Szolnok Megyei Néplap, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-06 / 105. szám
1972. május ö. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szanálás után Negyvenmillió forintba „került" nyolc tsz (Tudósítónktól.) Veszteségesek lettünk, nincs pénzünk, mi lesz velünk? Sokszor elhangzott az utóbbi hónapokban nyolc szanált Szolnok megyei termelőszövetkezetben. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a minap határozott sorsukról, befejezte a szanálási eljárást, megállapítva, mi vezetett ehhez. Mérleghamisítás, ár- és belvízkár Kezdjük a sort a jászágói Kókai Tsz-szel; mert itt a legegyértelműbb az ok. Mérleghamisítás. A tagok szemé yes jövedelmét 3,6 millió forinttal növelték 1970-ben úgy, hogy erre nem volt anyagi fedezet. Jó adottságú gazdaságról van szó, olyanról, ahol szorgalmas emberek dolgoznak. Megerősített vezetőséggel és némi állami támogatással ki tudják gazdálkodni a veszteséget. A jászalsószentgyörgyi Petőfi Tsz 10 millió forint alaphiánnyal zárt. Nagy mértékben sújtotta a tsz-t az 1970- es ár- és belvíz. Ám éppen ezért kellett volna a vezetőknek reálisabban tervezni, és nem indokolatlan kockázatvállalással gazdálkodni. Náluk nincs nagyobb baj, ha ügyesen forgatják az állami támogatást és a szanálási hitelt, a tehenészeti és sertéstelep termékei kiutat jelentenek. Csépa Petőfi Tsz. Immár harmadszor ugyanebben a cipőben. Nem hinném, hogy meg lehetne szokni, hiszen igen-igen szűk. Súlyos és ismétlődő vezetési hibák miatt Így jár az, aki alaptevékenysége helyett a melléküzembe fekteti minden energiáját — ezt lehetne mondani némi rosszindulattal a csataszögi Szebb Élet Tsz-re. A görgősekegyár nem váltotta valóra a hozzá fűzött reményeket De nemcsak ez, hanem az 1970-i valótlan mérleg, a növénytermesztés és az állattenyésztés szerkezetének rossz megválasztása is hozzájárult a szanáláshoz. Növénytermesztésük alapvető munkagépekkel sem rendelkezik. A juhászaiban tenyésztési munka helyett spekerültek 1971-ben is a szanáltak közé. Ilyen például — mivel jövedelemkiegószítéses tsz-ről van szó — a munkadíjazás aránytalansága. A jó szomszéd, a szelevé- nyi Szikra Tsz-t is szanálni kellett. 1970-ig megkülönböztetett állami támogatást kaptak, rossz adottságaik miatt. Ez azért maradt el. mert évről évre növelték a részesedési alapot, de olyannyira, hogy kiestek a megkülönböztetett kategóriából. Pénz nélkül az ottani vezetők sem tudták kifizetődővé tenni a gazdálkodást. Vezetési gondok, rossz adottságok, másodszori szanálás. Így lehetne legrövidebben összefoglalni a mezőtúri Alkotmány Tsz 1971-i „eredményét” is. Az Alkotmány egyesült a mezőtúri Béke Termelőszövetkezettel, amelynek eddigi eredményei, szilárd vezetése valószínű alkalmas arra, hogy a kedvezőtlen adottságok ellenére jó gazdálkodást folytasson. Így vált a valódinál lényegesen könnyebbé az Alkotmány helyzete. kulációs kereskedelmet folytattak. A vezetés élére új elnököt választott a közgyűlés, kérdés azonban, hogy ez a változás — a szanálási hitellel együtt — elég-e a mintegy 8 millió forint alaphiány megszüntetésére? A megye pénzéből Ha versengenének egymással a szanált tsz-ek, az ősz- szeg szerint a törökszentmiklósi Aranykalász vinné el a pálmát, a mintegy 5,5 millió veszteséggel és csaknem 6 millió forint alaphiánnyal Itt még arra sem voltak hajlandók, hogy az 1970-i szanálás után az MTVB által hozott határozatot maradéktalanul végrehajtsák. A vezetés enyhén szólva hazárdjátékot folytatott. Megalapozatlanul kockázatos vállalkozásokba kezdett. Indokolatlanul magas részesedési alapot tervezett. A meglévő állóeszközök — öntözőtelep, tehénistállók — kihasználatlanok. Teljesen érthetetlen, hogyan bemutató-gazdaság ez a tsz? A tiszaderzsi Kossuth Tsz- ben a szanálási bizottság megállapította, hogy nincs szükség pénzügyi segítésre, mert az 590 ezer forint hiányt 1972-ben jó gazdálkodással elő lehet teremteni. Elrendelte a megyei tanács vb, kilencedikként, a túrkevei Búzakalász Tsz szanálását is, mivel 1971-et 1 millió 900 ezer forint veszteséggel zárta és a bank megyei igazgatósága hitelképtelennek nyilvánította. A megyei tanács vb ösz- szegzése szerint a következő okok vezettek szanáláshoz: az ár- és belvízkárokon túl a hozzá nem értő vezetés. Ezek miatt kell kifizetni 19 millió 393 ezer forint állami támogatást és 21 millió 53 ezer forint szanálási hitelt Szolnok megyében. Az önálló vállalati gazdálkodás bevezetésével szabad kezet kaptak a vállalatvezetők. Gazdálkodjanak úgy, hogy üzemüknek is meg legyen a haszna, a népgazdaságnak is. Ám, ha veszteséges lesz a vállalat, vagy tsz, akkor az állam beleszól a gazdálkodásba. A mezőgazdaságban sem csak az időjárás okozza a veszteséget. Több helyen a vezetők vétsége, tudatlansága is közrejátszik ebben. Gyulai György Megalakult az egészségügyi szakbizottság Szolnok város 900 évfordulójának ünnepségeit több szakbizottság rendezi. Ennek jegyében alakult meg az a tizennégy tagú egészségügyi szakbizottság is, amely tegnap tartotta első, megalakuló ülését a városi tanácsnál. A Hetényi Géza megyei kórház néhány orvosa vállalta, hogy a kórházi ellátottság történetét 200 évre visszamenőleg feldolgozzák, korabeli dokumentumok alapján. Elkészül 1975-re a gyógyszerellátás fejlődésének, a népbetegségek és a velük szembeni küzdelem alakulásának története, a betegbiztosítás fejlődése,'valamint a mentőszolgálat fejlődéséről szóló tanulmány. A kórház tervezi az egészség- ügyi lap kiadását, amelynek első példányát ez év végén, vagy a jövő év elején adják ki. Az évfordulóra különböző egészségügyi kiállításokkal is készülnek. Többek között a Vöröskereszt a véradás történetét dolgozza fel kiállítási anyagában. A megye- székhely több tudományos rendezvény színhelye is lesz. Az Orvos-Gyógyszerész Napokat ez évben, 1973 és 1975-ben rendezik, a TIT egészségügyi vándorgyűlésére pedig 1974-ben kerül sor Magyar berendezés szófiai gyárban A szófiai ,,Vaszil Kolarov” erősáramú berendezések gyára magyar impregnáló készüléket szerelt fel. A berendezés aritomatikusan hevíti, impregnálja és szárítja a villamos- motorok és transzformátorok tekereseit. A képen bolgár szakember kezeli a berendezést (totó — BTA—Milr-KS) Elhanyagolták az alaptevékenységet Konfekcióüzemet avattak Jászapátiban Helyben biztosítanak munkalehetőséget 300 női dolgozo részére A nagyközség új létesítménnyel gazagodott, a jászapáti asszonyok pedig új munkalehetőséghez jutottak. Tegnap Jászapáti nagyközség és a Váci Kötöttárugyár vezetői átadták rendeltetésének a kötött alsóruházat! konfekcióüzemet. Az avatóünnepségen — amelyen részt vett Tóth János, a megyei pártbizottság titkára, Soós István, a megyei tanács elnökhelyettese és Szekeres László, a jászberényi járási pártbizottság első titkára — Szentesi László, a jászberényi járási hivatal elnöke méltatta az újabb üzemtelepülés jelentőségét. — Külön örvendetes — mondta többek között —, hogy Jászapátiban női munkaerőt foglalkoztató üzemet hozhattunk létre. Ez azt jelenti, hogy a jövőben a gyermekes anyáknak és háziasszonyoknak nem kell majd 80—100 kilométert utazni munkahelyükre. Ezután Fejes István, a Váci Kötöttárugyár igazgatója mutatta be a konfekcióüzemet. Elmondta, hogy a 6 millió forint költséggel, 1584 négyzetméter alapterületre épült üzem jelenleg 200 nő részére biztosít munka- lehetőséget. A 950 négyzetméter alapterületű műhelycsarnokban szabászata, varró, meo- és készreállítási részlegben dolgoznak az asszonyok. A korszerű több mint 4 miliő forint értékű NDK-, NSZK- és olasz gyártmányú gépekkel, a minden igényt kielégítő szociális létesítményekkel kényelmes, jó munkakörülményeket teremtettek az üzem dolgozói részére. Az új üzem további fejlesztésével kapcsolatban a vállalat igazgatója elmondta, hogy még az idén készáruraktárt és utat építenek. Jövőre száz személlyel — női dolgozókkal — emelik a létszámot a tervek szerint. A háromszáz személyes kollektíva mintegy 5 millió darab különböző konfekcióárut gyárt majd, éves termelési értéke meghaladja a 100 millió forintot. Az avató ünnepség befejező részeként a nagyközség vezetői átadták az üzem „díszkulcsát”, s az alapkő lerakásától az avatási ünnepségig készített fényképek albumát a Váci Kötöttáru- gyár igazgatójának. I. A. Nő a keresetük, tovább javul szociális, kulturális ellátásuk A szakszervezetek megyei tanácsának elnöksége tegnap — több más napirendi téma mellett — tárgyalta a Tiszamenti Vegyiművek dolgozóinak kereseti, munkaügyi, szociális, kulturális és egészségügyi helyzetét, megvitatta a továbbfejlesztés kívánatos teendőit, irányát is. Szimonidesz Lajos igazgató és Kiss Ferenc szb- titkár a leírt beszámolóhoz fűzött szóbeli kiegészítésben és a kérdésekkel kapcsolatos válaszadásban is hangsúlyozta: nagy fejlődést értek el és terveznek azoknak az anyagi lehetőségeknek a növelésében, amelyek módot adnak a dolgozók élet- körülményeinek, munkahelyi szociális és egészségügyi ellátásának javítására. A tavaly 'immár egymil- liárd forintnál is jóval több termelési értéket előállító TVM csaknem egyharmad- dal több vállalati nyereséget ért el — összesen 95 millió 105 ezer forintot —, mint az előző évben. Nagy szerepe volt ebben a termelékenység növelésének, amely majdnem 53 százalékos volt tavaly. Hozzásegítette a vállalatot ehhez a szocialista munkaverseny is, ezerháromszáz dolgozó részvételével. Az eredményes munka révén 4 százaléknál valamivel nagyobb bérfejlesztést valósíthatott meg — vállalati átlagban — a vezetés tavaly. Mivel azonban a keresetnövelés nagy differenciálással történt — s ez elvileg csak helyeselhető —, számottevő különbségek mutatkoznak egy-egy állománycsoport — például a munkások, műszakiak, alkalmazottak — átlagbérének fejlesztésében. Minthogy ez nem csupán egy év jelensége, hanem általában nagyok a különbségek a munkás- és más állománycsoportok jövedelmében, az elnökségi ülésen több hozzászóló is ennek felülvizsgálatát és a jövőben kedvezőbb változtatását javasolta a vállalatnak. Emellett szól, hogy viszonylag jelentős volt tavaly a vállalattól kilépők száma is. Kiterjesztették s a közeljövőben is továbbfejlesztik az egészségügyi ellátást. Az üzemorvos mellett fogászati, nőgyógyászati és más szak- rendelést is biztosítanak a vállalatnál. Csökkentették sokhelyütt a munkaártalmakat, de ezeket — vegyiparról lévén szó — nem lehet maradéktalanul megszüntetni. A rendszeres orvosi ellenőrzés azonban módot ad az elkerülésükre. A szociális gondoskodás és a kulturális ellátás javításának sok más lehetőségével is él a vállalat. Bővíti üzemi óvodáját, növeli a saját és a szakszervezeti üdültetésben résztvevők számát. A vállalati autóbusz- szal a szocialista brigádok hétvégi kirándulásokat tehetnek. Az SZMT elnöksége felhívta a TVM vezetőinek figyelmét e szolgáltatások és a sportolási lehetőségek továbbfejlesztésére. Szovjet vándorkiállítás Mezőtúron (Tudósítónktól) Immáron harmadszor látogat mezőgazdasági gépeket bemutató vándorkiállítás Mezőtúrra, a felsőfokú gépészeti technikumba. Az első kettőn megismerkedhettek megyénk és az Alföld szakemberei az MTZ—50-es és a DT—75-ös traktor típusokkal, most pedig a K—700-as üzemeltetéséhez, karbantartásához, javításához szükséges eszközöket hozta el 3 busz és egy szervizkocsi Leningrádból és JaroszlávbóL A K—700-as traktor hazánkban ez években terjedt el. Nem tudnak még dolgozni vele a traktorosok, nem ismerik még eléggé a szerelők. Sok a panasz rá. Ez lehet a helyzet más országokban is. Talán éppen ezért határozott a jaroszla- vi motorgyár és a leningrá- di traktorgyár vezetősége úgy, hogy vándorkiállításon ismerteti meg a gépet azon országok szakembereivel, ahova exportálnak. Elsőként Magyarországra érkezett a kiállítás. Budapesten 2 napot volt. Május 2 tői Mezőtúron varrnak bemutatók. A következő állomások Kaposvár, Szombathely, majd Csehszlovákia, NDK és Lengyelország. Mezőtúron eddig . 12 tsz ötvenkilenc szakembere tulajdonította el 3 nap alatt a szovjet mérnököktől és technikusoktól a gép mesterfogásait. Hogyan kell olajnyomást ellenőrizni a hidraulikus berendezésben, hogyan lehet a porlasztó leszerelése nélkül ellenőrizni a szivattyúk működését, stb? Erre mind speciális műszereket hozlak a szovjetek, sajnos csak mutatóba, de mint mondták, ha megnyerik a magyar mezőgazdászok tetszését, ezekből is exportálnak. Legtöbb időt — 9 napot — Mezőtúron állomásozik a kiállítás. Erre azért van szükség, mert a felsőfokú technikum látja el az egész országban dolgozó K—700- asok szervizszolgálatát. Jobban meg kell ismerniük a gépeket mint a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok szakembereinek, hogy később szaktanácsokat tudjanak adni. Bizonyítja az is, hogy amíg leningrádlak tartózkodnak Mezőtúron, addig kint van Leningrádban egy küldöttség a technikumból. > Tóth István igazgatóhelyettes elmondta, hogy ez már nemcsak szakmai, de baráti kapcsolat is. Példákat is említett. Már április 30-án megérkeztek a szovjet szakemberek és így május I-ón egy ütt vonultak fel.
