Szolnok Megyei Néplap, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-17 / 141. szám

1972, június 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Törökszentmiklós városfejlesztési problémái és feladatai A fejlődés gazdasági bázisa A legutóbbi időkig a vá­ros fejlődésének gazdasági bázisát a mezőgazdasági termelés jelentette. Ma is a mezőgazdaság a város gaz­dasági növekedésének egyik meghatározó tényezője. Ugyanakkor az ipar az utóbbi évtizedben mind na­gyobb jelentőségre tesz szert Törökszentmiklós életében Tovább gyűrűző hatását számos vonatkozásban meg­figyelhetjük: a lakosság ko­rábbi foglalkozási viszo­nyainak átrétegződésében. az ipar súlyának állandó erősödésében a város mun­A mezőgazdaság néhány adata Tgazgatásilag a városhoz tartozó összes terület 86,7 százaléka mezőgazdasági hasznosítás, alatt áll. Ez az arány messze meghaladja a 71,8 százalékos országos vá­rosi átlagot. Érthető, hogy a mezőgazdasági hasznosítás alatt álló terület magas aránya szembetűnően kife­jezésre jut a város ezer la­kosára jutó mezőgazdasági terület fajlagos mutatójá­ban is: míg * Törökszent- miklóson ezer lakosra 1 161,3 kh nagyságrendű terület jut, a városok átlaga ennél négy­szer kevesebb (284,9 kh). A város mezőgazdasági szö­vetkezetei által művelt össz­terület 25 781 kh: ebből a túlnyomó hányad — 24 330 kh — szántóterület. A mezőgazdasági termelő­erők fejlődésében végbeme­nő sokoldalú változás, a műszaki-technológiai szín­vonal növekedése, a ter­Szolnok megye iparában foglalkoztatottak majd 13 százalékát — körülbelül 4300 fővel — a város 31 állami, tanácsi és szövetkezeti Ipar­telepe foglalkoztatja. Az ipartelepek többsége — szám szerint tizenkilenc — tíz munkásnál kevesebbet foglalkoztat; háromban 11— 50 közötti, hatban pedig 51 és 300 közötti a munkások száma. Mindössze három azon ipartelepek száma, ahol a munkások száma meghaladja a háromszázat, de sehol sem éri el az ez­ret: a mezőgazdasági gép­gyárban, a Finommechani­kai Vállalatnál és a barom­fifeldolgozóban. Ez utóbbi három ipartelep ad munka- alkalmat a város iparában foglalkoztatott munkások több, mint háromnegyedé­nek. Az ipartelepek kon­centráltsági fokának meg­(Folytatjuk) Módosították a mezőgazdasági szövetkezetek és társulásaik építőipari kivitelezési jogosultságát A lakosságnak korlátozás nélkül végezhetnek építőipari munkál kaerőmérlegében, a lakos­ság életkörülményeinek ála- kulására gyakorolt közvet­len és közvetett hatásában és a városfejlődés más te­rületein. Az építőipar ma még viszonylag kis szere­pet tölt be a város gazda­sági. életében. Az alábbiakban főbb vo­násaiban tekintsük át a városban folyó gazdasági tevékenység e három ága­zatának helyzetét, működé­sük sajátos jellemzőit; me­zőgazdaság, ipar, építőipar sorrendet követve. melési viszonyok átalakulá­sa ellenére több ezres nagy­ságrendű munkaerőt köt le a város mezőgazdasági ter­melő bázisa, illetve a nér pesség számottevő hányadá­nak a léte a gazdasági ág­hoz kötődik. Jelen cikk írá­sakor a mezőgazdasági ter­melésben a város területén foglalkoztatottak közül a termelőszövetkezete^ tagsá­gára vonatkozó számszerű adatok álltak rendelkezésre. E szerint a termelőszövet­kezeti tagok száma megha­ladja a háromezret (ponto­san 3131 fő). Nagyon ked­vezőtlen azonban a kép ak­kor, ha a tagok korcsopor­tok szerinti összetételét vizs­gáljuk: a 27 éven aluliak száma 324, a 65 éven felü­lieké 1 092, a nyugdíjas és járulékos tagoké pedig 1164 volt a megfigyelt időpont­ban, ítélésében nagyon eltérőéi': a vélemények. Minden vo­natkozásban pozitívnak te­kinthető a város mai és jö­vőbeli ipari fejlődése szem­pontjából a három — az al­földi viszonyok mellett nagy­üzemnek nevezhető — ipar­telep léte és működése. A mindenkori igények szem­pontjából indokolt, és szük­séges a kislétszámú iparte­lepek léte és tevékenysége. Kedvezőtlen, sajátmaguk és a város fejlődése számára azonban hátrányos helyzetet teremtenek alacsony tech­nikai felszereltség! színvo- náluk, a termelés nem ki­elégítő technológiai és szer­vezési feltételei. Ez utób­bi megállapítás nemcsak a kisipari üzemekre, hanem a város iparának egészére jellemző. Néhány fajlagos mutató szembetűnően fel­hívja erre a figyelmünket: A KISZ KB titkára a Hűtőgépgyárban A Minisztertanács pénteki ülésén az építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszter és a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter előterjeszté­sére a kormány módosította a mezőgazdasági szövetkeze­tek és társulásaik építőipari kivitelezési jogosultságát. Az előterjesztés olyan mó­dosítást indítványozott, amely sem az építőipari munka éves teljes termelési értékében, sem más módon nem kényszeríti c szerve­zeteket a lakosságnak vég­zett építési tevékenységük szűkítésére. A lakosság épí­tési igényének jobb kielégí­tése a cél. Ezért a kormány — az előterjesztésben java­soltaknak megfelelően — el­rendelte, hogy a mezőgazda- sági szövetkezetek és társu­lásaik illetékességi területü­kön a lakosság részére kor­látozás nélkül végezhetnek építőipari munkát. E hatá­rozat végrehajtási rendele­tében az építésügyi és vá­— az egy ipari foglalkoz­tatottra jutó villamosénergia felhasználás ’a városok át­lagának mindössze 47,4 szá­zalékát teszi ki; — hasonlóképpen a váro­sok átlagának csaknem a felét képviseli a száz mun­kásra jutó hajtóerő nagy­ságrendjét jellemző fajlagos mutató (Törökszentmikló- son 243,2 kW, a városok át­lagában pedig 474,5 kW); — ettől némileg kedve­zőbb a város egy ipari fog­lalkoztatottjára vetített ál­lóeszközérték nagyságrendje. Abszolút értékben, az egy foglalkoztatottra jutó há­nyad meghaladja a 90 ezer forintot: ez a varosok át­lagának 54,7 százalékát kép­viseli. (Megjegyezzük ezzel kapcsolatosan, _hogy a me­gyeszékhelyen ez egy ipari foglalkoztatottra jutó álló- eszközérték fajlagos muta­tója a törökszentmiklósi iparban megfigyeltneg több mint háromszorosa.) Kereset vís*onyok * A város építőipara mind­össze háromszáz személyt foglalkoztat. Az egy dolgo­zóra jutó villamosenergia felhasználás rendkívül ala­csony: egyötöde az építő­iparra jellemző városi át­lagnak. Az egy foglalkozta­tottra jutó bruttó állóesz­közérték fajlagos mutatója még a tízezer forintott sem éri el. Igen alacsony a haj­tóerő nagyságrendjét szem­léltető, egy dolgozóra jutó fajlagos mutató értéke is. Nem érdektelen — a város mai gazdasági fejlődését meghatározó tényezők so­rában — a mezőgazdaságban, illetve az iparban foglal­koztatottak kereseti viszo­nyainak vizsgálata és be­mutatása. A város termelőszövetke­zeteiben az egy tagra jutó, közösből származó évi jö­vedelem 1969-ben 32 777 fo­rint volt (ez majd egyö­töddel haladta me# a váro­si átlagot). Havi bontásban ez 2731 forintnak felel meg. Az egy ipari foglalkozta­tottra jutó havi átlagkere­set a megfigyelt időszak­ban 1 703 forint volt. A* elmúlt két évben a jöve­delmek fajlagos mutatói ab­szolút értelemben mind a mezőgazdasági, mind az ipa­ri üzemekben emelkedter. de az egymáshoz viszonyí­tott arányok számottevően nem változtak meg. Dr. Kőszegfalvi György rosfejlesztési miniszter mó­dosítja a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek építőipari részlegének területi illeté­kességére vonatkozó szabá­lyokat is. A lakosságot szol­gáló megyén belüli építő­ipari kapacitás joby, kihasz­nálása és összehangolása ér­dekében lehetővé teszi, hogy e szervezetek nemcsak a já­rás, hanem a termelőszövet­kezet működése szerinti •megye területén vállaljanak és teljesítsenek építési fel­adatokat a lakosságnak. 82 milliárd forint értékű épitőmunka Az építők szakszervezeté­nek Dózsa György úti szék­hazában pénteken tartotta tisztújító közgyűlését az Épí­tőipari Tudományos Egye­sület. A tanácskopáson meg­jelent dr. Szabó János aka­démiai levelező tag, az épí­tésügyi és városfejlesztési miniszter első helyettese és dr. Valkó Endre, a MTESZ főtitkára is. Lux László tanszékvezető egyetemi tanár, a tudomá­nyos egyesület alelnöke nyi­totta meg a közgyűlést, majd dr. Gábor György fő­titkár egészítette ki szóbeli beszámolóval az egyesület elnökségének jelentését az utóbbi négy évben végzett munkáról. - Elmondotta: az egyesület tagjai jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy az építőipar szocialista szek­tora mind a harmadik öt­éves tervben, mind a ne­gyedik ötéves terv első évei­ben a népgazdasági előirány­zatnál jóval gyorsabban nö­velte termelését. Tavaly az ország építőipara 82 mil­liárd forint értékű munkát végzett el, többet, mint amennyit a harmadik ötéves terv első felében. 1971-ben 17 800 paneles lakás épült, ez az állami lakásépítés 73 százaléka. Gyorsan növeke­dett a központi betongyárak országos hálózata is. A múlt évben már több mint más­fél millió köbméter betont szállítottak ezek az üzemek az építkezésekhez, majdnem ötször annyit, mint 1965-ben. A Minisztertanács pénteki ülése tudomásul vette és el- . fogadta az építőanyagipar termelésének alakulásáról, és a beruházások hatéko­nyabb megvalósítására tett intézkedésekről előterjesztett jelentést. Ismeretes, hogy az előző években az építőanyag­ipari ágazat termelésének fejlődése hullámzó volt, s el­maradt az építőipar gyors növekedésének ütemétől. A termelést akadályozó ténye­zők száma csökkent és csak néhány üzemre korlátozódik. Most már erőteljesebben ér­vényesül a központi intézke­dések alapján megvalósított bérpreferenciák hatása, és javult az üzemek ellátása szállítóeszközökkel, alap­anyagokkal és ■ energiával egyaránt. A múlt évben a népgazdasági tervben szerep­lő hét helyett csak négy százalékkal növelte termeié-' sét az építőanyagipari ága­zat, de a hazai gyártást ki­egészítő építőanyag import­tal együtt már mind kiter­jedtebb körben alakul ki á kereslet-kínálat egyensúlya. Az ágazat tavaly a ter­vezettnél kevesebb építő­anyagot szerzett be tőkés import útján, az építő­anyag ellátás mégis ki­egyensúlyozottabbá vált. Az ellátási zavarok köre — falazóanyagokra, egyes be­ton- és vasbeton-termékekre, továbbá minőségi adalék­anyagokra — szűkült. Tavaly az építőanyagipari vállalatok a termelés növe­lésére húsz új létesítményt helyeztek üzembe.' így ez évre már a népgazdasági előirányzatot jelentősen meg­haladó termelést tervezték. Az idei terv a dollárért vá­sárolt építőanyagok beszer­zésének 15 százalékos esek-* kentését irányozta elő, de a felmérések szerint ennél is kedvezőbb eredményt érnek eL A termelés dinamikus nö­velését célzó vállalati törek­vések ez év első negyedévé­nek kedvező eredményeiben is tükröződnek. A termelés mintegy ■ 10 százalékkal ma­gasabb. mint a múlt év azo­nos időszakában. Hasonló a helyzet ez év első öt hónap­jában, is. Különösen fígyé­Jászberénybe látogatott tegnap Főcze Lajos, a KISZ Központi Bizottságának tit­kára. Egész napos program­lemre méltó a tégla-cserép- iparban, és á cementiparban elért javulás. Igaz, hogy a termelés gyorsabb növekedé­sét á szokásosnál kedvezőbb időjárás is segítette. Az idén a korábbinál kedvezőbb építőanyag-el­látásra lehet számítani. A lakosság építőanyag-igé­nyeinek kielégítését köz­ponti kontigensek határoz­zák meg. Ezt a vállalatok .tervei is szigorúan előirányozzák, s nemcsak teljesítik e kötele­zettségüket, hanem néhány alapvető építőanyagból — cement, azbesztcement-sík- pala és lefolyócső — túl­szárnyalják a kötelező kon­tingenst. Égetet), téglából még meghaladja 1 a kereslet a hazai termelés lehetősége­it, de kétségtelen, hogy az a mintegy százmillió darab tégla, amellyel többet ter­meltek az év első öt hónap­jában, mint múlt év azonos időszakában — jelentősen csökkenti az ellátási feszült­séget. Egyes kötőanyagoknál, bár az éves ellátás megfe­lelő — az import anyagok behozatali ütemétől függően előfordulhatnak még átme­neti zavarok. A fejlődés, amely a tég­laiparban 1970-től kezdődött, várhatóan a következő évek­ben is folytatódik, A ce­ment és mészipar gondjai­nak legnagyobb része a Vá­ci Cementgyár műszaki, • munkaerőellátási és vezetés­szervezési hiányosságaira ve­zethető vissza. Ezért az épí­tésügyi és városfejlesztési ^ minisztérium felülvizsgálta a Az idén tizenharmadik al­kalommal rendezik meg a szabadtéri játékok képző- ' művészeti eseményét, a sze­gedi nyári tárlatot. A július 23-án nyíló kiállításra az ország egész területéről 280 szerző több mint 800 alko­tását küldte be. A képző- és iparművészeti lektorátus által kijelölt zsűri a közel, múltban értékelte a bekül­dött anyagot, s úgy döntött, hogy száztizennyolc festmény, ja során ellátogatott a Hű­tőgépgyárba, majd résztvett, az ifjúsági napok kereté­ben rendezett nagygyűlésen. gyár helyzetét, és intézkedé­si tervet dolgoztatott ki a hibák felszámolására. A ha­zai cementtermelés ez évi növelését a Váci Cement­gyárnak és nz új Beremen- di Cementműnek kell fedez­ni, s (amint a jelentés meg­állapítja) a termelési elő­irányzat teljesítéséhez' szük­séges feltételek ez idő sze­rint adottak. Ami a fontos építő- anyagipari beruházások határidőre történő megva­lósítására telt intézkedése­ket illeti az átlagost meg­haladó építő- és szerelő- ipari erőket összpontosí­tották a bermendi cement­gyár építkezésén, hogy ha­táridő előtt kezdhesse meg munkáját az új nagy mű. A korábbi indítással az idén mintegy 300 000 tonna ce­mentet termel az új gyár, ami az eredeti tervhez vi­szonyítva mintegy 140 000 tonnás többletet jelent. Meg­felelő ütemben épül az új Hejőcsabai Cementgyár, a Bátaszéki Cserép és Vázke­rámiai Gyár és több más fontos beruházás. Az ÉVM vezetői rendszeres ellenőr­zéssel, helyszíni szemlével, a vezetők gyakori beszámol­tatásával segítik a beruhá­zási munkálatokat. A beru­házások a korábbinál szer­vezettebben épülnek, de több vonatkozásban még újabb intézkedések szükségesek. A vállalatok saját beruházásait támogató intézkedésekkel si­került elhárítani e fejlesz­tések megvalósítását kés­leltető újabb akadályokat, és várható, hogy az idén to­vább javul a helyzet. 82 grafika, 17 szobor, 41 érem, valamint 12 kerámia, faintarzia és egyéb alkotás kerül majd a közönség elé. A megnyitó alkalmából adják át három művésznek a szegedi, nyári tárlat ezévi emlékplakettjét — Borsos Miklós szobrászművész al­kotását - és a vele járó tízezer forintot. Három ki­állító négyezer-négyezer fo­rintos munkajutalmat kap. Hírmagyarázónk írja: Javul as építőanyagmellátás—Tavaly 20 új létesítményt helyezteti üzembe az építőanyagipari vállalatok Nyári tárlat Szegeden Kérés létszámú ipari üzemek

Next

/
Oldalképek
Tartalom