Szolnok Megyei Néplap, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-08 / 159. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. július 8. A bonni helycserék Miközben a világsajtó központi helyen foglalkozik két nagy és jelentős ország miniszterelnöki bársonyszékének új gazdáival, a francia Pierre Messmerrel és a japán Tana- kával, egy harmadik ország kabinetjében is lényeges válto­zásra került sor. Ez a harmadik ország a Német Szövetségi Köztársaság és a szóbanforgó változások fő oka dr. Kari Schiller gazda­sági és pénzügyminiszter távozása. Protokolláris értelemben a bonni kormányalakítás nem mérhető sem a párizsi, sem a tokiói változásokhoz, hiszen a Rajna-partján nem a mi­niszterelnök személye változott. A képlet mégsem ennyire egyszerű: Kari Schiller a jelenlegi bonni kabinet egyik leg­jelentősebb személyisége, aki két tárca óriási hatalmú bir­tokosa volt egy olyan országban, amelyben ez a két tárca — a gazdasági élet irányításának két minisztériuma — min­den szempontból rendkívüli jelentőségű kulcspozíció. A legújabb hírek már arról számolnak be, hogy dr. Gustav Heinemann szövetségi elnök hivatalosan is átadta Schillernek „az elbocsátó szép üzenetet”, utódjának Helmut Schmidt eddigi hadügyminiszternek, illetve az ő helyére lépett Georg Lebernek, valamint a Lebert felváltó személyi­ségnek a kinevező okmányokat. Kormányátalakítás Bonnban Új kabinet Párizsban, Tokióban A Schiller távozásával elindult személyi láncreakció tehát formailag is befejeződött a mai napon. A megfigye­lőknek azonban van okuk arra a feltételezésre, hogy ennek a láncreakciónak politikai része is van, amely a hivatalos okmányok átadásával inkább kezdetét vette, mintsem befe­jeződött volna. Nem vitás, hogy ez a látványos változás nem valami jókor jött Bonnban. Novemberben világszerte nagy érdek­lődéssel várt parlamenti választások lesznek a Német Szö­vetségi Köztársaságban. A parlamentben jelenleg feszültsé­gekkel terhes egyensúly-helyzet uralkodik — az ellenzék­nek a kormánnyal azonos számú szavazata van. Bár Schiller lemondásának háttere gazdaságpolitikai természetű, nem nehéz megjósolni, hogy a CDU—CSU min­den eszközzel kihasználja majd Schiller távozását és ennek máris vannak félreérthetetlen jelei. A kormánynak mindent meg kell tennie annak megakadályozására, hogy Barzelék jelentős számú választóval hitessék el: a gazdasági csúcs­miniszter távozása valami hosszú távra is kiható „ideológiai krízist” jelent a kormánykoalícióban. Jablonski fogadta Waldheimet Elutazott az amerikai külügyminiszter Gustav Heinemann nyu­gatnémet államfő pénteken délelőtt elbocsátó és kineve­zési okmányokat nyújtott át több miniszternek. Kari Schiller eddig gaz­daság csúcsminiszter, aki a kormány többi tagjával de­vizakérdésekben támadt el­lentéte miatt mondott le, át­vette az elbocsátásáról szóló dokumentumot. Heinemann elnök nyom­ban azután átadta Helmut Schmidt eddigi hadügymi­niszternek a gazdaság és pénzügyminiszterré, Georg Leber eddigi közlekedés és postaügyi minisztrenek a hadügyminiszterré, Lauritz Lauritzen lakásügy és város- építési miniszternek pedig — aki eddigi tárcáját to­vábbra is megtartva — a közlekedés-, posta és táv­közlésügyi miniszterré tör­tént kinevezéséről szóló ok­mányt. Dr. Johann-Baptist Schöll­horn eddigi gazdaság és pénzügyi államtitkárt nyug­díjazták és három új parla­menti államtitkárt pedig ki­neveztek. Brandt kancellár pénteken sajtóértekezleten fogja is­mertetni a kormányalakítás­sal kapcsolatos döntését. Az SPD álláspontjának érvényesülését jelzi az az el­határozás, hogy továbbra is egy miniszter kezébe helye­zik a gazdaság és pénzügy- miniszteri tárcát. Megbízható források szerint az SDP á csúcsminisztérium kettévá­lasztását szorgalmazta és azt indítványozta, hogy a pénz­ügyminiszteri teendőkkel bíz­zák meg a szabaddemokrata párti Hans-Dietrich Genscher eddigi belügyminisztert. * Az Elysée-palotában csü­törtökön este ismertették az újonnan kinevezett Messmer- kormány tagjainak névsorát. A csütörtökön délután, több mint háromórás tárgyalás eredményeként megalakult kormány létszáma valamivel kisebb mint a megelőző Chaban-Delmas kormányé, a kulcspozíciók azonban nem változtak. A húsztagú kormány mel­lé tíz államtitkárt neveztek ki. Miniszterelnök — Pierre Messmer (új), hadügyi ál­lamminiszter — Michel Deb- ré (nem változott), szociális ügyek államminisztere — Edgar Faure (új), igazság­ügyminiszter — René Pleven (nem változott), külügymi­niszter — Maurice Schu­mann (nem változott) bel­ügyminiszter — Raymond Marcellun (n,em változott), gazdasági és pénzügyminisz­ter — Valery Giscard d,Es- taing (nem változott). Párizsi értesülések szerint Pompidou köztársaság elnök Az ENSZ gazdaság) és szo­ciális tanácsa Genfben pénte. ken Szarka Károly nagykö­vet elnökletével folytatta az általános vitát a világgazda­a közeli napokban nyilváno­san, fogja megindokolni a francia kormány vezetésében végbement változtatások okait •ir Július 7-én Tanaka Kakuei miniszterelnök vezetésével megalakult az új japán kor­mány. Az új kormányban Ohira Maszajosi lett a külügymi­niszter, Fukuda Hadzsime a belügyminiszter és Maszuha- ra Keikicsi a nemzetvédelmi hivatal vezérigazgatója, had­ügyminiszter. A liberális demokrata párt Fukuda Takeo volt külügy­miniszter vezette frakciója pénteken közölte, nem enge­délyezi két tagjának részvé­telét a Tanaka által alakí­tott új kormányban. A kor­mánylistán szereplő két po- litikus: 1. Miike Makoto posta- és távközlésügyi mi­niszter; 2. Arita Kiicsi. a gazdaságtervezési hivatal ve­zérigazgatója. Hírek szerint a visszauta­sítás oka az, hogy Tanaka a Fukuda-frakció által köve­telt négy kormányposzt he­lyett csak kettőt volt hajlan­dó biztosítani. Minthogy a liberális de­mokrata párt Fukuda vezet­te frakciójának két tagja visszautasította a miniszteri megbízatást, Tanáka átme­netileg magának tartotta fenn a posta- és távközlés­ügyi, valamint a gazdaság- tervezési tárcát. Hirohito japán császár pántokén fogadta a Tanaka- kormányt s ezzel az új kor­mány hivatalba lép>ett. Csou En-laj kínai minisz­terelnök tudtára adta Tana­ka új japán miniszterelnök­nek, Peking kész a két or­szág kapcsolatainak normali­zálását célzó kormányszintű tárgyalásokra, amennyiben az új japán kormány napi­rendre tűzi a kapcsolatren­dezés kérdését, — jelenti pánteki számának első olda­lán a befolyásos tokiói Aszahi Simbun. A japán lap szerint Csou En-laj egy tekintélyes japán politikus közvetítésével adta Tanaka tudtára tárgyalási készségét. Az említett, de egyelőre névtelen személyi­ség egyrészt közvetlen barát­ja Tanaka miniszterelnöknek, másrészt a kínai miniszter- elnök bizalmát is élvezi. Csou En-laj azt is tudtára adta Tanakának, hogy szí­vesen látja őt Pekingben megfelelő időpontban. Az Aszahi Simbun rámu­tat. ez az első eset, hogy — ha nem is közvetlenül — egy magasrangú kínai veze­tő egy japán miniszterelnök­höz fordul a kapcsolatrende­zés kérdésében. sági és szociális helyzetről. Felszólalt a plenáris ülésen dr. Pataki János nagykövet, a magyar delegáció helyettes vezetője. Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára, aki jelenleg len­gyelországi látogatáson tar­tózkodik, csütörtökön újság­íróknak kijelentette, hogy Genfbe visszatérve újra fel­A saigoni kormánykatona­ság Quang Tri tartomány visszahódítására indított el- lenoffenzívája múlt hét szer­da óta pénteken ütközött a népi erők leghevesebb ellen­állásába. A Reuter saigoni törzstiszteket idézve arról tudósított, hogy az „ellen­ség” a tartomány székhe­lyétől délre háromórás he­ves harckocsicsatával kény­szerítette megállásra a sai­goni tengerészgyalogosokat és ejtőernyősöket. B—52-es óriásbombázók péntekre virradóan újabb sorozatos bombatámadásokat követtek el Dél-Vietnam fel­szabadított területei és a VDK különböző sűrűnlakott térségei ellen. A népi felszabadító erők csütörtök éjjel fokozták nyo­másukat Hűé ellen. A sai­goni kormánykatonságnak a város körüli állásaiba 1078 tüzérségi lövedék, magának a városnak a katonai cél­pontjaiba pedig több mint 120 rakétájuk és lövedékük csapódott be. ☆ Mint a TASZSZ jelentette, a csütörtöki sajtóértekezle­ten az újságírók kérdéseket tettek fel Laird hadügymi­veszi a kapcsolatot Gunnar Jarringgal, a főtitkár közel- keleti megbízottjával. A vi­lágszervezet újabb erőfeszí­téseket akar tenni a konf­liktus megoldására, — mon­dotta Waldheim. niszternek azzal kapcsolat­ban, hogy az amerikai légi­haderő bombázza a VDK gátjait és töltéseit. A kér­désekre válaszolva Laird beismerte, hogy - „egyes gá­takat és töltéseket néha bombázások érték”. Laird hadügyminiszter saj­tóértekezletén azzal próbál­ta igazolni a gátak és tölté­sek elleni légitámadásokat, hogy ezek az objektumok „esetleg csapatösszevonások, repülőtámaszpontok és főút­vonalak körzetében feksze­nek”. Laird azt is kijelentette, hogy „az amerikai katonai részvétel teljes beszüntetése várható Dél-Vietnamban” és az ottani amerikai csapatok létszámát csökkentik. Ugyan­akkor beismerte, hogy az Egyesült Államok növeli Thaiföld légierőit és az in­dokínai partoknál állomáso­zó haditengerészeti erőt. Kö­zölte, hogy jelenleg negyven­ezer ember tartózkodik az amerikai repülőgép anya­hajókon és más hadihajó­kon. Az amerikai katonai személyzet és főként a piló­ták számát Thaiföldön negy­venkilencezerre emelték, mi­után néhány tartalékos ala­kulatot átdobtak oda. William P. Rogers ameri­kai külügyminiszter pénte­ken a Hősök terén megkoszo­rúzta a magyar hősök emlék­művét. A koszorúzásnál je­len volt Nagy János külügy­miniszterhelyettes, Kelemen Lajos, a fővárosi tanács álta­lános elnökhelyettese, dr. Szabó Károly, hazánk wa­shingtoni nagykövete, Bér. czes Emil vezérőrnagy, vala­mint Alfred Puhán, az Egye­sült Államok budapesti nagy. Követe. A koszorúzásról az amerikai delegáció a Külügy­minisztériumba ment, ahol Rogers külügyminisztert Pé­ter János külügyminiszter fo. gadta dolgozószobájában és négyszemközti beszélgetésen megvitatták a nemzetközi helyzet számos kérdését, va­lamint a két országot érintő kérdéseket. Ezt követően a magvar és amerikai külügy- minisztériumi delegációk foly­tatta« t tárgyalást a Külügy­minisztérium épületében szá­mos fontos nemzetköz) kér­désről. A délelőtt folyamán Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára a Köz­ponti Bizottság székházéban fogadta W. P. Rogers! A tárgyalások során érintették a nemzetközi béke és bizton­ság legfontosabb kérdéseit. Ezt követően Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke az Országházban fogadta W. P. Rogerst aki mind Kádár Já­nosnak, mind Losonczi Pál­nak átadta Nixon elnök sze­mélyes üzenetét. Majd Válvi Péter, a Minisztertanács el­nökhelyettese folytatott tár­gyalást az amerikai külügy­miniszterrel a kétoldalú gaz­dasági kapcsolatokról és több nemzetközi gazdasági kérdés­ről. A látogatásokon részt Maurice Schumann francia külügyminiszter péntek reg­gel megkezdte tárgyalásait kínai kollegájával. Csi Peng- fejjel. A Szovjetunió és az Egye­sült Államok képviselői ma Moszkvában jegyzőkönyvet írtak alá a szoviet—amerikai tudományos és műszaki Gromiko szovjet külügymi­niszter hollandiai látogatásá­nak második napján újabb kétórás eszmecserét folytatott holland kollegájával, Schmel- zerrel tárgyszerű és baráti léskörben. — Az eszmecsere előmozdította a két ország jobb kölcsönös megértőit és felfogásának közeledését az európai biztonág témaköré­ben. vett Péter János külügymi­niszter és dr. Szat>ó Károly, hazánk washingtoni nagyKö- vete, valamint Alfred Puhán amerikai nagykövet. A két külügyminiszter ma­gyar—amerikai konzuli egyez­ményt írt alá a Külügymi­nisztérium Dísz-térj vendég­házában. Az aláírás után a két külügyminiszter rövid be­szédben méltatta az egyez­mények jelentőségét. Az ün­nepélyes aktuson megjelent Nagy János külügyminiszter­helyettes, dr. Szilbereky Je­nő igazságügyminiszterhelyet­tes, dr. Gellért György, a Legfelsőbb Bíróság általános elnökhelyettese, dr. Szabó Károly, hazán« washingtoni nagykövete, valamint Alfred Puhán, az Egyesült Államok budapesti nagykövete. Ezt követően dr. Rosta Endre, a Kulturális Kapcsolatok Inté­zetének elnöke és Thomas P. Ownen, az amerikai nemzeti tudományos alap igazgatóhe­lyettese tudományos együtt­működési egyezményt írt alá a két külügyminiszter jelenlété­ben. Délben az amerikai nagy­követ ebédet adott a látoga­tás alkalmából. Az ebéden Puhán nagykövet, W. P. Ro­gers külügyminiszter és Pé­ter János pohárköszöntőt mondott. Az amerikai külügyminisz­ter, felesége és kísérete dél­után elutazott Budapestről Jugoszláviába. Búcsúztatásá­ra a Ferihegyi reoülőtéren megjelent Péter János Kül­ügyminiszter és felesége, va­lamint a Külügyminiszté­rium több vezető munkatár­sa. Jelen volt továbbá Alf­red Puhán és dr. Ziga Vodu- sek, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság buda­pesti nagykövete. A kínai fővárosban politi­kai megfigyelők úgy vélik, hogy Schumann ötnapos lá­togatása során megvitatja a tárgyalópartnereivel a világ- politikai Kérdések egész so­rát. együttműködési vegyesbizott­ság együttmŰKödésének főbb területeiről és tevékenységük teltételeiről. A tárgyalások befejeztével a két külügyminiszter gazda, sági. ipari és műszaki együtt­működési egvezm^ovt írt alá. Gromiko szovjet külügy­miniszter tegnap befejezte hollandiai látogatását és to­vább utazott Luxemburgba. A szovjet külügyminisztert délelőtt fogadta Juliána hol­land királynő. Magyar felszólalás Genfben Kurt Waldheimet, az ENSZ főtitkárát lengyelországi hi­vatalos látogatása alkalmával fogadta Henryk Jablonski, a lengyel államtanács elnöke. Indokínai hadműveletek Megkezdődtek Schumann- Csi Peng-fej tárgyalásai Jegyzőkönyv a szovjet— amerikai tudományos együttműködésről Szovjet—holland egyezmény Castro üzenete Fidel Castro a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi kormány mi­niszterelnöke a Szovjetunió­ból történt elutazása előtt üzenetet intézett Leonyid Brezsnyevhez, Nyikolaj Pod- gornijhoz és Alekszej Ko­sziginhez. Az üzenet egyebek között megállapítja: „ez a látoga­tás lehetővé tette, hogy még jobban megerősítsük a for­radalmi szolidaritás bennün­ket összefűző megbontha­tatlan szálait, széleskörű és őszinte eszmecserét folytas­sunk a forradalmi mozgalom és a nemzetközi helyzet alapvető kérdéseiről s meg­állapíthassuk, hogy a meg­vitatott kérdésekben nézet- azonosság jellemzi a Kubai Kommunista Párt és a Szov­jetunió Kommunista Pártjá­nak álláspontját.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom