Szolnok Megyei Néplap, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-17 / 141. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. június 17. A MAI 11SD1A II. Indira Gandhival, a gazdagok ellen Nehru, Sasztri és Indira Gandhi történelmi érdeme, hogy volt erejük a veszélyes és viszontagságos fordulatok közepette e józan és törté­nelmileg haladó el nem kö­telezettségi politika fenntar­tásához. Csakis ilyen háttér előtt vált lehetségessé, az ország nemzeti függetlensé­gi politikáját hagyományo­san kifejező indiai Nemzeti Kongresszus Párt megtisztu­lása és megújulása. Az a tény, hogy a Kong­resszus Párt az indiai füg­getlenségi küzdelem fő haj­tóereje volt, egyben azt is lehetővé tette, hogy igen so­káig rendkívül ellentétes po­litikai csoportokat egyesít­sen soraiban. A balszárnyon a határozottan szocialista irányú társadalmi fejlődést igenlő, a radikális földre­formot és a tőke hatalmának korlátozását követelő politi­kusok állottak. A jobbszár­nyon pedig olyan frakció működött, amely a legszo­rosabban összefonódott a nagy indiai monopóliumok­kal, az ország további fej­lődésének zálogát a kapita­lista, sőt monopóltőkés irányzatok erősítésében lát­ta és ennék megfelelően — az el nem kötelezettségi po­litikát elvetve, — az ame­rikaiakkal kötendő szövetség mellett tört lándzsát. A Kongresszus Párt az in­diai függetlenségi harc nagy alakjának, Gandhinak, majd később Nehrunak a vezeté­se alatt a nemzeti felszaba­dulási harc élvonalában ha­ladt és így lényegében kife­jezte az indiai tömegek alap­vető érdekeit. Ennek meg­felelően India első három parlamenti választásán, 1952- ben, 1957-ben és 1962-ben mindig megszerezte az ab­szolút többséget. A Kongresszus Párt veze­tői mindig a középen, a centrumban állottak. Hajla­mosak voltak tehát komp­romisszumokra — de azzal a rendkívül fontos és nagy bölcsességre valló feltétel­lel, hogy az el nem kötele­zettségi és semlegességi irányvonalon nem tűrtek változtatást. 1962-től 1970-ig mégis ko­moly válságba került a Kongresszus Párt. A vezető jobboldali politikusok cso­portja, az úgynevezett „szin­dikátus” ugyanis egyre job­ban magához ragadta a kez­deményezést a párton belül. Lehetetlenné tette a radi­kális földreform végre! *i- tását, mindent elkövetett, hogy lejárassa és pénzügyi­leg csődbe kergesse az ál­lamosított, vagy újonnan lét­rehozott állami nehézipari vállalatokat. úgy vívhat eredményes küz­delmet a „szindikátus” és a monopóltőke politikai befo­lyása ellen, ha olyan radi­kális gazdasági-társadalmi programot hirdet meg, amely a legegyszerűbb ember szá­mára is érthető és világos­sá teszi a tömegek előtt, hogy két élesen különböző politika között kell válasz- taniok. így bontakozott ki 1969 nyarától kezdve Indira Gandhi és a „szindikátus” nagyszabású politikai küzdel­me, amely az 1971 tavaszi választásokig tartott. Ennek a küzdelemnek drá­mai fordulatai voltak: volt olyan helyzet is, hogy a „szindikátus” Indira Gandhit kizáratta a Kongresszus Párt­ból. A harc végül odaveze­tett. hogy 1969 végén a szin­dikátus kettészakította a Kongresszus Pártot. Egyide- ig ezért az indiai politikai színtéren két Kongresszus Párt szerepelt: a „régi” Kongresszus, amely a szin­dikátust és a jobboldalt fog­ta össze, valamint az „új Kongresszus, amely Indira Gandhival az élen a párt reformokra hajlamos derék­hadát és haladó szárnyát tö­mörítetté. A szakadár frak­cióhoz ugyan csak 70 kép­viselő csatlakozott, de a cso­port vezetőinek gazdasági, politikai és társadalmi befo­lyása óriási volt. Az „új’ Kongresszus élén Indira 'Gandhi ellentámadás­ba lendült. Előbb bejelentet­te, hogy államosítja az or­szág 14 legnagyobb bankját. Utána leghaladóbb szakem­bereivel kidolgoztatta az úgynevezett „Bombay-prog- ramot”. Ez mindmáig az in­diai gazdaságpolitika bázisa: előirányozta előbb az import, ötéves távlatban pedig az ex­port állami ellenőrzését, a biztosítótársaságok és a bankrendszer államosítását, a magánmonopóliumok nö­vekedésének korlátozását. A mezőgazdaságban kilátásba helyezte a földreform-prog­ram megvalósítását és gyor­sítását. 1971 tavaszára íly- módon a legegyszerűbb in­diai paraszt előtt is világos­sá vált a két lehetőség: In­dira Gandhival a gazdagok ellen, — vagy Indira Gand­hi ellen, a gazdagok oldalán. Gőmöri Endre (Folytatjuk) Belső harc a Kongresszus Pártban Ez a politika az 1967-es választásokon valóságos ka­tasztrófát hozott a Kong­resszus számára. Az . 520 ta­gú képviselőházban a Kong­resszus mindössze 284 man­dátumot szerzett és a jobb- szárnyon erőteljesen előre­törtek az olyan, lényegében amerikai orientációjú pártok, mint a Swatantra, a jobbol­dali szociáldemokraták és a hindu szélsőnacionalista Jana Sangh. Igaz: a baloldalon is megerősítette pozícióit India Kommunista Pártja. — en­nek az erőnövekedésnek az értékéből azonban sokat le­vont, hogy a párt kettésza­kadt és a kínai orientációjú frakció magával vitte a mandátumok mintegy har­madát. 1967 után a probléma lé­nyege az vólt, hogy mikép­pen alakul a belső harc a Kongresszus Pártban. Elein­te a nyugati „szakértők” biztosra vették a befolyá­sos és nagytekintélyű po­litikusokból álló „szindiká­tus” győzelmét. Ügy vélték, hogy Indira Gandhi nem több, mint Nehru lánya: a parasztok tíz- és tízmilliói előtt ismert és becsült „nem­zeti jelkép” — de tényleges erő -és politikai-hatalmi bá­zis nélkül. Drámai fordulatok Akárcsak annakidején Churchill, a szakemberek most is csalódtak. Indira Gandhi felvette a harcot a szindikátussal és ez törté­nelmi jelentőségű, helyes döntésnek bizonyult. Gandhi asszony felismerte, hogy csak A küzdelem fő hajtóereje Hetenként két hajó Első útján Egyiptomba in­dult az a nagykereskedelmi óceánjáró, amely nemrég készült el az ukrajnai Nyi- kolajevben. Ipari berendezé­seket, építőipari gépeket és anyagokat szállít, a szovjet közreműködéssel épülő üze­mek számára, Egyiptomba. Herszonban, egy másik uk­rán városban vízrebocsátot- ták a „Valentyin Hutorsz- koj” nevű Diesel-motoros ha­jót, amelyet a VDK-beli Haiphong kikötőjében tűzol­tás közben életét vesztett hajómesterről neveztek el. A Szovjetunióban heten­ként átlagosan két nagy ha­jót bocsátanak vízre. Az elvesztés tudománya Rómában nemzetközi ér­tekezletet tartottak a talált tárgyak hivatalainak képvi­selői. A szakértők egybe­hangzóan megállapították, hogy kulcsot és pénztárcát többnyire októberben, sze­müveget és ékszereket jú­niusban vesztenék el az em­berek. A forró augusztus az a hónap, amikor a legtöb­ben jelentik be, hogy elvesz­tették a jegygyűrűjüket. Zöldellő emlékmű A szovjet népek életének nevezetes napján, a Szov­jetunió megalakulásának 50. évfordulóját (1972. december 30.) 50 millió fa elültetésé­vel ünnepük meg Grúzia erdészei és kertészei. Űj gyümölcsösöket, citruslige- teket, erdősávokat telepíte­nek; ez utóbbiak védik majd a talajt áz eróziótól. A telepítés kiterjed az új állattenyésztő és baromfi­tenyésztő gazdaságok terü­letére, a Fekete-tenger part­vidékének üdülőhelyeire is, de nem maradnak ki az öntözőcsatornák partjai és az utak szegélyei sem. A Grúz erdészek részt vesz­nek egv jelképes jelentősé­gű munkában: a Lenin szülővárosában, Uljanovszk- ban létesülő park, a Szov­jet Népek Barátsága Park­jának, a „zöldellő emlék­műnek^ létrehozásában is­Villamosított a Moszkva- Varsó vasútvonal A Moszkva—Prága vasút­vonal ' után villamosították a Moszkva—Varsó vonalat is és két hónappal a határidő előtt átadták rendeltetésé­nek. A kilencedik, 1971—75-ös ötéves tervben az export­import forgalom a Szovjet­unió és. Lengyelország között több mint 30 százalékkal nö­vekszik. Az elektromos von­tatásra történt áttérés lehe­tővé teszi a vagonok na­gyobb megterhelését, a se­besség növelését, csökken­ti az üzemeltetési költsége­ket. ’ A Szegedi Hangszergyár ter­mékei ma már tizenhat or­szágba jutnak el, többek között tengeren túli orszá­gokba: Angliába, Kanadába, az Egyesült Államokba. Az elmúlt hetekben pedig Ku­bába szállítottak mintakül­deményt. Képünkön: Fogas Géza a nagybőgő-készítés mestere. (MTI foto: Tóth Béla felvé­tele—KS) Törzsi háború Burundiban A hat hét óta folyó törzsi háború közel 100 000 bahutu és .vatuszi áldozatot követelt Burundiban. A bahutu ál­lamcsínyt követő „leszámo. lássál” a kisebbségben levő vatuszik hatalmukat kíván­ják megerősíteni. A Burundi Köztársaság Közép-Afrikában — az Egyenlítőtől kissé délre — elhelyezkedő 27 834 négyzet- kilométer területű, gyengén fejlett agrárország. A 3,6 milliós lakosságának több mint 90 százaléka analfa­béta. A népesség 84 százalé­kát a kirundi nyelvet be­szélő őslakos bahutuk, 14 százalékát a szintén kirundi nyelvű batuszik, 1 százalé­kát pigmeusok (törpék), 1 százalékát külföldiek — többségben belgák — teszik ki. (Burundi a szomszédos Ruandával együtt 1926-tól közigazgatásilag Belga-Kon­góhoz tartozott. Ez a kap­csolat 1960. június 30-án, a Kongói Köztársaság (Kins­hasa) megalakulásával fel­bomlott). 1972. április 29-én a ba­hutuk által szervezett — a volt Kinshasa-Kongóból me­nekült mulelisták támogatá­séval — királypárti állam­csíny ' kísérletet a zairei U| 't ____jQ Muhi nj« > \ v ni 'L -_. z K'BUJUMBURA • ? > N ®saö£> T 0 9 ( >• _ O m 0 '.Kitega-^* • Matan* * .Bururi f < - / ✓ / N < r (J Kávé @ Váeréníu 9 Gyapot ea Cwrwntgyárlte 'yf Állittonyésztrl ö flelmsnripír O Halászit fegyveres erők Burundiba hívásával verték le. (A mu­lelisták Pierre Mulele volt kinshasa-kongói ellenzéki politikus hívei, akik a láza­dásuk leverése után Burun­diba menekültek és a Tan­ganyika tó északi részének hegyes vidékét tartják el­lenőrzésük alatt). Ezt követ­te az a vatuszi megtorlás, amely nemcsak a hadsereg­ben levő alacsonyrangú ba- hutukra terjed ki, hanem a tanítókra, az írni-olvasni tudó „értelmiségre”, a ba­hutu asszonyokra és gyere­kekre is. A kormány a ra­dikális leszámolással el akarja kerülni, hogy az or­szágban olyan bahutu hata­lomátvétel következzen be, mint amilyen v 1959-ben Ruandában lezajlott. — TERRA — Beruházások a Mongol Népköztársaságban A Mongol Népköztársaság népgazdaságának és kultúrá­jának fejlődését szolgáló 1971—1975-re szóló új ötéves terv értelmében 5,5 milliárd tugrikot ruháznak be a köz­társaság gazdaságába, ezen belül: az állami költségvetés eszközeiből 2,2 milliárd tug­rikot, a mezőgazdasági egye­sülések, a szövetkezeti, a társadalmi és más szerveze­tek anyagi eszközeiből 0,7 milliárd tugrikot, a szocia­lista országok által folyósí­tott hitelek révén 2,6 mil­liárd tugrikot. A Szovjet­unió részéről az ötödik öt­éves tervben Mongóliának folyósított hitelek részará­nya a testvéri szocialista or­szágok anyagi segítségének több mint 90 százaléka és a szovjet hitelekből fedezik a mongol gazdaságba eszkö­zölt összes beruházások több mint 47 százalékát. A be­ruházások teljes .összegéből 1971—1975-ben építő és sze­relő munkálatokra fordíta­nak 62 százalékot, gépek és berendezések vásárlására 33 százalékot, egyéb beruházós- jellegű munkálatokra 5 szá­zalékot. „Fényzsiráfok” a bécsi nagypiacon kialakítása. A hatalmas te­rület megvilágítása érthe­tően gondot okozott a ter­vezőknek. Az építkezést ki­vitelező vállalkozó az ábrán látható „fényzsiráfok”-nak nevezett lámpakolosszusokat találta végül is a legcél­szerűbbnek. A zsiráfra em­lékeztető 35 m hosszú póz­natest végén 11 fényszóró vi­lágít majd. A piactér két szóróinak műszaki ellenőrzé­se, karbantartása roppant nehézkes lenne, ha csak to­lólétrával lehetne megköze­líteni a fényforrásokat. Ezért úgy tervezték meg, hogy mindegyikbe hidrauükus emelőberendezést szereltek, amely a póznarészt tőből le­hajlítja, s így a fejrészbe épített fényforrások a föld­ről szerelhetők. A lengyel vadászszövetség jubileuma A lengyel vadászszövetség jelenleg mintegy 3000 cso­portban összesen 51 ezer tagot tömörít, s nemcsak a vadászatra összpontosítja fi­gyelmét, hanem széles körű társadalmi tevékenységet is szervez az állat- és környe­zetvédelemért. A lengyel vadászok az el­múlt évtizedek nemzetközi kiállításain több kiemelkedő sikert arattak. Különösen Jól szerepeltek az 1910-es bécsi, az 1937-es berlini, az 1967- es újvidéki, az 1971-es bu­dapesti és torinói kiállítá­son. Torinóban megszerezték az első helyet: megkapták az odaítélt díjak egyötödét, köz­tük 30 vertarany, 14 arany, 8 ezüst és 1 bronzérmet. A budapesti kiállításon általá­nos elismerést vívott ki a 140 ritka madárból álló len­gyel gyűjtemény, amit ké­sőbb részben az olaszországi Gran Paradiso, részben pe­dig a dél-tiroü múzeumnak ajándékoztak. A lengyel vadászat gazdag, több mint ezeréves múlttal és hagyományokkal rendel­kezik. A vadászat igen nép­szerű és a szövetség ápolja kapcsolatait a népművészet­tel, kultúrával. Éppen ezért megalapításának 50. évfor­dulóját reprezentatív jelleg­gel ünnepük meg ezen a nyáron. A kozmikus sugárzás tanulmányozása A jelenlegi gyorsítók le­hetőségeit tízszeresen meg­haladó energiasávban mű­ködik az a berendezés, ame­lyet a kozmikus sugarak ta­nulmányozására létesítettek Grúziában 2500 méterrel a tengerszint felett. A berendezés lehetővé te­szi az elemi részecskék nagy pontosságú és részletes mé­Űj típusú villanyautó A brnói Villamosgép-Kí- sérleti Intézet megalkotta az „Erna” típusú villanyautó kísérleti példányát és kipró­bálását is végrehajtotta. A gépkocsi energiaforrása az ülések alatt elhelyezett nyolc ólomakkumulátor, amelyek­nek összfeszültsége 96 volt. Energiakészletük lehetővé te­szi,- hogy a villanyautó 55 ki­lométert tegyen meg újabb töltés nélkül, 45 kilométeres sebességgel. rését annak a folyamatnak a során, amikor kölcsönhatás­ba kerülnek a kozmikus su­garak, feltöltött részecskéi­vel. A berendezés lehetővé teszi, hogy mélyebbre hatol­junk az atommag mikrovilá­gába, feltárjuk az anyag szerkezetének új sajátossá­gait. Az „Erna” elektromobilnak két villanymotorja van és hátsókerék-meghajtású. A gépkocsi súlya az akkumu­látorokkal együtt kb. 800 ki-» logramm, befogadó-képessé­ge — három utas és a veJ zető. Az új jármű nagyfokú mozgékonyságáról már az á tény is tanúskodik, hogy fordulási sugara csupán 2,3 méter. _ ^ 1 Bécs környékének rende­zési tervében szerepel In- zersdorfban a nagypiactér oldalán 4—4 vagy 5—5 ily* n lámpatestet helyeznek el. k hatalmas fényzsiráfok fény-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom