Szolnok Megyei Néplap, 1972. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-15 / 139. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. június 15. A levegőbe emelkedett az IL—62 M. Külsőre nehéz megkülönböztetni az IL—62-es repülőgépet az Aeroflot vonalain hamarosan megjelenő IL—62 M-től. Az IL—62 közel öt éve áll szolgálatban. A Szergej Iljusin akadémikus tervező- irodájában konstruált gép a repülők szerint is „jól sikerült”. A pilótákat kitűnő műszaki tulajdonságaival, az utasokat pedig kényelmével és nagy megbízhatóságával nyerte meg magának. A nagysebességű légiexpressz hamarosan megkapta az „Aeroflot Vezérgépe” címet, míg létrehozóit Lenin-renddel jutalmazták. Az IL—62 M a gép tovább tökéletesített változata. Az új IL-en nagyobb teljesítményű és gazdaságosabban üzemeltethető. P. Szo- lovjov típusú motorokat szereltek fel. A gép némi súly- növekedése ellenére rövidebb kifutópályát igényel. Az utasszállító vezérsíkjában újabb üzemanyagtartályt szereltek fel, másfélezer kilométerrel növelve a gép hatósugarát, amely most több mint 10 ezer kilométer — azaz az IL—62-M számára a leghosszabb légivonalak is nyitva állnak. A gép további előnye a tökéletesebb pilóta-navigációs berendezés és az utaspoggyász konténerekben való kezelése, amely jelentős mértékben csökkenti a rakodás idejét. Az IL—62 M 198 utast szállíthat — többet elődjénél. Utazósebessége 850—900 kilométer óránként, repülési magassága 10—12 ezer méter. Az IL—62 M-et más szovjet repülőgépekkel és helikopterekkel együtt a hannoveri nemzetközi repülőgépkiállításon is bemutatták. (APN — KS) Új rendszer a műszaki tanárok, oktatók képzésében A művelődésügyi miniszter az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben rendeletet adott ki a műszaki tanárok és a műszaki oktatók képzéséről. Az intézkedés egyebek között hangsúlyozza: a kijelölt műszaki felsőoktatási intézményekben a szakközépiskolák és a szakmunkásképző intézetek szakmai elméleti tantárgyainak oktatására műszaki tanárokat, szakmai gyakorlati tantárgyainak oktatására pedig műszaki oktatókat kell képezni. A műszaki tanári szakon a hallgatók sikeres államvizsga után középiskolai műszaki tanári oklevelet kapnak. Az oklevél főiskolai végzettséget tanúsít, és a szakközépiskolákban, valamint a szakmunkásképző intézetekben a szakmai elméleti tantárgyak oktatására képesít. A műszaki oktatóképzés esti- és levelező tagozaton folyik, tanulmányi ideje egy és fél év. A hallgatók sikeres államvizsga után műszaki oktatói oklevelet kapnak. A rendelet hatályba lépett. Ki a jó vendéglátó? Érdekes felmérés eredményeit dolgozták fel a napokban az Országos Idegenforgalmi Tanácsnál. Az év végé'. több mint 500 idegen- vezetőnek küldtek kérdőíveket, s tettek fel különböző kérdéseket az idegenforgalomról. Megkérdezték mi iránt érdeklődtek legjobban a hazánkba látogató külföldiek. A válaszok szerint az idegeneket elsősorban a politikai és a szociális helyzet érdekelte, s csak ezután a magyar konyha, a cigányzene, a folklór, és végül a vásárlási lehetőségek. BÉLYEGGYŰJTŐKNEK Belgica 72 A Magyar Posta június 20-án különleges, 10 forint névértékű blokkal köszönti a filatelisták világtalálkozóját. Zombory Éva grafikusművésznő a budapesti Ipar- művészeti Múzeum üvegfestményét alkalmazta bélyegre, amely ismeretlen művész alkotását ábrázolja: Szt. Márton megosztja köpenyét a koldússal. Az üvegablak jobb alsó sarkában a Hunyadi család ismert hollós címere látható, ezért a németalföldi mester kezére valló alkotásról gyanítjuk, hogy Mátyás király megrendelésére készült. Egyes műtörténészek a főalakban is az igazságos uralkodót vélik felismerni. A blokk eredetileg az ősszel megjelenő Üvegfestmény sorozathoz készült, csak a kiállítás június 24-i megnyitása miatt kerül korábban forgalomba. A BELGICA 72 eleneve- zésű kiállítás előkészületei nagy erővel folynak, a rendezőbizottság a tavalyi budapesti bemutatót szeretné túlszárnyalni. A filatelista szervezetek ülésére alkalmi bélyegzők készültek, a belga posta a megnyitásra 9 értékből álló feláras sorozatot ad ki. A nem éppen olcsó, száz frank névértékű kiadáson újból felvonulnak az 1849 óta uralkodott öt királyt ábrázoló bélyegek. A világritkaságokat a nagyszámú őrségen kívül tizenkét televíziós kamera segítségével figyelik. A nagy bemutatón magyar gyűjtők is részt vesznek, reméljük eredményesen. é zonnal úgy éreztem, A hogy itt valami nincs rendben. Az elárusító kislány arcán szokatlan angyali kifejezés ült, s miután megpillantott, egyszerűen kivirágzott rajta a mosoly. — Mi ez? — kérdeztem, s rámutattam a polcon heverő gyapjú micsodára. — Szvetter, — magyarázta meg az eladó. — Eladó? — kérdeztem. — Természetesen. Az ára — hatszázhatvan zloty. — Miért ilyen olcsó? Hibás áru? — Nem. Egyszerűen ez az ára. — Legyen olyan kedves, — mondtam, — megnézhetem egy kissé közelebbről? — Parancsoljon. Átnyújtotta a pulcsit. — A minősége nem rossz, a színe azonban hibás... Lehet, hogy ezért selejtes? — Ugyan! — háborodott fel a kisasszony. — Ha nem hibás áru, — szorítottam sarokba, — akkor miért adják el? — Ügy gondolom, ez nem igényel magyarázatot. Elsőrendű árut ajánlunk vásárlóinknak. Na, nem! Azt aztán nem engedem meg, hogy büntetlenül hülyének nézzenek. — Ha ez a pulóver nem selejtes, akkor hogyan kerülhetett az önök üzletébe? — Nem értem önt. Nagyszerű pulóver. — Az is lehet, hogy valamilyen más ország megtagadta az átvételét, mi meg fogtuk és megvettük? — Nem. Senki nem tagadta meg az átvételét. — És megesküszik rá, hogy nem hibás áru! Hát akkor miért küldték hozzánk? Mi okból? Valamihogy aztán majd én nevessek rajta. S úgy tett, mintha minden szavát elhinném. — Nagyszerű! — lelkesedtem. — Ha így van, akkor megveszem. Sort fogok magamnak, s ha megkezdik az árusítást, majd én leszek az első, s megveszem ezt a pulcsit. JANUSZ CDSEN KA: Import pulcsi — avagy a vevő sem angyal lyen más áruhoz kapcsolva a nyakunkba varrták? — Nem, senki semr kötelezett arra, hogy megvegyük. — Szóval, önként vettük meg! — dühödtem meg. — Se szó, se beszéd, csak úgy küldik nekünk az elsőrangú árut! Miért, ha szabad kérdeznem? Hol itt a becsapás? — Talán ott, hogy az olyan vásárlók, mint ön is, jó import pulóverhez jussanak. Világossá lett számomra, hogy a hölgy kigúnyol engem. Elhatároztam, hogy értetlennek tettetem magam, — Már rég folyik az árusítás. Délelőtt tizenegy óra óta. — Szóval, a sor az udvaron áll? — Nem. Egyáltalán nincs semmiféle sor. Dühös voltam. Mégis, érdekelt. mi rejtőzik a dolog mögött. — Értem! Szóval... a pult alól?... Mennyit kér?... — A pult alól? Hát ezt meg honnan vette? Hiszen a pulóver itt fekszik a pulton. — Bocsánat! — mondtam. — Tudom én, hogy élni kell mindenkinek. önnek is. Meglehet, megvenném ezt a pulcsit, de nem szeretném a szélbe szórni a pénzem. Ha megmondaná, milyen rejtett hibája van, nagyon hálás lennék önnek. — Nincs semmiféle rejtett hibája. Kitűnő minőség. Hát ez már sok volt. — Selejtmentes! Kiváló minőség! Sorállás nélkül! — jegyeztem meg gúnyosan. — Lehet, hogy még az is kiderül, hogy az én méretemre is találunk egy pulcsit? — Igen. Minden méretben van pulóverünk. — Semmi kedvem, hogy tovább folytassam ezt a mutatványt. Azért jöttem, hogy szvettert vegyek, s nem azért, hogy vicceket hallgassak. Viszont látásra! — Legyen máskor is szerencsénk boltunkban. mm egálltam az ajtóban. — ön túlságosan fiatal ahhoz, hogy egy idősebben gúnyolódjék. „Legyen máskor is szerencsénk!” Hogy is merészeli! Dolgozó ember vagyok, s nem tűröm, hogy kinevessenek. Elhagytam az üzletet, de alig bírtam magammal. Így bánni a vásárlókkal! Azt beszélték, hogy javulni fog a kereskedelem, — és tessék! Molnár Sándor fordítása j A lengyel élelmiszerpiacról A fogyasztás alakulásának és fejlődésének egyik jellemzője az élelmiszer- és az iparcikkfogyasztás közötti arány. Lengyelországban az egyéni fogyasztás 50 százalékát az élelmiszerfogyasztás teszi ki, ezzel szemben a fejlett gazdasággal rendelkező országokban az élelmi- szerfpgyasztásra csak 30 százalék jut. A lengyel állam egyik célkitűzése az egyéni fogyasztás mennyiségének a növelése és azon belül az élelmiszerfogyasztás arányának csökkentése az iparcikkfogyasztás javára. A lengyel lakosság szénhidrát-fogyasztása a fejlett ipari országokhoz viszonyítva magas és meghaladja az élelmezési normatívákat, ezzel szemben alacsony az állati eredetű fehérje, a vaj és a gyümölcs fogyasztása, 1975-ben az egy lakosra jutó húsfogyasztás mennyiségét évi 61—62 kg-ban irányozták elő. A fogyasztás növekedése 8—9 kilogramm, 1970-hez viszonyítva. Műanyag a mezőgazdaságban A mezőgazdaság a műanyagok igen gyorsan fejlődő és nagy befogadóképességű piacává vált. Jelenleg a legfontosabb kapitalista országokban a mezőgazdaság részesedése a műanyagfelhasználásban mintegy 5—10 százalékos. 1970-ben az Egyesült Államok mezőgazdaságában mintegy 90 ezer tonna műanyagot használtak fel, a nyugat-európai országokban majdnem 150 ezer tonnát, Japánban pedig 250 ezer tonnát. A műanyagok mezőgazdaságban történő felhasználásának alapvető területei a következők: az üvegházak befedését szolgáló fóliák, hajlékony csövek, műtrágya csomagolására szolgáló zsákok és egyéb csomagolóeszközök, öntözőcsövek, dre- názscsövek, mezőgazdasági termékek szállítására szolgáló különféle tartályok. Igen széles körben elterjedtek a termoplasztikus anyagok: a mezőgazdaságban felhasznált műanyagoknak mintegy 90 százaléka polietilén és polivinilklorid. A műanyagok felhasználása a mezőgazdaságban Japánban az ötvenes évek elején kezdődött, öt-tíz évvel korábban mint a többi országban. Csupán az elmúlt évtized folyamán Japán mezőgazdaságában a műanyagok felhasználása mintegy 12-szeresére növekedett. Legszélesebb körben (1970. évi adatok) a polivinilklori- dot — 160 ezer tonnát, a polietilént — 74 ezer tonnát és a polipropilént — 14 ezer tonnát használtak fel. A polivinilklorid igen nagy mennyiségű felhasználását az magyarázza, hogy Japánban ennek az anyagnak a termelése jelentősen gyorsabban fejlődik, mint a többi műanyagféleségé. Vízkutatás Mongóliában Mongólia természetvilága gazdag és változatos. A tavak száma meghaladja a háromezret, körülbelül ugyanennyi a kisebb és nagyobb folyók száma is. .Mivel azonban „a világ vízválasztója” keresztülszeli az országot, területének több mint felén ninxa ciz; ezért az egymillió négyzetkilométernyi területet elfoglaló sztyeppék és félsivatagok legelőin lehetetlen az állattartás. A kormány — a csatornázás gazdasági fontossága miatt — nagy figyelmet szentel ennek a problémának, s óriási összegeket szán az ország keleti, délkeleti és középső részének vízellátására, kutak fúratására. A vízkészletek erőteljes növelése a második világháború utáni években indult meg. Az 50-es évek végén, s a 60-as évek elején az állam 1700 kutat fúratott, mellyel 7 millió hektár legelőterület öntözését tette lehetővé. ötvenhétezer hektárnyi, mezőgazdasági termelésre alkalmas területen folytattak hidrogeológiai kutatómunkát, s dolgozták ki a műszaki terveket. A negyedik ötéves tervidőszakban a vízkészletek növelésére fordítható beruházások összege kétszer akkora, mint az előző ötéves tervidőszakban (1966—1970) volt, amikor több mint 600Q kutat építettek. Ugyanebben az időszakban 3000 kutat fúrtak maguk az állattenyésztők. Óriási öntözőrendszer készült el a Góbi-Alláj- ban. Cukorgondok az Európai Gazdasági Közösségben Az Európai Gazdasági Közösséggel társult afrikai országok Brüsszelben ismét síkraszálltak cukorszállítmányaik kedvezőbb elbírálása mellett. 1973-tól kezdve 50 000 tonna évi kontingens megállapítását követelik kedvezményezett áron. Az afrikai országok elsősorban az átvételi garancia leszöge- zését kívánják, tekintettel az Európai Gazdasági Közösség küszöbönálló kiszélesítésére. Nagy-Britannia 1975 elejéig még alkalmazhatja a Commonwealth Sugar Agree- ment-et (nemzetközösségi cukoregyezmény), ami évi 1 milliárd 675 millió tonna fehércukor-egység átvételét jelenti. Ezen túlmenően biztosították a nemzetközösség cukorszállító országait, hogy A francia sörtermelés A franci sörgyártás, amely nagyságrendjét tekintve a közös piaci országok sorában a második helyen áll, néhány éve erősen fellendülőben van. A francia sörgyártók országos szövetségéa kibővített közösség mindent elkövet majd érdekeik megóvása érdekében, mihelyt lejár a nemzetközösségi cukoregyezmény. A jelenleg az Európai Gazdasági Közösséggel társult cukorszállító országok attól tartanak, hogy ennek során hátrányokat szenvednek majd, és éppen ezért jogi biztosítékokat kívánnak. Ha a fejlődés legutóbbi iránya megmarad, akkor alapvetően megváltozik a kiinduló helyzet a cukorprobléma megoldására. Világszerte ugyanis jelenleg irányzateltolódás tapasztalható: megkezdődött az a folyamat, hogy a szükségletek túlszárnyalják a termelést és ez különösen a fejlődő országokra vonatkozik. nek statisztikái szerint a sörfogyasztás tavaly 21,3 millió hektoliterrel rekordszintet ért el: ez egy lakosra számítva valamivel több, mint 41 litert jelent Levegőben az újabb
