Szolnok Megyei Néplap, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-01 / 127. szám

1972. június 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Eredményes lakásgazdálkodás Szolnokon A párt-vrgreliajtóbizoftság üléséről Szolnok lakásgazdálkodásá­ról 1968 márciusában együt­tes ülésen tárgyalt a városi párt vb és a tanács végre­hajtó bizottsága. Az elfogadott határozat szabta a tanács és a lakás­építésben résztvevő más szervek, szervezetek (beru­házó, kivitelező stb) felada­tait, irányt mutatott a ne­gyedik ötéves tervben el­végzendő munkához. A vá­akkor meg­rosi párt-végrehaj tóbizottság tegnap délelőtti ülésén — amikor a lakásberuházás helyzetéről, az építőszerve­zetek tevékenységéről szóló jelentést vitatta meg, melyet Csorna Kálmán tanácselnök terjesztett a vb elé — elis­merte: a négy évvel ezelőtti határozat hozzájárult az eredményes lakásgazdálko­dáshoz. Több ezer lakás épült Talán elég lenne, ha pél­dának csak azt említenénk, hogy három év alatt (1968— 69—70-ben) 2548 lakás épült Szolnokon, s hogy a jelenlegi tervidőszak első két eszten­dejében 2199 lakás épült, il­letve épül fel, tanácsi és más építési formában. A jelentős számú lakásépítés mellett azonban eleget tettek a ha­tározat azon pontjának is, amely kimondta: a rekonst­rukcióra kijelölt és a szabad területeket együttesen kell felhasználni lakástelepítések­hez, a magas szanálási szá­zalék csökkentése érdekében. Lényegében ennek megfele­lően kezdődött el a kisgyepi lakótelep építése, a Tallinn körzetben a rendelkezésre álló szabadterületek beépíté­se, a Kertvárosban és Szan- daszőllősön új lakótelkek feltárása. Emellett további városrekonstrukciós felada­tok is megvalósultak: épül a Zagyva-parti lakótelep, a Kassai út térségében 600 csa­ládi otthon készült el, a vá­ros különböző pontjain OTP- társasházak létesültek. Lényeges pontja volt a határozatnak, hogy a lakás­építéshez elengedhetetlenül szükséges közműkapacitás és hálózatfejlesztéseket biztosí­tani' kell. A villanyhálózat bővítés eredményekkel járt, de a városi vízmű és csator­nahálózat teljesítőképességé­nek növeléséhez kevés pénze van a tanácsnak, így jelentős fejlesztés nem valósulhat meg. A szolnoki felszíni víz­kivételi mű építése körülbe­lül 180 millió forintba kerül, ugyanakkor mindössze csu­pán mintegy 50 millió fo­rintja van erre a városi ta­nácsnak. Vfzkorlátozásra kell számítanunk A Rhodope-hegységben épül Európa egyik leghatalmasabb vízmüve. Ez a duzzasztó gát lesz a legnagyobb a Balkán­félszigeten, és 218 millió köbméter vizet fog tárolni. A duz­zasztóművel egybeépített vízierőmű kapacitása 160 mega­watt lesz. (Fotó: BTA—MTI—KS) Legyen kiemelt feladat A kialakult helyzet követ­keztében számítani kell arra, hogy két-három év múlva a városban vízkorlátozási in­tézkedéseket kell bevezetni. Ez természetesen először az üzemeket érinti majd. A tegnapi ülésén a vb határo­zatban rögzítette: „a jelen­legi helyzet tarthatatlan, ke­resni kell a vízmű építésé­hez hiányzó 120 millió fo­rint biztosítását”. A nagyfo­gyasztó üzemeknek — ha nem akarnak nehéz helyzet­be kerülni — segíteniük kell anyagiakkal a vízmű építését, de a feletes szerveknek is az eddigieknél jobban hozzá kell járulni a megyeszékhely e várható nagy gondjának elhárításához. Az előbbiekben mór volt szó — példának említve — a lakásépítések mennyiségé­ről. Mint arról annakidején írtunk, Szolnokon a negye­dik ötéves tervben 6880 la­kás (különböző formában Mindezek következtében tehát: változatlanul 2018 ta­nácsi bér- és tanácsi értá- kesítésű lakás épül a terv­épülő) létesítését határozták el. A tanács mindenképpen kitart döntése mellett, azon­ban a tavaly megjelént rendel­kezések szükségszerűen ma­gukkal hozták a tervezett lakásszám belső szerkezeté­nek átalakítását. Egyrészt, mert megszűnt a nem tár­sas jellegű magánépítésekhez az állami támogatás, más­részt ugyanakkor fokozott se­gítséget kapnak a telepszerű társasházépítések, kedvezőbb lett a lakásépítő szövetkezeti forma, viszont kedvezőtlen a vállalatoknak a koordinációs lakásépítés. Azt a pénzt, amit egy koordinációs lakásért fi­zetnek, inkább elosztják a dolgozóiknak támogatásként Ugyanakkor a városi tanács vb is arra törekszik, hogy összefüggő területeken épül­jenek többszintes társaslaká­sok, ehhez kedvező telekárat alakítanak ki, hozzájárulnak a közművesítési költségek­hez. időszakban. Vállalati lakás­építés a korábbi 2343 he­lyett 750, OTP társasházi la­kás 1260 helyett 1750, lakás­építő szövetkezeti lakás (nem volt tervezve) 1300, magán­kezdeményezésű lakásépítés 1259 helyett 1000 valósul meg előreláthatóan. Ezek a lakások is csak további erő­feszítések árán épülhetnek fel, s mint a vb-tagok hang­súlyozták és határozatban is rögzítették: az OTP-nek bát­rabb üzletpolitikát kell foly­tatni. A lakásépítések területei A jelenlegi helyzet szerint a következő területeken va­lósul meg lakásépítés: a Zagyva-parton 1152 lakás po- ligon technológiával. A Kis- gyepen 600 házgyári és 100 hagyományos módon épített. A Vosztak úton 258 blokkos; a Kassai utón 8 házgyári, 688 blokkos; a vasútállomás tér­ségében 176 öntött, 294 blok­kos és 120 hagyományos mó­don épített; a József Attila úton 658 házgyári; a Thököly út—Gerle utca térségében 16 házgyári és 1000 blokkos; Szandaszőllősön 150 házgyári, 350 blokkos és 200 hagyomá­nyos módon létesített; a vá­ros egyéb területein 100 blok­kos és 948 hagyományos mó­don épített lakás. Vagyis 1975-ig befejeződik a Zagyva­parti lakótelep építése és 1974-ben a Kassai út térsé­gében megkezdett építkezé­sek; megkezdődik a József Attila úti lakótelep létesítése, sőt. 1976-ban a kapcsolódó létesítmények híján be is fe­jeződik; Szandaszőllős északi részén a Gorkij utca térsé­gében összesen mintegy 350 szövetkezeti és 250 magán­kezdeményezésű lakás épül. Sípos Károly, a városi pártbizottság első titkára vi­taösszefoglalójában kifejtet­te: az 1968-ban született ha­tározat elvi részei továbbra is érvényesek. Határozatban erősítették meg tehát a vb- ülésen, hogy továbbra is tö­rekedni kell a lakásépítések­nél a szanálásra kijelölt és az attól mentes területek he­lyes arányának kialakítására; keresni újabb építésre alkal­mas területeket a városban; a lakóépületeknél a szint­számot a gazdaságosságnak és a városképnek megfele­lően megállapítani; szanálás­ra elsősorban olyan terüle­teket kijelölni, ahol bontásra érettek az épületek, és ahol egyúttal a legtöbb új lakás építhető. A párt-vb határoza­tának különösen fontos ré­sze: felhívják a pártbizottsá­gok, csúcsvezetőségek, alap- szervezetek figyelmét a dol­gozók lakásépítésének foko­zott támogatására. V. V. Exportképesek Kiváló címet is kaptak ezért Idén ünnepelte fennállá­sának negyedszázados év­fordulóját a Jászsági Cipő­ipari Szövetkezet. Dolgozói a jeles ünnep után újabb sikerrel büszkélkedhettek: tavalyi eredményeikkel mél­tónak bizonyultak a Kiváló szövetkezet címre, amely megyénkben csak három ipari szövetkezetnek ada­tott meg. Voltaképpen minek tulaj­doníthatják ezt a sikert? — kérdeztük Nagy István mű­szaki vezetőtől és Révfy Imre főkönyvelőtől. Egybe­hangzó válaszuk szerint el­sősorban az exportra — kül­földi értékesítésre — való termelésnek. Már a 60-as évek közepétől iparkodtak élni e lehetőséggel; azóta többféle próbálkozással, de nem mindegyik hozta meg a kívánt eredményt. Előnyösebb a szovjet export Utóbb ezért csak női mű­korcsolya-cipőkkel álltak külföldi vevőik elé — a Hungarocoop közvetítésével. Annyi megrendelést kaptak a múlt évre, hogy 85 ezer 424 párat készítettek belőle. Húszezer párat vásárolt a Szovjetunió, a többi tőkés piacra ment: Svédországba, Svájcba, Ausztriába. Mondják: a szovjeteknek gyártanak legszívesebben. Legutóbb négy, különböző fazonú műkorcsolya-cipő mintapéldányát készítették el a szovjet fél igényei alapján, s a közeljövőben várják a Hungarocoop út­ján a véleményt: hogy tet­szenek és milyen megren­delésre számíthatnak. Akár 50 ezer párat is készítené­nek jövőre a Szovjetunió­nak. Oda tudniillik a gyár­tásnak megfelelően szállít­hatnak is, a tőkés vevők viszont csak meghatározott időben készek átvenni a terméket. Ez a kötöttség hátrányos a szövetkezetnek anyagilag s a dolgozók fog­lalkoztatása szempontjá­ból is. Összességében sokkal jobb exportra termelni, elsősor­ban azért, mert több ezres szériában készíthetik a női műkorcsolya-cipőket, vi­szonylag egyfajta modellből. A hazai vevők viszont gyak­ran csak néhány tucatnyit vagy egy-kétszáz párat rendelnek a különféle hasz. nálatra alkalmas modellek­ből. Igaz, közületi célra — így a postának és a RÚNA munkaruházati nagykeres­kedelmi vállalat rendelésé­re — is készítenek a jász­apáti telephelyen cipőket: tavaly mintegy tízezer pár volt ilyen. Ezek azonban nagyon munkaigényesek, mert hagyományos módon állítják elő valamennyit, igen csekély haszonnaL Majdnem kétszeres haszon Tavaly a szövetkezet ösz- szes árbevétele 29 millió 362 ezer forint volt. Ennek 8,8 százalékából lett nyere­ség, s az exportra készült női műkorcsolya-cipők ér­tékesítéséből származó ha­szon majdnem kétszerese volt annak, amennyit a ha­zai megrendelésre végzett munkával értek el. Az igaz­sághoz nagyonis hozzátarto­zik — s nem kis része volt a kiváló cím elnyerésében —, hogy a szövetkezet a tervezettnél kisebb létszám­mal több árbevételt és nye­reséget ért el, mint ameny- nyit 1971-re előirányzott. M. I. Érdeklődéssel vettem ke­zembe a szakszervezeti alap- és középfokú politikai ok­tatás megyei tapasztalatai­ról készített jelentést, ame­lyet az SZMT elnöksége holnap vitat meg. Azzal a megkülönböztetett figyelem­mel olvastam végig a csak­nem húsz oldalas beszámo­lót, hogy benne a tudat- formálásnak, a politikai műveltség gyarapításának rendkívül fontos kérdéseiről van szó. Az oktatás meny- nyiségi és minőségi tartal­máról olvashatok benne. Az elmúlt oktatási évben ugya­nis — a jelentés tanúsága szerint — alig húsz híján ezer csoportban folyt az oktatás, és a résztvevők száma is meghaladta a húszezret. Ezek az adatok önmagukban is imponálóak. De ami külön is örvendetes; akik tanultak, a foglalkozá­sokra jártak, nagyobb szám­ban fizikai munkások, üze­mi dolgozók. Propagandis­ták és vezető propagandis­ták százai vettek részt a szervezőmunkában és a fog­lalkozások vezetésében. ' A tervszerű, összefogott irányí­tás eredményeképpen az előző évekhez képest tovább is bővült a szakszervezeti politikai oktatás sugara, ha­tóköre. Jóleső érzéssel ol­vastam az elért eredmé­nyekről. Arról a tartalmá­ban is sokrétű tevékeny­ségről, mely szinte átfogta a politikai élet valamennyi lényeges kérdését. De a fog­lalkozások egyik legfőbb és legáltalánosabb tapasztala­ta, hogy bármilyen kérdés­ről, természetesen politikai kérdésről lett légyen is szó, a foglalkozásokon minden esetben a hallgatóságot köz­vetlenül érintő problémák­hoz vezetett az út. így a politikai oktatás foglalkozá­sai a demokratikus közéle- tiség fórumai is lettek. A szakszervezeti mozgalom ok­tatási feladatainak megoldá­sával a társadalmi demok­ratizmus helyi, munkahelyi fórumait teremtette meg. Erősíteni kell a mozgalom szocialista vonásait, így je­lentkezett több csoportban is az igény a különböző té­mák feldolgozása során. A politikai oktatás ennek az erősítő folyamatnak a ki- teljesedésében elsőrendű szerepet játszhat. Számtalan közérdekű prob­lémát éppen az oktatási for­mák demokratikus szellemé­ből eredő lehetőség hozott felszínre, Mindez örvende­tes. Egy dolog azonban — olvasva a jelentés gazdag anyagát — kissé meghök­kentett. Az tudniillik, hogy mennyire sok még a félre­értés, a tapogatózás, a ta­nácstalanság, helyenként idősebb dolgozók körében a félelem is, az egyre maga­sabb termelékenység tá­masztotta műveltségi köve­telmények körül, illetve tő­lük. A művelt szakmunkás mint szocialista korkövetel­mény — sajnos — még min­dig nem kapott mindenütt polgárjogot az üzemekben. Az talán még érthető is, ami az idősebbek körében tapasztalható, hogy húzó­doznak a szellemi erőfeszí­tést kívánó tanulástól, a helytelenül „időrablásnak” nevezett művelődéstől, de azt már miképpen magya­rázzuk, és hogyan értsük meg, hogy a gazdaságveze­tők sem tekintik mindenhol kiemelt feladatuknak a munkások művelődési ügyé­vel való foglalkozást. Pedig e feladat fontosságára való tekintettel a megyei párt- bizottság két alkalommal aktívaülésen hívta fel nyo­matékosan az ipari üzemek és mezőgazdasági üzemek vezetőinek figyelmét a kul­túra üzemi meghonosításá­ra, tekintettel annak huma­nizáló erejére. És mégis vannak, úgymond, akik te­herként kezelik, vagy ép­pen púpként viselik a hátu­kon ezt a kérdést, és leg­szívesebben szabadulnának tőle. Ez a vezetői szűklátó­körűségre valló szemlélet pedig annál is inkább ká­ros következményeiben, mert még a dolgozóktól érkező kezdeményezéseknek is könnyen útját állhatja, a kezdeményezők kedvét is szegheti. Mondván: a mi gondunk a termelés és nem a kultúra. Pedig a kultúra — politikai, szakmai és ál­talános egyaránt — hosszú­távon, perspektívában meg­hozza a maga gyümölcsét Éppen ezért az üzemek kö­zösségeiben csak akkor le­het erősíteni a tanulás vá­gyát, szélesíteni a politikai továbbképzés körét, és ál­talában erősíteni a művelő­dés gondolatát, ha a veze­tés is egyértelműen kiemelt feladatának tekinti a poli­tikai oktatás ügyét éppúgy, mint a szakmai kultúra, az általános műveltség meg­szerzésének problémáit. A jövő évi politikai oktatás feladatainak meghatározása­kor ezt a körülményt is fel­tétlenül mérlegelni kel). V. M. Képek a zagyvarékasi Béke Tsz-ből Vau elég panel. c*ak drága 100 kb mesterséges gyepről silózással taka­rítják be a füvet. Holdanként 150 mázsa zöldtakarmány l nyernek. A betakarított lucernát az MOl’ forró- levegős lucernaszárító berendezéssel szá­rítják cs lisztté őrlik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom