Szolnok Megyei Néplap, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-06 / 105. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. május 6. SPANYOLORSZ, 1120 MW 2 1000 MW 2 FRANCIAORSZÁG 1752 MW 2 2235 MW 4 SVÁJC 692.5 MW 3 1000 MW 2 7-------­-----^-------­AU SZTRIA--------"---------­MAG YARORSZAG 600 MW 1 880 MW 1 • OLASZORSZÁG 1515 Mii 5 Az 1970 ben működ5 atomerímüvek kapacitás (megawatt) és száma (darab) ------ ' > 684 MW 3 Az épüld atomerőművek kapacitása (megawatt) és száma (darab) H Atomerőmű építését jelenleg nem tervezik Európa atomerőművei A világ növekvő energia- igényének kielégítése egyre nagyobb erőfeszítéseket kö­vetel. A jelenlegi energia- források (pl. szén stb.) ki­merülőben vannak, az is­mert kőolajkészletek is csak a század végéig elegendőek. Az elsődleges energiahordo­zók (szén, kőolaj, földgáz, víz es atomenergia) mellett a má­sodlagos energiahordozók — az elektromos áram — sze­repe jelentőssé válik. 1958-ban a felhasznált energia nagymértékben a szénből származott. 1969-re a szén szerepe csökkent A Szovjetunióban és Nyugat- F.urópában az 1958-as 70 %- ról 43 illetve 30 %-ra, a ke­let-európai országokban 90 %-ról 76 %-ra esett vissza A kőolaj szerepe jelentősen megnövekedett. A nyolcvanas évek mer- giamérlegében a földgáz tör előre, a kőolajfelhasználás lassan növekszik. A szénfel­használás további csökkené­se várható. Egyre több energiahordozót alakítanak át elektromos energiává. 1989-ben a felhasznált ener­gia 24 %-át adta, 1985-ben pedig 35 %-át adja az elekt­romos energia Az áramtermelésben nő a nukleáris energia szerepe is. Különösen az elsődleges energiahordozókban szegény európai országok építenek atomerőműveket. Franciaor­szágban 9000, Nagy-Britan- niában 26 200, az NSZK-ban 25 000, Olaszországban 6000, Svédországban 8600 MW erő­műkapacitás létrehozását tervezik. A 80-as évekre vár­ható energiagondokat Bul­gária 2800, az NDK 3000, Ro­mánia 1800—2400, a Szov­jetunió 30 000 MW atomerő­műkapacitás megépítésével kívánja megoldani. A hazánkban két szakasz­ban épülő paksi atomerőmű áramtermelő kapacitásunk kb 10—15 %-át adja majd. A tervek szerint az ezred­fordulóra a világon termelt elektromos energia fele nuk­leáris energiából származik. TERRA Ásványi nyersanyagok mélytengerből A mélytengerek ásványi kincsei után világszerte nagy érdeklődés mutatkozik A 20 legfontosabb ásvány felhasználási igénye 1980-ig megkétszereződik, 2000-ig megháromszorozódik Ezek az indítóokok vezettek a tengerfenék ásványi nyers­anyagainak kiaknázásához. Az ásványi görgetegek az ősi forrásvidékektől csak meghatározott távolságok­ban található. Mivel ezek főleg folyami hordalékok, azért előfordulásuk csak a jelenlegi tengerparttól na­gyobb távolságra levő kö- vült, a tengerbe „beleful­ladt” folyóvölgyekben való­színű. A hordalékban a kvarc mellett magnetit, il- menit, kassziterit, rutil, cir­kon és monazit is fellelhető. A lúgos termálüledékek fő­leg a Vörös-tenger meden­céjében mintegy 2000 mé­ter mélységben találhatók. Hibás méretátszámítás Tewkesburyban egy új lakótelepen kilenc olyan ép­pen elkészült családi lakó­házat kell lebontani, ame­lyek már készen álltak a beköltözésre. A váratlan eseményt az okozta, hogy valaki hibásan számította át a tervben szereplő angol mértékegységeket a nemré­gen bevezetett méterrend­szerre és így az épületeket több mint 80 cm-rel a ma­gas vízszint (áradási szint) alá építették. Az építészek és mérnökök ezzel kapcsolatban elmond­ták, hogy sok nehézséget okozott az átállás az új mér­tékrendszerre. A legmagasabb tudományos fórum Május 8-án kezdődi« a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése Magyarországon több mint másfélszáz tudományos ku­tató intézet működik, csak­nem tízezer a magas kép­zettségű kutató. A kutatók azonban különböző szintű tudományos munkát végez­nek, a legmagasabb színvo­nalú kutatómunka a Magyar Tudományos Akadémia 43 kutató intézetében folyik. E kutató intézetek központja és irányítója a Magyar Tu­dományos Akadémia. Fő feladata általában a magyar tudományok ápolása, az ún. alaptudományok fejlesztése. Az Akadémia tehát nemcsak saját kutató intézeteiért, az azokban folyó tudományos munkáért felelős, hanem minden olyan kutatásért is, amely az alaptudományok fejlesztésére irányul, például az egyetemeken vagy akár bármelyik ipari kutató in­tézetben. Tudományos központok A Magyar Tudományos Akadémia intézeteinél talál­juk a legdrágább műszereket és kísérleti berendezéseket, s az ország egyik legnagyobb elektronikus számítógépét. A Közponai Fizikai Kutató Intézetben található az or­szág egyetlen nagy atom­reaktora. A KFKI atomreak­torával végzett tudományos munkákkal alapozták meg a tudósok a hazai sugárzó — izotóp — anyagok gyártását és gyakorlati felhasználását, egyebek között a ma már iparilag gyártott nukleáris mérőműszerek készítését. A Magyar Tudományos Akadémia intézeteit felsze­relték ugyan a legmodernebb kutatóeszközökkel: de még így sem versenyezhetnek minden téren a tudományos kutatások nagy, nemzetközi mezőnyében. Ki keli válasz­tani tehát azokat a tudo­mányos kutatási ágakat, majd pedig ezeken belül a kutatás témáit, amelyek szá­munkra a legfontosabbak és amelyekben versenyképesek lehetünk. A korábbi években, ami­kor minden gazdasági egy­séget központi intézkedések­kel irányítottak, a központi irányítás elve uralkodott a hazai tudományos életben is. Hasonlóképpen merev volt a tudományos kutatás tervezé­se is. Minden nehézkessé tette a kutatómunkát, külö­nösen az akadémiai intéze­tekben. Az alaptudományok fejlesztésének eredményeit ugyanis még kevésbé lehet papíron megtervezni, vagy az eredményeket előírni, mint a gyakorlati kutatá­soknál. Az Akadémiát, illetve a hozzá tartozó tudományos intézeteket és kutatásokat két testület irányítja. Az Akadémia Elnökségében az ország legjobb tudósai van­nak, akik a legfontosabb tudományos kérdésekben foglalnak állást. A tudomá­nyos feladatok végrehajtá­sának megszervezését. az eredmények számbavételét, vagyis a kutatóintézetek ad­minisztratív vezetését az Akadémia főtitkári testületé, illetve főtitkára és helyette­sei végzik. A tudományokat élő és élettelen természettudomá­nyokra, műszaki és humán tudományokra osztották fel, s minden egyes tudományos terület élén egy-egy főtitkár helyettes áll. Ennek megfe­lelően szervezték át az Aka­démia tudományos osztályait is. A kutatóintézetek azon­ban a lehetséges legnagyobb kutatási szabadságot élvezik a kutatási tervek végrehaj­tásában. Megszűnt az „éves tervezés”, a kutatási témák pénzbeli ellátása is észsze­rűbb, mint volt, az intézetek igazgatóinak hatáskörét ki­terjesztették és ugyanakkor megerősítették az intézetek demokratikus vezetését. Az igazgatói megbízatás például három évre szól, csökkent a kutatói státuszok hivatali jellege is: a kinevezések bi­zonyos meghatározott időre szólnak, és így tovább. A közgyűlés szerepe A Magyar Tudományos Akadémia évről évre szám- baveszi működésének ered­ményeit, s azt az évi köz­gyűléseken, illetve az aka­démiai tisztújítások alkal­mával nagygyűléseken vitat­ja meg, s hoz megfelelő, idő­szerű határozatokat. A köz­gyűlések több napon át tar­tanak: a tudományos osztá­lyok ülésein megvitatják az új eredményeket, áttekintik a terület feladatait és javas­latokat terjesztenek elő. Az idei akadémiai közgyűlés eseménye az országos távla­ti kutatási terv megszületése és a kormány által történt jóváhagyása. Jelentősége va­lóban új korszakot nyit a Magyar Tudományos Aka­démia történetében, mint­hogy a tudósok hosszú távra előre látják feladataikat, meg vannak a népgazdasági tervvel összehangolt pénz­ügyi fedezetek és anyagi erő­források. s mindenekelőtt a célok, amelyekre munka iuk irányulni fog. Szluka Emil Útközben Át akart kelni a Rubiko- non, de úgy tűnt, hogy a közelben nincs híd. ☆ Az idézet kissé gyengécs­ke volt, de az idézőjelek jól megtámogatták. ☆ Az optimisták is emberek, így semmi pesszimista dolog nem idegen tőlük. V Az óra megállt. Ez csak egy pillanatnyi gyengeség volt. ☆ Érthetetlen, hogy a mai építészek miért tanulmá­nyoznak oly sok építési stí­lust, mikor csak egyet hasz­nálnak jel. «■ Néha pajzsra emelnek va­lakit, hogy azután elejtsék. Molnár Sándor fordítása Programozó matem atikusok A művelődésügyi miniszter utasítása értelmében a tu­dományegyetemek természet- tudományi karainak mate­matikus szakán az 1972—73- as tanévtől kezdődően há­roméves képzési idővel prog­ramozó matematikus képzés indul. A hallgatók a tanul­mányok befejezését követően sikeres államvizsga esetén „programozó matematikus” oklevelet kapnak. Az oklevél főiskolai képesítést nyújt. AZ ATOMGYUFA Hadnagy Gábor és Mekis János szatirikus képregénye í#. — Lépjen csak beljebb, kedves uram? Itt a kiskereskedői enge­délye! Nyilván ön az a bajuszos úr, akinek az érdekében tegnap­előtt néhány jó szót szóltak az osztályvezető kartársnál... — Na* sok szerencsét! 11. „Valamiből csak élni kell” — gondolta Irinyi, s mivel egyebe nem volt, hát úgy használta fel kiskereskedői engedélyét, hogy húsz fillérért tüzet adott az arra rászorulóknak. S a mindennapi gondok talán a hivatást is feled­tették volna, ha.«, 12. ...egy szép napon, hazafelé tartva tűzárusi standjáról, meg nem pillantja: felvételt hirdet­nek az Országos Pyromániai Mű­veknél. „Megpróbálom”. — gon­dolta. s felcsillant a szeme. — „Hátha itt jobban szót értenek egy szakemberrel...” (Folytatjuk) A belorusz „óriás” A közlekedési- és szállító- eszközök fejlődéstörténetét figyeleve nehéz lenne meg­jósolni, hogy mi lesz a mé­retek és teljesítmények felső határa. A személyszállító repülőgépek befogadóképes­sége még nem is olyan ré­gen legfeljebb 100—120 fő volt, ma már viszont 500 utas számára gyártanak nagy hatósugarú gépeket és már tervezik az ezer sze­mélyt befogadó óriásokat is. lítani. Teljes súlya megra­kott állapotban 123 tonna (!) A dömper „szíve” a 850 ló­erős motor, ami egy elekt­romos generátort hajt. A termelt áram forgatja a hát­só kerekek elektromotorjait, aminek az az előnye, hogy nincs szükség kardántengely­re és tengelykapcsolóra, de még differenciálműre sem. Az óriásdömper első pillan­tásra esetlennek tűnik, ám valójában igen mozgékony. Egyes személyautó-típusok motorteljesítménye eléri a 300—350 lóerőt, amivel ko­rábban soha nem remélt se­bességeket érhet el a kocsi vezetője. A „gigantok” sorában méltó hely illeti meg a szovjet gyártmányú óriás­dömpert is, mely lenyűgöző méretekkel és műszaki jel­lemzőkkel biró korszerű konstrukció. Olyan magas, mint egy emeletes ház és 750 mázsa terhet tud szál­Szenegálnak is meg van­nak a maga fejlődési prob­lémái. Dakar, a főváros egy magaslaton épült Afrika legnyugatibb pontján. Az év 6 hónapjában éghajlata rendkívül kedvező és köny- nyen a teljes napfényt és a téli hónapokban is fürdési lehetőséget kereső európaiak egyik kedvelt üdülőhelyévé válhatna. A város környé­kén bőven terem gyümölcs, zöldség és sok virág, parti vizeiben pedig sok a hal. A hátország azonban na­gyobbrészt száraz és barát­ságtalan. A legjelentősebb Kazettás televízió A kazettás televízió a fo­nográf — film — televízió láncolat legújabb láncszeme. Elterjedése mélyreható vál­tozásokhoz vezethet a tár­sadalmi élet számos terüle­tén. A kazettás televízió egy előtétkészülék segítségével kazettákban elhelyezett sza­lagra vagy lemezekre rög­zíti a televíziós programot. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy a néző függetlenül a stúdióból sugárzott állandó exporttermék a földimogyo­ró, noha történnek kísérle­tek arra, hogy kereskedelmi szinten termeljenek cukor­nádat és rizst. Emelkedni fog a gyümölcs- és zöldség­kivitel is, az idegenforgalom fejlődése pedig elismerten sok pénzt hozhat. Intenzív, bár nem túlságosan sok re­ménnyel kecsegtető olajku­tatás is folyik. Valóban nagy lehetőségeket azonban a Szenegál folyó szabályo­zása, az öntözési és energia- szolgáltató rendszerek kir építése kínálna. , programoktól és maga vá­lasztotta programokat néz­zen meg. E kis kazetta egy gigászi nemzetközi „szuper­ipar” létrejöttéhez vezet. A várható több milliárdos ha­szon érdekében az elektro­nikai konszernek, rádiótár­saságok, hanglemezgyártó vállalatok, vegyi óriáskoro- binátok, filmtrösztök, ban­kok a jövőben fuzionálnak vagy együttműködési meg-s állapodást kötnek. .1 A kutatások új módszere Fejlődési problémák Szenegálban Fordulási sugara meglepően kicsi. A vezetőkabint lég­mentes hő- és hangszigete­léssel látták el, belvilága megfelelően temperálható. A dömper természetesen csak ott hasznáható gazda­ságosan, ahol megfelelően nagy anyagmennyiség elszál­lításáról kell gondoskodni (homok- és kőbányák, kül­színi ércfejtések stb.), és ahol az utak teherbírása is megfelel a követelmények­nek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom