Szolnok Megyei Néplap, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-08 / 159. szám
1972. július 8. SZOLNOK MEG 1'El NÉPLAP 3 Szolnok megye ipartelepítésének helyzete Fő feladat a munka hatékonyságának növelése Szolnok megye az ország iparilag közepesen fejlett területei közé tartozik. Az ipari elmaradottság felszámolására tett központi és helyi erőfeszítések eredményeként az utóbbi évtizedben a gyors ütemű fejlődés volt jellemző. A csaknem 7 milliárd forint értékű beruházás új ipari üzemek telepítését, a meglévők rekonstrukcióját és bővítését tette lehetővé. A munkahelyek számának megkétszereződése több mint 30 ezer embernek nyújtott új munka- lehetőséget. A megye iparának termelési produktuma közben mintegy 2.5-szeresére emelkedett. III. I Az új gazdasági mechanizmus időszakában bekövetkezett fejlődés megkülönböztetett figyelmet érdemel. Ez az Időszak iparpolitikai és társadalompolitikai szempontból egyaránt hatékonynak tekinthető. Célkitűzéseink megvalósítása nagymértékben elősegítette, hogy agrár jellegű megyénk — viszonylag gyors ütemben — ipari, agrár jellegűvé válhatott. A gazdasági fejlettségből származó feszültségek csökkentek, a mezőgazdaság szocialista átszervezését, gépesítését követően felszabaduló munkaerő mind nagyobb számban találja meg helyét az iparban. A népesség átrétegeződé- se, az ipari potenciál erősödése kikényszerítő tényezőivé váltak településeink gyorsabb ütemű infrastrukturális fejlesztésének, az Urbanizációs folyamat erősítésének. Ennek ellenére a lakosság ellátottságának színvonala nem kielégítő. A normatív igényekhez képest jelentősebb előrelépésre lenne szükség valamennyi ipari településünkön a közműves vízellátás és csatornázás, az úthálózat, az egészségügyi ellátás, az óvodai helyzet és a kereskedelmi hálózat fejlesztésében. IV. A Szolnok megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága az 1972. június 27-i ülésén tárgyalt és határozott az ipar- fejlesztési feladatok végrehajtásáról, az ipartelepítés és az infrasturkturális fejlesztés összhangjának biztosításáról. Megállapította, hogy a megyei és helyi tanácsszervek céltudátos iparosítási politikájának eredményeként a tervszerűség, és kielégítő haladás jellemezte a megye területi iparfejlesztését. A rendelkezésre álló iparfejlesztési alap felhasználása hatékonyan, eredményesen valósult meg. A megye iparának területi megoszlása egyenletesebbé vált, szerkezetileg növekedett a könnyűipar és a gyáripar részaránya. Mindezek alapján az iparfejlesztés tényleges és várható eredményeit kedvezőnek ítélte. A végrehajtó bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy a korábban jelentős munkaerőtartalékok számottevően csökkennek:, új nagyobb létszámot igénylő üzemek telepítésével — a már elhatározott, vagy folyamatban lévőkön túl — nem célszerű számolni. Az egyes területe-* ken jelenlévő, kisebb mértékű munkaerőtartalék bevonását differenciáltabb ipari foglalkoztatási lehetőségek kialakításával helyes megvalósítani. A meglévő üzemek fejlesztését rekonstrukció, a régi technika és technológia kicserélése útján kell elérni. Fő feladat a meglévő ipartelepek továbbfejlesztése és a munka hatékonyságának növelése. A településeken folyó ipar- fejlesztések megvalósításának elősegítése és stabilizációja érdekében szükséges, hogy az infrastrukturális fejlesztések közül az iparosításhoz fűződő tanácsi beruházások elsőbbséget élvezzenek. Ezt az éves fejlesztési tervekben folyamatosan érvényesíteni kell. Az iparfejlesztésre kijelölt települések — a városok és Kunszent márton, Tiszafüred, Jászárokszállás, Kunhegyes, Tiszaföldvár, Martfű és Jászapáti nagyközségek — infrastrukturális ellátottsága a várható IV. ötéves tervi javulás ellenére sem lesz kielégítő, nem áll összhangban a termelő ágazatok fejlettségével. A feszültség csökkentése érdekében szükséges, hogy az érdekejt tanácsok — a gazdasági koordináció kiszélesítésével — tovább törekedjenek az infrastrukturális ellátottság javítására, építsenek ki szorosabb gazdasági együttműködést a vállalatokkal, intézményekkel. (Vége) Barta László a Megyei Tanács VB tervosztályának vezetője Öt milliárd forint vasipari kutatásra, fejlesztésre öt milliárd forintot fordítanak kutatásra és fejlesztésre a kohó- és gépipari vállalatoknál és kutató intézeteknél a IV. ötéves tervben. Az országos távlati kutatási tervben a Kohó- és Gépipari Minisztérium három központi célprogramja szerepel. Az egyik a — szinte valamennyi iparágat érintő — gyártástechnológia korszerűsítése. A technológiák kutatásában fejlesztésében 43 (a KGM-hez és más tárcához tartozó) vállalat és kutató intézet vesz részt. Fő kutatási feladatuk az előgyártás. azaz öntés, kovácsolás, hőkezelés gazdaságosságának fokozása. i Anyarozs a Herbáriának A rozs aratásával egyi dobén megkezdték az anyarozs begyűjtését. A gyógyszeripari alapanyag nagy részét a kiskunsági rozsföldeken termesztik. Ez évben mintegy 800 holdon gyűjtik a mesterségesen előállított fekete-rozsszemeket. Várhatóan három vagonnyi nyersanyagot adnak majd át a Herbária feldolgozó telepeinek. Egy részét, a Herbária szekszárdi üzeme fogadja, ahol fotocellás berendezés .osztályozza, tisztítja az arany rozsot. A berendezés csak az egészen fekete rozsszemeket választja ki. Az eredményesebb gazdálkodás érdekében A földtulajdon átruházása termelőszövetkezetekre — Új jogi szabályozás — Mennyit kell fizetni? Festik a felezővonalat a 442-es útra. Naponta 15—16 kilométert haladnak. Tízezer Vas megyei háztartásbeli Dóból lelt üzemi muűkásno Megjelent a mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter új rendelete az állami szervek kezelésében lévő egyes földek és erdők tulajdonának termelőszövetkezetek részére való átruházásáról. A rendelet a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok több éves kívánságának tett eleget, s ezzel újabb lehetőségeket biztosít az ésszerű üzemszervezéshez, s az összefüggő nagyüzemi táblák kialakításához. Több helyütt ugyanis az állami gazdaságok és erdő- gazdaságok szétszórt, Ids területű földjei akadályozták a gazdaságos termelést, s az erőgépek hatékony kihasználását. Ugyanakkor ezek a néhány hektáros területek a termelőszövetkezeti földek közé ékelődve gátolták a közös gazdaságok munkáját is, hiszen megosztották a táblákat Űjabb hitelt kapott a Magyar Nemzeti Banktól a kunszentmártoni Pannónia Szőrmekikészítő és Szőrme- konfekció Vállalat 4-es gyáregysége. így lehetővé vált három nagycsarnok, a konfekciógyár és egy szociális épület létesítése. Az első nagycsarnok felépült, abban már a belső munkálatokat végzik. Kész a másik két csarnok kiviteli terve is. A megyei állami építőipari A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter új rendelete most lehetőséget ad a végleges ügyintézésre, oly módon, hogy az állami gazdaságok meghatározott ellenérték fejében átruházhatják az említett földterületeiket a termelőszövetkezetek tulajdonába. A föld átadásához írásbeli szerződést kell kötni, a földért legalábh akkora összeget kell fizetnie a termelőszövetkezetnek. mint amennyit azért kisajátítás esetén kapna a gazdaság. Külön felértékelik a területen lévő szőlőt, gyümölcsöst, erdőt. A rendelet szabályozza a föld ellenértékének felhasználási módját, hangsúlyozza, hogy amennyiben ezt a pénzt beruházásra fordítják, az átadó szerv a beruházáshoz ártámogatást nem kaphat. Az Országos Földügyi és Térképészeti Hivatal becslése szerint, ez az intézkedés több ezer hektárnyi területet érint. vállalat ennek alapján teszi meg még ebben a negyedévben az árajánlatot. Ha a szerződés létrejön, megkezdik a másik két csarnok* építését. A konfekció- gyár és a szociális épület átadását 1976 végére tervezik. Az elkészült csarnokok lehetővé teszik hogy konfekciógyárként. működő kunszentmártoni telep irhabőr kikészítésével is foglalkozzon nxajd. Tízezer Vas megyei nő váltotta fel a háztartást az üzemi munkapadokkal az elmúlt években — közölték pénteken a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetői értekezletén Bozsokon. A tanácskozáson a 280 000 laAz idén mintegy 5 százalékkal több tejet és tejterméket hoznak forgalomba a tejipari vállalatok, s különösen nyáron számítanak élénkebb keresletre a köny- nyű, fehérjében gazdag sajt, túró és tej iránt. Míg az első három hónapban 145 millió liter tejet szállítottak a boltokba, addig a második negyedévben ennél 15 millió literrel többet, s a meleg évszak végéig várhatóan tovább nőhet a fogyasztás. Csak a Balaton déli partján például négy és félmillió liter tejet ihatnak a nyaralók és turisták, 10 százalékkal többet, mint tavaly. kosú megye munkaerőhelyzetét és a munkaerő hatékony felhasználását elemezték. A minisztérium ugyanis rendszeresen helyszíni üléseken informálódik a megyék munkaerőgazdálkodásáról, s a tapasztalatok alapján hoz döntéseket. Az év során több mint százféle tejtermék választéka is tovább bővül. Nyári Újdonság például a csongrádi vállalat fűszerezett krémtúrója és a szabolcsi vállalat csípős paprikás és hagymás ízekkel készített túrója is. Hamarosan kapható az egy liter tejnek megfelelő adagokban, zacskóba csomagolt hazai gyártmányú tejpor. Várhatóan nálunk is megkedvelik a más országokban már elterjedt praktikus készítményt, amely íz-' ben és tápértékben egyaránt fölveszi a versenyt a frissen fejt tejjel. Építkezik Kunszentmártoobaij a „Pannónia” Bővül a tejtermékek választéka A szelevényi Szikra Termelőszövetkezetben már megkezdődött a tarlószántás. A rendeleteken túl is... A Szolnok megyei Tanács mezőgazdasági- és élelmezésügyi osztálya felülvizsgáltatta a termelőszövetkezetek melléküzemági tevékenységét. Erre kormány- határozat és miniszteri végrehajtási utasítás is kötelezte. A határozat előírásainak megfelelően, a megyében hét termelőszövetkezet felhagyott, most június 30-al, vagy már előtte. a tiltott ipari termeléssel. Nevezetesen: a csataszögi Szebb Élet Tsz abbahagyta a görgősekegyártást, a jászalsószentgyörgyi Petőfi felszámolta a poliole- fin üzemet, a szolnoki Lenin Tsz állami vállalattal szerződött a borszűrők készítésére, a kunhegyesi Lenin Tsz sokszorosítójának sorsa a közeljövőben eldől. És így tovább, a dolgok rendje, a rendeletek szelleme szerint. Időszerű ez a kormány- határozat. Lapunk ezt megelőzően többször szóvátet- te, intette a gazdaságokat, ne térjenek el alaptevékenységüktől. Nem azért elevenítjük fel újra, mintha önigazolást keresnénk. A tények, a rendelkezéseken túl is, azoknak szolgáltatnak vitaérveket, akik ellenezték a „kalandozást”. Hiszen a példák arról vallanak, hogy a szóban forgó hét szövetkezet közül csupán egy, a szolnoki Lenin, Tsz tartozik a jó gazdaságok csoportjába. Kettő, a kunhegyesi Lenin Tsz a nyomdával, és a tiszafüredi Hámán Kató Tsz a tiltott gépjárműkölcsönzéssel, közepesen gazdálkodó üzem. A csataszögi Szebb Élet, a jászalsószentgyörgyi Petőfi, a jászágói Kökai pedig szanált tsz, a jászberényi Lenin a múlt évben volt szanált gazdaság. Feltűnő, hogy az élenjáró termelőszövetkezetek közül még véletlenül sincs egy sem az alaptevékenységtől eltérők között. Nem nehéz összefüggést látni a jelenségek között. Miközben a csataszögi Szebb Élet Tsz-nek volt olyan éve, hogy összbevételének 45 százalékát tette ki az ipari gyártás, a termésátlagok szégyellnivaló- an alacsonyak voltak. Es a földminőségen túl ebben az is benne volt, a figyelem nem a mezőgazdasági termelésre irányult. Ha a többi gazdaságra szó szerint nem is áll ugyanez, annyi mégis igaz: az alap- tevékenységhez nem illeszkedő termelés náluk is figyelmet vont el, mi több pénzt is, munkás kezeket is. Nem szólva arról a feszültségről, ami abból adódott, hogy ugyanabban a szakmában kevesebbet keresett az állami vállalatnál dolgozó munkásember, mint aki a szövetkezetek „gyáraihoz” kötötte magát. Ennek is véget kellett vetni egyszer. A megye termelőszövetkezeti vezetői dicséretére legyen mondva, többségük egyetértéssel, megértéssel fogadta a ifn- delkezéseket. A jászalsószentgyörgyi Petőfi Tsz például már június elsejére el is adta ipari üzemének gépeit. Az is jó dolog, hogy a megye 116 termelő- szövetkezetéből mindössze hétben kellett alkalmazni a kormányhatározatot. S ebben a hétben sem voltak égbekiáltó dolgok, nem találni ebben a megyében például egyetlen termelőszövetkezeti öntödét, amiből azért van néhány az országban. v E z a kormányhatározat most partot épített a kalandozókedvnek. Nem az élelmiszeripari feldolgozást fogja vissza, sőt azt továbbra is bátorítja az állam. Zöld útja van továbbra Is a szövetkezeti építőipari ágazatnak, a szállításnak, saját terményeik feldolgozásának, árusításának. Mindez népgazdasági szükséglet is, a termelőgazdaságoknak pedig foglalkoztatási és tisztes jövedelemszerzési forrás. Ez, a kormányhatározaton túl is, igy igaz. Mint ahogy az is: mégiscsak a mezőgazdaságtól várjuk a jó búzát, a jó bort. a jó kolbászt, nem pedig a gömbkötést, a vasöntést.., — borzák — Sikeres próbaüzem után A sikeres próbaüzemelések után megkezdték a teljes szalagrendszerű két- műszakos termelést a Budapestről Nyírbátorba telepített, Auróra CipőiDari Vállalat új üzemében. Építésére és berendezésére 34 millió forintot költöttek. Az áttelepítést már 1968-ban megkezdték. folyamatosan gondoskodtak a szakmunkások felvételéről. Ma már a vállalatnak 600 dolgozója van, akiknek 80 sázalé- ka női munkaerő Az idén 450—500 ezer, jövőre Pedig 600 ezer pár női és gyermekcipőt gyártanak A tervezett műszaki fejlesztések megvalósítása esetén a vállalat 1975-bpn egymillió pár cipőt állít elő.
