Szolnok Megyei Néplap, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-01 / 127. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. június 1. Dél-amerikai mozaikok I. OCODOCOOCOOOOOCOOOOOCOCOOOCOOOCOOCOOOCOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOC Buenos Aires: Peronra várva A Boeing 727-es repülő­gép Európa partjaitól egyet­len leszállással tette meg a több ezer kilométeres utat Buenos Airesig, Argentína fővárosáig. A rövid pihenő kellemes kikapcsolódás volt Dakar repülőterén, mégha a gép éjjel kettő óra körül is érkezett Szenegálba. Az af­rikai ország fővárosát ma­Dakar tranzit várótermé­ben néhány — csaknem álomkórosnak tűnő — két méteres feketebőrű alkal­mazott virrasztóit csupán, akik a helyi afrikai nép­művészet tárgyait kínálták minden lelkesedés nélkül az érkezőknek. A jellegzetes fából vésett maszkok, nyak­láncok mellett ezüst és arany ékszerek, karkötők sorakoztak a pulton. A szemlélődést a hangosbe­szélő szakította félbe, szó­lította a Boeing gép utasait. Hat órai út még Buenos Airesig... L Helyi idő szerint délelőtt r Ä dél-amerikai nyár utolsó erejét adta ki, a hő­mérő higanyszála Buenos Airesben már a reggeli órákban is huszonöt fok fö­lé emelkedett. Az első meglepő benyomást egy szemfüles fényképész vál­totta ki, aki valamennyi ér­kezőt „megörökített” és ne­gyedóra múlva — miközben az utasok átestek az egész­ségügyi ellenőrzésen — már (árulta is a kész képeket. A Santiago de Chilébe vivő gép indulásáig még né­hány óra volt. A repülőtéri szálloda felé indultam. A szálloda liftese, hatvan év körüli ember büszkén mu­tatta a környéket, a vi­szonylag modern épületeket, dártávlatból csak néhány fénycsóva jelezte, kárpótlást nyújtott viszont a termé­szet: a hatalmas pálmafák, a húsz fok körüli hőmér­séklet, valamint az Atlanti­óceán felől érkező enyhe szellő frissítette fel a négy­órás repülőúttól elfáradt, utasokat. tíz órakor landolt a gép Argentína fővárosában. — Minthogy a tízezer méteres magasságból a gép nagy sebességgel szállt alá, a pa­noráma megcsodálására ke­vés idő jutott, Dél-Amerika hétmilliós metropolisa csak egy rövid pillanatra tűnt fel. A nyugati kontinens hogyan fogadott? Mindig felfokozott várakozással jár az érkezés egy ismeretlen országba, s az izgalom még nagyobb, ha nem csupán egy országról, hanem ad­dig még nem látott konti­nensről van szó. a szálloda melletti, jólétet bizonyító uszodát. „Mindez még Peron idején készült” — mondja, majd hozzáte­szi: „ha a hadsereg 1955- ben nem kergette volna el az elnököt, ma egész Ar­gentína ilyen lenne”. Jól- értesülten egyet kacsint, „lehet, hogy jövőre vissza­tér spanyolországi számű­zetéséből Peron. A hadsereg ígéretet tett, hogy március­ban választások lesznek. Én biztos, hogy rá szavazok”. Szavait megerősítve kimu­tat az ablakon: „Látja azt a csoportot?” Körülbelül kétszáz, elsősorban fiatalok­ból álló csoport gyűlt köz­ben össze a repülőtéren, hatalmas táblákat, transz­parenseket tartanak. „Most indul Madridba Frondizi, volt elnök. A választások előtt valamennyi leszerepelt pqlitikusunk Peron kegyei­ért gazsulál”. Hústalan nap Mit is lehet hozzátenni a liftes reményteli szavai­hoz? Kívülállóként kezdjem magyarázni ennek az argen­tin „bennszülöttnek”, hogy az ötvenes évek Argentíná­ja sem volt paradicsom, s a sajátos diktatúra sem tu­dott hosszabb távon megol­dást kínálni a fejlődésben kissé elmaradt ország gaz-, dasági-társadalmi problé­máira. Argentínában 1966 óta a hadsereg van a hatal­mon. A feszültségeket a tisztikaron belüli puccsok- kal próbálták levezetni, így először Ongania, majd Le- vingson elnök menesztésére került sor. A szociális és gazdasági ellentmondások azonban tovább növekedtek, egyre gyakrabban bénítják meg az ország életét az ál­talános sztrájkok, diáktün­tetések. Kinn tartózkodá­somkor robbant az egyik gerilla-szervezet bombája: elrabolták Sallustrot, az ar­gentínai Fiat-művek főnö­két. Már itthon érkezett a hír Sallustro kivégzéséről. Ebben a helyzetben jelent­het-e megoldást Peron visz- szatérése? A belső monológot már az étterem pincére szakítja félbe. Marhahúst kérek, s ő csodálkozva kérdezi: „Uram, nem tudja, hogy ma hústalan nap van Ar­gentínában?...” Pedig a pampák országa éppen marhahús kivitelével vált híressé. Lovas Gyula (Következik: Santiago) A családi béke fenntartása Jennifer és Ernest Smith dallasi házaspár csalhatatlan módszert dolgozott ki a csa­ládi viszályok elsimítására. Minden egyes alkalommal, amikor veszélyben a csalá­di béke és a temperamentu­mos házaspár túl hangosan kiabál egymással, bekapcso­lódik egy magnetofonkészü­lék, amely hangszalagra rög­zíti az egész veszekedést. Másnap a reggelinél lejátsz- szák a jelenetet és a „mű­sor” meghallgatása után a kibékülés következik. Ki üt nagyobbat? A japánok már jóval a hodújév előtt, körülbelül két hónappal korábban, rizssze­mekből óriási „lepényeket” készítenek, azok az ünnepre alaposan megszikkadnak és olyan kemények lesznek, akár a sziklák. Ezeken a „le­pényeken” mindenki ki­próbálhatja az erejét: sú­lyos fakalapács egyetlen csa­pásával, temérdek apró da­rabra kell törni. A széttört „lepény” darabkáit a közel­ben, állók összeszedik, levest főznek belőle. Hány fővárosa volt Magyarországnak ? Az idők folyamán országunk fővárosa sokszor változott. Első fővárosunk volt Esztergom, de szerepét rövidesen átvette Szé­kesfehérvár. Itt koronázták leg­több királyunkat és itt van leg­több királysírunk is. A főváros, illetve a királyi székhely később átkerült Visegrádra, majd Budá­ra. "Az ország három részre sza­kadása után a királyi Magyar- országnak Pozsony, a keleti or­szágrésznek, — azaz Erdélynek Gyulafehérvár lett a székvárosa. Az igazi főváros Buda, a török uralom alá jutott résznek lett a székvárosa, a budai basának a székhelye. A török uralom meg­szűnése után még hosszú ideig Pozsony volt a főváros. — Buda csak 1848-ban lett ismét az or­szág fővárosa és száz esztendeje — 1872 óta mint az egyesített Budapest, fővárosa az országnak. Még hat órai út... Reggel 25 fok Követendő példa v A magyar filatelista szö­vetség (The Society for Hun­garian Philately) a múlt hó­napban tartotta Fairfieldben Connecticut állam) tavaszi nagygyűlését. Az elnök örömmel számolt be a tag­létszám gyors növekedéséről és arról, hogy a magyar bé­lyeg barátai az Egyesült Ál­lamok minden részéből be­kapcsolódnak a szervezet munkájába. Az összejövetel során előadás hangzott el az 1871 előtti magyarországi postaszolgálatról, UPU bé­lyegeinkről, a megszállási bé­lyegek tévnyomatairól. A gyűléssel együtt olyan bemu­tatót tartottak, amelyen min­den tag szerepelt és gyűjte­ménye legszebb darabjaival büszkélkedett. A hazai gyűj­tők aktivizálása érdekében fel kell figyelni erre a nagy­szerű kezdeményezésre, amely az évenkénti bemuta­tón való részvétellel kéri szá­mon a végzett filatelista pi unkát. A jól sikerült gyűlésre a szövetségen kívülállókat is meghívták, hogy a magyar bélyegeket minél szélesebb körben népszerűsítsék, amin havonta megjelenő folyóirat­tal is munkálkodnak. Melyik a valódi? A sokszínű, különleges technikával készülő bélyegek utánzása nem kecsegtet si­kerrel, az utóbbi időben, job­bára csak felülnyomások ha­misítása fordul elő. Koráb­ban az egyszerű kiadványok csábították a hamisítókat, hogy ne csak a gyűjtők, ha­nem még a posta kárára is „dolgozzanak”. Furcsa eset történt Litvániában 1919- ben: a posta hónapokig ha­mis bélyegeket árusított. Az akkor alakuló állam első bé­lyegein körökből álló keret fogta össze az ábra nélküli feliratot. Az utánzatok elő­állítása egyszerűbb volt, mint a készítmények készpénzért történő eladása. A hamisító a főváros hírhedt szépasszo­nyát, Tatjánát is bevonta üzelmeibe. A hölgy kegyei elnyerésének reményében egy postás tízezer darabot cse­rélt ki az utánzatokból való­di bélyegekre. Tatjána aztán a nála megforduló kereske­dőknek nagy engedménnyel árusított bélyeget. A vásár­nak a kereskedők feleségei vetettek véget, akik férjüket a rendőrség segítségével szoktatták le Tatjánáról és bélyegeiről. A hamisító és segítői hamarosan lakat alá kerültek, a postán azonban hetekig dolgoztak, amíg a bélyegeket az utánzatoktól elkülönítették. Újdonságok A Magyar Posta Sapporó- tól—Münchenig elnvezésű blokkja az eredeti májusi megjelenési időpont he­lyett június 5-én kerül for­galomba. — Gagarin űruta­zásának, az első emberi űr­repülés 11. évfordulóján Ku­ba hétértékű sorozaton mu­tatta be a kozmosz meghódí­tásának történetét a Szput- nyiktól a Lunohodig. — Nor­végiában száz éve használ­nak postakürt rajzú bélye­get. A centenárium alkalmá­ból a norvég posta első blokkját adja ki. — A vati­káni posta hat bélyeget szentel Velence város meg­mentésének, amelyek a Szt. Márk bazilika mozaikdíszíté­sének részletét, a templom főhomlokzatát és négy bé­lyegre nyomatva a város 1581-ben készült térképét mutatják be. A varsói Kultúra és Tudomány Palotája Az idén 20 éve annak, hogy a szovjet és a lengyel kor­mány megállapodást írt alá a Kultúra és Tudomány Palo­tájának felépítéséről. A palota — amelyet szovjet építészek terveztek — 17 éve szolgálja a lengyel fővárost. Jellegzetes sziluettje jól látszik a legtávolabbi előváro­sokból is, szinte útjelzőként vezeti az érkezőt Varsó köz­pontja felé. A több mint harminc emelet 3288 helyiségében és termében több mint 40 intézmény kapott helyet. A dol­gozószobák csendjében tudósok dolgoznak, a különböző elő­adótermekben nyelvtanfolyamokat, előadásokat, szabad- egyetemeket hallgatnak öregek és fiatalok. A palotában több hetilap, folyóirat és bulletin szerkesztősége működik, s van külön postahivatal is. — van étterem, kávéház,- három nagy forgalomnak örvendő mozi, színházak, kongresszusi terem. Az épület jelentős részét az Ifjúsági Palota foglalja el. cssaíjj Gyümölcsritkító vegyszerek A gyümölcsritkítás hagyo­mányos módja, hogy a ter­mészetes gyümölcshullás után, június első felében sor­ra átnézik a fákat és a fe­lesleges gyümölcskezdemé­nyeket késsel, ollóval vagy két ujjal lecsípik. Mivel az üzemi gyümölcsösökben kéz­zel nem lehet elvégezni a gyümölcsritkítást, a kutatók más megoldást kerestek. Egyesek a gyümölcsszürethez kialakított rázógépeket alkal­masnak tartják a gyümölcs­ritkításhoz is. Az eddigi meg­figyelések szerint azonban a rázógépek ritkításnál a fa­törzseket és ágakat erősen megsérthetik. Sikerült vi­szont olyan vegyszereket ta­lálni, amelyek kipermetezve megritkítják a gyümölcsöt. A permetezés pedig lega­lább tízszerte gyorsabb a kézi ritkításnál. Az újabb gyümölcsritkító hatású készítmények ható­anyaga különböző mestersé­gesen előállított növekedés­szabályzó anyag — szinteti­kus auxin. Sziromhullás után kipermetezve a gyümölcskez­demények egy részének le­hullását idézik elő. Valószí­nűleg azért, mert az auxin- nal már telített embriójú gyümölcskezdeménybe jutva annyira megemelik az auxin- szintet, hogy ez már gátolja az embrió fejlődését, és emiatt a gyümölcskezdemény lehull. Ezek tehát valóban gyümölcsritkítók. A szerek közvetlenül vi­rágzás után kipermetezve a leghatásosabbak és minél ké­sőbb permeteznek velük, an­nál gyengébb hullást okoz­nak. A vegyszeres gyümölcs­ritkítást tehát előbb kell kezdeni, mint a kézi ritkí­tást Ekkora különbséget is eredményezhet a gyümölcsritkítás Vadászat az NDK-ban Az NDK-ban jelenleg 960 vadásztársaság működik, több, mint 36 000 taggal, akik közül mintegy 1500 a nő. A vadászok évente mintegy 4000 tonna vadhússal járul­nak hozzá a lakosság ellátá­sához. A vadászat és a vadak gondozása, a mezőgazdasági kultúrák védelme, a mező- gazdaság támogatása az ap­róvadak (fácán, fogoly stb.) tenyésztés, a ragadozók irtá­sa, a hazai természet minden irányú védelmé — ez a va­dászok feladata. A vadászat ezen felül ésszerű szabadidő­felhasználást, kikapcsolódást és felüdülést jelent. A Német Demokratikus Köztársaság nagy vadállo­mánya jelenleg 14 000 szarvas, 6000 dámvad, 260 000 őz, 2000 muflon és 25 000 vaddisznó, 200 000 nyúl, va­lamint sok fácán, vadkacsa és fogoly. A szarvas-, őz- és vaddisznóállomány már elér­te azt a szintet, amely ked­vező és megfelelő a Német Demokratikus Köztársaság természeti feltételeinek. A dámvad- és a muflonállo­mányt évről évre szisztema­tikusan gyarapítják. Az ál­latok tervszerű kilövésével az állomány egészséges, te- nyészképes és a kívánt nagy­ságnak megfelelő marad. Üj burgonyakészítmények Svédországban újabb tar­tósított burgonyakészítmé­nyeket hoztak forgalomba. A gyártó cég: az Unilever kon­szernhez tartozó AB Bjare. Az új készítmények: 800 grammos dobozolt pommes frites és hasábkrumpli hagy­mamártással. Ez utóbbi kon­zerv 350 gramm burgonyát tartalmaz sós lében. A mű­anyagfedél alatt tabletta for­mában szárított burgonya­mártás található, amelyet el­készítéskor a burgonyával összekevernek. Újdonság a 400 grammos burgonyasaláta konzerv is. A holland mezőgazdaság gépesítése Hollandiában a mezőgaz­dasági gépgyártás 1950-től kezdve indult fejlődésnek. 1968-ban az országban 88 mezőgazdasági gépeket, kerti gépeket és szerszámokat gyártó üzem működött, s az általuk évente előállított ter­mékmennyiség értéke 175 millió gulden volt. A becslések szerint 1980-ra a mezőgazdasági gépekbe és berendezésekbe 5,5 milliárd guldent fektetnek be, szem­ben az 1970. évi 4,3 milliárd- dal. Megfigyelhető a tenden­cia, hogy növekednek azok a beruházások, amelyek a nagy, teljesen automatikus gépek és berendezések gyár­tására irányulnak. 1980-ra az egy mezőgazda- sági munkásra eső megmun­kált földterület nagysága 13,35 hektárra növekszik, szemben az 1970. évi 9,56 hektárral. Annak ellenére, hogy 1980-ban, a feltétele­zések szerint, a gazdaságok száma mintegy húszezerrel csökken, a holland piacon a mezőgazdasági gépek eladása növekszik. Ugyanakkor fel­tételezik, hogy a piaci hely­zet bonyolultabbá válik an­nak következtében, hogy megnövekszik a mezőgazda- sági gépek és berendezések kínálata. A piaci túlkínálat megelőzése céljából speciális alapot kívánnak létrehozni. Dániában csökken a tojásfogyasztás Dániában 1971-ben csök­kent a tojásfogyasztás, s csaknem 12 százalékkal visz- szaesett a tojástermelés. A csökkenés kapóra jön az NSZK-nak, ahol a tojáster-' melés növelése érdekében szorgalmazzák a nagy hozamé tojótyúkok tenyésztését

Next

/
Oldalképek
Tartalom