Szolnok Megyei Néplap, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-16 / 140. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. június 16. A MAI INDIA 1. Churchill ismét tévedett Amikor valaha az „India” szó elhangzott, a kifejezés elsősorban az egzotikum és egy kissé a csoda erejével hatott. A szó és az ország varázsa mindmáig megma­radt — de új értelmezést nyert. India ma nem egy­szerűen a földi második leg­nagyobb lélekszámú, világ­résznyi országa, hanem egy­ben a „harmadik világ” egyik vezető hatalma. Olyan ország, amely egyre világo­sabban fordul a társalalmi haladás felé. Történelmi táv­latban tehát — amennyire a történelem menete egyál­talán belátható — India mindenképpen egyike a jö­vendő elsőrendű nagyhatal­mainak. Ez az ország ma még rendkívüli és bonyolult problémákkal küzd. E prob­lémák megértéséhez minde­nekelőtt azt kell tudomásul yenni, hogy mérhetetlenül sokrétű országról van szó, ahol a gondok éppen olyan gigásziak, mint maga az ál­lam. Gyakori a politikai ár-apály A föld e több mint félmil­liárdnyi lakosú, területére nézve hetedik legnagyobb országa 16 tagállamra tago­lódik. E 16 államban az em­berek 14 nyelven és 250 dia­lektusban beszélnek. Az egyes államokban részben a nemzeti, részben a helyi ér­dekeket képviselő pártok fantasztikus bonyolultságú koalíciókra lépnek egymás­sal. Ezek a koalíciók gyak­ran áttörik a „jóbb” és „bal” Európában megszokott poli­tikai kategóriáit. Így a poli­tikai ár-apály változásokkal gyakran előfordul, hogy egyes államokban a közpon­ti kormány ellenzéke van hatalmon, másutt olyan koa­líció alakul, amelynek részt­vevői egy harmadik állam­ban esetleg ellenfélként áll­nak egymással szemben. Mindehhez hozzá kell szá­mítani a nyelvi feszültséget: azt, hogy a lakosságnak csaknem fele által beszélt hindi nyelvvel' szemben egyes államokban ellenállás tapasztalható. Végül: Indiá­ban több mint 50 millió mo­hamedán él és a történelmi tapasztalatok azt mutatták, hogy a közöttük levő vallá­si ellentét demagóg módsze­rekkel viszonylag könnyen fellobbantható. A gondok gazdasági háttere Mindezek a fantasztikus méretű gondok mögött olyan a gazdasági háttér, amelyet a fejletlenség és a szegény­ség jellemez. Az angol ura­lom után India ipara bizo­nyos területeken fejlett volt ugyan, de ez a fejlettség az angol piaci és ipari érdekek­hez igazodott. S ezekhez az érdekekhez kötődtek azok a nagyiparos és kereskedői di­nasztiák — Birla, Tata és társaik —, amelyek a gazda­sági élet felett uralkodtak. A függetlenség megszerzése óta elért fejlődés ellenére is az a helyzet, hogy Indiában az egy főre eső nemzeti jö­vedelem alig haladja meg az évi 75 dollárt. Nem csoda, hogy 1945-ben a tőkés politika szakértői igazat adtak Churchillnek, aki azt jósolta: a független­né vált India „szét fog rob­banni” és „szalmabábuknak adjuk át a hatalmat, akik­nek néhány esztendő múlva nyomuk sem marad” A füg­getlenség óta eltelt évtizedek alaposan megcáfolták Chur­chill ítéletét. India nemcsak fennmaradt, hanem óriási nehézségei ellenére gazdasá­gilag és hatalmilag meg is szilárdult. Sőt: ha felrajzol­juk a politikai vezetők „gra­fikonját”, amely Nehru sze­mélyén keresztül Sasztrin át Nehru lányáig, Indira Gandhi­ig, az Indiai Köztársaság je­lenlegi miniszterelnökéig ve­zet, akkor azt mondhatjuk: a belpolitikai helyzet Indiá­ban még sohasem volt olyan szilárd, mint éppen most. A belpolitikai helyzetnek ez a megszilárdulása nem­csak a vázolt belső feszült­ségek és gazdasági gondok ellenére jött létre, hanem olyan körülmények között, amikor India három ízben is háborút viselt a szomszé­dos Pakisztán ellen, egy íz­ben súlyos konfliktusba ke­veredett a hatalmi politikát kezdő Kínával és több ízben a vezető imperialista orszá­gok erőteljes nyomása alatt állott. Joggal vetődik fel a kér­dés: ez a rendkívüli gazda­sági nehézségekkel küzdő hatalmas ország — az em­lített feszítőerők ellenére — hogyan tudott mégis belpo- litikailag megszilárdulni. Döntő az elvi külpolitika Az első és döntő tényező ebből a szempontból: India elvi külpolitikája. Még Neh­ru, a modern India nagy építője dolgozta ki az úgy­nevezett pozitív semlegesség, a katonai blokkoktól való távolmaradás politikáját. Mi­után a Szovjetunió, a békés egymás mellett élés jegyé­ben, kezdettől fogva támo­gatta ezt az irányvonalat, a katonai blokk-alkotásra tö­rekvő Egyesült Államok vi­szont elégedetlenül szemlél­te — ez eleve meghatározta India helyzetét a világpoli­tikában. Az események bebizonyí­tották: a pozitív semlegessé- gi politika életképességét egyáltalán nem csorbította, hogy — társadalmi rendsze­rét tekintve — India tőkés állam volt és ma is az. A pozitív semlegesség ugyanis a legteljesebb mértékben megfelel India nemzeti ér­dekeinek. Lehetővé tette, hogy a világpolitika válsá­gos fordulatai közepette is óriási energiákat fordíthas­son belső politikai és gaz­dasági gondjainak megoldá­sára. És Végül: ez a politika nyújtott módot arra, hogy az adott társadalmi rendszer keretein belül erőrekapjanak és hatalmi pozíciókat hódít­sanak meg a radikális társa­dalmi reformokat követelő, haladó politikai erők. India politikai szilárdsága egyben azt eredményezte, hogy a nemzetközi helyzet bonyolult fordulatai ellenére a Szov­jetunió és India viszonya mindig zavartalan maradt. Sőt, tavaly történelmi fon­tosságú barátsági szerződés pecsételte meg ezt a jó kap­csolatot. (Folytatjuk) Gömöri Endre A Magyar Kartográfiai Vállalat évről évre újdonsággal lepi meg a vásárlókat. Elő­készületben van az új egylapos Magyarország autóatlasz. Képünk: Nagy Ágnes Ázsia iskolai fali térképe nyomdai előkészítésén dolgozik (MTI fotó — KS) Négy földrész hatvan országában járt Beszélgetés a világ egyetlen női hajóskapitányával Budapesten tartózkodik Danuta Kobylinska-Walas lengyel hajóstiszt, a világ egyetlen női hajóskapitánya. Életútjáról, tengerész-pálya­futásáról, élményeiről be­szélgetett az MTI munka­társával. — A hajózás iránt érzett vonzalom középiskolás éve­im alatt kezdődött, amikor Varsóból a tengerpartra köl­töztünk. Sok akadályt kel­lett leküzdeni, amíg a he­lyi Yachtklub vitorlásáról mostani hajóm, a 16 000 ton­nás „Bieszczady” parancs­noki hídjára kerültem. A ten­gerésztiszti iskolára is csak államelnöki engedéllyel vet­tek fel, s addig is már sok személyszállító, part menti hajón teljesítettem fizikai­lag nehéz, de kedvvel vég­zett szolgálatot. 1951-ben lettem tiszt, azóta sok hajón jártam az óceánokat, kilenc éve vagyok kapitány, a je­lenlegi hajóm a hatodik. — Mindig emlékezetes ma­rad számomra az első út, amelyet mint parancsnok tettem meg: Kuba felé tart­va az Azori-szigeteknél ha­talmas viharba kerültünk, s voltak olyan pillanatok, ami­kor nem bíztam abban, hogy szállítmányunk megérkezik Havannába. Amikor azután lehorgonyoztunk, dísz-sortűz- zel fogadtak, s én lettem a karnevál „első számú” ven­dége. — Általában minden ki­kötőben — ahol először for­dultam meg — a révkalau­zok és más „tengeri med­vék” beszélgetés ürügyén szakmailag vizsgáztattak, de az én iskoláim kemények és alaposak voltak, mindig álltam a sarat. Hatvan or­szágban fordultam meg, csak Ausztráliában nem - jártam még. A családtól való hosz- szú távoliét nem kínoz, fér­jem ugyanis az én hajómon elsőtiszt. Tizennyolc éves fiam az iskolai szünetekben velünk hajózik, egyébként — mint mi magunk is — a nagymama „uralma” alatt éL — Szabad időm nagy ré­szét elviszik az újságírók, akik számára mindig meg­lepő, hogy egy nő a ten­gerjárási választotta hivatá­sul. Bár sok szenet lapátol­tam, sok alkatrészt olajoz­tam, visszatekintve a meg­tett életútra, azt hiszem, újra ezt választanám. Japán autógyár Romániában A japán Honda Motor CO. illetékesei szerint a végső szakaszba jutottak azok a tárgyalások, amelyek azt célozzák, hogy a nagy ja­pán autógyártó monopólium személygépkocsi gyárat léte­sítsen Romániában. A ja­pán—román közös vállalko­zás az első ilyen jellegű ja­pán létesítmény lesz Euró­pában és egy szocialista or­szágon belül. A gyár 70 százalékban román, 30 szá­zalékban japán tulajdon, lesz, s felállítását már az ősz folyamán megkezdik. Az egykori Szahara Mintegy 6000 évvel ez­előtt a Szahara éghajlata csapadékos volt, folyóiban vízilovak tenyésztek. Hatszáz kilométerre Timbuktutól északra is előfordultak. Leg­alábbis ez a véleménye a Khartoumi Egyetem munka­társának, az angol Thomp- sonnak. Szerinte a talaj ki­száradásának folyamata 7000 éve kezdődött és négy évez­reden keresztül tartott. A kiszáradást egyrészt az ég­hajlat megváltozása, más­részt az ember tevékenysége — az erdők kiirtása, a ta­lajművelés, az állattenyész­tés — okozta. A tudós fel­tételezi, hogy a római civi­lizáció pusztítólag hatott az észak-szaharai élővilág fej­lődésére, míg ugyanakkor délen, ahol az ember tevé­kenysége kevésbé volt aktív, jóval lassabban ment végbe az erdők átalakulása szavan­nába. Négyezer éves papirusztekercs A Kairó közelében végzett régészeti ásatások során ara- meus nyelvű papiruszteker­cset találtak. Amal Malah, a régi nyel­vek szakértője nagy jelentő­séget tulajdonít a papirusz­leletnek, amely minden va­lószínűség szerint legalább 4000 éves. A szöveg az Egyiptom ellen tervezett Szí­riái támadásról szól és ar­ról, hogyan sikerült az egyiptomiaknak azt megaka­dályozni. Legutóbb 20 évvel ezelőtt bukkantak arameus doku­mentumokra Asszuánnál, a Nílus egyik szigetén. Tízéves zeneszerző Lengyelországban egyre gyakrabban emlegetik a ki­vételes zenei tehetséggel megáldott 10 éves kisfiút, a Przemysl városban élő Ed­ward Wolamint, az ottani Állami Zeneiskola zongora­szakos negyedik osztályú nö­vendékét. A kisfiú két év­vel ezelőtt debütált, mint a przemysli vasutas fúvószene­kar karmestere és a múlt évben egy önálló szerze­ménnyel jelentkezett: „Él­jen a május elsejei ünnep”. A Helsinki fesztivál Finnország legjelentősebb és legátfogóbb fesztiválja az ún. Helsinki Fesztivál, ame­lyet ebben az évben augusz­tus 25. és szeptember 31. között rendeznek meg. A fesztivál első ízben kapott otthont a Finlandia-csarnok- ban, Helsinki új, Alvar Aal­to építette, hangverseny- és kongresszusi palotájában. A Helsinki Fesztivál az északi államok legnagyobb nyári művészeti seregszem­léje. A fesztivál keretében 300 rendezvényre kerül sor. Az elmúlt év rendezvényein mintegy negyedmillió láto­gató vett részt. A fesztiválon mindenek­előtt a kulturális Finnország mutatkozik be: a fővárosi színházak, operák, zeneka­rok, kórusok műsorai köve­tik egymást. Garbo élete képekben „Vajon valóban él még?” — tehetik fel a kérdést az ifjú mozilátogatók, amikor az álomgyár gyilkos üzleté­vel kapcsolatban — Greta Garbóra terelődik a szó. Az „isteni” Garbo sikerének csúcspontján, 36 éves korá­ban hátat fordít Hollywood­nak. A bölcsesség, a hideg nyugalom, a magány és a nyugtalanság szimbólumává vált. Akár a francia Rivié­rán, akár Svédországban, akár New Yorkban bukkan is fel, mindig távol tartja magát a társasági élettől. Mint mondják órákon át sé­tál egyedül vagy esetleg nagy ritkán egy-egy régi barátjával. Sehol semmi bot­rány, sehol valami odavetett falat a nagy étvágyú, plety­kára éhes sajtónak. Tűre Sjölander, a neves stockholmi tv- és filmszak­ember fényképalbumot állí­tott össze az „isteni” Gar­bóról. A viszonylag drága, költséges kötet filmszerepein keresztül mutatja be a nagy művészt, de a magánéletből ellesett képek is arról tanús­kodnak, hogy vannak, akik a hollywoodi sztárgyárban is tudnak emberek maradni. Gina Loílobrigida AZ IGAZI POKOL — Az ördög vigye el! — dühöngött az ördögfióka, mire az ügyeletes ördög ráförmedt: — Ezer angyal és menny- ország! Százszor mondtam, hogy ne viszkáld a vas- villával az orrodat, és ne használd az ördög meg a pokol szavakat! Már meg­tanulhattad volna, hogy nálunk ez tilos. — Bocsánat! — mondta az ördögfióka, majd jelentette: _ A tizenkét új elkárho­z ott panaszkodik az üs­tökre, Rosszak, kifolyik be­lő lük a forró viz. Nem tudnak jól megfőni... — Szép kis angyalfajzat! _ dühöngött a szolgálattevő ö rdög. — mit foa szólni eh­hez Belzebub? Belzebub nem szólt sem­mit, hanem mérgében az asztalra csapott. Végül az­tán kiadta az utasítást: — Az angyalba is. vala­hogy meg kell csináltatni az üstöket! Telefonáltatok az Alvilági Vegyesipari Ja­vító Szövetkezetnek? — Már telefonáltunk. Nincs kapacitás. Nem tud­ják beütemezni a javítást. — Vigyen el benneteket az angyal, tehetetlen banda! Miért nem kérdeztétek meg az új kárhozottaktól, hogy van-e szakember köztük? — Megkérdeztük. Van! — Na, ugye! — De kijelentette, hogy kezét meg se mozdítja. Azt mondja, nem dolgozni jött ide. — Hogy az angyal bújna beléjük! És hányán érkez­tek vele? — Tizenegyen. — No, majd én kibabrá­lok velük. Mennyországgá teszem az életüket. Ma-jd még visszasírnák az üstöt! Ki velük abból a tizenkét rossz üstből! Beterelni őket egy szobába! Társbérlők lesznek! Másnap az inspekciós ör­dög jelentette: — Az a szakember. aki tegnap még nem akart dol­gozni. már meg is csinálta a katlanokat. Egész éjjel gőzerővel dolgozott. Belzebub arca mosolyra húzódott: Az 1972-es cannes-i feszti­válon Gina Lollobrigidának sikerült újból életre kelte­nie a korábban Cannes-ban már hagyományossá vált sztárkultuszt. Megérkezése­kor fényképészek és csodá­lóinak hada fogadta. Rózsákkal borított lakosz­tályában fogadta az újság­írókat. „Ebben az évben a cannes-i filmfesztivált Gé­rard Philipe emlékének szentelték, ö tanított engem Vita a jogról franciára a Királylány a feleségem c. film forgatása­kor. Együtt játszottam vele René Clair „Az éjszaka szé­pei” c. fimjében is. Finom, bájos jelenség volt legna­gyobb ugyanakkor legegy­szerűbb és legkedvesebb partnereim közé tartozott.” Az olasz művésznő a leg­nagyobb elismerés hangján beszél Jean Paul Belmondó- ról is. vitába. Az eredmény: hetet közülük kórházba kellett számtani. Az esemény szín­helye a „Jog és Rend útja” volt. — Tudtam. Majd bolond lesz társbérletben gyötrőd­ni. amikor az üstben egye­dül főhet! Palásti László Két spanyol gépkocsiveze­tő Madridban hajbakapott egy szabad parkolóhely I miatt. Csakhamar nők és I gyerekek is beavatkoztak a

Next

/
Oldalképek
Tartalom