Szolnok Megyei Néplap, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-16 / 140. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. június 16. A MAI INDIA 1. Churchill ismét tévedett Amikor valaha az „India” szó elhangzott, a kifejezés elsősorban az egzotikum és egy kissé a csoda erejével hatott. A szó és az ország varázsa mindmáig megmaradt — de új értelmezést nyert. India ma nem egyszerűen a földi második legnagyobb lélekszámú, világrésznyi országa, hanem egyben a „harmadik világ” egyik vezető hatalma. Olyan ország, amely egyre világosabban fordul a társalalmi haladás felé. Történelmi távlatban tehát — amennyire a történelem menete egyáltalán belátható — India mindenképpen egyike a jövendő elsőrendű nagyhatalmainak. Ez az ország ma még rendkívüli és bonyolult problémákkal küzd. E problémák megértéséhez mindenekelőtt azt kell tudomásul yenni, hogy mérhetetlenül sokrétű országról van szó, ahol a gondok éppen olyan gigásziak, mint maga az állam. Gyakori a politikai ár-apály A föld e több mint félmilliárdnyi lakosú, területére nézve hetedik legnagyobb országa 16 tagállamra tagolódik. E 16 államban az emberek 14 nyelven és 250 dialektusban beszélnek. Az egyes államokban részben a nemzeti, részben a helyi érdekeket képviselő pártok fantasztikus bonyolultságú koalíciókra lépnek egymással. Ezek a koalíciók gyakran áttörik a „jóbb” és „bal” Európában megszokott politikai kategóriáit. Így a politikai ár-apály változásokkal gyakran előfordul, hogy egyes államokban a központi kormány ellenzéke van hatalmon, másutt olyan koalíció alakul, amelynek résztvevői egy harmadik államban esetleg ellenfélként állnak egymással szemben. Mindehhez hozzá kell számítani a nyelvi feszültséget: azt, hogy a lakosságnak csaknem fele által beszélt hindi nyelvvel' szemben egyes államokban ellenállás tapasztalható. Végül: Indiában több mint 50 millió mohamedán él és a történelmi tapasztalatok azt mutatták, hogy a közöttük levő vallási ellentét demagóg módszerekkel viszonylag könnyen fellobbantható. A gondok gazdasági háttere Mindezek a fantasztikus méretű gondok mögött olyan a gazdasági háttér, amelyet a fejletlenség és a szegénység jellemez. Az angol uralom után India ipara bizonyos területeken fejlett volt ugyan, de ez a fejlettség az angol piaci és ipari érdekekhez igazodott. S ezekhez az érdekekhez kötődtek azok a nagyiparos és kereskedői dinasztiák — Birla, Tata és társaik —, amelyek a gazdasági élet felett uralkodtak. A függetlenség megszerzése óta elért fejlődés ellenére is az a helyzet, hogy Indiában az egy főre eső nemzeti jövedelem alig haladja meg az évi 75 dollárt. Nem csoda, hogy 1945-ben a tőkés politika szakértői igazat adtak Churchillnek, aki azt jósolta: a függetlenné vált India „szét fog robbanni” és „szalmabábuknak adjuk át a hatalmat, akiknek néhány esztendő múlva nyomuk sem marad” A függetlenség óta eltelt évtizedek alaposan megcáfolták Churchill ítéletét. India nemcsak fennmaradt, hanem óriási nehézségei ellenére gazdaságilag és hatalmilag meg is szilárdult. Sőt: ha felrajzoljuk a politikai vezetők „grafikonját”, amely Nehru személyén keresztül Sasztrin át Nehru lányáig, Indira Gandhiig, az Indiai Köztársaság jelenlegi miniszterelnökéig vezet, akkor azt mondhatjuk: a belpolitikai helyzet Indiában még sohasem volt olyan szilárd, mint éppen most. A belpolitikai helyzetnek ez a megszilárdulása nemcsak a vázolt belső feszültségek és gazdasági gondok ellenére jött létre, hanem olyan körülmények között, amikor India három ízben is háborút viselt a szomszédos Pakisztán ellen, egy ízben súlyos konfliktusba keveredett a hatalmi politikát kezdő Kínával és több ízben a vezető imperialista országok erőteljes nyomása alatt állott. Joggal vetődik fel a kérdés: ez a rendkívüli gazdasági nehézségekkel küzdő hatalmas ország — az említett feszítőerők ellenére — hogyan tudott mégis belpo- litikailag megszilárdulni. Döntő az elvi külpolitika Az első és döntő tényező ebből a szempontból: India elvi külpolitikája. Még Nehru, a modern India nagy építője dolgozta ki az úgynevezett pozitív semlegesség, a katonai blokkoktól való távolmaradás politikáját. Miután a Szovjetunió, a békés egymás mellett élés jegyében, kezdettől fogva támogatta ezt az irányvonalat, a katonai blokk-alkotásra törekvő Egyesült Államok viszont elégedetlenül szemlélte — ez eleve meghatározta India helyzetét a világpolitikában. Az események bebizonyították: a pozitív semlegessé- gi politika életképességét egyáltalán nem csorbította, hogy — társadalmi rendszerét tekintve — India tőkés állam volt és ma is az. A pozitív semlegesség ugyanis a legteljesebb mértékben megfelel India nemzeti érdekeinek. Lehetővé tette, hogy a világpolitika válságos fordulatai közepette is óriási energiákat fordíthasson belső politikai és gazdasági gondjainak megoldására. És Végül: ez a politika nyújtott módot arra, hogy az adott társadalmi rendszer keretein belül erőrekapjanak és hatalmi pozíciókat hódítsanak meg a radikális társadalmi reformokat követelő, haladó politikai erők. India politikai szilárdsága egyben azt eredményezte, hogy a nemzetközi helyzet bonyolult fordulatai ellenére a Szovjetunió és India viszonya mindig zavartalan maradt. Sőt, tavaly történelmi fontosságú barátsági szerződés pecsételte meg ezt a jó kapcsolatot. (Folytatjuk) Gömöri Endre A Magyar Kartográfiai Vállalat évről évre újdonsággal lepi meg a vásárlókat. Előkészületben van az új egylapos Magyarország autóatlasz. Képünk: Nagy Ágnes Ázsia iskolai fali térképe nyomdai előkészítésén dolgozik (MTI fotó — KS) Négy földrész hatvan országában járt Beszélgetés a világ egyetlen női hajóskapitányával Budapesten tartózkodik Danuta Kobylinska-Walas lengyel hajóstiszt, a világ egyetlen női hajóskapitánya. Életútjáról, tengerész-pályafutásáról, élményeiről beszélgetett az MTI munkatársával. — A hajózás iránt érzett vonzalom középiskolás éveim alatt kezdődött, amikor Varsóból a tengerpartra költöztünk. Sok akadályt kellett leküzdeni, amíg a helyi Yachtklub vitorlásáról mostani hajóm, a 16 000 tonnás „Bieszczady” parancsnoki hídjára kerültem. A tengerésztiszti iskolára is csak államelnöki engedéllyel vettek fel, s addig is már sok személyszállító, part menti hajón teljesítettem fizikailag nehéz, de kedvvel végzett szolgálatot. 1951-ben lettem tiszt, azóta sok hajón jártam az óceánokat, kilenc éve vagyok kapitány, a jelenlegi hajóm a hatodik. — Mindig emlékezetes marad számomra az első út, amelyet mint parancsnok tettem meg: Kuba felé tartva az Azori-szigeteknél hatalmas viharba kerültünk, s voltak olyan pillanatok, amikor nem bíztam abban, hogy szállítmányunk megérkezik Havannába. Amikor azután lehorgonyoztunk, dísz-sortűz- zel fogadtak, s én lettem a karnevál „első számú” vendége. — Általában minden kikötőben — ahol először fordultam meg — a révkalauzok és más „tengeri medvék” beszélgetés ürügyén szakmailag vizsgáztattak, de az én iskoláim kemények és alaposak voltak, mindig álltam a sarat. Hatvan országban fordultam meg, csak Ausztráliában nem - jártam még. A családtól való hosz- szú távoliét nem kínoz, férjem ugyanis az én hajómon elsőtiszt. Tizennyolc éves fiam az iskolai szünetekben velünk hajózik, egyébként — mint mi magunk is — a nagymama „uralma” alatt éL — Szabad időm nagy részét elviszik az újságírók, akik számára mindig meglepő, hogy egy nő a tengerjárási választotta hivatásul. Bár sok szenet lapátoltam, sok alkatrészt olajoztam, visszatekintve a megtett életútra, azt hiszem, újra ezt választanám. Japán autógyár Romániában A japán Honda Motor CO. illetékesei szerint a végső szakaszba jutottak azok a tárgyalások, amelyek azt célozzák, hogy a nagy japán autógyártó monopólium személygépkocsi gyárat létesítsen Romániában. A japán—román közös vállalkozás az első ilyen jellegű japán létesítmény lesz Európában és egy szocialista országon belül. A gyár 70 százalékban román, 30 százalékban japán tulajdon, lesz, s felállítását már az ősz folyamán megkezdik. Az egykori Szahara Mintegy 6000 évvel ezelőtt a Szahara éghajlata csapadékos volt, folyóiban vízilovak tenyésztek. Hatszáz kilométerre Timbuktutól északra is előfordultak. Legalábbis ez a véleménye a Khartoumi Egyetem munkatársának, az angol Thomp- sonnak. Szerinte a talaj kiszáradásának folyamata 7000 éve kezdődött és négy évezreden keresztül tartott. A kiszáradást egyrészt az éghajlat megváltozása, másrészt az ember tevékenysége — az erdők kiirtása, a talajművelés, az állattenyésztés — okozta. A tudós feltételezi, hogy a római civilizáció pusztítólag hatott az észak-szaharai élővilág fejlődésére, míg ugyanakkor délen, ahol az ember tevékenysége kevésbé volt aktív, jóval lassabban ment végbe az erdők átalakulása szavannába. Négyezer éves papirusztekercs A Kairó közelében végzett régészeti ásatások során ara- meus nyelvű papirusztekercset találtak. Amal Malah, a régi nyelvek szakértője nagy jelentőséget tulajdonít a papiruszleletnek, amely minden valószínűség szerint legalább 4000 éves. A szöveg az Egyiptom ellen tervezett Szíriái támadásról szól és arról, hogyan sikerült az egyiptomiaknak azt megakadályozni. Legutóbb 20 évvel ezelőtt bukkantak arameus dokumentumokra Asszuánnál, a Nílus egyik szigetén. Tízéves zeneszerző Lengyelországban egyre gyakrabban emlegetik a kivételes zenei tehetséggel megáldott 10 éves kisfiút, a Przemysl városban élő Edward Wolamint, az ottani Állami Zeneiskola zongoraszakos negyedik osztályú növendékét. A kisfiú két évvel ezelőtt debütált, mint a przemysli vasutas fúvószenekar karmestere és a múlt évben egy önálló szerzeménnyel jelentkezett: „Éljen a május elsejei ünnep”. A Helsinki fesztivál Finnország legjelentősebb és legátfogóbb fesztiválja az ún. Helsinki Fesztivál, amelyet ebben az évben augusztus 25. és szeptember 31. között rendeznek meg. A fesztivál első ízben kapott otthont a Finlandia-csarnok- ban, Helsinki új, Alvar Aalto építette, hangverseny- és kongresszusi palotájában. A Helsinki Fesztivál az északi államok legnagyobb nyári művészeti seregszemléje. A fesztivál keretében 300 rendezvényre kerül sor. Az elmúlt év rendezvényein mintegy negyedmillió látogató vett részt. A fesztiválon mindenekelőtt a kulturális Finnország mutatkozik be: a fővárosi színházak, operák, zenekarok, kórusok műsorai követik egymást. Garbo élete képekben „Vajon valóban él még?” — tehetik fel a kérdést az ifjú mozilátogatók, amikor az álomgyár gyilkos üzletével kapcsolatban — Greta Garbóra terelődik a szó. Az „isteni” Garbo sikerének csúcspontján, 36 éves korában hátat fordít Hollywoodnak. A bölcsesség, a hideg nyugalom, a magány és a nyugtalanság szimbólumává vált. Akár a francia Riviérán, akár Svédországban, akár New Yorkban bukkan is fel, mindig távol tartja magát a társasági élettől. Mint mondják órákon át sétál egyedül vagy esetleg nagy ritkán egy-egy régi barátjával. Sehol semmi botrány, sehol valami odavetett falat a nagy étvágyú, pletykára éhes sajtónak. Tűre Sjölander, a neves stockholmi tv- és filmszakember fényképalbumot állított össze az „isteni” Garbóról. A viszonylag drága, költséges kötet filmszerepein keresztül mutatja be a nagy művészt, de a magánéletből ellesett képek is arról tanúskodnak, hogy vannak, akik a hollywoodi sztárgyárban is tudnak emberek maradni. Gina Loílobrigida AZ IGAZI POKOL — Az ördög vigye el! — dühöngött az ördögfióka, mire az ügyeletes ördög ráförmedt: — Ezer angyal és menny- ország! Százszor mondtam, hogy ne viszkáld a vas- villával az orrodat, és ne használd az ördög meg a pokol szavakat! Már megtanulhattad volna, hogy nálunk ez tilos. — Bocsánat! — mondta az ördögfióka, majd jelentette: _ A tizenkét új elkárhoz ott panaszkodik az üstökre, Rosszak, kifolyik belő lük a forró viz. Nem tudnak jól megfőni... — Szép kis angyalfajzat! _ dühöngött a szolgálattevő ö rdög. — mit foa szólni ehhez Belzebub? Belzebub nem szólt semmit, hanem mérgében az asztalra csapott. Végül aztán kiadta az utasítást: — Az angyalba is. valahogy meg kell csináltatni az üstöket! Telefonáltatok az Alvilági Vegyesipari Javító Szövetkezetnek? — Már telefonáltunk. Nincs kapacitás. Nem tudják beütemezni a javítást. — Vigyen el benneteket az angyal, tehetetlen banda! Miért nem kérdeztétek meg az új kárhozottaktól, hogy van-e szakember köztük? — Megkérdeztük. Van! — Na, ugye! — De kijelentette, hogy kezét meg se mozdítja. Azt mondja, nem dolgozni jött ide. — Hogy az angyal bújna beléjük! És hányán érkeztek vele? — Tizenegyen. — No, majd én kibabrálok velük. Mennyországgá teszem az életüket. Ma-jd még visszasírnák az üstöt! Ki velük abból a tizenkét rossz üstből! Beterelni őket egy szobába! Társbérlők lesznek! Másnap az inspekciós ördög jelentette: — Az a szakember. aki tegnap még nem akart dolgozni. már meg is csinálta a katlanokat. Egész éjjel gőzerővel dolgozott. Belzebub arca mosolyra húzódott: Az 1972-es cannes-i fesztiválon Gina Lollobrigidának sikerült újból életre keltenie a korábban Cannes-ban már hagyományossá vált sztárkultuszt. Megérkezésekor fényképészek és csodálóinak hada fogadta. Rózsákkal borított lakosztályában fogadta az újságírókat. „Ebben az évben a cannes-i filmfesztivált Gérard Philipe emlékének szentelték, ö tanított engem Vita a jogról franciára a Királylány a feleségem c. film forgatásakor. Együtt játszottam vele René Clair „Az éjszaka szépei” c. fimjében is. Finom, bájos jelenség volt legnagyobb ugyanakkor legegyszerűbb és legkedvesebb partnereim közé tartozott.” Az olasz művésznő a legnagyobb elismerés hangján beszél Jean Paul Belmondó- ról is. vitába. Az eredmény: hetet közülük kórházba kellett számtani. Az esemény színhelye a „Jog és Rend útja” volt. — Tudtam. Majd bolond lesz társbérletben gyötrődni. amikor az üstben egyedül főhet! Palásti László Két spanyol gépkocsivezető Madridban hajbakapott egy szabad parkolóhely I miatt. Csakhamar nők és I gyerekek is beavatkoztak a
