Szolnok Megyei Néplap, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-25 / 148. szám

KEREKASZTAL BESZÉLGETÉS

A honvédelmi ismeretek oktatása

az iskolákban

Hazánkban 1968-ban vezették be az általános és középiskolákban, a szakmunkásképző intézetekben a honvédelmi ismeretek oktatását. Azóta évről évre több százezer gyerek ismerkedik e témakörben néphadseregünk életével, a korszerű támadófegyverekkel, az ellenük való védekezés módjával, lehetőségeivel. Csupán" a most végződött tanévben, országosan mintegy hétszázezer gyereket oktattak a pedagógusok. Az eltelt négy esztendő alatt bebizonyosodott hogy a honvédelmi ismeretek oktatása az iskolákban „teljes terjedelmében” polgárjogot nyert, mind a tanulók, mind a pedagógusok, a szülők körében. „Ugyanakkor azonban korántsem teljesen gondtalan e tantárgy oktatása: sok megoldásra váró feladat van még.

A diákok honvédelmi ismeretek oktatásáról, a megyében kialakult helyzetről beszélgettünk szerkesztőségünkben. Beszélgető partnereink voltak: Elek Lajos, a megyei tanács vb művelődésügyi osztály- vezető helyettese; Kővári László gimnáziumi tanár, e tantárgy megyei szakfelügyelője; Pintér László, a megyei szakmunkásképző intézet egyik osztályfőnöke; Lévai Béla, a szolnoki újvárosi, Molnár Imre, a törkszentmiklósi Petőfi úti általános iskolák tanárai; Dómján László, a kisújszállási Arany János Általános Iskola igazgatója; Diószegi Sándor, az újszászi gimnázium tanára és Szűcs Sándor őrnagy, a megyei polgári védelmi parancsnokság szaktisztje. Szerkesztőségünket Varga Viktória, a belpolitikai rovat vezetője képviselte.

Kevés az óraszám

Üjságíró: Kérem, összegezzék a honvédelmi ismeretek oktatásának megyei tapasztalatait.

Elek Lajos: A hazafias nevelés a mi felfogásunk szerint az oktatási feladatok szerves része. Nem szabad az oktató-nevelő folyamattól elkülönítetten foglalkozni ezzel a témával. A cselekvő hazafiságra nevelés feltételezi azonban, hogy a tantárgyak adta lehetőségek maximális kihasználása mellett a sajátos ismeret elsajátítására is sor kerüljön. Ezt szolgálja a honvédelmi ismeretek oktatásának bevezetése, ezen belül a polgári védelmi ismeretek oktatása is. Ennek tantervi, személyi és tárgyi feltételeit egyrészt a minisztérium, másrészt az MHSZ, a polgári védelem országos és helyi szervei a tanácsokkal együtt eddig igyekeztek megteremteni.

Kővári László: 1968 óta, immár negyedik éve folyik szervezett keretek között a honvédelmi oktatás az iskolákban. Ez az általános iskolák VII—VIII. osztályaiban évi 6—6 órát jelent, a középiskolákban évente 20—21 óra áll rendelkezésre. A feladatok egy részét a tantárgyak tanmeneteibe beépítve oldjuk meg, ugyanakkor a gyakorlati ismeretek, jártasságok felmérésére a honvédelmi napok szolgálnak. Eddigi tapasztalataim alapján elmondhatom, hogy megyénkben a honvédelmi ismeretek oktatása megfelelő szinten, az országos átlagnál jobban végzik a pedagógusok, a felsőbb szervek is elégedettek az eredményeinkkel. Egy példa: a megyék közül először nálunk volt honvédelmi nevelési szakfelügyelet.

Jelenleg 122 általános iskolában,

28 középfokú iskolában és 12 szakmunkásképző intézetben folyik a honvédelmi ismeretek oktatása, ez gyakorlatilag a megye tanulóifjúságának mintegy 50 százalékát jelenti.

Újságíró: Az előbb említett óraszámokból mennyit tudnak fordítani a pv-ismeretek oktatására?

Kővári László: Sajnos keveset. Általános iskolában 1—2 órát évfolyamonként, középiskolákban több idő áll rendelkezésre, viszont a téma annyira széles körű, hogy nehéz egy tantárgy keretében feldolgozni. Ezért részben a kémia órákon is foglalkoznak például az ABV-fegyverekkel, azok működésével, hatásával, az ellenük való védekezés módszereivel. Ugyanakkor a pv egészségügyi, baleset-elhárítási témáival a biológia tantárgy keretében ismerkednek a hallgatók. A pv felépítése, szervezete, célja és feladata című tárgykört viszont az osztályfőnöki órákon dolgozzák fel.

Dómján László: Az általános iskolákban, így nálunk is a hat órából összesen 1 óra áll rendelkezésünkre a polgári védelmi téma megismertetésére. Az igaz, hogy a módszertani útmutató nem kíván részletes elmélyülést a pv-ismeretek oktatásában, azonban mégis szükséges lenne sokkal több óraszámban tanítani ezt az anyagot. Elég ha példának azt említem, hogy a VII. osztályban meg kell értetnünk a gyerekekkel, mit jelent,

o SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

hogy megszűnt a hátország és a front közötti határ. Gyakorlatban is be lehet ezt bizonyítani Vietnam és Kambodzsa példáján. Tehát a mai eseményekbe kell beágyazni e témát. De már ezt megmutatni, nagyon kevés egy óra. Foglalkozni kell azokkal a sajátos feladatokkal is, amelyek minden állampolgár számára kötelezőek. Mi úgy próbáltuk megoldani a honvédelmi ismeretek oktatását, hogy nem a megadott óraszámban tanítjuk.

Újságíró: Megnövelik az óraszámot?

Dómján László: Szakkört szerveztünk, amelyen nemcsak húsz gyerek vesz részt, hanem minden VII—VIII. osztályos tanuló; lányok és fiúk, 10—10 óra elméleti és gyakorlati foglalkozáson vesznek részt, melyet az a nevelő vezet, akit erre kiképeztünk. így a honvédelmi ismeretek, ezenbelül a pv-oktatás az iskolában teljesen egységes. Az osztályfőnöki órák a szintetizáló szerepet töltik be, azaz ott összefoglalják mindazt, amit a gyerekek a szakkörben tanultak. Ez igazgatói hatáskörben is megoldható. Egy igazgatónak joga van arra, hogy ilyen lehetőséget biztosítson, mivel ennek évi költsége nem több 1000 forintnál.

Újságíró: Ezt a pénzt tudták biztosítani költségvetésükből?

Dómján László: Igen. És látva a megyében a bérmaradványqkat, biztos jutna erre pénz minden iskolában.

Újságíró: Viszont így is nagyon sokat beszélünk arról, hogy a pedagógusok, a gyerekek túlterheltek. Ez a többlet óraszám nem okozott különösebb gondot az Önök iskolájában?

Dómján László: Jogos a kérdés. Nem szükséges a túlterhelést még tovább növelni. Éppen ezért ezt a módszert mi sem tartjuk végérvényesnek.

Honvédelmi szakasz az iskolában

Újságíró: Kötelező a szakkörben való részvétel?

Dómján László: Nem kötelező, de elvárjuk a gyerekektől, hogy ott legyenek, és ezt a szülőkkel is megbeszéltük. Kicsit felelőssé tettük őket azzal a jelszóval, hogy minden állampolgárnak kötelessége felkészülni a haza védelmére.

Újságíró: Kapnak-e segítséget ehhez a munkához?

Dómján László: Az MHSZ közreműködésével tartjuk a kapcsolatot az egyik honvédségi alakulattal, ök rendszeresen járnak hozzánk és mi is rendszeresen elmegyünk hozzájuk laktanyalátogatásra, sőt, tisztjeik foglalkozásainkon is megjelennek. Ezenkívül minden MHSZ lövészklub egy-egy iskolát patronál.

Lévai Béla: Én négy éve végzem ezt a munkát. Korábban a felnőtteket is oktattam, úgy érz^m, van megfelelő gyakorlati tapasztalatom. Szerintem egy óra alatt a polgári védelem szervezeti felépítéséről, feladatáról beszélni, szinte lehetetlen. Van az osztályfőnöknek olyan feladata: az óra jobb vezetése érdekében adjon olyan megbízást az úttörő őrsöknek, hogy menjenek el üzembe, vállalathoz és érdeklődjenek az ott levő pv-szervezet felépítéséről, feladatáról stb. De a gyerek még nem hallott, nem tud a témáról, hogyan realizálódnak az ismeretei? En itt egy ellentmondást látok.

Mi is úgy oldottuk ezt meg, hogy szakkörbe szerveztük a VII—VIII. osztályok diákjait. Hogy gyakorlati ismereteket is szerezzenek a gyerekek, rendszeresen levetítjük a Délibáb című filmet, mely Hajdú-Bi- har megye 1969-es pv nagygyakorlatáról készült. Óriási élmény ez a színes film a gyerekeknek és a kérdések özönével árasztanak el bennünket. Ez mutatja, hogy a gyerekek igénylik az ilyenfajta oktatást.

Molnár Imre: A honvédelmi nevelésnek, és ezen belül a polgári védelmi nevelésnek is két fontos feladatot kell megoldani: egyik, hogy érzelmileg készítse fel a gyermekeket, másik, hogy elméleti és gyakorlati ismereteken keresztül tegye alkalmassá őket a haza védelmére, illetve a pv-feladatok ellátására.

Az érzelmi oldal általában adott a pedagógus személyén keresztül. Az elméleti és gyakorlati megvalósításban lehet mit tenni. Mindenesetre a 4, illetve 6 óra elméleti oktatás kevés. Ehhez kell, hogy kapcsolódjon főleg az úttörőmunkában nagyon sok gyakorlati tevékenység. Nálunk az a gyakorlat, hogy a mi iskolánkban honvédelmi szakasz, munkásőr század, rendőrszakasz, tűzoltó szakasz működik, melyek aránylag sok képzést kapnak.

Újságíró: Hogyan választják ki, hogy melyik gyerek milyen szakaszba kerüljön?

Molnár Imre: önként jelentkeznek. Ezeknek a szakaszoknak egy- egy olyan nevelő a vezetőjük. A program általában biztosítja, hogy a nevelési, oktatási feladatokat végrehajtsuk. A gyerekek szeretik ezeket a foglalkozásokat. Hátrány viszont, hogy nem terjed ki a teljes tanulóifjúságra. Ezt viszont megállapításom szerint nem is tudjuk jelen pillanatban megoldani. Ugyanis számolnunk kell azzal, hogy a pedagógusok túlterheltek, másrészt pedig, hogy a pedagógusok többsége nő. Nemhogy a gyakorlati, de még az elméleti ismeretekkel sem rendelkeznek. Amikor meg kell tartaniuk egy polgári védelmi órát, többet készülnek rá, mint tíz más szaktárgyi órára.

Molnár Imre: Igen. Meg kell oldani a pedagógusok ez irányú képzését is.

Újságíró: Ha egy gyerek kiválóan szerepel a honvédelmi szakaszban, kap valami külön elismerést, jutalmat?

Molnár Imre: A szakaszok tagjai nem egyszer részt vesznek jutalomtáborozáson, hozzájárulást kapnak a táborozáshoz és könyvjutalomban részesülnek. Vannak különböző szakpróbák: honvédelmi,

természetjáró, én ezt is idesorolom, mert a természetjárás a fizikai állóképességet erősíti és a tűzoltó szakpróba. Ha a .szakpróbát teljesítik, megkapják a jelvényeket.

Újságíró: Kapnak e Önök elegendő szemléltető eszközt az oktatáshoz? Olyat, amit a gyerek megfoghat, megnézhet?

Dómján László: Az MHSZ-en keresztül a szemléltető palkátokat megkapjuk. Megfogható szemléltető eszközöket készítenek a szakkörben a gyerekek, gondolok itt a szükség védőeszközökre. Azonkívül évenként van Kisújszálláson honvédelmi nap, ahol a fegyveres erők kiállítják a megmutatható harci eszközöket. A megyei pv-parancs- nokság is megjelentetett különböző írásos anyagot, amelyek szintén eljutnak hozzánk.

Több gyakorlati feladat keli

Molnár Imre: Szerintem több gyakorlati feladatot kellene megoldatnunk a gyerekekkel. Például: a VII—VIII. osztályosoknak kelljen a ködgyertyával előidézett füstön is átkelni. Tudják azt a gyakorlatban is, mit jelent, ha egy terület fertőzött. Évente egyszer honvédelmi napon használjuk a gázálarcokat, de ez kevés.

Lévai Béla: Nekem is van egy javaslatom a pv megyei parancsnokságához : ne csak Szolnokon, hanem megyei szinten is tegyék lehetővé, hogy a városi vezetési pontokon — amely lelke, ütőereje a pv- nek békében és háborús időben egyaránt — tarthassanak meg az iskolák egy-egy osztályfőnöki órát. Rengeteg szemléltető anyagot látnának ott a gyerekek, de látnák azt is, hogy a polgári védelem hivatalos állománya mennyit fáradozik, például értük is.

Kővári László: A szemléltetőeszközökkel kapcsolatban: minden járásban, városban van egy olyan iskola, ahol színvonalas a gyakorlati foglalkozás. Meg kellene kérni ezeket az iskolákat, hogy a környékükön levő iskoláknak is szériában legalább egyfajta szemléltető eszközt készítsenek. Az iskoláknak van ilyen törekvésük, de jó lenne, ha ez szervezett keretek között történne.

Újságíró: Azt hiszem, ennek szervezésére, irányítására a megyei művelődésügyi osztály is vállalkozhat. Eddig általános iskolásokról volt szó. Mi a helyzet a középiskolákban és a szakmunkás- képző intézetekben?

Középiskolai gond: nincs lőtér

Diószegi Sándor: Középiskolában 20—21 óra van évfolyamonként a honvédelmi ismeretek oktatására, de azt kell mondani, hogy ez is kevés. Ugyanis 10—12 órát a két honvédelmi nap vesz igénybe, amikor a tanulók gyakorlatban hajtják végre az elméletben tanultakat, és marad 10 óra, amiből 5 tulajdonképpen honvédelmi testnevelés. Tehát jó esetben itt is 5—6 óra • marad tereptani, polgári védelmi ismeretek oktatására és lövészetelméletre. Nyilvánvalóan ez is nagyon kevés. Olyan problémánk is van, hogy mivel nincs közelben katonai alakulat, mi a korszerű támadófegyvereket csak - filmről ismertethetjük meg a diákokkal, nincs módunk laktanyalátogatásra sem. Ez az 5—6 óra csak nagy általánosságban ad ismertetőt a tanulónak.

Nálunk is a tantestület 80 százaléka nő, ezért nagy probléma a lövészet levezetése, mert nem értenek hozzá. Ilyen szempontból szükség lenne bővebb továbbképzésre vagy kiképzésre. Másik gondunk, hogy Űjszászon nincs lőtér, Szászberekre járunk a lövészet megtartására, ez jó 4 kilométeres út. A tanács szervezi egy lőtér építését. Ha ez megvalósul, szó lehet a lövész szakkör létrehozásáról is. Csatlakozom én is azokhoz, akik azt mondják, jó lenne külön tantárgyként kezelni a honvédelmi nevelést. Én mint testnevelő azt is nehezményezem, hogy a testnevelési oktatás óraszámából jó pár órát elvesz a honvédelmi nevelés.

Üjságíró: Középiskolában nincs mód honvédelmi szakkör létrehozására?

Kővári László: Középiskolákban az igazgató joga megítélni, milyen szakkörök létesüljenek.

Újságíró: Hasonlóak a gondok a szakmunkásképző intézetben is?

Pintér Sándor: A miénk speciális iskolatípus, ahonnét kész emberek, szakmunkások kerülnek ki. Az utasítás, ami tantervi anyagunkkal foglalkozik, önálló órát a honvédelmi nevelésre nem biztosít, pedig ennek óriási jelentősége lenne, mert végzős diákjaink 90 százaléka mint szakmunkás, felnőtt dolgozó vesz részt a termelésben. Vagyis, szinte azonnal beosztható a polgári védelem szervezeteibe. Szinte érthetetlen, hogy az új óratervekben miért nem kapott önálló óraszámot a honvédelmi nevelés.

Az alapismereteket az általános iskolából hozzák magukkal a gyerekek, de a tudásuk nem egységes. Van olyan iskola, ahol bővebben jutottak például pv-ismeretekhez, másutt alig. Törés, hogy első évben nálunk nincs polgári védelmi oktatás. Miért nem teszünk be az osztályfőnöki óra anyagába ilyen témát? Nem akarok panaszkodni, de nálunk osztályfőnöki órára vannak előírt és ajánlót témák, azután KISZ-nevelés, egyéb problémákkal is ott kell foglalkoznunk. Egyszóval, már nem tudunk becsempészni újabb témákat. A honvédelmi ismeretekkel a különböző szaktárgyi órákon foglalkozunk és a honvédelmi napokon. ,

Szemléltető anyagunk főleg vizuális van, vagyis faliképek. Jó, használjuk is, de jobb lenne, ha lenne filmünk, auditív anyagunk. Csak megjegyzem, hogy hozzánk körülbelül 2200—2300 nappali tagozatos tanuló jár. Óriási létszám. Honvédelmi napon nem is vehet részt minden gyerek.

Üjságíró: Kiderül tehát, hogy minden iskolában kevés az az óraszám, amit a honvédelmi ismeretek oktatására fordíthatnak. Mi lehet itt a megoldás?

Néhány javaslat a megoldáshoz

Dómján László: Van az általános iskola alsótagozatos osztályaiban környezetismeret tantárgy és ehhez a többi tantárgyak adnak le órákat, amelyet a környezetismeret használ fel gyakorlati élményszerzésre. Helyes lenne, ha az általános iskolákban a jelenlegi órakeretek megtartása mellett, a felsőtagozatos tantárgyak is adnának le bizonyos számú órát, amelyeket egy-egy napra összhozva honvédelmi elméleti és gyakorlati ismeretek oktatására használnánk fel. Ez nem fokozná a túlterhelést. Kérdés, hogy lesznek-e a tanterv készítőink olyan merészek, mert ezzel párhuzamosan bizonyos mértékben az adott tárgyakban csökkenteni kell a tananyagot.

Elek Lajos: Véleményem szerint egész oktatási rendszerünk felülvizsgálatakor ezzel a témakörrel foglalkozni kell és feltétlenül megoldást kell találni. Az is nyilvánvaló, hogy a pedagógusok akár a honvédelmi ismeretek, akár ezen belül a polgári védelmi ismeretek oktatásának fontosságát, jelentőségét, szükségességét felismerték. Azt hiszem, nem a lelkesedés buzog itt túl, hogy mindenféleképpen órát akarnak a nevelők ennek a tantárgynak a javára. Abban az időszakban vagyunk, amikor elegendő tapasztalattal rendelkezünk ahhoz, hogy kimondjuk: a honvédelmi ismeretek oktatásával szemben támasztott követelménynek, ilyen körülmények között, maradéktalanul a legjobb igyekezettel sem tudnak nevelőink megnyugtató módon eleget tenni. Azok a megoldások, amelyekről itt az elvtársak beszéltek, jók, de a kényszerhelyzetet tükrözik.

Üjságíró: Reméljük, á művelődési szervek valóban találnak erre megoldást. De megoldást kell találni a pedagógusok továbbképzésére, kiképzésére is.

Köszönet a já munkáért

Kővári László: Évenként a Kilián György ítepülő Műszaki Főiskola, illetve az MHSZ megyei vezetősége segítségével, úgynevezett honvédelmi továbbképzést tartunk, elsősorban a honvédelmi felelősök számára, illetve az osztályfőnöki munkaközösségek vezetői számára. Ügy gondolom, hogy ezek a honvédelmi továbbképzések elérik céljukat, és kellő segítséget adnak a honvédelmi felelősöknek a munka gyakorlati végzéséhez.

Ami a szaktanárok felkészítését illeti, minden tantárgy munkaközössége munkatervi programjába iktatja, legalább egy órában a honvédelmi ismeretek feldolgozását az adott szaktárgy keretein belül. De ez nem pótolja a központi felkészítést. Ezek csak továbbképzés jellegűek. Szeretnénk elérni, hogy a pedagógusképző intézetekben szervezett, kellően előkészítette és kellő programmal rendelkező munkatervek alapján történjen a pedagógusok és nemcsak a férfiak, hanem a női pedagógusok felkészítése is a honvédelmi ismeretek oktatására.

Lévai Béla: Szerintem szükség volna az iskolai honvédelmi felelősök részére a tanév befejezése után egyhetes továbbképzésre.

Kővári László: Ilyen elképzelés országos szinten is van. Ezek nem egy-, hanem kéthetes táborozások lesznek.

Pintér Sándor: Fontosnak tartom a pedagógusok metodikai, módszertani felkészítését. Kérésem: tegyék lehetővé polgári védelmi jellegű bemutatók tartását. Nagyon sok tanár megnézné azt és utána egy kis értékelés, didaktikai, pedagógiai megbeszélés következne, ahol sok hasznos tapasztalatot szerezhetnénk.

Elek Lajos: Azt hiszem, nagyon jelentős, hogy a megyében baleset- mentesen sikerült a hosszú idő óta folyó honvédelmi ismeretek, pv- ismeretek oktatását megoldani. Ezért minden elismerést megérdemelnek pedagógusaink. Meg kell köszönnöm munkájukat és köszönöm az MHSZ, a honvédség, a Polgári Védelem szerveinek mindazt a messzemenő támogatását, amivel munkánkat segítették.

Szűcs Sándor: Ha arra gondolunk, hogy a mi ifjúságunknak holnap vagy holnapután rendkívüli időben mi lenne az elsődleges feladata, amit meg kellene oldania, szükségessé teszi, hogy szakszerűen fel kell készítenünk őket a pv-kö- telezettségek ellátására is.

Megyei parancsnokságunknak van egy kiállítási anyaga, amelyiket célszerű lenne vándorkiállításon bemutatni, lehetőleg minden településen. Főként a községekben. Ez a kiállítás nagyon szemléletesen bemutatja a lakosság azon feladatait, amelyekben holnapután esetleg a diákifjúságnak is részt kell vennie, mert a középiskolások a mentési munkáknál is nagyon sokat tudnának segíteni. Lehetne közülük szervezni egy kis mentő alakulatot is. Az általános iskolások pedig megismerhetik az önmentés lehetőségeit. De van filmünk, írásos anyagunk is, ezeket használni kell. Mi a lehetőségeinkhez mérten szívesen segítünk ezután is az iskoláknak, a pv-ismeretek oktatásában.

Újságíró: Sok figyelemre méltó észrevétel, hasznos javaslat hangzott el beszélgetésünk során. Remélem, mind a művelődésügy, mint a polgári védelem, a honvédelem országos szervei hasznosítani is tudják mindezt, amit most közreadunk. Hisz valamennyiünket egy cél vezet: igazi hazafiakat nevelni, akik szívükkel érzik, eszükkel tudják kötelességüket és azért tenni is készek: a haza védelme minden állampolgár kötelessége.