Szolnok Megyei Néplap, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-03 / 129. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. június 3. Dél-amerikai mozaikok III. Lima: Az alacson y házak városa Az exkavátorgyártás bölcsője Peruba érkezve a látoga­tó lépten-nyomon az egykori inka birodalom nyomait ke­resi. Sajnos a viszonylag rövid idő miatt nem volt alkalmam ellátogatni Cuz- coba. Az inkák székhelye Limától, a fővárostól több­száz kilométerre fekszik. Szerencsére Peru fővárosá­Á ma indiánjairól — Pe­ru lakosságának több mint a fele — a fővárosban el­töltött egv hét alapján csu­pán felszínes képet alkothat a látogató. Kis részük: a népművészeti tárgyak, a ponchók, ezüst, réz, vagy arany ékszerek árusításával busás haszonra tesz szert. A főváros alkalmat nyújt e sajátos kereskedelem fel­virágoztatására. Az adás- vevés nagyrésze nem az áruházakban vagy a buti­kokban folyik, hanem az ut­cán, a járdán. A mozgóáru­soknál minden kapható, dallamos mondatokkal kínál­ják a napszemüveget, a pu­lóvert vagy a fogkrémet. Az indiánok nagyrésze azon­ban nem rendelkezik még ban is van lehetőség, négy évszázad távlatából, visz- szapillantani a birodalom kulturális ereklyéire. A li­mai múzeumok az inka nép­művészet egyedülálló kin­csestárát őrizték meg, s szinte már nyomasztó a fő­város templomainak arany­gazdagsága. ilyen bizonytalan munkaal­kalommal sem. Lima nyo­mornegyedei, a hírhedtté vált „barriadák” az Európá­ból érkezőt meglepetésként érik, még ha fel is készült a képre. Lima az alacsony házak városa, s ez teljesen érthe­tő a gyakori földrengések miatt. A városképből kirí a néhány magas, modern épület tömör, kevés abla­kos vasbeton szerkezeteivel. A város egyébként ugyanazt a szabályosságot mutatja, amely Dél-Amerika vala­mennyi metropolisára jel­lemző. Az utcákat szinte mértani pontossággal sza­kaszokra osztották, s így viszonylag könnyű megta­lálni a keresett házat. kai olajvállalat államosítása, a munkásság fokozatos rész­vétele a vállalatok irányítá­sában — ezek a perui kor­mány törekvéseinek fő jel­lemzői. Politikai kommen­tátorok számos cikkben ele­mezték már, hogy miért ép­pen a hadsereg játszhatott pozitív szerepet Peruban, A magyar nyelven is kiadott Vargas Llosa író könyve „A Város és a Kutyák” fontos adalékot szolgáltat ennek megértéséhez. A ka- dett-iskolában játszódó tör­ténet világít rá arra, hogy tulajdonképpen csak a tiszti pálya az, amely felemelke­dést biztosított a középréte­gek és a szegényebb csalá­dok gyermekeinek. Hosszú időre van szükség Velasco Alvarado kormá­nya az eddig eltelt, időszak­ban beváltotta a haladó erők reményeit. A perui hadse­reg új példát állított a dél­amerikai kontinensen bel­politikai intézkedéseivel és az Egyesült Államoktól való függőség csökkentésével. Az eddig eltelt idő természete­sen nem lehetett elegendő; évtizedekre van szükség ah­hoz, hogy Peru behozza év­százados elmaradását. Ve­lasco Alvarado kormánya mindenesetre megindult azon az úton. hogy Miraflores vagy San Isidro ne csupán a kiváltságosak kerülete le­gyen. Lovas Gyula (Következik; Ecuador) miszerkémiai intézetet léte­sítettek a mezőgazdasági termékek sokoldalú kutató­munkát igénylő feldolgozá­sának és hasznosításának elősegítésére. Nagy tapaszta­latokkal rendelkező szakem­bereket küldtünk ki: Vajda Ödön, az ismert élelmiszer­kémikus például négy évet töltött Kubában. Munkássá­gának eredményeként a kö­zeljövőben, jelenik meg a vi­lágon az első spanyol nyelvű élelmiszerkémiai monográ­fia, amelyet a Kubai Tudo­mányos Akadémia alelnöké- vel társszerzésben írt. Sandomierz rejtelmei Évek óta folyik Sando­mierz, a Visztula-parti ősi lengyel város újjáépítése. Megalapozzák a partszegély talaj biztonságát; a műemlék- védelmi szakemberek azon fáradoznak, hogy visszaadják a régi fényt az ódon házak­nak és a híres sandomierzi műemlékeknek. A legértéke­sebb műemlékek közé tarto­zik a 14. századi városháza és székesegyház, a közép­kori védőfalak fennmaradt részletei, a vár és néhány késő-román kori templom. A FÖLD ALATTI LABIRINTUS A sandomierzi munkála­tokban — amelyek a föld színén és a föld alatt foly­nak — szinte percnyi meg­állás sincs. Rendkívül ér­dekes az a több szintes, ha­talmas labirintus, amely „alápincézi” az egész óvá­rost. A föld mélyében dol­gozó bányászok vízüveggel kevert lösszel temettek be és ezután befalaztak több kilométernyi föld alatti fo­lyosót. Így megmentettek a pusztulástól több nagyértékű középkori műemléket, ame­lyek alatt a talaj beomlás- sal fenyegetett. TURISTAÚT A MÉLYBEN Megállapították a labirin­tus keletkezési idejét is. A kutatások kiderítették, hogy több folyosórészt ugyanolyan téglákkal falaztak be, ami­lyenekből a sandomierzi vá­rosháza épült — vagyis a labirintus folyosói a 14. szá­zadból származnak. Az ép állapotban fennmaradt fo­lyosókat rövidesen megnyit­ják a látogató turisták előtt. Ez lesz Lengyelország egyet­len föld alatti turistaútja, amely az opatovi kaputól a városházáig vezet. ÖKÖR A KÉMÉNYBEN A folyamatban lévő mun­kák sem tartják távol a tu­ristákat a sandomierzi vár felkeresésétől. Különösen nagy érdeklődést kelt a ha­talmas méretű „királyi ké­mény”, amelyben hajdanán egész ökröket füstöltek meg egy darabban. Tatarozzák a 14. századi városházát is, amelynek legszebb ékessége az oromfal. A munkák be­fejezése után a városházában házasságkötő termet rendez­nek be. A földszinten ismét berendezik a régi lovagter­met. Az óváros piactere és a csatlakozó utcák összefüggő építkezési területet alkotnak. Az építők tatarozzák a sok évszázados házakat, a laká­sokat felszerelik központi fűtései, gázvezetékkel, vala­mennyi házat bekapcsolják a víz- és csatornahálózatba. A helyreállított épületek néhányát idegenforgalmi cé­lokra rendezik be: üzlete­ket, emléktárgy boltokat, büféket, kávézókat és étter­meket nyitnak. Idegenforgalmi kézikönyv A Panorama Kiadó gon­dozásában tájékoztató kézi­könyv jelent meg a tanácsi idegenforgalmi hivatalok szolgáltatásairól. A 120 ol­dalas könyv, amelyet dr. Fo­dor János, a SIÓTUR vezető­je írt és állított össze, is­merteti az országban működő 22 idegenforgalmi hivatal te­vékenységét. A hivatalok 77 településen tartanak fenn irodát, sokré­tű szolgáltatással és informá­cióval segítik, szervezik és irányítják az idegenforgal­mat. Az ország 147 városá­ban, üdülő és kiránduló he­lyén mintegy 35.000 fizető­vendéglátó szálláshellyel ren­delkeznek. A tájékoztatóból megtudhatja az érdeklődő, hol, milyen szálláslehetősé­gek kínálkoznak. A fizető vendéglátó szolgálaton kívül a motelek, üdülőházak, turis­taszállók és kempingek há­lózatáról is részletes tájékoz­tatást nyújt a könyv. A tájékoztató kézikönyvhöz Magyarország részletes tu­risztikai térképét is mellé­kelték. Negyven évvel ezelőtt Kovrovban készült az első szovjet exkavátor. A Szovjet­unió különböző vidékein máig is fennmaradtak az el­ső kovrovi exkavátorok, a „Kovrovecek”. A gyár gyorsan növeke­dett és terebélyesedett. Az utóbbi hét évben több exka­vátort adott az országnak, mint az előző 28 évben együttvéve. Ám ez sem volt elég. Évről évre több lett a munka. Így vált Kovrov a szovjet exkavátorgyártás sa­játos bölcsőjévé. S a gyár a világ legnagyobb olyan üzemévé, ahol hernyótalpas, egyputtonyos talajásógépeket gyártanak. A Brit Nemzetközösség Pénzügyi Fejlesztési Társa­ságának elnöke és a vezető angol bankok képviselői az­zal a javaslattal fordultak Nagy-Britannia és más nyu­gati államok kormányaihoz, hogy létesítsenek nemzetközi nyersanyag-árutartalékokat a rendelkezésükre álló felesle­ges dollárkészletekét felhasz­nálva erre célra. A javas­lat értelmében ehhez mint­egy 10—15 milliárd dollár nagyságrendű alapot kellene létrehozni az aranyra át nem váltható japán és nyugat­európai dollárkészletekből. A tervezet szerzőinek meg­állapítása szerint az ilyen együttes erőfeszítések segíte­nek megoldani számos olyan problémát, amely a kapita­lista országok előtt áll. Első­sorban elősegítik a nyugat­európai országokban és Ja­pánban található hatalmas dollárfelesleg felhasználását. Másodszor, a nyersanyag- felvásárás biztosítani fogja a Dísztárgygyár Boroshordócskák, faragott figurák, díszes vázák, intar­ziás faliképek — ez koránt­sem teljes felsorolása mind­annak, ami a régi moldvai város, Tiraszpol bútorgyárai­nak műhelyeiből kikerül. A fából faragott tiraszpoli em­léktárgyakat szerte a világon Üj műszál Minden eddig ismert természetes és műszálnál szi­lárdabb és rugalmasabb a Szbvjetunióban előállított „Vniilon N” elnevezésű mű­szál. A szakemberek szerint jól használható nagy teher­bírású teherautók abroncs­szövetének készítéséhez és „Fiahordó” Iv-készülék Míg a spanyol gazdaságot az elmúlt évben stagnálás jellemezte, a külföldi beru­házások rekordszintet értek el. A többségi beruházások összege 9 milliárd peseta volt (750 millió frank), vagy­is egy milliárddal több, mint 1970-ben. A kisebbségi be­ruházások ugyanekkora ösz- szeget tettek ki. Tizenegy év óta először fordult elő, hogy a beruhá­zást eszközlő országok sorá­ban nem az Egyesült Álla­mok, hanem a Német Sző; Hamarosan új gép kerül a szállítószalagra, a hidrauli­kus exkavátor. Ennek a put­tonya egy köbméter űrtartal­mú, általános alkalmazása gazdaságilag igen előnyös. külföldi valuta beáramlását a fejlődő országokba, továb­bá hozzá fog járulni a nyers- anyagárak megszilárdításához. Harmadszor. csökkenteni fogja a munkanélküliséget mind a fejlődő országokban, mind az iparilag fejlett or­szágokban. A felvásárlásra javasolt anyagok: króm, réz, ólom, mangán, molibdén, nikkel, platina, cink, wolfram, urán, ipari gyémánt, arany, ezüst, ezenkívül (megfelelő raktá­rak létrehozása esetén) ka­kaóbab, kávé, ipari rostféle­ségek és kaucsuk. Amint az AP hírügynökség tudósítója megjegyzi, a nem­zetközi (kiegyenlítő) árukész­letek létrehozásának gondo­lata nem új. Korábban ittár a fejlődő latin-amerikai és ázsiai országok közgazdászai is felvetették az UNCTAD- ban. Megvalósítására azon­ban mindeddig nem került sor. keresik; igen nagy népszerű­ségnek örvendenek a Szov­jetunióban, valamint Svéd­országban, Ausztriában, Ma­gyarországon, Japánban, Norvégiában és több más országban. A városban most külön gyárat építenek a dísz­tárgyak előállítására. meghosszabbítja a repülőgé­pek burkolatának élettarta­mát. Az új műszálból készült szállítószalagok teherbírása többszöröse a hagyományos anyagból előállítottakénak. A belőle készült zsinórral sze­mélyautók vontathatok. vetségi Köztársaság foglalja el az első helyet. Beruházá­saik 1971-ben 1933 millió pesetát tettek ki, szemben az 1321 milliós amerikai beru­házással. A svájciak foglal­ják el a harmadik helyet 1261 millió pesetával. A fran­ciák 944 millió pesetás be- ruházást eszközöltek. Ezeket a beruházásokat fő­ként a vegyiparban (31 szá­zalék), az építőiparban (12 százalék) és a villamos be-- rendezéseket előállító iparág­ban (10 százalék) eszközölték,' Tízezrek szalmakunyhókban A társadalmi különbségek Peruban is nagyok, a fővá­ros tengerparti kerületei, Miraflores, vagy San Isi­dro nemcsak építészetileg, hanem anyagilag is a gaz­dagságot és a jólétet képvi­selik. Ugyanakkor a Limát keresztbe szelő folyónak. a Rimacnak a jobb partján a hegyoldalon egymás mellé préseíődött kő- és szalma­kunyhókban tízezrek élnek. Három és fél esztendeje jelentős változás állt be az ország életében, a hadsereg ragadta kezébe a irányítást és haladó politikát kezde­ményezett Nagyméretű földreform, az észak-ameri­jErősödő kapcsolatok a magyar és a kubai tudományos intésetek között A Magyar és a Kubai Tu-*fT dományos Akadémia közötti együttműködés egyre sokré­tűbbé, gyümölcsözőbbé válik és mind több tudományterü­letet fog át. A két ország tudósai nagyon intenzív kap­csolatokat tartanak fenn, és személyes érintkezés útján, valamint publikációk formá­jában cserélik ki tapaszta­lataikat. Dr. Tétényi Pál, az akadé­mia főtitkárhelyettese elmon­dotta az MTI munkatársá­nak, hogy a magyar tudó­sok megbecsülésének egyik jelét látja többek között ab­ban is, hogy szakemberein­ket felkérték Kuba legna­gyobb tartományának geoló­giai föltérképezésére. A ma­gyar tudóscsoport január óta végzi ezt a munkát és tevé­kenységéről a Kubai Tudo­mányos Akadémia elnökhe­lyettese budapesti látogatá­sa alkalmával éppen a na­pokban nagy elismeréssel szólt. Akadémiánk együttműkö­dési megállapodása elsősor­ban szakemberek kiküldését és a kubai akadémiai intéze­tek részére történő segítség- nyújtást irányozta elő. En­nek nyomán magyar tudó­sok közreműködésével élei­Szoba visszhang nélkül A képen látható 12 méter magas kísér- i helyiség falait üvegszálas szigetelö- yagból képezték ki, padlóját pedig mú­llak szövedékéből készítették el. Erre ért volt szükség, hogy a próbaszoba intés legyen a kívülről beszűrődő ban­któl, zörejektől, s visszhangjelenség se utatkozzék benne. Mindez elengedhe- :len feltétel a rádiótechnikai alkatré- ik (pl. hangszórók) kipróbálásánál, a nyes műszerek, ún. akusztikai kalibrá- iánál. Az utcák, üzemek zajszintje egyre ma­sabb értékeket mutat világszerte, ami aggodalommal tölti el egészségünk őreit. A zaj ellen csak úgy lehet intézményesen harcolni, ha valami módon mérni tudjuk annak intenzitását, s megállapítjuk az emberre már káros és még megengedhető szinteket. A kényes és érzékeny műszere­ket ilyen zaj- és visszhangmentes szo­bákban próbálják ki és hitelesítik. Zenei szákemberek, a színházak, mo­zik tervezői, a hangfelvételi stúdiók épí­tésének specialistái is jó hasznát veszik az akusztikailag tökéVetes, amellett zaj­mentes helyiségnek, ahol kísérleteiket el­végezhetik Üzleti élet az utcán Közös nyersanyagkészleteket létesítenek? Növekvő külföldi beruházás Spanyolországban A Ívovi televíziógyárban „fiahordó” tv-készülékek kí­sérleti példányait készítették el. A kis hordozható készü­lék 20 méteres kábellel csat­lakoztatható az „anyakészü­lékhez” és egyidejűleg köz­vetíti a műsort. A csatlakozó készülék képernyőjének át­mérője 16 centiméter. Az új gyártmányt, amely igen hasz­nos lehet a többszobás laká­sokban, hamarosan sorozat­ban állítják elő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom