Szolnok Megyei Néplap, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-25 / 148. szám

KEREKASZTAL BESZÉLGETÉS A honvédelmi ismeretek oktatása az iskolákban Hazánkban 1968-ban vezették be az általános és középiskolákban, a szakmunkásképző intézetekben a honvédelmi ismeretek oktatását. Azóta évről évre több százezer gyerek ismerkedik e témakörben néphadseregünk életével, a korsze­rű támadófegyverekkel, az ellenük való védekezés módjával, lehetősé­geivel. Csupán" a most végződött tan­évben, országosan mintegy hétszáz­ezer gyereket oktattak a pedagógu­sok. Az eltelt négy esztendő alatt be­bizonyosodott hogy a honvédelmi ismeretek oktatása az iskolákban „teljes terjedelmében” polgárjogot nyert, mind a tanulók, mind a pe­dagógusok, a szülők körében. „Ugyanakkor azonban korántsem teljesen gondtalan e tantárgy okta­tása: sok megoldásra váró feladat van még. A diákok honvédelmi ismeretek oktatásáról, a megyében kialakult helyzetről beszélgettünk szerkesz­tőségünkben. Beszélgető partnere­ink voltak: Elek Lajos, a megyei tanács vb művelődésügyi osztály- vezető helyettese; Kővári László gimnáziumi tanár, e tantárgy me­gyei szakfelügyelője; Pintér László, a megyei szakmunkásképző inté­zet egyik osztályfőnöke; Lévai Bé­la, a szolnoki újvárosi, Molnár Im­re, a törkszentmiklósi Petőfi úti általános iskolák tanárai; Dómján László, a kisújszállási Arany János Általános Iskola igazgatója; Diósze­gi Sándor, az újszászi gimnázium tanára és Szűcs Sándor őrnagy, a megyei polgári védelmi parancs­nokság szaktisztje. Szerkesztősé­günket Varga Viktória, a belpoliti­kai rovat vezetője képviselte. Kevés az óraszám Üjságíró: Kérem, összegezzék a honvédelmi ismeretek oktatásának megyei tapasztalatait. Elek Lajos: A hazafias nevelés a mi felfogásunk szerint az oktatási feladatok szerves része. Nem sza­bad az oktató-nevelő folyamattól elkülönítetten foglalkozni ezzel a témával. A cselekvő hazafiságra nevelés feltételezi azonban, hogy a tantárgyak adta lehetőségek maxi­mális kihasználása mellett a sajá­tos ismeret elsajátítására is sor ke­rüljön. Ezt szolgálja a honvédelmi ismeretek oktatásának bevezetése, ezen belül a polgári védelmi isme­retek oktatása is. Ennek tantervi, személyi és tárgyi feltételeit egy­részt a minisztérium, másrészt az MHSZ, a polgári védelem országos és helyi szervei a tanácsokkal együtt eddig igyekeztek megterem­teni. Kővári László: 1968 óta, immár negyedik éve folyik szervezett ke­retek között a honvédelmi oktatás az iskolákban. Ez az általános is­kolák VII—VIII. osztályaiban évi 6—6 órát jelent, a középiskolákban évente 20—21 óra áll rendelkezés­re. A feladatok egy részét a tan­tárgyak tanmeneteibe beépítve old­juk meg, ugyanakkor a gyakorlati ismeretek, jártasságok felmérésére a honvédelmi napok szolgálnak. Eddigi tapasztalataim alapján el­mondhatom, hogy megyénkben a honvédelmi ismeretek oktatása megfelelő szinten, az országos át­lagnál jobban végzik a pedagógu­sok, a felsőbb szervek is elégedet­tek az eredményeinkkel. Egy pél­da: a megyék közül először nálunk volt honvédelmi nevelési szakfel­ügyelet. Jelenleg 122 általános iskolában, 28 középfokú iskolában és 12 szak­munkásképző intézetben folyik a honvédelmi ismeretek oktatása, ez gyakorlatilag a megye tanulóifjú­ságának mintegy 50 százalékát je­lenti. Újságíró: Az előbb említett óra­számokból mennyit tudnak fordí­tani a pv-ismeretek oktatására? Kővári László: Sajnos keveset. Általános iskolában 1—2 órát év­folyamonként, középiskolákban több idő áll rendelkezésre, viszont a téma annyira széles körű, hogy nehéz egy tantárgy keretében fel­dolgozni. Ezért részben a kémia órákon is foglalkoznak például az ABV-fegyverekkel, azok működé­sével, hatásával, az ellenük való védekezés módszereivel. Ugyanak­kor a pv egészségügyi, baleset-el­hárítási témáival a biológia tan­tárgy keretében ismerkednek a hallgatók. A pv felépítése, szerve­zete, célja és feladata című tárgy­kört viszont az osztályfőnöki órá­kon dolgozzák fel. Dómján László: Az általános is­kolákban, így nálunk is a hat órá­ból összesen 1 óra áll rendelkezé­sünkre a polgári védelmi téma megismertetésére. Az igaz, hogy a módszertani útmutató nem kíván részletes elmélyülést a pv-ismere­tek oktatásában, azonban mégis szükséges lenne sokkal több óra­számban tanítani ezt az anyagot. Elég ha példának azt említem, hogy a VII. osztályban meg kell értet­nünk a gyerekekkel, mit jelent, o SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP hogy megszűnt a hátország és a front közötti határ. Gyakorlatban is be lehet ezt bizonyítani Vietnam és Kambodzsa példáján. Tehát a mai eseményekbe kell beágyazni e témát. De már ezt megmutatni, nagyon kevés egy óra. Foglalkozni kell azokkal a sajátos feladatokkal is, amelyek minden állampolgár számára kötelezőek. Mi úgy pró­báltuk megoldani a honvédelmi is­meretek oktatását, hogy nem a megadott óraszámban tanítjuk. Újságíró: Megnövelik az óraszá­mot? Dómján László: Szakkört szer­veztünk, amelyen nemcsak húsz gyerek vesz részt, hanem minden VII—VIII. osztályos tanuló; lányok és fiúk, 10—10 óra elméleti és gya­korlati foglalkozáson vesznek részt, melyet az a nevelő vezet, akit erre kiképeztünk. így a honvédelmi is­meretek, ezenbelül a pv-oktatás az iskolában teljesen egységes. Az osztályfőnöki órák a szintetizáló szerepet töltik be, azaz ott össze­foglalják mindazt, amit a gyerekek a szakkörben tanultak. Ez igazga­tói hatáskörben is megoldható. Egy igazgatónak joga van arra, hogy ilyen lehetőséget biztosítson, mivel ennek évi költsége nem több 1000 forintnál. Újságíró: Ezt a pénzt tudták biz­tosítani költségvetésükből? Dómján László: Igen. És látva a megyében a bérmaradványqkat, biztos jutna erre pénz minden is­kolában. Újságíró: Viszont így is nagyon sokat beszélünk arról, hogy a pe­dagógusok, a gyerekek túlterheltek. Ez a többlet óraszám nem okozott különösebb gondot az Önök iskolá­jában? Dómján László: Jogos a kérdés. Nem szükséges a túlterhelést még tovább növelni. Éppen ezért ezt a módszert mi sem tartjuk végérvé­nyesnek. Honvédelmi szakasz az iskolában Újságíró: Kötelező a szakkörben való részvétel? Dómján László: Nem kötelező, de elvárjuk a gyerekektől, hogy ott legyenek, és ezt a szülőkkel is meg­beszéltük. Kicsit felelőssé tettük őket azzal a jelszóval, hogy minden állampolgárnak kötelessége felké­szülni a haza védelmére. Újságíró: Kapnak-e segítséget ehhez a munkához? Dómján László: Az MHSZ közre­működésével tartjuk a kapcsolatot az egyik honvédségi alakulattal, ök rendszeresen járnak hozzánk és mi is rendszeresen elmegyünk hozzá­juk laktanyalátogatásra, sőt, tiszt­jeik foglalkozásainkon is megjelen­nek. Ezenkívül minden MHSZ lö­vészklub egy-egy iskolát patronál. Lévai Béla: Én négy éve végzem ezt a munkát. Korábban a felnőt­teket is oktattam, úgy érz^m, van megfelelő gyakorlati tapasztalatom. Szerintem egy óra alatt a polgári védelem szervezeti felépítéséről, feladatáról beszélni, szinte lehetet­len. Van az osztályfőnöknek olyan feladata: az óra jobb vezetése ér­dekében adjon olyan megbízást az úttörő őrsöknek, hogy menjenek el üzembe, vállalathoz és érdeklődje­nek az ott levő pv-szervezet felépí­téséről, feladatáról stb. De a gye­rek még nem hallott, nem tud a témáról, hogyan realizálódnak az ismeretei? En itt egy ellentmon­dást látok. Mi is úgy oldottuk ezt meg, hogy szakkörbe szerveztük a VII—VIII. osztályok diákjait. Hogy gyakorlati ismereteket is szerezzenek a gyere­kek, rendszeresen levetítjük a Dé­libáb című filmet, mely Hajdú-Bi- har megye 1969-es pv nagygyakor­latáról készült. Óriási élmény ez a színes film a gyerekeknek és a kér­dések özönével árasztanak el ben­nünket. Ez mutatja, hogy a gyere­kek igénylik az ilyenfajta oktatást. Molnár Imre: A honvédelmi ne­velésnek, és ezen belül a polgári védelmi nevelésnek is két fontos feladatot kell megoldani: egyik, hogy érzelmileg készítse fel a gyer­mekeket, másik, hogy elméleti és gyakorlati ismereteken keresztül tegye alkalmassá őket a haza vé­delmére, illetve a pv-feladatok el­látására. Az érzelmi oldal általában adott a pedagógus személyén keresztül. Az elméleti és gyakorlati megvaló­sításban lehet mit tenni. Minden­esetre a 4, illetve 6 óra elméleti oktatás kevés. Ehhez kell, hogy kapcsolódjon főleg az úttörőmun­kában nagyon sok gyakorlati tevé­kenység. Nálunk az a gyakorlat, hogy a mi iskolánkban honvédelmi szakasz, munkásőr század, rendőr­szakasz, tűzoltó szakasz működik, melyek aránylag sok képzést kap­nak. Újságíró: Hogyan választják ki, hogy melyik gyerek milyen sza­kaszba kerüljön? Molnár Imre: önként jelentkez­nek. Ezeknek a szakaszoknak egy- egy olyan nevelő a vezetőjük. A program általában biztosítja, hogy a nevelési, oktatási feladatokat végrehajtsuk. A gyerekek szeretik ezeket a foglalkozásokat. Hátrány viszont, hogy nem terjed ki a teljes tanulóifjúságra. Ezt viszont megál­lapításom szerint nem is tudjuk je­len pillanatban megoldani. Ugyanis számolnunk kell azzal, hogy a pe­dagógusok túlterheltek, másrészt pedig, hogy a pedagógusok többsé­ge nő. Nemhogy a gyakorlati, de még az elméleti ismeretekkel sem rendelkeznek. Amikor meg kell tartaniuk egy polgári védelmi órát, többet készülnek rá, mint tíz más szaktárgyi órára. Molnár Imre: Igen. Meg kell ol­dani a pedagógusok ez irányú kép­zését is. Újságíró: Ha egy gyerek kiváló­an szerepel a honvédelmi szakasz­ban, kap valami külön elismerést, jutalmat? Molnár Imre: A szakaszok tagjai nem egyszer részt vesznek juta­lomtáborozáson, hozzájárulást kap­nak a táborozáshoz és könyvjuta­lomban részesülnek. Vannak kü­lönböző szakpróbák: honvédelmi, természetjáró, én ezt is idesorolom, mert a természetjárás a fizikai ál­lóképességet erősíti és a tűzoltó szakpróba. Ha a .szakpróbát telje­sítik, megkapják a jelvényeket. Újságíró: Kapnak e Önök ele­gendő szemléltető eszközt az okta­táshoz? Olyat, amit a gyerek meg­foghat, megnézhet? Dómján László: Az MHSZ-en ke­resztül a szemléltető palkátokat megkapjuk. Megfogható szemlélte­tő eszközöket készítenek a szakkör­ben a gyerekek, gondolok itt a szükség védőeszközökre. Azonkívül évenként van Kisújszálláson hon­védelmi nap, ahol a fegyveres erők kiállítják a megmutatható harci eszközöket. A megyei pv-parancs- nokság is megjelentetett különböző írásos anyagot, amelyek szintén el­jutnak hozzánk. Több gyakorlati feladat keli Molnár Imre: Szerintem több gyakorlati feladatot kellene megol­datnunk a gyerekekkel. Például: a VII—VIII. osztályosoknak kelljen a ködgyertyával előidézett füstön is átkelni. Tudják azt a gyakorlatban is, mit jelent, ha egy terület fertő­zött. Évente egyszer honvédelmi napon használjuk a gázálarcokat, de ez kevés. Lévai Béla: Nekem is van egy javaslatom a pv megyei parancs­nokságához : ne csak Szolnokon, ha­nem megyei szinten is tegyék lehe­tővé, hogy a városi vezetési ponto­kon — amely lelke, ütőereje a pv- nek békében és háborús időben egyaránt — tarthassanak meg az iskolák egy-egy osztályfőnöki órát. Rengeteg szemléltető anyagot lát­nának ott a gyerekek, de látnák azt is, hogy a polgári védelem hivata­los állománya mennyit fáradozik, például értük is. Kővári László: A szemléltető­eszközökkel kapcsolatban: minden járásban, városban van egy olyan iskola, ahol színvonalas a gyakor­lati foglalkozás. Meg kellene kérni ezeket az iskolákat, hogy a környé­kükön levő iskoláknak is szériában legalább egyfajta szemléltető esz­közt készítsenek. Az iskoláknak van ilyen törekvésük, de jó lenne, ha ez szervezett keretek között tör­ténne. Újságíró: Azt hiszem, ennek szervezésére, irányítására a me­gyei művelődésügyi osztály is vál­lalkozhat. Eddig általános iskolá­sokról volt szó. Mi a helyzet a kö­zépiskolákban és a szakmunkás- képző intézetekben? Középiskolai gond: nincs lőtér Diószegi Sándor: Középiskolában 20—21 óra van évfolyamonként a honvédelmi ismeretek oktatására, de azt kell mondani, hogy ez is ke­vés. Ugyanis 10—12 órát a két hon­védelmi nap vesz igénybe, amikor a tanulók gyakorlatban hajtják végre az elméletben tanultakat, és marad 10 óra, amiből 5 tulajdon­képpen honvédelmi testnevelés. Tehát jó esetben itt is 5—6 óra • marad tereptani, polgári védelmi ismeretek oktatására és lövészetel­méletre. Nyilvánvalóan ez is na­gyon kevés. Olyan problémánk is van, hogy mivel nincs közelben katonai alakulat, mi a korszerű tá­madófegyvereket csak - filmről is­mertethetjük meg a diákokkal, nincs módunk laktanyalátogatásra sem. Ez az 5—6 óra csak nagy álta­lánosságban ad ismertetőt a tanu­lónak. Nálunk is a tantestület 80 száza­léka nő, ezért nagy probléma a lö­vészet levezetése, mert nem érte­nek hozzá. Ilyen szempontból szük­ség lenne bővebb továbbképzésre vagy kiképzésre. Másik gondunk, hogy Űjszászon nincs lőtér, Szász­berekre járunk a lövészet megtar­tására, ez jó 4 kilométeres út. A tanács szervezi egy lőtér építését. Ha ez megvalósul, szó lehet a lö­vész szakkör létrehozásáról is. Csatlakozom én is azokhoz, akik azt mondják, jó lenne külön tan­tárgyként kezelni a honvédelmi nevelést. Én mint testnevelő azt is nehezményezem, hogy a testneve­lési oktatás óraszámából jó pár órát elvesz a honvédelmi nevelés. Üjságíró: Középiskolában nincs mód honvédelmi szakkör létreho­zására? Kővári László: Középiskolákban az igazgató joga megítélni, milyen szakkörök létesüljenek. Újságíró: Hasonlóak a gondok a szakmunkásképző intézetben is? Pintér Sándor: A miénk speciá­lis iskolatípus, ahonnét kész embe­rek, szakmunkások kerülnek ki. Az utasítás, ami tantervi anyagunkkal foglalkozik, önálló órát a honvé­delmi nevelésre nem biztosít, pedig ennek óriási jelentősége lenne, mert végzős diákjaink 90 százalé­ka mint szakmunkás, felnőtt dolgo­zó vesz részt a termelésben. Vagy­is, szinte azonnal beosztható a pol­gári védelem szervezeteibe. Szinte érthetetlen, hogy az új óratervek­ben miért nem kapott önálló óra­számot a honvédelmi nevelés. Az alapismereteket az általános iskolából hozzák magukkal a gye­rekek, de a tudásuk nem egységes. Van olyan iskola, ahol bővebben jutottak például pv-ismeretekhez, másutt alig. Törés, hogy első évben nálunk nincs polgári védelmi ok­tatás. Miért nem teszünk be az osztályfőnöki óra anyagába ilyen témát? Nem akarok panaszkodni, de nálunk osztályfőnöki órára van­nak előírt és ajánlót témák, azután KISZ-nevelés, egyéb problémákkal is ott kell foglalkoznunk. Egyszó­val, már nem tudunk becsempész­ni újabb témákat. A honvédelmi ismeretekkel a különböző szaktár­gyi órákon foglalkozunk és a hon­védelmi napokon. , Szemléltető anyagunk főleg vi­zuális van, vagyis faliképek. Jó, használjuk is, de jobb lenne, ha lenne filmünk, auditív anyagunk. Csak megjegyzem, hogy hozzánk körülbelül 2200—2300 nappali tago­zatos tanuló jár. Óriási létszám. Honvédelmi napon nem is vehet részt minden gyerek. Üjságíró: Kiderül tehát, hogy minden iskolában kevés az az óra­szám, amit a honvédelmi ismeretek oktatására fordíthatnak. Mi lehet itt a megoldás? Néhány javaslat a megoldáshoz Dómján László: Van az általános iskola alsótagozatos osztályaiban környezetismeret tantárgy és ehhez a többi tantárgyak adnak le órá­kat, amelyet a környezetismeret használ fel gyakorlati élményszer­zésre. Helyes lenne, ha az általános iskolákban a jelenlegi órakeretek megtartása mellett, a felsőtagoza­tos tantárgyak is adnának le bizo­nyos számú órát, amelyeket egy-egy napra összhozva honvédelmi elmé­leti és gyakorlati ismeretek okta­tására használnánk fel. Ez nem fo­kozná a túlterhelést. Kérdés, hogy lesznek-e a tanterv készítőink olyan merészek, mert ezzel párhuzamosan bizonyos mértékben az adott tár­gyakban csökkenteni kell a tan­anyagot. Elek Lajos: Véleményem szerint egész oktatási rendszerünk felül­vizsgálatakor ezzel a témakörrel foglalkozni kell és feltétlenül meg­oldást kell találni. Az is nyilván­való, hogy a pedagógusok akár a honvédelmi ismeretek, akár ezen belül a polgári védelmi ismeretek oktatásának fontosságát, jelentősé­gét, szükségességét felismerték. Azt hiszem, nem a lelkesedés buzog itt túl, hogy mindenféleképpen órát akarnak a nevelők ennek a tan­tárgynak a javára. Abban az idő­szakban vagyunk, amikor elegendő tapasztalattal rendelkezünk ahhoz, hogy kimondjuk: a honvédelmi is­meretek oktatásával szemben tá­masztott követelménynek, ilyen kö­rülmények között, maradéktalanul a legjobb igyekezettel sem tudnak nevelőink megnyugtató módon ele­get tenni. Azok a megoldások, ame­lyekről itt az elvtársak beszéltek, jók, de a kényszerhelyzetet tükrö­zik. Üjságíró: Reméljük, á művelődé­si szervek valóban találnak erre megoldást. De megoldást kell ta­lálni a pedagógusok továbbképzé­sére, kiképzésére is. Köszönet a já munkáért Kővári László: Évenként a Kilián György ítepülő Műszaki Főiskola, illetve az MHSZ megyei vezetősé­ge segítségével, úgynevezett honvé­delmi továbbképzést tartunk, első­sorban a honvédelmi felelősök szá­mára, illetve az osztályfőnöki mun­kaközösségek vezetői számára. Ügy gondolom, hogy ezek a honvé­delmi továbbképzések elérik célju­kat, és kellő segítséget adnak a honvédelmi felelősöknek a munka gyakorlati végzéséhez. Ami a szaktanárok felkészítését illeti, minden tantárgy munkakö­zössége munkatervi programjába iktatja, legalább egy órában a hon­védelmi ismeretek feldolgozását az adott szaktárgy keretein belül. De ez nem pótolja a központi felkészí­tést. Ezek csak továbbképzés jelle­gűek. Szeretnénk elérni, hogy a pe­dagógusképző intézetekben szerve­zett, kellően előkészítette és kellő programmal rendelkező munkater­vek alapján történjen a pedagógu­sok és nemcsak a férfiak, hanem a női pedagógusok felkészítése is a honvédelmi ismeretek oktatására. Lévai Béla: Szerintem szükség volna az iskolai honvédelmi felelő­sök részére a tanév befejezése után egyhetes továbbképzésre. Kővári László: Ilyen elképzelés országos szinten is van. Ezek nem egy-, hanem kéthetes táborozások lesznek. Pintér Sándor: Fontosnak tartom a pedagógusok metodikai, módszer­tani felkészítését. Kérésem: tegyék lehetővé polgári védelmi jellegű bemutatók tartását. Nagyon sok ta­nár megnézné azt és utána egy kis értékelés, didaktikai, pedagógiai megbeszélés következne, ahol sok hasznos tapasztalatot szerezhet­nénk. Elek Lajos: Azt hiszem, nagyon jelentős, hogy a megyében baleset- mentesen sikerült a hosszú idő óta folyó honvédelmi ismeretek, pv- ismeretek oktatását megoldani. Ezért minden elismerést megérde­melnek pedagógusaink. Meg kell köszönnöm munkájukat és köszö­nöm az MHSZ, a honvédség, a Pol­gári Védelem szerveinek mindazt a messzemenő támogatását, amivel munkánkat segítették. Szűcs Sándor: Ha arra gondo­lunk, hogy a mi ifjúságunknak hol­nap vagy holnapután rendkívüli időben mi lenne az elsődleges fel­adata, amit meg kellene oldania, szükségessé teszi, hogy szakszerűen fel kell készítenünk őket a pv-kö- telezettségek ellátására is. Megyei parancsnokságunknak van egy kiállítási anyaga, amelyi­ket célszerű lenne vándorkiállítá­son bemutatni, lehetőleg minden településen. Főként a községekben. Ez a kiállítás nagyon szemlélete­sen bemutatja a lakosság azon fel­adatait, amelyekben holnapután esetleg a diákifjúságnak is részt kell vennie, mert a középiskolások a mentési munkáknál is nagyon so­kat tudnának segíteni. Lehetne kö­zülük szervezni egy kis mentő ala­kulatot is. Az általános iskolások pedig megismerhetik az önmentés lehetőségeit. De van filmünk, írá­sos anyagunk is, ezeket használni kell. Mi a lehetőségeinkhez mérten szívesen segítünk ezután is az isko­láknak, a pv-ismeretek oktatásá­ban. Újságíró: Sok figyelemre méltó észrevétel, hasznos javaslat hang­zott el beszélgetésünk során. Remé­lem, mind a művelődésügy, mint a polgári védelem, a honvédelem or­szágos szervei hasznosítani is tud­ják mindezt, amit most közre­adunk. Hisz valamennyiünket egy cél vezet: igazi hazafiakat nevelni, akik szívükkel érzik, eszükkel tud­ják kötelességüket és azért tenni is készek: a haza védelme minden ál­lampolgár kötelessége.

Next

/
Oldalképek
Tartalom