Szolnok Megyei Néplap, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-03 / 129. szám
1972. június 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Kiváló pedagógusok A pedagógusnap alkalmából pénteken délelőtt Ilku Pál művelődésügyi miniszter hetvenkét pedagógusnak adott át kitüntetéseket a minisztériumban, eredményes oktató-nevelő munkájuk elismeréseként. Negyvenketten kiváló tanár, huszonketten kiváló tanító, nyolcán kiváló óvónő kitüntetésben részesültek. A Szolnok megyeiek közül kiváló tanár lett Kiss Gyula szakfelügyelő, a jászberényi Lehel Vezér Gimnázium és Szakközépiskola tanára, kiváló tanító címet pedig Tiszay Józsefné. a jász- kiséri általános iskola pedagógusa kapott. t Uj tanácsháza Jászbo'dooházán w A jászboldogházi községi tanács rövid időn belül új székházba költözik. A modern épületben helyet kap az MSZMP községi bizottsága és a KISZ szervezet is. A mintegy 2 millió forint költséggel épülő létesítmény kivitelezője. a jászkíséri nagyközségi tanács költség- vetési üzeme. Az új székház ünnepélyes átadását a tervek szerint még ebben a hónapban megtartják. Közönségsikert aratott tegnap este a szolnoki Szigligeti Színházban Kálmán Imre Bajadér című operettjének bemutatója. Az előadást Sík Ferenc rendezte, Kalmár László vezényelte (mindketten vendégek). Képünkön a primadonna, Hubay Anikó és a bonviván, Szabady József. (Nagy Zsolt felvétele) Á Tisza vallatói 16 év eredményei — 15 év tervei Tizenhat évvel ezelőtt kezdődött — a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával — a rendszeres Ti- sza-kutatás, hogy feltár.iák a folyó élővilágát, meglássák ismeretlen arcát. Az akkor még szűkebb körű kutatógárda a felső szakaszt tanulmányozta. A kis expedíciót az azóta elhunyt Kolozsvárv Gábor profesz- szor vezette. Az újságírónak baráti beszélgetéseken lenyűgözően ecsetelte a tanulmányutak élményeit, a kutatás hőskorénak epizódjait. Az első utak küzdelmekkel és a nagy felfedezések izgalmával jártak A tiszadobi szakaszon — amely lakott helyektől távol fekszik — szinte ember nem járta helyeken fordultak meg. az árterületek valóságos ősdzsungeljén hatoltak keresztül. A magukkal vitt élelmiszerre és vízkészletre voltak utalva. ÉjszaRövidesen útra kelnek a munkaközösség csoportjai, hogy a 15 éves tervbe illesztett idei nyári programjukat megvalósítsák. A hidrobiológiái témacsoport tagjai dr. Kiss 1stkánként petróleumlámpa fényénél végezték el a sürgős madár- és rovar preparálásokat. Leírhatatlan örömet jelentett amikor az egyik holtágban ősi. már kipusztultnak vélt növényre, kolokánra bukkantak. Az utódok e hófehér virágú hínárfajtának állítottak emléket. amikor az új kutatóhajót „Kolokán”-nak nevezték el. Sok olyan érdekességet észleltek, tapasztaltak, amiről korábban nem tudtak. Az egyik ilyen megállapítás, hogy kiima szempontjából még Tiszadobnál is erősen érződik az északi hegyvidéki hatás. A legforróbb kánikulában reggel harmincfokos hőségben még tíz órakor is észleltek bőséges harmatot, ami bizonyítja, hogy a Tisza völgye különleges körülményéket teremt az állat. és növényvilág számára. van és Donászi Ernő irányításával a Tisza-II. vízlépcső térségében húzódó holtágak, illetve élővíz algaszervezeteinek és alsóbb rendű állatainak minőségi és mennyiségi elemzését végzik, összefüggéseket keresve az évszakok, a klimatológiai, valamint a vízkémiai viszonyok változása és a szervezetek produktivitása között. A témakörön belül foglalkoznak a szúnyoglárva fejlődésével, ehhez kapcsolódóan a szúnyoginvázió megelőzésének, leküzdésének lehetőségeivel, hiszen a víztározó környékén majdan kiterjedt üdülőtelepek épülnek. A botanikai munkacsoport két kijelölt réttársulásban dr. Horváth Imre és dr. Bodrogközy György vezetésével ökológiai elemzéseket végez. Célja a nedvességjelző faj komponensek indikátor jellegiének pontos megállapítása. Segítségükkel a Tisza menti talajok nedvességtartalma, illetve a bekövetkező változások regisztrálhatók, és nyomon követhetők. A zoológiái munkacsoport dr, Marián Miklós és dr. Móczár László irányításával különböző állatcsoportok. ígv többek között hangyák. kagylók, csigák, kétéltűek, madarak és emlősök élettársúlási viszonyait és ezzel kapcsolatos gyakorlati vonatkozásait vizsgálja. Külön említést érdemelnek a halbiológiai kutatások, amelyek nemcsak a Tiszában és a holtágakban előforduló halfajokra, hanem azok táplálkozás-élettanára mozgáskörletére is kiterjednek. Ez utóbbi probléma megoldásánál a Szarvasi Haltenyésztési Kutató Állomással közösen haljelöléseket végeznek. A természetföldrajzi-kli- matolóoini- munkacsoport dr. Andó Mihály vezetésével a jövendő víztároló térségében létesített meteorológiai állomás adatfeldolgozását és mUmoklima méréseket vének. Az idei másik kutatási centrum a sasér-mártfilvl természetvédelmi terület, ahol a kutatócsoportok a Tisza II. vízlépcső térségében alkalmazott módszerekkel dot górnak. A cél az. hog,, a kultúrától kevésbé érintett Körtuélvesi-szieet élővilágát fellé-kénezzék. F terűire.,,, „. Fzefredbpr való közelség,, miatt __ rés'do+'^khc. m enő vizsgálatokat folytathatnak. Tóth Béla Az idei nyári program Ki a gazda: Avaoy hogyan taníttatták meg Hürkecz László cipészmesterrel az illemszabályokat? Nagy . bűnt“ követett el Hürkecz László kunszentmártoni cipész, a Szolnok és Környéke Bőripari Ktsz tagja. „Vétségének” időpontjában még a szövetkezet ellenőrző bizottságának is tagja volt. Ma már nem az. Megkeseredetten fogad faluvégi lakásában a nagydarab ember. — Azt meg se gondoltam, hogy a vezetőségből senki nem áll mellém. Ma is tartom, amit azon a közgyűlésen mondtam. Meg is kaptam érte a magamét. Azt mondják a küldöttek, meggondolják ezentúl hogy szóljanak-e, nehogy úgy járjanak, mint Hürkecz. Hürkecz László fegyelmit kapott. Furcsa egy fegyelmit. A határozat indoklása szerint: „Hürkecz László, a szövetkezet 1971. augusztus 28-án tartott közgyűlésén felszólalásában vitatta a Decsi József főkönyvelőnek kifizetett nyereségprémium-előleg jogosságát. Ennek során nem megengedhető hangnemet használt, amely miatt a szövetkezet fegyelmi bizottsága fegyelmi eljárást rendelt el nevezett dolgozó ellen. Meghallgatása során Hürkecz László nem érezte magát vétkesnek, elismerte azonban, hogy vitatta a nyereségprémium felvételének jogosságát. Indítványozta, hogy a vezetőség vonja meg a bizalmat Decsi Józseftől, mentse fel a főkönyvelői teendők ellátása alól, az aláírási jogot vonja vissza tőle, s kötelezze Decsi Józsefet a felvett összeg visszafizetésére.” Pontosan így történt. Hürkecz László jó munkával tüntette ki magát szakmájában. Azt vallja róla Pálinkás Imre elnök is: jókezű ember. Szatmári Sándor, aki Decsi József nyugdíjazása után a főkönyvelő, hozzáteszi : értékes emberünk nekünk a Hürkecz. Most is bevontuk a leltározásba. Bizonyára e tulajdonságai alapján választották meg tagtársai küldöttnek és a szövetkezet ellenőrző bizottsága tagjának is korábban. Tavaly is leltározott Hürkecz László. Készültek a féléves mérlegzárásra. Akkor történt az eset. Decsi József, a szövetkezet akkori főkönyvelője felvett ötezer forintot, nye- reségprémium-előlegként. Ezt a pénzt ugyan később törvényesen is megkaphatta volna. Pontosabban szólva utólag a vezetőség törvényesítette is. Három vezetőállású ember juthat ehhez az összeghez; az elnök, a főkönyvelő és a műszaki vezető, ha elkészült a féléves mérleg és az szép nyereséget sejtet. És ha a közgyűlés ehhez hozzájárul. Akkor még sem a mérleg nem volt készen, s még csak a vezetőség sem tudott a pénzről. Nagy Sándorné teremmester, Molnár Sándorné cipész, vezetőségi tagok. — Valóban csak utólag tudtuk meg, hogy a Decsi kartárs felvette a pénzt. Utólag, mikor az elnök a július 29-i vezetőségi ülés elé vitte és ott a vezetőség ezt jóváhagyta. Az Ügy tudomására jutott Hürkecz László ellenőrző bizottsági tagnak, aki a tavaly augusztus 28-i közgyűlésen, mint küldött megjelent. Miután pedig az elnök a közgyűlésnek nem számolt be a történtekről, a vitában szót kért Hürkecz László is. És valóban azt mondta, amit a fegyelmi határozat is rögzít. Ezzel a közgyűléssel pedig megkezdődött a cipészmester kálváriája. Azt nem vitatja senki, hogy Hürkecz László igazat mondott. Igaz, hogy akkorra már a vezetőség jóváhagyta Decsi József önhatalmúlag utalványozás nélkül felvett előlegét. Ezt aztán a szeptember 23-i vezetőségi ülésen újból megerősítették. Egy nappal előtte még véleményt kértek a KISZÖV- től. Kövics Gyula előadó, osztályvezetőjének megkerülésével olyan tartalmú levelet adott ki. hogy ez jogos volt. Mindezek birtokában pedig Decsi József főkönyvelőnek már tiszta lapja volt. És most jött ő. A szeptemberi vezetőségi ülésen: „Kéri a vezetőséget, hogy a most hozott, vagyis megerősített határozat kivonatát és a KISZÖV által küldött levél másolatát küldjék meg Hürkecz Lászlónak és kérjék, hogy vonja vissza a következő közgyűlésen és írásban is az augusztus 28-án megtartott közgyűlésen tett kijelentését. Ha ezt nem teszi, úgy vonják fegyelmileg is felelőssé a kijelentéséért, mivel egy ellenőrző bizottsági tagnak tudni kell a kötelességét, akkor vádolhat meg valakit nyilvánosan, ha annak valódiságáról meggyőződött.” És a vezetőség & }n_ dítványt elfogadta. Zsemlye Lajos teremmester is vezetőségi tag. 1— Arról én ma sem vagyok meggyőződve, hogy a Decsi kar társ jogosan vetté-e fel a pénzt. — Mégis Hürkecz ellen szavazta meg a fegyelmit? — Hogy én megszavaztam? — Igen. A jegyzőkönyv szerint. — Na és, ha megszavaztam is. Ügyis a többség dönt. Hürkecznek igaza volt, de a hangnemével volt baj. Ezt mondják. Szabó ván üzemvezető is. — Nálunk a bírálat semmikor nem lett elnyomva. De Hürkecznek a hangneme inkább támadó volt. Hangulatot keltett. Milyen volt az a hangnem, az a hangulatkeltés? Herbst Józsefné személyzetis: — Olyan, hogy a tagság felbolydult. Az elnök elvtárs nem is merte előterjeszteni a három vezető fizetésemelési kérelmét. Pedig a KISZÖV is javasolta és meg is érdemelték volna. De még az 1,5 százalékos nyereségprémiumot se fogadták el, csak az 1 százalékosat. Írásbeli figyelmeztetést fegyelmit kapott Hürkecz László. A cipész fellebbezett, de 1972. március 28-án a szövetkezeti döntőbizottság: „Hürkecz László fellebbezését megalapozatlannak találta”. Helybenhagyta a fegyelmit azzal, hogy: „Ezen határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.” És most itt tart az ügy. Összetörtek egy embert. Örökre a kedvét vették, hogy a gazda jogával éljen, mi több, akkor még választott testület tagsági kötelességével élt. Azt mondja erről Bordás László, a KISZÖV elnöke: — Messzemenően elítélem a szövetkezetben történteket. A felügyelő bizottsági tag nem köteles tudni arról, hogy közben a vezetőség jóvá-* hagyta a furcsa módon felvett előleget. Tegyük fel, hogy Hürkecz László tévedett. Akkor ezt mondják meg neki. De nem is tévedett. Bár minden szövetkezeti tag így szóvá tenné a rendellenességeket. A párt- szervezet gyengesége is ez a fegyelmi. Már régen vissza kellett volna vonnia a vezetőségnek és legfeljebb — ha egyáltalán indokolt az is — szóban figyelmeztetni Hürkecz Lászlót, hogy máskor vigyázzon a hangnemre. Hiszen, miközben a társadalmi ellenőrzés fontosságáról -beszélünk, orr- bavágtunk egy embert, aki komolyan vette. Hürkecz László megtört ember. Már küldött mandátumáról is le akart mondani, a szövetkezetből is ki akart lépni. — Nagyon fáj, hogy ezt tették velem, hogy a Decsi József úgy lehordott, mint a kutyát. CjS var. Várja, hogy mégis „helye van a jogorvoslatnak”. Igaz, a szövetkezetben egyöntetűen vallják, nem a bírálatért adtak fegyelmit. A hangnem bántotta őket A cipészmester most legalább megismerkedett az illemszabályokkal. Borzák Lajos Külföldiek Apajpusztán A Kiskunság legkeresettebb idegenforgalmi látványossága Apajpuszta. Az IBUSZ és a MALÉV Airtours külföldi csoportjai szívesen keresik fel a Budapesttől mindössze 60 km-re található pusztát, ahol lovasbemutató, sétakocsikázás, és speciális ételek várják a vendégeket. Képünkön: Lovagló lecke. (MTI foto — Balogh P. László felvétele — KS) Komplex kutatások A felső szakasz teljes feltérképezése után most már négy év óta arra törekszenek, hogy a gyűjtéseket komplex jellegűvé tegyék. A korábban sok helyen végzett kisebb részkutatásokat koncentrált vizsgálatok váltották fel. Ennek jegyében készült el a 15 éves távlati program, amelyről dr. Horváth Imre egyetemi tanár, a Tisza- kutató bizottság elnöke elmondotta, hogy három fontos feltárási szakaszon dolgoznak. Folytatják a kiskörei Tisza II. vízlépcső térségében megkezdett vizsgálatokat, hogy megállapítsák, milyen változásokat hoz a természet-átalakító terv. A vízlépcső felett később kialakuló mesterséges tórendszer létrehozása hazánkban a legnagyobb arányú környezetátalakítás. Ez minden bizonnyal kihat a táj természetföldrajzi viszonyaira, a helyi klímára, a növény- és állatvilágra. Az ősi környezet átalakítása azonban tájvédelmi szempontból veszteséget jelent. Éppen ezért második fő feladatként jelölték meg a Tisza körtvélyesi térségének, az egyik legháborítatlanabb területnek a feltárását. E fontos tájvédelmi terület tervezett rekonstrukcióját segítik a kutatások. A távlati program utolsó. későbbi feladata a Csongrád környéki Tisza-szakasz tudományos felmérése. A tervek szerint — mint ismeretes — itt épül meg a Tisza harmadik vízlépcsője, amely szintén megváltoztatja a folyó arculatát.
