Szolnok Megyei Néplap, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-16 / 140. szám

1972. Június 18.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

Közlemény az MSZMP KB öleséről

(Folytatás az 1. oldalról)

litikai események egyre jobban bizonyítják a Szovjetunió és a szocialista országok — közöttük hazánk — külpolitikai vonalvezetésének helyességét. A számunkra kedvező folyamatok azonban nem ébreszthetnek illúziókat bennünk, mert az enyhüléssel szemben álló erők még jelentősek. Az előttünk levő nagy nemzetközi feladatok megkövetelik, hogy még következetesebben oldjuk meg a szocializmus építésének soronlevő tennivalóit. A Szovjetunióval, a testvéri szocialista országokkal szoros szövetségben küzdünk az agressziók felszámolásáért, a békés egymás mellett élésre, a nemzetközi biztonság erősítésére irányuló politikánk érvényesüléséért. ,

II.

A Központi Bizottság a X. kongresszus határozatának megfelelően megtárgyalta az állami oktatás helyzetéről és fejlesztésének feladatairól szóló jelentést és megállapította:

1.

Az állami oktatásban népünk a felszabadulás óta évszázados mulasztásokat pótló történelmi jelentőségű eredményeket ért el. A volt uralkodó osztályok műveltségi monopóliumának felszámolásával, az oktatásügy demokratizálásával, tartalmának szocialista szellemiségével minőségileg új iskola- rendszert teremtettünk.

Mindez hozzájárult szocialista hazánk, társadalmi-gazdasági életünk fejlődéséhez, népünk alkotó energiájának kibontakozásához, társadalmunk tudati és kulturális fejlődéséhez.

Az állami oktatás az elmúlt negyedszázadban hazánk fejlődését 260 ezer felsőfokon, 575 ezer középfokon végzett szakember, 754 ezer szakmunkás képzésével segítette. Az esti és a levelező oktatás százezrek számára nyitotta meg az utat a műveltség megszerzéséhez munkájuk végzése mellett.

Az állami oktatás eredményei nemzetközi összehasonlításban is megállják helyűket. A fejlődés eredményeként ma már a megfelelő korosztály 60 százaléka óvodás, 90 százaléka elvégzi az általános iskolát, 70 százaléka középfokú, 7 százaléka felsőfokú tanulmányokat végez.

A szocialista köznevelés fejlesztésében kiemelkedő a pedagógusok szerepe. Áldozatos munkával, eredményesen oktatják és nevelik a felnövekvő nemzedéket, tanították és tanítják a felnőtteket, s tevékeny részesei a közéletnek. Pártunk, társadalmunk bizalommal van irántuk és épít munkájukra a jövő nagy feladatainak megoldásában is.

2.

A Központi Bizottság értékelte az 1961. évi iskolareform megvalósítását. Megállapította, hogy elsősorban az oktatómunkában értünk el lényeges előrehaladást, növekedett az oktatás hatékonysága. A reform alapelvei — az oktatás korszerűsítése, a gyakorlattal való kapcsolatának erősítése, a szocialista nevelőmunka javítása — helyesek és továbbra is érvényesek.

A Központi Bizottság a jelentős eredmények mellett azt is megállapította, hogy a helyesen megszabott feladatok egy részének megvalósítását személyi és tárgyi feltételek hiánya gátolta. A középfokú oktatás általánossá tételének gyors megvalósításával és a gimnáziumi politechnikai oktatással kapcsolatos elképzelés nem volt reális.

Oktatásügyünk továbbfejlesztését a szocializmus magasabb szinten történő építése, a tudományos-technikai forradalom hazai kibontakoztatása sürgetően igényli.

Állami oktatási rendszerünk kettős feladat előtt áll. Á közeljövőben a jelenlegi szervezeti kereteken • belül kell fejleszteni, korszerűsíteni az oktatást. Ugyanakkor a most meginduló korszerűsítéssel összekapcsolva haladéktalanul el kell kezdeni és néhány év alatt ki kell dolgozni az iskolarendszer távlati fejlesztésének koncepcióját.

4.

velés összhangja a fiatalok egészséges szellemi és jellembeli fejlődésének elengedhetetlen feltétele.

6.

Népi államunk politikai

feladata, hogy erőteljesen segítse a fizikai dolgozók

gyermekeinek iskoláztatását. Jelenleg a középiskolák első évfolyamain a tanulók 55 százalékának, az egyetemeken, főiskolákon az elsőéves hallgatók 40 százalékának szülei ma is fizikai dolgozók. A kollégiumokban, a napközi otthonokban, egésznapos iskolákban továbbra is elsősorban a fizikai dolgozók gyerekeit kell elhelyezni. Emellett növelni kell a magasabb fokú továbbtanulást elősegítő tanfolyamok számát is.

erkölcsi és anyagi megbecsülését.

— A szakemberek továbbképzéséért a munkahelyek vezetői a felelősek, a továbbképzés feltételeit az oktatási intézmények biztosítsák.

8.

A középfokú és felsőoktatási intézményekben továbbtanulók létszámát a népgazdaság szakember szükségletével összhangban kell meghatározni.

Mivel 1977-ig az általános iskolát végző korosztály létszáma csökken és a 80-as évek elejéig stagnál, fokozottan törekedni kell árrá, hogy a továbbtanulók aránya növekedjék. Ezen belül különös gondot kell fordítani arra, hogy az általános iskolát végzett lányok közül minél többen tanuljanak tovább a középfokú oktatási intézményekben, a szakközépiskolákban, a szakmunkásképző intézetekben.

9.

Lényegesen javítani kell oktatási rendszerünk személyi és tárgyi feltételeit.

— A köznevelés továbbfejlesztése érdekében vonzóbbá kell tenni a pedagógus hivatás és életpályát. Az élet- és munkakörülmények megfelelő színvonalával elő kell segíteni, hogy a fiatalok nagyobb számban válasszák a nevelői hivatást.

"2

A város népesedési helyzete

és főbb jellemzői

Törökszentmiklós egyike azon alföldi kisvárosainknak, ahol a legutóbbi két nép- számlálás közötti időszakban nem csökkent, hanem — bár viszonylag kis mértékben — nőtt a népesség száma. A város népességszáma 1960-ban 23 625, 1970-ben pedig — a legutóbbi népszámlálás alkalmával — 24 229 volt: a növekedés abszolút értékben 604, viszonylagos értéke 2,6 százalék. Ha Törökszentmiklós vonatkozó adatait az ország különböző részein fekvő tizenkilenc hasonló nagyságrendű városával összehasonlítjuk kitűnik, hogy az e csoportba tartozó alföldi városok közül Jászberény, Karcag, .Mezőtúr, Csongrád népességszáma számottevően csökkent a megfigyelt időszakban; Kiskunhalas, Hajdúszoboszló, Gyula, és Nagykőrös lakosságszáma pedig nőtt. Az utóbbi város népességnövekedése némileg alatta marad Törökszentmiklósénak.

Kevesebb külterületi lakos

Törökszentmiklós népesedési helyzetének alakulását és a jelenlegi helyzetet a következő számok, illetve az abból képzett fajlagos mutatók jellemzik:

A két népszámlálás közötti időszakban a nemek egymás közötti megoszlási arányaiban egy viszonylagosan lassú kiegyenlítődési folyamat figyelhető meg: 1960- ban még 1080 nő jutott ezer férfira; tíz évvel később már 1067.

A népességnek a város igazgatási területén belüli elhelyezkedésében számottevő változás ment végbe: a külterületen élő népesség aránya egy évtized alatt csaknem a felére csökkent.

— Emelni kell a pedagógusképzés színvonalát, iá kell dolgozni a továbbképzés új rendszerét, s a pedagógusokat érdekeltté kell tenni továbbképzésükben. A továbbképzés bázisai a megfelelő felsőoktatási intézmények legyenek.

— Növelni kell a pedagógusok, a tantestületek önállóságát. Lehetővé kell tenni, hogy az előírt pedagógiaitantervi célok és követelmények eléréséhez legjobban megfelelő módszereket a pedagógusok maguk választhassák meg.

— Az oktatásügy fejlesztése kiemelt társadalmi feladat, amelyre a következő ötéves tervekben a nemzeti jövedelemnek a jelenleginél nagyobb hányadát kell biztosítani. Ugyanakkor gondoskodni kell arról, hogy a rendelkezésre bocsátott

anyagi eszközöket hatékonyabban használják fel.

— A köznevelés irányítását valamennyi szinten meg kell javítani. A kormány- szervek erősítsék mind az általános pedagógiai, mind a szakirányítást. A középfokú szakoktatási intézmények fenntartói fiokozatosan a me. gyei tanácsok legyenek. Az iskolák belső életében növelni kell az igazgatók hatáskörét, a tantestületek szerepét.

— A neveléstudományi kutatómunkát fejleszteni kell, hogy fokozottabban segíthesse az iskolai oktató1960-ban a város lakosságának 23,8 százaléka, 1970-ben már csak 13,4 százaléka élt a külterületen fekvő településeken. Ez a város határában a történetileg kialakult tanyavilág fokozatos felszámolódásának folyamatát jelzi.

Népmozgalmi adatok

Igen érdekesek és egyben elgondolkodtatóak azok az adatok, melyek a város népmozgalmi vonatkozásait

szemléltetik: 1950 és 1960 között a város természetes szaporulata (a születések és a halálozások különbözete) 2831 volt. Ugyanaltkor a vándorlási különbözet (az elvándorlások révén) a város rovására — 1593 volt. Ennek következtében a tényleges népességgyarapodás 1238. A legutóbbi évtizedben — a korábbi évtized számaival szemben — a népesség természetes szaporodása abszolút értelemben több, mint a felére csökkent. Hasonló mértékben, bár némileg mérséklődő arányban csökkent a vándorlási különbözet is: 1960 és 1970 között a természetes szaporodás 1303, a vándorlási különbözet pedig (ez esetben is az elvándorlások túlsúlya folytán) — 699 volt. így a tényleges népességgyarapodás csak 604.

A város népmozgalmi helyzetét szemléltető néhány fajlagos mutató egybevetése az országos , városi átlaggal tanulságos következtetésekre vezethet: a városban az ezer lakosra jutó élveszületések száma 1960-ban 16,7; 1970- ben 16,1 volt. Ugyanakkor az országos városi átlagot szemléltető adatok szerint 1960-ban 11,5, 1970-ben pedig 14,4 volt e mutatók értéke.

Kedvezőbb

az országos átlagnál

Az ezer lakosra jutó halálozás száma Törökszentnevelő tevékenységet és a távlati oktatáspolitikai döntések megalapozását.

10.

A Központi Bizottság felhívja a pártszervezeteket, hogy vállaljanak kezdeményező szerepet a Központi Bizottság határozatának vég. rehajtásában. Az oktatási intézményekben működő pártszervezetek fordítsanak különös gondot az oktatónevelő munka eszmei, politikai színvonalának emelésére, korszerűsítésére. Segítsék a szocialista pedagógiai elvek és módszerek terjedését, érvényesülését, foglalkozzanak a pedagógusok szakmai, elméleti felkészültségének növelésével.

11.

A Központi Bizottság javasolja, hogy a Minisztertanács tárgyalja meg az oktatásügy fejlesztésének kérdéseit és határozza meg a szükséges állami intézkedéseket.

12.

A Központi Bizottság „Az állami oktatás helyzete és fejlesztésének feladatai” című dokumentumot nyilvánosságra hozza.

miklóson némileg kedvezőbben alakult az elmúlt évtized során, mint az országos városi átlag: 1960-ban a fajlagos mutató értéke ezer lakosra a városban 9,5, 1970- ben pedig 10,5 volt A növekedés' a megfigyelt időszakban egy egészet tett ki. Ezzel összehasonlítva az országos városi átlag mutatói: 1960-ban 9,8, 1970-ben 11,2 az ezer lakosra jutó halálozások száma. A növekedés ez esetben már ezer lakosként 1,4 volt. A halálozási arányszámot szemléltető fajlagos mutató értékének növekedése mind Törökszent- miklóson konkrétan, mind az ország városaiban általában a lakosság elöregedési folyamatára hívja fel a figyelmet.

A város népmozgalmi helyzetét jellemzi az ezer lakosra jutó házasságkötések számának alakulása is: a fajlagos mutató értéke 1960- ban 9,5, 1970-ben valamivel többet — 9,7. Az országos városi átlag 1960-ban alatta marad a törökszentmiklósinak (9,2), 1970-ben pedig némileg meghaladta azt (9,9).

(Folytatjuk)

Dr. Kószegfalvi György

Június 18-án

autóbörze

lesz

Szolnokon, Móra l úton

Oktatási intézményeinkben a túlméretezett tananyag nemcsak felesleges megterhelést okoz a pedagógusoknak és a diákoknak, hanem gátolja a tanulók önálló gondolkodási készségének fejlődését, a tanult ismeretek aktív felhasználását is.

A tudományos-technikai fejlődés mai szakaszában iskoláink csak úgy felelhetnek meg a társadalmi követelményeknek, ha az alapvető ismeretek tanítására törekszenek, ha a tanulók gondolkodását fejlesztve kialakítják a továbbtanulás igényét és képessé teszik őket a folyamatos önművelődésre.

A különböző iskolatípusok jelenlegi tananyagát csökkenteni és korszerűsíteni kell. A tartalmi korszerűsítés során nagyobb figyelmet kell fordítani a gazdasági, politikai ismeretek oktatására, az állampolgári nevelésre. A tananyagot úgy kell megállapítani, hogy a tanulók kötelező iskolai elfoglaltsága a jelenleginél kisebb legyen.

A szakmai képzésben a hangsúlyt az elméleti alapokra, a munkafolyamatok egészének áttekintésére és olyan gyakorlati ismeretek tanítására kell helyezni, amelyek lehetővé teszik a munkahely speciális követelményeihez való gyors alkalmazkodást

7.

5.

Iskoláink szocialista szellemben nevelik a fiatalokat. Tanulóifjúságunk iskolai munkája és munkaerkölcse ma általában kielégítő. Mindamellett iskoláinkban változatlanul a legfőbb feladat a nevelőmunka fejlesztése.

Iskoláink alapozzák meg jobban a fiatalok világnézetét. A szocialista magatartás erkölcsi elveinek megismertetésével, a közösségi élet fejlesztésével segítsék elő, hogy növendékeik a társadalom hasznos tagjává váljanak. Az iskolai életben a Kommunista Ifjúsági Szövetség szervezeteire, úttörőszervezetek, a diákönkormányzatra támaszkodva — minden fokon és minden iskolatípusban — szélesíteni kell a tanulóifjúság jogait, növelve kötelességtudatát, felelősségérzetét és fegyelmet. Az iskola támogassa a tanulók önművelését és segítse a szabad idő kultúrált felhasználását is.

Az ifjúság nevelésében az iskola mellett jelentős szerepük van az ifjúsági szervezeteknek, az iskolán kívüli kulturális intézményeknek és a tömegtájékoztatási eszközöknek. A köznevelés irányításáért felelős szervek gondoskodjanak ezek nevelő munkájának jobb összehangolásáról.

A fiatalok szocialista nevelése érdekében erősíteni kell azt a közszellemet, amelyben a társadalom minden egyes tagja átérzi felelősségét a felnövekvő nemzedék sorsáért. Az iskolai, a társadalmi és a családi neA Központi Bizottság állást foglalt az óvodák, az egyes iskoltípusok fejlesztési irányainak kérdésében:

— Az óvodák hálózatát a következő ötéves tervek során jelentősen bővíteni kell, az óvodába nem járó gyere, kék számára iskolaelökészítő foglalkozásokat kell szervezni.

— A következő években legfontosabb feladat az általános iskolai oktatás fejlesztése. Az oktatás színvonalát — az egyes iskolák közötti különbségek csökkentésével, a rosszabb körülmények között működők helyzetének javításával, a tananyag korszerűsítésével — emelni kell.

— A szakmunkásképzés tartalmi fejlesztése, személyi és tárgyi ellátottságának javítása oktatásügyünk másik fő feladata. A szakmunkásképzés korszerűsítésére megindult munkálatokat gyorsítani kell.

— A szakközépiskolák a jövőben a szakmai irányuknak megfelelő felsőoktatási intézményekben való továbbtanulásra készítsék fel tanulóikat. Az ipari és mező- gazdasági szakközépiskolákban — mindenekelőtt az igényesebb elméleti megalapozást kívánó szakmákban — a szükséges gyakorlati idő biztosításával lehetővé kell tenni, hogy a végzett tanulók szakmunkás-bizonyítványt kapjanak.

— A gimnáziumi oktatásban erősíteni kell az egyetemi, főiskolai tanulmányokra való felkészítést, azoknak a tanulóknak a számára pedig, akik az érettségi után munkába kívánnak állni, lehetőséget kell teremteni gyakorlati ismeretek megszerzésére. Mindkét cél érdekében szükséges a jelenlegi kötelező tananyag csökkentése és a feltételek megteremtésével — a II. osztálytól kezdődően — a fakultatív, tárgyak rendszerének fokozatos bevezetése.

— A felsőoktatásban tovább kell javítani a képzés minőségét. Az egyetemeken, főiskolákon széles alapismereteket kell adni, a specialisták képzése a továbbképzés feladata legyen. Az új képzési igények kielégítését a meglévő intézmények együttműködésével és nem új intézmények létrehozásával kell biztosítani.

Az egyetemi-főiskolai felvételi rendszert alapelveinek fenntartásával kell továbbfejleszteni.

— Az esti és a levelező

képzési formák nélkülözhetetlen szerepet töltenek be azzal, hogy lehetővé teszik a tanulást azok számára is, akik valamilyen ok miatt nem tudnak résztvenni a nappali képzésben. Az esti és a levelező oktatásnak fontos szerepe van az egyre inkább általános szükségletté váló továbbképzésben is. Ezért megfelelő ösztönzéssel is támogatni kell a dolgozók munka melletti tanulását. Valamenny' társadalmi szervezetnek, az üzemek, vállalatok, intézmények vezetőinek elő kell segíteniük az esti és levelező képzés lehetőségeinek kihasználását és a munka melletti tanulás

Törökszentmildós városfejlesztési problémái és feladatai