Szolnok Megyei Néplap, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-25 / 148. szám
n Hí y u ti I1 ti 1 Dl m M v<3 szoyjQiüüMl melléklete Jelzőfüst, gázálarc, ködgyertya A legjobbkor érkeztünk. Jászberényben május 16-án délelőtt kezdődött a polgári védelmi egészség- ügyi alakulatok parancsnokainak háromnapos kiképzése. Tsz-tagok, gyári munkások, háziasszonyok, tanárok, kisiparosok, védőnők, ápolónők ültek az előadóteremmé átalakított irodában, összesen ötvennyolcán, Jászberény városból huszonnégyen, a járásból harmincnégyen. — Majdnem százszázalékos a részvétel. Jól szervezett a Vöröskereszt, bár nem egyedül az ő érdemük, hiszen a munkahelyek vezetői engedték el három napra dolgozóikat — tájékoztatott a megnyitó után dr. Forgó Pál, Jászberény város főorvosa, az egészségügyi szak- szolgálat parancsnoka. — Miről hallanak a három nap alatt? — A kiképzésnek a parancsnokok jelkészítése a célja. A szervezeti tudnivalókon kívül megismerkednek az egészségvédelmi felszerelésekkel, az atom-, a biológiai és a vegyi fegyverek hatásával, a védekezés módjával és eszközeivel, a mentési munkálatok megszervezésével. Az előadásokat orvosok és polgári védelmi szakemberek tartják. A parancsnokok az itt hallottakat továbbadják majd beosztottaik- nak. ök lesznek az orvosi körzetenként kialakított egészségügyi Ványi Lászlóné az első század II. szakaszának parancsnoka a törött kar rögzítését és egy nyomókötést mutat be a jászberényi kiképzésen szakaszok kiképzésénél az orvosok segítői. Jászberény után a kunszentmártoni kiképzés első napjának voltunk szemtanúi. Az előadás témája a nukleáris fegyverek, a sugárzó harcanyagok, a vegyi fegyverek és a biológiai harcanyagok hatása és a védekezési módszerek ismertetése volt. Németh Imre őrnagy a védekezés néhány eszközét a gyakorlatban is bemutatta a Körös partján. — Eddig évente csak egynapos parancsnoki kiképzés polt. A növekvő követelmények miatt azonban egyre többet és magasabb szinten kell tudni a parancsnoki állománynak. Ezért 1972-től három napra emelték a kiképzés idejét — mondta Magyar Gyula, a megyei Vöröskereszt titkára. — ősszel a parancsnokok után az alegységek kiképzése következik. A kiképzés eddigi tapasztalatairól dr. Leilei Gábor megyei főorvost kérdeztük. — Mire ezek a sorok megjelennek, nemcsak a megyében, de országszerte befejeződnek a parancsnoki kiképzések. Megnyugtató, hogy a kiképzést szervező járási-városi szakszolgálati parancsnokok nagy körültekintéssel, a legképzettebb előadókat választották lei, biztosítva ezzel a kiképzés magas színvonalát. A szervezésért a Vöröskeresztet illeti a dicséret. Az aktívák teremtették meg, hogy jó légkörben, ideális körülmények között tarthassák a kiképzéseket. Dr. Forgó Pál jászberényi főorvos gyakorlatban is bemutatja a szakszerű sapkakötést A tanulóifjúság polgári védelmi képzése Az emberiség békét akar! — halijuk, mondjuk naponta. E mondat egy eltökéltségről, egy világmozgalommá szélesedett tudatos küzdelemről tudósít, de utal arra is, ámit különben nem mond ki: mégpedig, hogy az emberiség nap, nap után eltökéltségének bizonyítására, mozgalma célja melletti ismételt kiállásra kénytelen, mert vannak embercsoportok, amelyek ugyan számra jelentéktelenek, de nagy pusztító erő felett rendelkeznek és háborút akarnak, háborúkat vívnak, háborúra készülnek és veszélyeztetik az emberiség létét. Ezt megértve természetes, hogy korunkban az egyik legfontosabb kérdés: Fenntartható-e a béke? Akik megpróbálnak előre, a jövőbe látni, megkísérlik akár csak a maguk életét megtervezni, bizonyíthatják, hogy ezt a nagy kérdést nem lehetséges kikerülni. Korunk ellentmondásosságából következik, hogy az emberiség érdekeivel egybe eső válasz is — a béke fenntartható — ellentmondáshoz vezet: fenntartható, le csak akkor, ha felkészülünk az ellentétére, a háborúra is'. Nem véletlenül írtuk így: felkészülünk és nem úgy, hogy a hadseregnek fel kell készülnie egy esetleges háborúra. Ugyanis a korszerű támadófegyverek feltalálásával és alkalmazásának lehetőségével nemcsak a háború jellege lett újszerű, hanem megnőtt a hátország, a polgári lakosság jelentősége és tennivalója is. Ennek felismerése szülte azt a törvényt, amely kimondja, hogy a férfi lakosság 14-től 65 évig, a női lakosság 14 évtől 60 évig honvédelmi kötelezett. A lakosság életkorskáláját tekintve a honvédelmi kötelezettek többsége fiatal. Ebből következik, hogy a korosztályok különbözőségén alapuló egységes, de árnyalt felkészítést kell folytatni és különös tekintettel kell lenni a tanulóifjúságra. Miért? A két legfőbb okot említjük: először is, mert egy háborús helyzetben az e korosztályhoz tartozók is erősíthetik az ország védelmét, másodszor a jövőt tekintve, a mai általános és középiskolások az ezredfordulón már a védelem fő erejét jelentik majd. Tehát nem lehet mindegy, hogy a mai ifjúság milyen szemlélettel, milyen tulajdonságokkal, társadalmi kötelességtudattal felvértezve állt helyt a honvédelem posztján. Azt talán mondani sem szükséges, hogy a honvédelembe beleértjük a polgári védelmet, a honvédelmi nevelés és felkészítés részének tekintjük a polgári védelemre való erkölcsi-szellemi-gyakorlati felkészítést is. A honvédelmi nevelés ilyen értelmezése nem új dolog, hiszen a lakosság polgári védelmi felkészítése ennek megfelelően folyt és terjedt ki a közép- és felsőfokú oktatási intézményekben tanuló fiatalok jelentős részére. Iskoláinkban most a honvédelmi oktatás keretében sajátítják el a szükséges ismereteket. Az alapelv és a cél azonos, de új alapokon és módszerekkel indult meg ez a képzés. A felkészítésre — a különféle tantárgyakkal arányban — 2—9 óra időt kell fordítani. Ez nem sok és nem is kevés. A tapasztalatok szerint a VII—VIII. osztályosok el is sajátítják a tudnivalókat: a polgári védelem jelentőségét, feladatait, az ön- és kölcsönös védelem alapelveit. A középfokú oktatás és szakmunkásképzés területén is hasonlóak a tapasztalatok, bár ott nagyobbak a követelmények. A jelen és jövő vonatkozásában mindig csak kiindulás lehet. Ez így van a polgári védelemben is: ha jobb eredményeket akarunk, akkor az elértekre kell alapoznunk. A továbblépés úgy lehetséges, ha az iskolákban és oktatási intézményekben a képzés tematikája figyelembe veszi a fiatalok életkori, szakmai és iskolai sajátosságait. Idegen szóval élve: ha a tematika differenciált, ha az eszközök megtalálásában és felhasználásában megkülönböztetett figyelem érvényesül, kihasználják az elérhető segítséget és élnek a kínálkozó lehetőségekkel. Sajnos ma még nem áll rendelkezésre elegendő korszerű szemléltető eszköz, ám a szemléltetés hiánya nem mindig vezethető vissza erre. Gyakran inkább az a baj, hogy éppen a polgári védelmi oktatásban nem használják fel a korszerű oktatási formákat és eszközöket. Nem ismerik, nem is kutatják a különben elérhető szemléltetőanyag forrásokat, mint például filmtárakat. Ezt olykor azok is elmulasztják, akik különben vallják: a tananyag alapos megismertetésében az életszerűséggel, a szemléltetéssel lehet legjobb eredményt elérni. Ki kell küszöbölni a polgári védelmi oktatásból, felkészítésből az érdektelenséget, az egyhangúságot: az érdekesség, az újszerűség elérhető — ha megfelelően képzett, felkészült emberekre bízzuk ezt a nagy fontosságú munkát. Csaknem mii:d- nütt vannak MHSZ-szervek, sok helyen polgári védelmi parancsnokságok, szakszolgálatok — amelyek hivatásszerűen foglalkoznak a polgári védelem területi irányításával, szervezésével — és szívesen adnak segítséget. Ezekből a forrásokból érdemes meríteni. Úgy gondoljuk, hogy a KISZ, amely sokat tesz az ifjúság hazafias neveléséért, nagy segítséget adhat a honvédelmi nevelésben, például a honvédelmi tevékenység gyakorlatának elsajátítása feletti védnökség vállalásával. Az előrelépés elengedhetetlen, ugyanis az összlakosságot felölelő, kötelező polgári védelmi oktatással szintbe kell kerülnie a honvédelmi ismeretek, a polgári védelem iskolai oktatásának. Ez azt jelenti, hogy minden iskolában és tanintézetben következetesen meg kell valósítani a tantervben és az utasításokban előírtakat. El kell hogy töltse az oktatókat és a tanulókat annak tudata, hogy az iskolai tevékenységek közül egyik sem, de a honvédelmi felkészítés különösen nem önmagáért való. Meg is kell wedení Járjuk a határt. Mindenütt szemet gyönyörködtető látvány tárul elénk. Jó termést ígér az idei év. A tavasz elején még aggasztó volt a csapadékhiány, szomjazott a föld, aggódtak az emberek. Az öntözés és „a huszonnegyedik órában” jött esőzés után ismét kivirult a határ, ismét bizakodók az emberek. Minden remény megvan arra, hogy az idén is lesz elegendő gabona, elegendő takarmány. Bízunk benne, hogy a természet nem űz majd gonosz tréfát, és reményeink valóra is válnak. A többi már az embereken múlik, csakis rajtuk. Nem elég megtermelni valamit, azt utána óvni, védeni is kell a kártevők, a fagy, az elemi csapások ellen. Nem könnyű feladat ez békeidőben sem, és még sokkal nehezebb egy esetleges rendkívüli helyzetben: a polgári lakosságot és a katonaságot élelmezni kell, és ez nem kis feladatot ró az üzemi polgári védelmi szervezetekre. Gondos szervező munkára, szakszerű kiképzésre van szükség, hogy javainkat esetleges háború esetén is meg tudjuk óvni. A Héki Állami Gazdaságban Ga- ra Károly rendésszel, az üzemi polgári védelmi szervezet törzsparancsnokával beszélgettünk a gazdaságban folyó polgári védelmi kiképzésről. — A mi feladatunk talán még nehezebb, mint általában a mező- gazdasági termelőszövetkezeteké vagy az állami gazdaságoké. Nekünk ugyanis három kerületünk, egy üzemegységünk van, és ezek körülbelül 50 kilométerre vannak egymástól. A kiképzést mégsem külön területi egységenként szervezzük, hanem egy helyen, mert ez szerintünk sokkal összehangoltab- bá, szervezettebbé teszi a munkát. — Hány tagja van a gazdaság polgári védelmi szervezetének? — Jelenleg csaknem háromszáz. Közülük valamennyi részt vett polgári védelmi kiképzésen és rendelkezik PV-igazolvánnyal. A törzsparancsnokság kilenc tagú, valamennyien vezető beosztásban dolgoznak. — Melyek a szervezet fő feladatai? — Elsősorban a dolgozók, a létesítmények, az állatállomány, a takarmánykészlet, és a kenyérgabona védelme. A gazdaság vezetői új beruházások megvalósításánál, de egyéb átalakítási, felújítási munkáknál is figyelembe veszik a polgári védelmi szempontokat. Az üzemanyagot például a föld alatt tároljuk és arra törekszünk, hogy a takarmány minél nagyobb részét silózzuk. — Ebben az évben kik vesznek részt kiképzésben? — A parancsnoki törzs tagjai, a szakaszparancsnokok, a rajparancsnokok az őrsparancsnokok és az óvóhelyparancsnokok, összesen több mint ötvenen. Hat témakörben hangzanak el előadások. Két foglalkozást már megtartottunk. Az elsőn a hátország védelmét meghatározó katonapolitikai és hadászati elképzelések, valamint az élelmiszergazdaság helyzete, szerepe és jelentősége, a korszerű háborúban című témák szerepeltek. A részvételt nagyon szigorúan vesz- szük, aki igazolatlanul távol marad, azt a gazdaság igazgatója pénzbírsággal sújtja. Célunk az. hogy a most részt vevő parancsno kok olyan kiképzést kapjanak, hogy jövőre a polgárvédelmi szervezetek tagjainak ők is kellő színvonalon tudjanak kiképzést tartani. Szükség van erre, hiszen sok milliós vagyon védelméről van szó. Érdemes gondoskodni ennek az exportra szánt, sok százezer forintot érő növendékbika-állománynak a megvédéséről SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP
