Szolnok Megyei Néplap, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-17 / 141. szám
1972, június 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Törökszentmiklós városfejlesztési problémái és feladatai A fejlődés gazdasági bázisa A legutóbbi időkig a város fejlődésének gazdasági bázisát a mezőgazdasági termelés jelentette. Ma is a mezőgazdaság a város gazdasági növekedésének egyik meghatározó tényezője. Ugyanakkor az ipar az utóbbi évtizedben mind nagyobb jelentőségre tesz szert Törökszentmiklós életében Tovább gyűrűző hatását számos vonatkozásban megfigyelhetjük: a lakosság korábbi foglalkozási viszonyainak átrétegződésében. az ipar súlyának állandó erősödésében a város munA mezőgazdaság néhány adata Tgazgatásilag a városhoz tartozó összes terület 86,7 százaléka mezőgazdasági hasznosítás, alatt áll. Ez az arány messze meghaladja a 71,8 százalékos országos városi átlagot. Érthető, hogy a mezőgazdasági hasznosítás alatt álló terület magas aránya szembetűnően kifejezésre jut a város ezer lakosára jutó mezőgazdasági terület fajlagos mutatójában is: míg * Törökszent- miklóson ezer lakosra 1 161,3 kh nagyságrendű terület jut, a városok átlaga ennél négyszer kevesebb (284,9 kh). A város mezőgazdasági szövetkezetei által művelt összterület 25 781 kh: ebből a túlnyomó hányad — 24 330 kh — szántóterület. A mezőgazdasági termelőerők fejlődésében végbemenő sokoldalú változás, a műszaki-technológiai színvonal növekedése, a terSzolnok megye iparában foglalkoztatottak majd 13 százalékát — körülbelül 4300 fővel — a város 31 állami, tanácsi és szövetkezeti Ipartelepe foglalkoztatja. Az ipartelepek többsége — szám szerint tizenkilenc — tíz munkásnál kevesebbet foglalkoztat; háromban 11— 50 közötti, hatban pedig 51 és 300 közötti a munkások száma. Mindössze három azon ipartelepek száma, ahol a munkások száma meghaladja a háromszázat, de sehol sem éri el az ezret: a mezőgazdasági gépgyárban, a Finommechanikai Vállalatnál és a baromfifeldolgozóban. Ez utóbbi három ipartelep ad munka- alkalmat a város iparában foglalkoztatott munkások több, mint háromnegyedének. Az ipartelepek koncentráltsági fokának meg(Folytatjuk) Módosították a mezőgazdasági szövetkezetek és társulásaik építőipari kivitelezési jogosultságát A lakosságnak korlátozás nélkül végezhetnek építőipari munkál kaerőmérlegében, a lakosság életkörülményeinek ála- kulására gyakorolt közvetlen és közvetett hatásában és a városfejlődés más területein. Az építőipar ma még viszonylag kis szerepet tölt be a város gazdasági. életében. Az alábbiakban főbb vonásaiban tekintsük át a városban folyó gazdasági tevékenység e három ágazatának helyzetét, működésük sajátos jellemzőit; mezőgazdaság, ipar, építőipar sorrendet követve. melési viszonyok átalakulása ellenére több ezres nagyságrendű munkaerőt köt le a város mezőgazdasági termelő bázisa, illetve a nér pesség számottevő hányadának a léte a gazdasági ághoz kötődik. Jelen cikk írásakor a mezőgazdasági termelésben a város területén foglalkoztatottak közül a termelőszövetkezete^ tagságára vonatkozó számszerű adatok álltak rendelkezésre. E szerint a termelőszövetkezeti tagok száma meghaladja a háromezret (pontosan 3131 fő). Nagyon kedvezőtlen azonban a kép akkor, ha a tagok korcsoportok szerinti összetételét vizsgáljuk: a 27 éven aluliak száma 324, a 65 éven felülieké 1 092, a nyugdíjas és járulékos tagoké pedig 1164 volt a megfigyelt időpontban, ítélésében nagyon eltérőéi': a vélemények. Minden vonatkozásban pozitívnak tekinthető a város mai és jövőbeli ipari fejlődése szempontjából a három — az alföldi viszonyok mellett nagyüzemnek nevezhető — ipartelep léte és működése. A mindenkori igények szempontjából indokolt, és szükséges a kislétszámú ipartelepek léte és tevékenysége. Kedvezőtlen, sajátmaguk és a város fejlődése számára azonban hátrányos helyzetet teremtenek alacsony technikai felszereltség! színvo- náluk, a termelés nem kielégítő technológiai és szervezési feltételei. Ez utóbbi megállapítás nemcsak a kisipari üzemekre, hanem a város iparának egészére jellemző. Néhány fajlagos mutató szembetűnően felhívja erre a figyelmünket: A KISZ KB titkára a Hűtőgépgyárban A Minisztertanács pénteki ülésén az építésügyi és városfejlesztési miniszter és a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter előterjesztésére a kormány módosította a mezőgazdasági szövetkezetek és társulásaik építőipari kivitelezési jogosultságát. Az előterjesztés olyan módosítást indítványozott, amely sem az építőipari munka éves teljes termelési értékében, sem más módon nem kényszeríti c szervezeteket a lakosságnak végzett építési tevékenységük szűkítésére. A lakosság építési igényének jobb kielégítése a cél. Ezért a kormány — az előterjesztésben javasoltaknak megfelelően — elrendelte, hogy a mezőgazda- sági szövetkezetek és társulásaik illetékességi területükön a lakosság részére korlátozás nélkül végezhetnek építőipari munkát. E határozat végrehajtási rendeletében az építésügyi és vá— az egy ipari foglalkoztatottra jutó villamosénergia felhasználás ’a városok átlagának mindössze 47,4 százalékát teszi ki; — hasonlóképpen a városok átlagának csaknem a felét képviseli a száz munkásra jutó hajtóerő nagyságrendjét jellemző fajlagos mutató (Törökszentmikló- son 243,2 kW, a városok átlagában pedig 474,5 kW); — ettől némileg kedvezőbb a város egy ipari foglalkoztatottjára vetített állóeszközérték nagyságrendje. Abszolút értékben, az egy foglalkoztatottra jutó hányad meghaladja a 90 ezer forintot: ez a varosok átlagának 54,7 százalékát képviseli. (Megjegyezzük ezzel kapcsolatosan, _hogy a megyeszékhelyen ez egy ipari foglalkoztatottra jutó álló- eszközérték fajlagos mutatója a törökszentmiklósi iparban megfigyeltneg több mint háromszorosa.) Kereset vís*onyok * A város építőipara mindössze háromszáz személyt foglalkoztat. Az egy dolgozóra jutó villamosenergia felhasználás rendkívül alacsony: egyötöde az építőiparra jellemző városi átlagnak. Az egy foglalkoztatottra jutó bruttó állóeszközérték fajlagos mutatója még a tízezer forintott sem éri el. Igen alacsony a hajtóerő nagyságrendjét szemléltető, egy dolgozóra jutó fajlagos mutató értéke is. Nem érdektelen — a város mai gazdasági fejlődését meghatározó tényezők sorában — a mezőgazdaságban, illetve az iparban foglalkoztatottak kereseti viszonyainak vizsgálata és bemutatása. A város termelőszövetkezeteiben az egy tagra jutó, közösből származó évi jövedelem 1969-ben 32 777 forint volt (ez majd egyötöddel haladta me# a városi átlagot). Havi bontásban ez 2731 forintnak felel meg. Az egy ipari foglalkoztatottra jutó havi átlagkereset a megfigyelt időszakban 1 703 forint volt. A* elmúlt két évben a jövedelmek fajlagos mutatói abszolút értelemben mind a mezőgazdasági, mind az ipari üzemekben emelkedter. de az egymáshoz viszonyított arányok számottevően nem változtak meg. Dr. Kőszegfalvi György rosfejlesztési miniszter módosítja a mezőgazdasági termelőszövetkezetek építőipari részlegének területi illetékességére vonatkozó szabályokat is. A lakosságot szolgáló megyén belüli építőipari kapacitás joby, kihasználása és összehangolása érdekében lehetővé teszi, hogy e szervezetek nemcsak a járás, hanem a termelőszövetkezet működése szerinti •megye területén vállaljanak és teljesítsenek építési feladatokat a lakosságnak. 82 milliárd forint értékű épitőmunka Az építők szakszervezetének Dózsa György úti székhazában pénteken tartotta tisztújító közgyűlését az Építőipari Tudományos Egyesület. A tanácskopáson megjelent dr. Szabó János akadémiai levelező tag, az építésügyi és városfejlesztési miniszter első helyettese és dr. Valkó Endre, a MTESZ főtitkára is. Lux László tanszékvezető egyetemi tanár, a tudományos egyesület alelnöke nyitotta meg a közgyűlést, majd dr. Gábor György főtitkár egészítette ki szóbeli beszámolóval az egyesület elnökségének jelentését az utóbbi négy évben végzett munkáról. - Elmondotta: az egyesület tagjai jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy az építőipar szocialista szektora mind a harmadik ötéves tervben, mind a negyedik ötéves terv első éveiben a népgazdasági előirányzatnál jóval gyorsabban növelte termelését. Tavaly az ország építőipara 82 milliárd forint értékű munkát végzett el, többet, mint amennyit a harmadik ötéves terv első felében. 1971-ben 17 800 paneles lakás épült, ez az állami lakásépítés 73 százaléka. Gyorsan növekedett a központi betongyárak országos hálózata is. A múlt évben már több mint másfél millió köbméter betont szállítottak ezek az üzemek az építkezésekhez, majdnem ötször annyit, mint 1965-ben. A Minisztertanács pénteki ülése tudomásul vette és el- . fogadta az építőanyagipar termelésének alakulásáról, és a beruházások hatékonyabb megvalósítására tett intézkedésekről előterjesztett jelentést. Ismeretes, hogy az előző években az építőanyagipari ágazat termelésének fejlődése hullámzó volt, s elmaradt az építőipar gyors növekedésének ütemétől. A termelést akadályozó tényezők száma csökkent és csak néhány üzemre korlátozódik. Most már erőteljesebben érvényesül a központi intézkedések alapján megvalósított bérpreferenciák hatása, és javult az üzemek ellátása szállítóeszközökkel, alapanyagokkal és ■ energiával egyaránt. A múlt évben a népgazdasági tervben szereplő hét helyett csak négy százalékkal növelte termeié-' sét az építőanyagipari ágazat, de a hazai gyártást kiegészítő építőanyag importtal együtt már mind kiterjedtebb körben alakul ki á kereslet-kínálat egyensúlya. Az ágazat tavaly a tervezettnél kevesebb építőanyagot szerzett be tőkés import útján, az építőanyag ellátás mégis kiegyensúlyozottabbá vált. Az ellátási zavarok köre — falazóanyagokra, egyes beton- és vasbeton-termékekre, továbbá minőségi adalékanyagokra — szűkült. Tavaly az építőanyagipari vállalatok a termelés növelésére húsz új létesítményt helyeztek üzembe.' így ez évre már a népgazdasági előirányzatot jelentősen meghaladó termelést tervezték. Az idei terv a dollárért vásárolt építőanyagok beszerzésének 15 százalékos esek-* kentését irányozta elő, de a felmérések szerint ennél is kedvezőbb eredményt érnek eL A termelés dinamikus növelését célzó vállalati törekvések ez év első negyedévének kedvező eredményeiben is tükröződnek. A termelés mintegy ■ 10 százalékkal magasabb. mint a múlt év azonos időszakában. Hasonló a helyzet ez év első öt hónapjában, is. Különösen fígyéJászberénybe látogatott tegnap Főcze Lajos, a KISZ Központi Bizottságának titkára. Egész napos programlemre méltó a tégla-cserép- iparban, és á cementiparban elért javulás. Igaz, hogy a termelés gyorsabb növekedését á szokásosnál kedvezőbb időjárás is segítette. Az idén a korábbinál kedvezőbb építőanyag-ellátásra lehet számítani. A lakosság építőanyag-igényeinek kielégítését központi kontigensek határozzák meg. Ezt a vállalatok .tervei is szigorúan előirányozzák, s nemcsak teljesítik e kötelezettségüket, hanem néhány alapvető építőanyagból — cement, azbesztcement-sík- pala és lefolyócső — túlszárnyalják a kötelező kontingenst. Égetet), téglából még meghaladja 1 a kereslet a hazai termelés lehetőségeit, de kétségtelen, hogy az a mintegy százmillió darab tégla, amellyel többet termeltek az év első öt hónapjában, mint múlt év azonos időszakában — jelentősen csökkenti az ellátási feszültséget. Egyes kötőanyagoknál, bár az éves ellátás megfelelő — az import anyagok behozatali ütemétől függően előfordulhatnak még átmeneti zavarok. A fejlődés, amely a téglaiparban 1970-től kezdődött, várhatóan a következő években is folytatódik, A cement és mészipar gondjainak legnagyobb része a Váci Cementgyár műszaki, • munkaerőellátási és vezetésszervezési hiányosságaira vezethető vissza. Ezért az építésügyi és városfejlesztési ^ minisztérium felülvizsgálta a Az idén tizenharmadik alkalommal rendezik meg a szabadtéri játékok képző- ' művészeti eseményét, a szegedi nyári tárlatot. A július 23-án nyíló kiállításra az ország egész területéről 280 szerző több mint 800 alkotását küldte be. A képző- és iparművészeti lektorátus által kijelölt zsűri a közel, múltban értékelte a beküldött anyagot, s úgy döntött, hogy száztizennyolc festmény, ja során ellátogatott a Hűtőgépgyárba, majd résztvett, az ifjúsági napok keretében rendezett nagygyűlésen. gyár helyzetét, és intézkedési tervet dolgoztatott ki a hibák felszámolására. A hazai cementtermelés ez évi növelését a Váci Cementgyárnak és nz új Beremen- di Cementműnek kell fedezni, s (amint a jelentés megállapítja) a termelési előirányzat teljesítéséhez' szükséges feltételek ez idő szerint adottak. Ami a fontos építő- anyagipari beruházások határidőre történő megvalósítására telt intézkedéseket illeti az átlagost meghaladó építő- és szerelő- ipari erőket összpontosították a bermendi cementgyár építkezésén, hogy határidő előtt kezdhesse meg munkáját az új nagy mű. A korábbi indítással az idén mintegy 300 000 tonna cementet termel az új gyár, ami az eredeti tervhez viszonyítva mintegy 140 000 tonnás többletet jelent. Megfelelő ütemben épül az új Hejőcsabai Cementgyár, a Bátaszéki Cserép és Vázkerámiai Gyár és több más fontos beruházás. Az ÉVM vezetői rendszeres ellenőrzéssel, helyszíni szemlével, a vezetők gyakori beszámoltatásával segítik a beruházási munkálatokat. A beruházások a korábbinál szervezettebben épülnek, de több vonatkozásban még újabb intézkedések szükségesek. A vállalatok saját beruházásait támogató intézkedésekkel sikerült elhárítani e fejlesztések megvalósítását késleltető újabb akadályokat, és várható, hogy az idén tovább javul a helyzet. 82 grafika, 17 szobor, 41 érem, valamint 12 kerámia, faintarzia és egyéb alkotás kerül majd a közönség elé. A megnyitó alkalmából adják át három művésznek a szegedi, nyári tárlat ezévi emlékplakettjét — Borsos Miklós szobrászművész alkotását - és a vele járó tízezer forintot. Három kiállító négyezer-négyezer forintos munkajutalmat kap. Hírmagyarázónk írja: Javul as építőanyagmellátás—Tavaly 20 új létesítményt helyezteti üzembe az építőanyagipari vállalatok Nyári tárlat Szegeden Kérés létszámú ipari üzemek
