Szolnok Megyei Néplap, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-14 / 164. szám

* 4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. július 14. Trak ünnepe Latin-Amerika: Élősdiek alkonya Az amerikai polgári sajtó rendszerint úgy állítja be az Egyesült Államok kap­csolatait a latin-amerikai országokkal, a déli szom­szédokkal, hogy azok bará­ti és teljesen „egyedi” kap­csolatok. Nézzünk egy ki­csit a szép szólamok mö­gé is. A latin-amerikai kontinen­sen mintegy háromezer amerikai cég működik (köz­tük az Egyesült Államok 350 legnagyobb monopóliu­ma. (Ezek általában min­den befektetett dollár után négy-öt dollár hasznot húz­nak, ami évente hozzávetp- legesen másfél milliárd dol­lárt jelent. Az „egyedi” kap­csolatok eredményeként a latin-amerikai országok adóssága a külföldi mono­póliumoknál pillanatnyilag 15 milliárd dollárra rúg. Ezek a számadatok az úgynevezett törvényes osz­talékot tükrözik, amelyek a hátrányos szerződélek és köl­csönök eredményeként fo­lyik be az amerikai mono­póliumok kasszájába. Van­nak azonban más jövedel­mi források is, amelyeket — érthetően — sehol nyil­ván nem tartott, s különös­képpen nem publikált ma­nipulációk révén préselnek ki a latin-amerikai ország- gokból. Ilyen például az olcsó la­tin-amerikai nyersanyaggal való spekuláció a nemzet­közi piacokon, valamint a hírhedt „kettős könyvelés”. Értékes lelet Szombathelyen Középkori fogadalmi tábla Faragott fehér márvány idombormű került napvilág­ra a világhírű szombathelyi Isis szentély közelében lévő bazaltkőborítású római út ke­leti oldalán, leletmentő fel­tárás közben. A teljesen ép, 50x60 centiméter nagyságú reliefen Hermes, Silvanus és középen Modiust viselő fér­fialak látható, felirat nincs rajta. A II. és a III. század fordulóján készült, és foga­dalmi tábla volt valamelyik közeli szentélyben. — Kellene egy üzem- és munkaszervező szakember nekünk is — mondta orra hegyét nyomkodva Burbulya igazgató. Ez nála mindig a gondolkodás jele szokott lenni. — Kellene bizony — hagyta helyben Placsovics, a főkönyvelő, mert úgy érez­te, mégis csak más lenne egy olyan vállalatnál főkönyvel­ni, ahol ez az izé szakember dolgozik. — Akkor alkalmazzunk egyet! — bökött Burbulya mutatóujjával az íróasztal­ra, mintha egy hangyát akarna agyon nyomni. Pénz van rá? — Pénz? Egy olyan izé szakemberre... — Üzem- és munkaszerve­zőre ... — ... No, arra gondoltam én is... Szóval egy ilyen emberre lenni kell pénznek. Most már csak az a kérdés, hogy hozzunk-e ilyen szak­embert, vagy emeljünk ki sorainkból? — tette fel fon­toskodva a kérdést Placso­vics és úgy csüngött Burbu­lya ajkán, mint ama bizo­nyos gyümölcs a fán. Rövid, de tömör ormyo- mogatás: — Én úgy vélem ... Ügy gondolom ... Igen ... Ügy döntök, biztosan egyetértesz vele, hogy saját erőinkből oldjuk meg ezt a fontos kér­dést. Sőt, rögtön javasolnám is a Letenyét! Mi? amelynek segítségével az il­lető ország adó- es vámügyi szerveit vezetne felre. Aztán vannak más mód­szerek is. így peiaaui Ar- geiHinaoan az amerikai tár­sasagok a vniamosaram fo­gyasztásának növelése érde­kében tudatosan rossz vil­lanyórákat helyeztek el a fogyasztóknál. A Brazil Nem­zeti Bank számítása szerint az elmúlt három év alatt a külföldi társaságok törveny- ellenesen 200 millió dollárt csempésztek ki külföldre. Mexikóban egy amerikai cég (az Anderson and Cleyton) rendkívül olcsón jut nyers­gyapothoz, és ezt a termé­ket — felemelt áron — texa­si gyapotként adja tovább a nemzetközi, piacokon. A mexikói pénzügyminiszté­rium adatai szerint külön­böző csatornákon ebből a országból is minden évben több mint 200 millió dollár szivárog ki illegálisan. Kolumbia volt bányaügyi- és kőolajipari minisztere egyik beszédében a követ­kezőket mondta: „Akad­nak emberek, akik elször- nyülködnek azon, hogy az IPC nemzetközi olajtársa­ság 40 év alatt 690 millió dollárral maradt Peru adó­sa. Ugyanakkor Kolumbiá­ban ugyanez alatt az idő alatt a külföldi olajtársa­ságok legalább kétmilliárd dollárról nem számoltak el”. Chilében az Anaconda és A Mecsek hegyei között fekvő Orfű határában mint­egy félszáz hektárnyi kü- \ lönleges szépségű és termé­szeti értékű területet nyil­vánított védetté a Baranya megyei tanács. Oltalom alá került a mondabeli mecseki sárkány búvóhelye is:, aZ úgynevezett Sárkánykút. a szörny — így szól a rege — gyakorta elrabolta a mezőn dolgozó embereket, rettegés­ben tartva az egész környé­ket. Ám egy napon, amikor a barlangjában szunnyadt, irtózatos égiháború tört ki a Mecsekben, megmozdultak a hegy sziklái, és az egyik éppen a sárkány búvóhelye elé zuhant, eltorlaszolva a — A Letenye? Hm. Való­ban nem ostoba fickó. Ügy tudom, két diplomája is van, sőt, talán még szervezésből is vizsgázott valahol... De fiatal még! Ha most ki­emeljük, kivesszük a seprűt a kezéből, először is piszkos lesz megint az A—2-es csar­nok, s akkor joggal tilta­kozik majd újfent a szak- szervezet ... Másodszor meg mit mondanak az öregek? 'Öt nem javaslom ... — Mondasz valamit. i i A fiatalság könnyen hajlik az önteltségre ... Megvan! Mit szólnál, kedves Placsovics kollega, ha a Povácsai Ödönt tennérik meg üzem- és mun­kaszervezőnek ... Tizenkét évet dolgozott a Fordéknál, ott megtanulta, mi a meló! Megvan a közgazdász diplo­mája is, és... — Ugyan már, igazgató elvtárs ... hová gondolsz? — méltatlankodott Placsovics. — Povázsai disszidens volt és... — Ugyan .. 1 Jóformán még gyerek volt, amikor a szülei 1945-ben kivitték! Amint lehetett, jött haza és... — Akkor is . 1. Szocialista üzemet olyan valaki szervez­zen, aki ezt a kapitalista Fordéknál tanulta? Pfuj, már megbocsáss! PfujjíMit. mondanának a dolgozók? Meg nem is olyan nagyon fiatal már... A negyvenen is túl van... Még húsz év más amerikai konszernek 1970-ben lenyomták a réz árát, és 83 millió dollárral .maradtak adósak, illetve ekkora összegtől fosztot­ták meg az államot, a ki­csiny Costa-Ricában — az ország elnökének szavai sze­rint — az itteni legnagyobb amerikai cég a kávé árának mesterséges letörésével éven. te hozzávetőlegesen 30 mil­lió dollárt lop ki az állam- háztartás kasszájából. Ez jellemzi tehát az ame­rikai biznisz „egyedi kap­csolatait” a latin-amerikai országokkal. Az amerikai monopóliu­mokra azonban rossz idők következnek. A Busines We­ek című folyóirat panaszko­dik az amerikai tőke szem­pontjából negatív jelensé­gek fokozódására. Ezek fő oka az, — írja a folyóirat—, hogy a dél-amerikaiak mind­inkább ellenőrzésük alá akarják vonni az üzleti te­vékenységet. A lapnak valóban igaza van — a kubai ajtó pél­dául egyszer s mindenkor­ra bezárult a monopóliu­mok előtt. Nagy eredménye­ket ért el a chilei és a pe­rui nép is. Egyre kényel­metlenebbül érzik magu­kat az amerikai monopo­listák Venezuelában és Cos­ta Ricában. S ez az irány­zat egyre erősödik egész Latin-Amerikában. a déli részektől egészen a Rio- Grande-ig. kijáratot. A repedéseken aztán befolyt az eső, és az üreg lassan megtelt vízzel. S azóta valahányszor meg­mozdul a föld alá szorult sárkány, kiszorítja a barlang vizének egy részét, és ilyen­kor vastag sugárban buzog a víz a forrásból. A népi hie­delem ezzel magyarázta a Sárkánykút szeszélyes visel­kedését : néha csaknem el­apad a vize, máskor viszont bőségesen árad. A termé­szetvédelmi intézkedésekkel nemcsak megóvják az ősi mecseki monda helyét, de tovább is fejlesztik a terü­letet. és megy nyugdíjba ..'. Nem javaslom ... Helyette, tudod kire gondolok? Lukicsnéra! Az munkalélektanból disz- szertált és vezetőképzőre is járt... — Ugyan kérlek, az egy jó nő! — Na és? — Mit na és? A jó nő nem lehet okos nő. Bármi­lyen diplomája is van. — De akkor ki legyen az az izé? — tárta szét ta­nácstalanul a karját a fő­könyvelő. — Ügy gondolom, hogy a Kajevac kartárs kitűnően megfelelne ennek a feladat­nak — vonta össze határo­zottan a szemöldökét Bur­bulya. — A Kajevác bácsi? — Igen. Mit csodálko­zol?... öt nyugodtan nél­külözhetjük. A raktárban is csak azért tartjuk, hogy ki legyen a nyugdíjig az ideje. — De a szervezés... Az . üzemszervezés ? — hülede- zett Placsovics. — Lári, fári... A Kaje­vác bácsi ért hozzá ... Ti­zenöt évig volt szervező az üzemben ... Mármint közön­ségszervező _ Miatta nem b ukott meg évekig a Szín­ház ... Istenem, de jó ötlet is volt... Nem hiába: az igazgatónak a feladata, hogy ötlete legyen — mondta megelégedetten Burbulya és Kajevácért telefonáltatott. Gyurkó Géza Az ősi Mezopotámia föld­jén, amely egykoron a civi­lizáció egyik bölcsője volt, ezekben a napokban ünne­pelnek. A modern utód, Irak történelmének forduló- ' pontjait köszöntik. 1958. jú­lius 14-én hazafias katona­tisztek megdöntötték Fejszal király uralmát. Az iraki mo­narchia eltűnt a süllyesztő­ben és helyén az iraki köz­társaság emelkedett. Az 1958 júliusi fordulat­tal Irak megszűnt a közel- keleti imperialista érdekek hű kiszolgálója lenni. A köz­társaság kilépett a térség nemzeti mozgalmainak el­nyomására szolgáló Bagdadi , Paktumból. Hozzálátott, hogy felszámolja az angol gyar­mati uralom, a monarchia súlyos örökségét, a sok év- századós elmaradottságot. Az 1958 és 1968 között el­telt évtizedben azonban a kormányváltások, a puccsok sorozata, a kurd nemzetiség ellen kisebb megszakítások­kal viselt polgárháború. a haladó erőkkel szembeni meg-megújuló terror meg­akadályozta, hogy Irak va­lóban elindulhasson a fejlő­dés útján. Ebben nem kis szerepet játszottak az im­perializmus közel-keleti őr­szemei, a nemzetközi olaj- monopóliumok, amelyek félt­ve őrizték e szegény ország egyetlen kincséből, az olaj­ból származó, évtizedeken át zavartalanul bezsebelt bu­sás hasznukat. E bizonytalan korszaknak vetett véget egy újabb júliusi fordulat. 1968. július 17-én került hatalom­ra az Arab Üjjászületés (Baath) Szocialista Pártja, amely minden eddiginél töb­bet Ígért az■ iraki népnek, minden eddiginél haladóbb célokat tűzött az ország elé: véget vetni a testvérgyilkos kurd háborúnak, megterem­teni a gazdasági fejlődés alapját jelentő nemzeti olaj­ipart, végrehajtani a radiká­lis földreformot, kiková­csolni valamennyi haladó, nemzeti erő egységfrontját. E belső törekvések logikus következménye volt az anti- impérialista külpolitika meg­hirdetése, a Szovjetunióval és más szocialista országok­kal való kapcsolatok kiépí­tése. Egy programnak az érté­két az jelenti, mennyit való­sítottak meg belőle. Iraknak nem kell szégyenkeznie. Az 1970 márciusi egyezménnyel pontot tettek a kurd hábo­rúra s így o.z ország erejét más célok megvalósítására fordíthatták. A tavaly no­vemberben meghirdetett Nemzeti Charta elvetette a fejlődés kapitalista útját és olyan koalíciós kormány megalakítását szorgalmazta, amelyben a Baath párt kép­viselőin kívül helyet kapnak a Kurd Demokrata Párt és a kommunista párt képvise­lői is. Irak dűlőre vitte az ország gazdasági haladás szempontjából döntő fontos­ságú olajvitát. Április ele­jén indították meg a ter­melést a nemzeti olajtársa­ság szovjet és magyar segít­séggel feltárt olajmezőjén, júniusban pedig államosítot­ták a nagy nemzetközi tár­saságot, az Iraq Petroleum Company-t. Az iraki fellé­pés alapját az a Szovjet­unióval áprilisban megkötött 15 évre szóló barátsági és együttműködési szerződés ad­ta meg, amely egyben meg-, szilárdította és magasabb szintre emelte a két ország együttműködését. Ezekben a napokban tehát joggal ünne­pelnek a Tigris és az Eufrá- tesz országában. A modern Irak, történetében most elő­ször rátalált a fejlődésnek arra az útjára, amely sok viharban edzett népének egy jobb jövő lehetőségét kí­nálja. , Z. L Oltalom alá került a mecseki Sárkánykút Burbulya üzentei szervez vmmmBmmmmMmmmmmmmmmmm mmammmamm Bantu négerek bányáira bukkantak Az i. u. X. században, esetleg még néhány évszá­zaddal előbb is Dél-Afriká- ban olyap négerek éltek, akik ismerték a fémolvasz­tás előrehaladott technoló­giáját, és a jelenlegi bantu négerek ősei voltak. . . A World Archeology nem­régiben közölt egy régészeti és etnográfiai tanulmányt, amely szerint ' a kerámia megmunkálásának művésze­te és a szájhagyomány te­remt kapcsolatot a jelenleg Phalaborwa város körül élő törzs és a vaskorszakban itt élt népek között. A vas- és rézlelőhelyek kiaknázása során ma egyre gyakrabban bukkannak rá előzetes bányászati tevé­kenység nyomaira. A szak­emberek úgy vélik, hogy az európaiak megérkezése előtt már tízezer tonna rezet ter­meltek ki ezekből a bányák­ból. Lolweban 'például talál­tak 20 méter mély függőle­ges aknákat, arpelyekben ol­dalfolyosók nyíltak. A vája­tokbán talált faszénmarad­ványokból kiderítették, hogy i. u. 770 és 1000 körül foly­tattak itt bányász-tevékeny­séget Egyetemista feltalálók A Litván Tudományos Akadémia 12 díjat adomá­nyozott a köztársaság egye­temista feltalálóinak az el­múlt esztendőben elért ered­ményeikért. A jutalmazott munkák között szerepel mű­anyagok gyártástechnológiá­ja, textilüzemek korszerűsí­tési terve és más nagy, nép- gazdasági jelentőségű műsza­ki feladatok megoldása. Az egyetemi műszaki-tudo­mányos társaságok, szakkö­rök, tervezőirodák, melyek az ország valamennyi felső- oktatási intézetében működ­nek, több mint félmillió fia- , talt foglalkoztatnak. Csupán’ az elmúlt esztendőben mint­egy 1000 szerzői és szabadal­mi jogot adtak ki egyetemi hallgatóknak, «továbbá mint­egy 5 ezer szellemi alkotá­sukat alkalmazták a terme­lésben, amelyek több mint egymilliárd rubel értékű hasznot hoztak a népgazda- Bágpak. Uvegfantázia Vitalij Ginzburg vezeti a Ívovi Raduga Üveggyár ipar- művészeti műhelyét. Hivata­los képesítése így hangzik — szilikátipari mérnöktechni­kus. Az üveggel már diák­korában kezdett kísérletez­ni, most pedig elismerten iparműyész fokon bánik ve­le. .Munkáit eddig húsz nem­zetközi kiállításon mutatták be. A művész szüntelenül újabb utakat keres, ezzel egyre gazdagabbá válik alko­tásainak formanyelve. Ere­deti megoldásokat alkalma­zott a Kárpátok hegyilakói, a huculok esküvőjének áb­rázolásánál, mintegy illuszt­rációt alkotva a szájhagyo­mányokhoz és a népvisele­tekhez. A képen a Hutv.il esküvő cí „Elka 6521” Egy Bulgáriában gyártott hordozható elektronikus szá­mológép neve. Jellemző tu­lajdonságai a számolás gyor­sasága, a megbízhatóság és kompozíció egy részlete a pontosság. Az „Elka” a nagy számokkal végzett, négy számtani műveleten kívül hatványozni és gyököt.; vonni is tud. Költözik a város Költözködésre készül Sa- gonar városa a szibériai Tu- va Autonom Köztársaság­ban. A város mai helye kö­zelében ugyanis' néhány év múlva 240 méter magas gát emelkedik majd: itt épül a világ egyik legnagyobb erő­műve, a Szajano—Susenszki Vízierőmű. A régi Sagonár helyét az erőmű víztárolója Eoglalja el. ^ város új helyét 12 ki­lométerrel feljebb a Jenyi­szej mentén, festői környe­zetben jelölték ki. Itt épül­nek fel a minden modern szolgáltatással, iskolákkal, óvodákkal, kórházakkal ellá­tott sokemeletes lakóházak, a középületek és kereske­delmi központok, az autó­buszpályaudvar és a kikötő. Hosszú hajból — rövid haj A Buenos Aires-i vámőr­ség nemrég „testületi” haj­nyírást rendelt el azon „hosszúhajúak” között, akik nemzetközi hippi-találkozóra érkeztek az argentin fővá­rosba Latin-Amerika külön­böző országaiból. „Argentí­nában csak a szerzetesek és ' a kecskék viselhetnek hosszú szőrzetet” — jelentették ki / a vámőrök, akiket minden eshetőségre készen védelme alá helyezett a helyi rend­őrség.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom