Szolnok Megyei Néplap, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-09 / 160. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. július 9. A NAGY TARTALÉK ® Sürgető követelmény a korszerű szervezőképzés Szervezés szervezők nélkül — elképzelhetetlen. Az előfeltétel: a szakemberképzés. A Kohó- és Gépipari Minisztérium 1970-ben végzett vizsgálata szerint minden 1000 foglalkoztatottra egyetlen szervezési szakember •jutott. Ez az arány, kisebb' Mint ahogy egy gépgyárban. ahol nincsenek kellő számban hozzáértő technológusolt, nem lesz technológiai fejlesztés, ugyanúgy annál az iparvállalatnál, amelynél nincs megfelelő számú képzett szervező, nem beszélhetünk tervszerű, hatékony szervezésről sem. Ugyanakkor feltétlenül szükség van egy megfelelő érdekeltségi rendszer kidolgozására, hogy a gyakorlott, szakképzett szervezők he válasszanak maguknak jobban dotált, kevésbé nehéz feladatokkal járó munkakört a szervezői hivatás helyett. Olyan szervezéstudományoktatásra van szükség, amelyben a túltengő elmé- letieskedés helyett, érvényesül a szervezés „alkalmazáscentrikus” jellege. El kell érni — megfelelő didaktikai módszerek alkalmazása révén — hogy a hallgatók a megismert módszerek alkalmazását begyakorolhassák, s megfelelő alkalmazási készségre tehessenek szert. Ezt a célt szolgálhatja, ha oktatási intézményeink olyan laboratóriumokkal rendelkeznek, amelyekben a különböző ergonómiai, számítástechnikai, ügyviteltechnikai módszerek a gyakorlatnagyobb eltérésekkel ugyan, de nagyjából általánosítható, és tény, hogy a kelleténél jóval kevesebb a szakember, akik még akkor sem végezhetnének komoly munkát, ha valóban bizalommal építenének szaktudásukra. Megoldásra vár a meglévő szakember-állomány folyamatos továbbképzésének megszervezése is. A szervezéstudomány oktatását és a szervezőképzést tervszerűen és országosan egységes rendszerben kell megoldani. Legelső lépésként szükség lenne a szervező szakember-szükséglet részletes felrlíérésére. amely kiterjedne az ergonómustól a rendszerszervezőig a szervezés területén dolgozó szakemberek valamennyi típusára.. Második lépésként meg kell határozni a képzési célokat, s azt egy célrendszerben összefoglalni. ban is megismerhetők. Célszerű lehet a képzé? egységes rendszerébe a gyakornoki szolgálatot beilleszteni, hogy azok a fiatal műszaki és közgazdasági képzettséggel rendelkező diplomások, akik a szervezői hivatást választották, lehetőséget kapjanak arra, hogy ismereteiket készségeikkel összekapcsoljak. A korszerű oktatási anyagok kidolgozásának igénye is sürgeti az új kutatóbázisok mielőbbi létrehozását. A szervezőképzés alkalmazáscentrikus jellegének erősítése érdekében az oktatási intézményekhez kapcsolódó kutatási bázisok létesítésével biztosítható az oktatás és kutatás egysége, tehát annak a tudomány- politikai követelménynek a kielégítése, amely szerint a legmagasabb szintű oktatás csak akkor lehet megfelelő színvonalú, ha az oktatók nemcsak pedagógusok, vagy egy tudományág lexikális ismerői, hanem egyszemély- ben alkotó tudósok és kutatók is. Hí Tataiosan a „helyére teile“ Mindezek jobbára csak igények, követelmények, mert az • igazság az, hogy Magyarországon megoldatlan a szervezők intézményes oktatása, illetve a már szervezési munkakörben dolgozók folyamatos továbbképzése. Az egész szervezési „szakma” kicsit talajtalan, gyökértelen. nemcsak a szakmai nomenklatúrában, hanem a vállalatok szervezeti felépítésében is- S. többek között ezért is nagyjelentőségű a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1971. december 1-i határozata a vállalati üzem- és munkaszervezés korszerűsítésérőL A határozat, túl azon, hogy szabályos módszertani útmutatót ad a szervezői munka fejlesztéséhez, hivatalosan is „helyére tette” ezt a rendkívül fontos, gazdasági fejlődésünk szempontjából létkérdésnek számító tudományt és felhívta a figyelmet a szervezési módszerek általános* alkalmazására. Vértes Csaba Következik: Népgazdasági célok, vállalati nyelven Idősebbek az élen Most összesítik et elmúlt tanév legfontosabb adatait Szolnokon a Dolgozók Általános Iskolájában. Az eddigiek szerint sikeresnek mondható tanévet fejezett be az iskola. Harminchat tagozaton ötszáztizenhat tanuló vizsgázott. A vizsgaeredmények szintén azt bizonyítják, hogy a tanárok és a tanulók egyaránt jó munkát végeztek. Négyszázhatvannyolcan sikeresen vizsgáztak, huszonkilencen javítóvizsgát tehetnek, osztályismétlésre pedig mindössze tizenkilencen kényszerülnek. Az átlagos tanulmányi eredmény: 3,35. Megjegyzendő. hogy általában az id/ísebbek értek el jobb tanulmányi átlagot. A sikertelenül vizs- gózottak többsége húsz éven aluli. A felnőttoktatásban a Lenin Tsz. a Papírgyár, a Víz- és Csatornaművek, a Volán 7. számú vállalata érte el a legjobb eredményeket. Az iskola az adatok feldolgozása után értesíti a vállalatokat, hogy dolgozóik közül kik tettek sikeres vizsgát a tanév \égén. Nemzetközi karikatúra kiállítás Tíz európai ország száz művészének 500 művét mutatták be az Újvidéken, a közelmúltban rendezett, vadászati és halászati témájú karikatúra kiállításon. A kiállítás nagy díj át Adolf Bőm csehszlovák karikaturista kapta. Újvidék városának díját Vlagyimir Ivanov szovjet karikaturistának ítélték oda. Képzés, egységes rendszerben |jj kutató-bázisok kiépítése Sok nemzetiségű állam a Szovjetunió. Népeinek együttélése megragadó. A legnagyobbnak, az orosznak és a legkisebbnek — a legkisebbek közé számít a mindössze 1.2 milliós észt köztársaság is — egyenlő jogai vannak. Az észt köztársaságban éppúgy az észt a hivatalos nyelv, mint történetesem a sokszorta nagyobb Grúziában a grúz. Bettiké, Tallinn, egy kedves fiatalasszonya magyarázta ezt, amikor nem győztük csodálni a sajátosan észt jellegű épületeket, művészetet, vagy éppen a divatot. — Nálunk — mondta — úgy van, ahogy Lenin mondta: tartalmában szocialista, formájában nemzeti minden. Többek között a Dalmező, vagy a Viru szálloda is. A Viru Tallinn legújabb, s talán legésztebb középülete. Finnek építették észt igények alapján. Teljesen más, mint a moszkvai, vagy a kijevi épületek. Még egy ilyen, •csupán külsődlegesnek tűnő dologban is kifejeződik mennyire igaz a Szovjetunióban: minden nép joga saját nemzeti szokásai szerint élni. Az is természetes ezek- után, hogy a tallinni barátsági nagygyűlés két nyelve az észt és a magyar volt. Magyarul írták ki az épül#t homlokzatára az üdvözlő jelmondatot is: „Istem hozta magyar vendégeinket”. Ezzel a betűhibával még kedvesebbnek is hatott a jelmondat. A terem székein fordító készülékek, segítségükkel magyarul hallhattuk az észtül elhangzó ünnepi beszédeket. Ezekből tudtuk meg, hogy az észt fővárosban is megünnepelték a Zalka Máté és a Bartók Béla évfordulókat. Johanson, a tallinni városi pártbizottság első titkára és Ivar Kallion, a tallinni városi tanács elnöke is felszólalt. Kallion elvtárs ezt mondta: — Én nemrég jártam Szolnok megyében. Még mindig e látogatás hatása alatt élek. Olyan kedves vendégszeretettel fogadtak' bennünket a szolnoki papírgyárban. a MÁV kórházban, a jászfény- szarui kalapgyárban, a kisújszállási téglagyárban! Éreztük, a Szolnok megyeiek szeretnek bennünket! Arról is szólt, hogy az évfordulók iá összekötik a két várost. — Tudjuk, hogy Szolnok a város alapításának 900. évfordulójára készül. Tal- linnt 1100-ban, Szolnokot 1075-ben alapították. Majdnem egy időben. Szeretnénk együtt ünnepelni Önökkel. Tóth .János a Szolnok megyei pártbizottság titkára örömmel vette a kívánságot. — Szeretettel várjuk tallinni barátainkat a jubileumi ünnepségekre. Most is egy sor üdvözletét hoztam a Tisza partjáról. A martfűiek a Kommunár cipőgyárnak, a Palotási Állami Gazdaság a zakui kutatóintézetnek, a szolnoki Kassai úti iskola a tallinni 10. számú iskolának küldi jókívánságait. Külsőségekben szerény ünnepség volt ez, a vázákba virágok. Tallinnban most nyílik még az orgona és a tulipán. Annál pazarabb koncert következett utána. Igyekeztek magyar műsort adni. Mati Palm, az észt Operaház énekese magyar népdalt adott elő, Tiiu . Heinsalu a tallinni konzervatórium hallgatója Bartók műveket hegedűit. A legnagyobb élmény mégis a „Laine” varieté együttes volt, Műsorukról azért nem akarok beszámolni, mert /örömmel hallottuk, hogy ősszel Magyarországon turnéznak és elhozzák Szolnokra is táncaikat, zenéjüket, dalaikat. i Tallinnban mindig téma volt a két nép rokonsága. Bettiké könnyen bizonygatott. — Én vagyok az élő bizonyíték. A kicsinyítő képző az észt nyelven is ugyanaz maradt, mint a magyarban: a ka, ke. (Folytatjuk) Borzák Lajos „Parádi dúsított ásványvíz* „Jászberényi olvasó’' aláírással kapott levélben két kérdésre hívták fel figyelmünket. Az első kérdést így fogalmazta meg levélírónk: „Helyes-e ez a megnevezés: Parádi dúsított ásványvíz? A másik kérdés: „Miért nem szerepel a megnevezésben a régebben használt csevice szó?” Levélírónk nagyon érdekes problémára tapintott rá, kérdéseivel. Valóban régebben a parádi természetes, szénsavas savanyú vizet a csevice névvel is emlegették, íróink, köztük elsősorban Jókai és Mikszáth nagyon gyakran írnak a parádi cse- vicéről. Bár a szó nyelvjárási változat, népies elnevezés, ma már szélesebb körben ismert és használt hangsor. A kellemes, enyhén sa! vanykás ízű savanyúvíz forrását is csevice forrásnak hívják a parádiak. Maga a csevice hangsor valószínűleg. e; edetét tekintve egybevethető a szlovák, ugyancsak nyelvjárási jellegű esetned névvel. A csevice szónak a magyar nyelvterületen két jelentése is kialakult. Megnevezi a savanyúvizet. de hazánk égy-egy vidékén a savanyú, a gyenge, a vékony, a hitvány bort is ezzel a névvel illetik. A két jelentésváltozatban van közös mag: a savanyúságra utalás. Bár a csevice hangsor megnevezi a vin- kót, a lőrét, sőt a cefrét is egyes vidékeken, általánosabb és elterjedtebb az alapjelentése, s ez mindig a savanyúvízre utal. A „parádi dúsított ásványvíz” nyelvi formával.- kapcsolatban az a véleményünk, hogy a megnevezés ellen komoly kifogásunk nem merülhet fel. Az azonban igaz, hogy mi is kissé „elhivata- losított" nyelvi képletnek érezzük, s megfelelőbb megnevezésnek ítéljük az egyszerűbb, de a lényeget mégiscsak kifejező „parádi savanyúvíz” márkanevet. De a Parádi csevice” név is jól teljesíthetné nyelvi szerepét. Ami a dúsított jelző használatát illeti, az a véleményünk, hogy a dúsít, dúsítás, dúsított szavakkal megnevezett cselekvést, eljárást eddig inkább a bányákból kiszállított nyers ércnek a kohósításra alkalmasabb érccé alakítására, dúsabbá, tartalmasabbá tevésére használtuk. A parádi dúsított ásványvíz elnevezésben tehát új, átvittebb értelmű nyelvi szerepet kapott a dúsított szóalak. Dr. Bakos József Á 175, évforduló A Keszthelyi Agrártudományi Egyetem ebben az évben, szeptember első napjaiban. ünnepli fennállásának 175. évfordulóját. Az ünnepi program már augusztus 31-én megkezdődik. Ezen a napon nyitják meg a jubileum tiszteletére berendezett mezőgazdasági major- múzeumot. Ezt követően leplezik le, az egyetem kollégiuma előtti téren Pethe Ferenc és Tessedik Sámuel szobrát. Szeptember elsején, Európa első önálló mezőgazda- sági felsőoktatási intézményének jubileuma alkalmából rendezik meg a XIV. Georgikon Napok tudományos tanácskozását. KERESZTREJTVÉNY Az elet értelme Vízszintes: 1. Azonos magánhangzók. 4. Vörösmarty írja egyik versében (folyt a függ. 13. szám alatt). 13. Gyakori női név. 14. Materiális. 15. Rag, -re párja. 16. Egyik érzékszerve. 18. Ausztria szövetségi tartománya. 19. Folyadékot tölt. 21. Kikanalazza. 24. Dalpló szócskák. 25. Testrész. 27. Színművészünk (Ervin). 29. Az összeadás jele. 30. Község Szabolcs-Szatmár megyében. 32. A levélborítékot kitölti., 34. Molibdén vegyiele. 35. Illemből. szokásból kéreti magát. 37. Szűkös viszonyok között él. 38. Z. O. 39. Miskolc hegye. 40. . . . -Bungay (H. G. Wells regénye). 41. Európa Kupa. 42. Csak becsukott szemmel láthatjuk. 43. Ilyen a fenyőfa. 45. Lásd a 14. számú sort. 47. Lerakja a fundamentumot. 49. Bátorság. 50. L N. L. 52. Pusztító forgóvihar európai neve (Amerikában tornádó). £4. Római 102 és snn 55. Lecsűsatatta a torkán a falatot. *57. ... kürt (több euróoai hegyvidéken használt ősi ielző hangszer). 59. Az itt lévő. 60. Tevékenységi terület. 62. Oktalan, meggondolatlan. 64. Ügynevezett. röv. 65. Iráni eredetű lovasnomád nép. 67. Valamely régebbi korból szármaró. Függőleges: 1. Nemesfémmel bevonó. 2 Névelő. 3. A főzés kelléke (névelővel). 4. Község Szabolcs-Szatmár megyében. 5. Csésze, bögre. 6. Olasz regényíró ,.A szív” című gyermekregé- nye világhírűvé vált. 7. O. T. 8. Gallium vegyjele. 9. Megelégelt. 10. Régi fegyver. 11. Bekerített fedetlen hely legelő állatok részére. 12. Hatalmas agyagalak. 13. A vízszintes 1. számú sor folytatása. 17. Kocsonyaszerü édesség. 20 A vizek városa Komárom megyében. 22. Békaporontyok. 23. Erre a helvre taszít. 26. Valamely tárgvban vagy elképzelt dologban való babonás hit. 28. Más által értesítem, 31. Nagyon ízlett. 33. Hegység Szlovákiában. 36. ... -föld (vidék Afrikában). 40. A lángok közé hajít. 41. Nyugvópontra jutott (kellemetlen ügy). 43. Kúp alakúra formált lemez, ame’vből a kalap készül. 44. Az észak-amo- rikai Nagy-tavak ‘ egyike. 46. Veszett fejszének ... 48. Vízszintes lap a szekrényben. 51. Leharapdál. 53. Hizlalásra fogott fiatal szarvasmarha (névelővel. 56. A mélvben. 58. Köztársaság Elő-Azsiában. 61. Nagy amerikai költő. 63. E. B. É. 66. Hosszmérték röv. 67. Himfy név- le^e. «8. Kiejtett betű. Beküldendő: a vízszintes 4. ég a függőleges 13. számú sorok m e crTp-? f é'-e. július 13-ig. Múltbeti reitvényünk helyes megfejtése: Üi nyár lobbantia lángjait. Ne kérdezzük. hogy hányadik. — Könwet nvert: Csu^ hay István. Tiszaszentimre. (A! könwet postán .küldiük el.) SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP REJTVÉNY « JELVÉNYE 1972. július 9. Barátok közt, Barátság vonattal Szolnok megyeiek a Dalmezőn. (Papp Imre felv.)
