aktuális program, hogy mindenkinek legyen élelme, ruhája, lakása, vagyis, hogy minden lakóját a Földnek valóban, szabaddá kéll tenni, hozzásegítve őket képességeikhez, tehetségükhöz mérten az alkotó élet öröméhez, a kulturális, szellemi értékek élevezetéhez. És a tudósok gyakran hangot adnak annak is, hogy ha 'az egész földgolyón olyan társadalmi rendszer lenne, amelyben, a hatalom az anyagi és szellemi javak igazi megteremtőinek, a dolgozó embereknek a kezében van, akkor az emberiség már ma is teljes mértékben el lenne látva és hasznosíthatná a civilizáció minden áldását. De vajon milyen alapvető tudományos és műszaki- gazdasági problémák megoldása határozza meg elsősorban az emberek jólétét? Az ipari, mezőgazdasági, és a mindennapi élet színvonala nagymértékben függ attól, hogy mennyi a rendelkezésre álló energia, de különösképpen a villamosenergia meny- nyisége. Jelenleg a világban egy emberre mindössze 0,1 kilowatt kiépített, azaz felhasználható villamosenergia jut. Ez túlságosan kevés, ezért a nehéz testi munka nélkülözhetetlen, különösen a gyengén fejlett országokban. A természeti erőforrások lehetővé tennék e mennyiség sokszoros növelését. Ha például a világ összeg országában olyan ütemű lenne a villamosenergia lermelés fokozása, mint a Szovjetunióban, akkor az ezredfordulóig több mint ötvenszeresére fokozódnék a világ villamosenergia termelése. A legnagyobb lehetőséggel kecsegtető mesterséges energiaforrás, amelyen ma a tudósok dolgoznak, a termonukleáris reakció szabályozható megvalósítása. Ha ez sikerül — márpedig még ebben az évszázadban számíthatunk rá — a természet legnagyobb tartalékai tárulnak feL Egv liter közönséges vízben tulajdonképpen 160 kilogramm szén elégetésével egyenlő energia lakozik, egy 230 méter élhosszúságú kockában lévő Vízmennyiség pedig az egész világon egy év alatt megtermelt szénmeny- nyiséggel egyenértékű éner- giaforrást jelent. Ilyen kis anyagmennyiségekből, ekkora energiamennyiségek felszabadítását ígéri a tudo- ffiáfty a szabályozott termonukleáris reakciók révén! Meg kell jegyezni, hogy az így nyeft villamosenergia igen olcsó és könnyen hozzáférhető lesz. Ez pedig gyökeres változásokra vezet majd a kohászati és vegyiparban, Ezekben az iparokban a termékeket elektrokémiai úton gyártják m<^l, elektromos kisülésekben es nagy áthatoló képességű sugarak hatására végbemenő gyártási folyamatokkal , Külön köteteket kellene írni ahhoz, hogy csupán ez a forradalmi technológia milyen változásokra vezethet a Földön. Mindez nemcsak az anyagiakat, a termelési módot, hanem az emberi gondolkodást és életet is, minden tartalmával együtt változtatná meg. De mindennek vannak há'tárai, s a tudománynak számolnia kell a kedvezőtlen körülményekkel is. Fontos kérdés például, hogy van-e határ a villamoserőművek összteljesítményének növelésében, hogy ha a termonukleáris energia hozzáférhetővé válik. Van ilyen határ, s ezt a Föld felszínének és légkörének a termonukleáris reakcióban felszabaduló hő hatására beálló melegedése határozza még. Ha a reakcióból kiváló hőmennyiség elérné a Földet érő napenergia 10 százalékát, akikor a földi középhőmérséklet mintegy 7 fokkal magasabb lenne. mint ma. Ez valószínűleg az északi és déli sarkvidék hótakarójának rohamos olvadására vezetne, teljes özönvízzel fenyegethetne. Éppen ezért az előállított termonukleáris eneugia mennyisége aligha fogja meghaladni a Földet érő napenergia 5 százalékát. De ez is annyit jelentene, hogy a mainál tízezerszér több villamosenergiát lehetne előállítani. S ha a Föld népessége addigra a tízszeresére növekednék, akkor is 125 kilowatt energia kapacitás jutna egy emberre, vagyis 1250- szer több, mint ma... A tudomány ígéretei és lehetőségei tehát nagyok, de megvalósulásuk a tudományok társadalmi helyzetétől és feladataitól is függ. A Közös Piac legutóbbi egyik minisztertanácsának határozata '■*— amelyet a Francia Kommunista Párt leplezett, le az utóbbi időben —„minden vönalöfi takaródét fúj” á tagországok gazdasági fejlesztésében. Túl sok nyersanyagot, túl nagy mennyiségű energiát és fogyasztási cikket emésztenek fel a Közös Piac országai a határozat szövege szerint És a nyugati közgazdászok úgy ■ ítélik meg á helyzetet, hogy a konjunktúra nem tartható. olyannyira nem, hogy Vissza akarják tartani a népszaporulatot és Malthus elméletét elővéve, a terveket elméletileg megalapozottnak szeretnék feltüntetni. A szocialista országokban a tudományok szabadok és nincsenek kitéve efféle „re- cesszióknak”, s fejlődésük egyetlen feltétele, a társadalom töretlen szolgálata. De mi e szolgálat lényege? N. N. Szemjonov, Nobel- díjas szovjet akadémikus szavait idézhetjük, aki szerint a tudomány legnagyobb feladata az, hogy a legszélesebb néptömegeket bevonjuk a sokoldalú alkotó tevékenységbe. Nemcsak arról van tehát szó a tudomány és a társadalom kapcsolatainak fejlesztésében, hogy egyes tudományos eredmények mennyiben lendítik, fel a termelést, oldanak meg bizonyos társadalmi, szociális problémákat, hanem ennél sokkal többről. „Egyesek talán nem helyeslik a boldogságnak azt a felfogását — mondja Szemjonov akadémikus —, amelyről beszélek. Természetesen sok ember ma nem az aktív alkotó tevékenységben látja boldogságát, hanem abban, hogy a munkahelyről ' eltávozva, vagy napi munkája befejeztével az élet más örömeinek — csendes vagy viharos örömeinek — - adja át magát. Erős személyes meggyőződésem szerint azonban a boldogság effajta felfogása vagy a személyiség lelki szegénységéből és ürességéből fakadó, vagy pedig onnan, hogy hiányoznak azok a társadalmi feltételek, amelyek minden normális emberben meglévő alkotó törekvések és képességek megmutatkozását és kibontakozását lehetővé tennék. Röviden: ahhoz, hogy minden ember kifejthesse alkotó erejét és ebben örömét lelje, az ismereteknek, az esztétikai ízlésnek és a morálnak, vagyis az ember társadalomhoz és önmagához való erkölcsi viszonyának meghatározott szintje szükséges.” Amikor tehát a tudomány szerepéről beszélgetünk a társadalomban, s például azokat a konkrét feladatköröket ismertetjük, amelyek a távlati tudományos kutatási tervekben szerepelnek, voltaképpen arról van szó, hogy az ember egészséges tesu és szellemi életéhez szükséges feltételek megteremtésén hogyan s miként dolgozunk. A szocializmusban mindenesetre, ezt a munkát hosszú távra lehet tervezni, míg kialakul a tudomány és a társadalom mind tökéletesebb egysége, amely áthatja majd a hivatásos munka és a magánélet minden területét. Szluka Emii VÉGE. A Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról.) fejlesztése keretében és azzal összhangban — olyan intézkedésekkel kéll elősegíteni, amelyek a vállalatokat az eddiginél jobban ösztönzik az elavult, elhasználó-, dott állóeszközök selejtezésére, pótlására. A kormány felhívta az érdekelt minisztereket, hogy saját hatásköreikben kezdeményezzék az elavult állóeszközök ■ kiselejtezését. Az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének előterjesztése alapján a kormány felhívta a figyelmet a fogyasztói árszínvonallal öSz- szefüggő kérdések további vizsgálatára és az árak fokozottabb ellenőrzésére. Ezzel kapcsolatban a kormány megfelelő intézkedések megtételére utasította a minisztereket. / A Minisztertanács jóváhagyta a Világgazdasági Tudományos Tanács beszámolóját eddigi tevékenységéről és megszabta annak további irányát. A kormány tudomásul vette a Magyar Tudományos Akadémia tudományos osztályai és bizottságai, valamint a felügyelete alatt működő társaságok munkájáról adott tájékoztatást. Megállapította. hogy az Akadémia reformja óta kialakultak a testületi munka módszerei, és a tevékenység az új szervezetben tartalmasabbá vált. A Minisztertanács titkársága vezetőjének előterjesztése alapján a kormány — a kialakult gyakorlatnak megfelelően — felhívta a miniszterek és az országos hatáskörű szervek vezetőinek figyelmét az országgyűlés júniusi ülésén elhangzott képviselői észrevételekre és javaslatokra azzal, hogy vizsgálják meg azok megvalósításának lehetőségeit, és erről tájékoztassák az országgyűlés elnökét és az indítványozó képviselőkét. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Hírmagyarázat A tsz cs ÁFÉSZ építőipari részlegek bér- és munkaerő gazdálkodásának helyzete A Munkaügyi Minisztérium elemzésé szerint a mező- gazdasági tsz-ek építőipari közös vállalkozásainál és az ÁlTESZ-ek építőipari részlegeiben — az utóbbi időben tett intézkedések hatására — a bér- és munkaerőgazdálkodás tendenciái javulnak. Ezeknek az építőipari vállalkozásoknak egy részénél azonban — főként a fővárosban és környékén, valamint az iparilag fejlett területeken — gyakran az indokoltnál magasabb órabéreket fizetnek, s mivel a munkaidő is rendszerint hosszabb, mint- általában az építőiparban, a havi keresetekben aránytalanságok keletkeznek. Az állami vállalatokétól és a szövetkezetekétől eltérő bérgazdálkodá-' si rendszer ugyanis az említett építőipari részlegekben lehetővé teszi, hogy a dolgozóknak munkájukkal arányban nem álló összegeket is kifizessenek. Sokhelyütt kizárólag jól jövedelmező feladatokat vállalnak, különböző termelési pótlékokat számolnak fel a nagyobb nyereségből gyakran aránytalanul magas béreket fizetnek. Az építőipari dolgozók számához képest nem jelentős a kirívóan magas jövedelműek köre, az aránytalanságnak azonban így is káros a hatásuk, nehezítik az állami építőipari vállalatok és az építőipari szövetkezetek munkaerőgazdálkodását, növelik munkaerőgondjaikat, kedvezőtlenül hatnak a fegyelemre. A Munkaügyi Minisztérium előterjesztése alapján a kérdéssel a gazdasági bizottság is foglalkozott. A GB rámutatott, hogy a mezőgazdasági tsz-ek építőipari közös vállalkozásaira és az ÁFÉSZ-ek építőipari részlegeire továbbra is szüksége van a népgazdaságnak, viszont a lazaságokat, szabálytalanságokat meg kell szüntetni. Az ágazati irányító és a felügyeletet gyakorló szervek feladata, hogy gondoskodjanak a bérgazdálkodásban tapasztalható szabálytalanságok megszüntetéséről. A szövetkezeti sajátosságokat figyelembe véve szabályozniok kell a béren kívüli juttatások körét, azok igénybevételének .feltételeit, elszámolásuk módját. Az ÁFÉSZ-ek építőipari részlegeiben felül kell vizsgálni a bérszabályozás elemeit, s ha szükség van rá, a szabályozást szigorítani kell. Az ÁFÉSZ-ek építőipari részlegeiben és az építőipari közös vállalkozásoknál szabályozzák a törvényes munkaidőkeretet, a túlmunka felső határát. s gondoskodnak a műszakilag megalapozott követelmények kidolgozásáról, a bérek és teljesítmények elszámolására alkalmas bizonylati rendszer bevezetéséről. Az említett intézkedések 1972. november 30. és 1973. március 1. között lépnek életbe. * A KGST. államok konténeres fuvarozási rendszere A KGST közlekedési állandó bizottságának budapesti ülésén, múlt év decemberében írták alá a tagállamok kormányainak megbízásából a közlekedési miniszterek az egységes konténer-fuvarozási rendszer bevezetéséről szóló egyezményt és ennek programját. Megállapodtak, hogy a belföldi és különösen a nemzetközi forgalomban valamennyi közlekedési ágban nagy raksúlyú univerzális és spéciális konténerek alkalmazásán alapuló árufuvarozási rendszert hoznak létre, közösen egyeztetett műszakitechnológiai, gazdasági és szervezeti feltételek alapján. Az a cél, hogy a csomagolási költségek mérséklésével, a szállítmányok épségének biztosításával, a fuvarozás valamennyi szakaszéban megvalósított komplex gépesítéssel és automatizálással, az átrakás nélküli áru- fuvarozás megszervezésével jelentősen meggyorsítsák, ésszerűsítsék és gazdaságosabbá tegyék a szállítást. Az egyezmény jelentős hozzájárulás a szocialista gazdásági integráció fejlesztéséhez is. Az egységes konténeres fuvarozási rendszer a nemzetközi szabványügyi szervezet — az ISO — által ajánlott 10, 20 és 30 tonnás univerzális és speciális konténerek alkalmazásán alapul, a 20 tonnás konténer az alaptípus. Gyorsforgalmú konténervonatokkal, speciális tengeri és folyami hajókkal, gépkocsiszerelvényekkel szállítják majd ezeket a konténereket. Megszervezik a belföldi vonalakhoz csatlakozó menet- rendszerű nemzetközi konté- nervolanak hálózatát, s a különféle közlekedési ágazatok — vasúti, gépkocsi, vízi- és légiközlekedés — szállítmányainak átadására konténer-átrakóhelyeket létesítenek, egyes esetekben közös átrakó állomások építésére is sor kerül. A megállapodás fontos pontja az, amely kirhondja, hogy valamennyi szerződő fél beleegyezésével más Országok is csatlakozhatnak az egyezményhez. ^ Az egységes konténeres fuvarozási rendszer bevezetésének programja részletesen felsorolja a KGST tagállamok közötti tíz konténer-útvonalat, és üzembehelyezésük időpontját. A Szófia—Bukarest—Budapest— Pozsony—Prága-—Berlin— Rostock konténeres vasútvonalon már az idén megkezdődtek a kísérleti szállítások és jövő ’ évben kerül sor az üzemszerű konténerfuvarozásra. A Budapest— Csap—Kijev—Moszkva konténeres vasútvonal üzem behelyezésének határideje 1974. Figyelembe veszik azt is, hogy megfelelő megállapodások alapján a szocialista országok konténeres szállítási útvonala csatlakozzon más — de elsősorban szomszédos — ország útvonalaihoz is. A program szerint a tagállamok csaknem 90 konténer-állomást . létesítenek. Ennek jelentős része máris alkalmas a kísérleti és a tervszerű konténerfuvarozásra. Magyarország 12 konténerállomás építését tervezi: Budapesten és közvetlen környékén hármat, továbbá Debrecenben; Miskolcon, * Győrött, Pécsett, Szegedén, Szombathelyen, Nagykőrösön, Nyíregyházán és Sopronban. A KGST-lagállamok még ez év végéig megfelelő intézkedéseket tesznek a konténerek közös használatának szabályozására. •• Ügyészi vizsgálatok prognózisa Valamennyi főügyészség ímegvizsgiáija a következő hónapokban: hogyan érvényesülnek a nevelő-intézetekben élő állami gondozottakra vonatkozó rendelkezések. a főügyészségek a területükön lévő gyermekes ifjúságvédő intézetek, továbbá mintegy 90 nevelőotthon elmúlt tanévi tevékenységét is elemzik. Széles körű Vizsgálatot tartanak a lakásügyi hatóságoknál arról, hogy miként tartják meg az új lakásügyi jogszabályoknak azokat a rendelkezéseit amelyek a lakások elosztására vonatkoznak. Külön górcső alá veszik hogy a Kohó- és Gépipari Minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatoknál, illetve e vállalatok egyes gyáregységeinél miként tartják be az üzemi balesetek megelőzésére. bejelentésére és nyilvántartására vonatkozó jogszabályokat. Pontos része az ügyészségi munkatervnek: megvizsgálják az ipari szövetkezetek . alapszabályainak törvényességét. Az alapszabályok tartalma összhangban van-e a jogszabályokkal, s közgyűlési elfogadásuk, illetve hatósági jóváhagyásuk a törvényesség szerint történt-e. Továbbá ellenőrzik, hogy a hatóságok eljárnak-e azok ellen, akik megsértik a leve®ő tisztaságát védő rendelkezéseket.
