Szolnok Megyei Néplap, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-05 / 104. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. május 5. Gyermekbalesetek Sokéves tapasztalat mu­tatja, hogy a jó idő bekö­szöntővel megnövekszik a gyermekbalesetek száma. — Többet tartózkodnak a sza­bódban, távolabb az állandó szülői felügyelettől. Fára másznak — és leesnek, víz­1971-ben a 14 éven aluli korosztályokból 96 halálos áldozata volt a közlekedés- íiek. Ha kismértékben is, de - megyénkben csökkent az utóbbi években a közleke­dési gyermekbalesetek szá­ma. 1969-ben 41 baleset történt, az elmúlt évben pe­dig 32 közlekedési baleset volt, sajnos ebből 4 halá­los... ! Statisztikai adatok és pszichológusok tanúsága sze­rint, a legkritikusabb kor: a 6, a 10 és a 14 év. Való igaz: nem könnyű a szülő dolga, amikor az általános iskola első osztályába járó kisfiú vagy kislány hallani sem akar arról, hogy őt is­kolába és onnan haza kí- eérgessék. „Eltalál” már az Az óvodától a középisko­láig mindenütt szerepelnek a tantervben a közlekedési ismeretek. Oktató, ismeret­ierjesztő filmek készültek és készülnek, megvan tehát a lehetőség arra, hogy a gyerekek elsajátítsák a köz­lekedési szabályokat. Nehe­zebb az ismeretek alkalma­zása, Budapesten, Szolno­kon, Szombathelyen, Mis­kolcon és Pécsett már van­nak, más városokban pedig épülnek közlekedési parkok, ahol a KRÉSZ-szabályokat a gyakorlatban tanulhatja parton játszanak — és ott éri baj őket, kiránduláson, sportolás közben is több a baleseti lehetőség, mint té­len, a meleg szobában. És mindennél több a bal­eseti lehetőség az utcán, az országúton. iskolába, s haza is tud jön­ni — ami a dolog tájékozó­dási részét illeti. De a nagyvárosi gyerekek többsé­ge nem ismeri a forgalmi jelzéseket, nyugodtan elin­dul, ha az „emberke” a gyalogátkelőhely zöld táblá­jából integet felé. Azzal sem számol — nem is szá­molhat —, hogy képtelen átlátni a forgalmat, hiszen csak a maga 110—120 cen­timéteres szemmagasságából nézi az utcát. S amit nem­csak a gyerekek, de a szü­lők, a felnőttek közül is kevesen tudnak: a gyermek nem tudja megkülönböztet­ni az oldalirányokból érke­ző zajokat. Csak akkor tud tájékozódni, ha szemből vagy hátulról kapja a han­got. meg a legfiatalabb korosz­tály. Egy dolog azonban — szükségszerűen — hiányzik a tanórák anyagából és a közlekedési parkokból: egyik sem tudja a maga valóságában bemutatni a gyalogosan vagy járművel közlekedő gyermeket fenye­gető veszélyeket. Ezt meg­mutatni, megmagyarázni csak a „helyszínen”, a ro­bogó autók és egyéb jármű­vek forgatagában lehet. Mi több: kell! gyerekek egyesével vagy csoportosan át akarnak menni az úttesten, a jármű­vet meg kell állítani. Arról azonban — például — nem szól semmilyen szabályzat, hogy a gépkocsiban a leg­veszélyesebb helye a vezető melletti ülés, s oda nem szabad gyermeket ültetni. A közlekedés nem „mumus“ Nem „mumus” a közle­kedés, amellyel ijesztgetni kell a gyerekeket, nem is elemi csapás, amely elől ne­héz menekülni. A veszélyek nem magából a motorizált közlekedésből származnak, hanem a gondatlanságból, a hozzá nem értésből, a sza­bályok nem ismeréséből és meg nem tartásából. A gyer­mekek hajlamosak a felüle­tességre, mert veszélyérzetük nem olyan fejlett, mint a felnőtteké. Baleseteikért te­hát egyaránt felelősek a járművezetők, a szülők, a nevelők, a társadalom min­den tagja, aki nem teszi meg a tőle telhető legtöbbet a gyermekbalesetek elkerü­lése érdekében. Ez a felelősség, ha meg is oszlik, és bizonyos mér­tékig mindenkit terhel, az elsőrendű felelősség mégis a gépjárművezetőké. Azoké, akik kezükben tartják a volánt és kezelik a féket. Nekik kell maximális körül­tekintéssel vezetni és szá­molni a gyermeki termé­szettel és adottságokkal. Mert bizonyos, elsősorban rajtuk múlik, hogy a jövő­ben kevesebb legyen a gyer­mekbaleset. És elsősorban részükre érdemes idézni mégegyszer a számokat: 1971-ben 96 gyermek halt meg és 2386 sérült meg köz­lekedési baleset következté­ben! T VARKONYJ ENDRE V A fentiekhez is kapcsolódó megjegyzésünk: a megyeszékhe­lyen keresztülfutó 4-es tőközle­kedési útvonalon van usyan né­hány „zebra”, de a gyalogos át­kelőhely figyelmeztető tábla — majdhogy mindegyik elöl — mindkét oldalon — hiányzik. A „zebrát” elborítja a hóié, sár. a por — ahogy ez lenni szo­kott — így az láthatatlanná vá­lik. Azok a gépkocsivezetők, akik­nek nincs helyismeretük, hon­nan tudják, hogy a kérdéses he­lyeken gyalogátkelőhely van? Vigyázat* gyerekek,!,,,/ o. Van néhány írott és írat­lan szabály, amelynek meg­tartása elsőrendű követel­mény, alapja annak, hogy kevesebb legyen a gyermek­baleset. A KRESZ előírja, hogy főútvonalon 6 éven elüli gyermek felügyelet nélkül nem tartózkodhat, 12 éven aluli nem kerékpároz­hat. Sok községben mégis — látszólag indokoltan, ha tá­vol lakik a gyermek az is­kolától — szinte rendszere­sen kerékpároznak kisko­rúak ott, ahol autók, mo­torkerékpárok robognak. A megoldás ilye» községek­ben: kerékpárút - epííéke,' lehetőleg a járda —1 és nem az úttest — közélében. Biz­tos, hogy ez nem olcsó meg­oldás, néhol a községfejlesz­tési alap jelentős hányadát elviszi. Az emberélet, s kü­lönösen a legféltettebb kin­csünknek, gyermekeinknek élete azonban semmilyen összeggel nem mérhető... A gépkocsivezetők — hi­vatásosak és magánautósok egyaránt — kötelesek lassí­tani ott, ahol a közlekedési tábla gyerekek közelségét jelzi. Ugyancsak írott sza­bály szól arról is, hogy ha Kilencvenhat sírhant Használjuk a „KRESZ parkot“! Kulccsal nyitható emléktábla-A jászberényi városi ta­nács tavaly— a város ren­dezése során — a fő térről a Március 15. térre helyezett át egy 48-as honvéd-emlék­művét, majd határozatot ho­lzott az emlékmű felújításá­ra. A munkaközben érdekes, az emlékmű belsejében el­helyezett „rejtekhelyre” buk­kantak a restaurátorok. Sáros Andrást, a jászbe­rényi tanítóképző intézet ta­nárát. — aki évek óta tanul­mányozza az emlékművek históriáját — kértük meg, hogy ismertesse a különös lelet történetét —• Az emlékművet az egy­kori jász-kerületben elteme­tett honvédek emlékére ké­szítették. Az avatási ünnep­ségen — 1870. június 13-án — az emlékmű belsejébe épített fül'-ébe helyezték el Kossuth Lajos arcképét, az elesett és a jász-kerületben eltemetett honvédek névso­rát. A „rejtekhelyre” helyez­ték el a honvédegylet bizott­mány! tagolt névjegyzékét is, továbbá az 1848—49-es pén­zek egy-egy példányát. Saj­nos az idők folyamán az egész feledésbe merült. Az emlékmű négy négy emlék­táblája közül egyiknek a kibontásaitól' előtűnt, az em­lékműbe vésett fülke A tábla belül erős vas lemez­zel volt fedve, ügyesen rej­tett zárral, sarokvassal, kulcslyukkal ellátva. Amire nagyon számítottunk, sajnos nem valósult meg. A fülkét üresen találtuk, bár erősza­kos feltörés nyoma nem lát­szott. Feltevéseink szerint a benne elhelyezett emlék­anyagot már régen, amikor a zár még nem rozsdásodott el, kivette valaki. Jászberény történetéhez értékes adato­kat kaptunk volna az em­lékműbe elhelyezett anyag­ból Különösen az egykori honvédek névsorának el­vesztését fájlaljuk. I. A, Petőfi emlékezete A nagy költőnk születésé­nek 150. évfordulóját ün­neplő — vállalkozások és események sorában előkelő hely illeti meg az Országos Hanglemezgyártó Vállalat „Petőfi Sándor élete saját és kortársai művében” címmel most készülő nagylemezét. Neves művészek — Bósti Lajos, Sinkovits Imre, Ma­jor Tamás. Bessenyei Ferenc, Szirtes Ádám, Öze Lajos, Sztankay István és Sinkó László — szereplésével ké­szülő reprezentatív hangle­mez valószínűleg még ebben az évben elkészül. A napokban készült el az a nagylemez, amely a haza szülőföld, otthon „varázsos erejű” fogalmairól közöl meghitt költő-vallomásokat. ,.Szülőhazám” e lángoktól ölelt kis ország” a címe, neves előadóművészek mű­ködtek közre a felvételeknél. Kölcsey, Petőfi verseitől, Ju­hász Gyula, Tóth Árpád, Ady Endre, Radnóti Miklós művein át napjaink poézisé- ig: Illyés Gyula, Zelk Zoltán, Weöres Sándor költészetéig terjed a lemez tartalma, sok­színűén illusztrálva a nemes emberi érzést, — a hazasze­retetei. V „Szóljatok szép szavak — Petőfi Sándorról” címmel pályázatot hirdet a Művelő­désügyi Minisztérium, a Népművelési Intézet, a Ha­zafias Népfront Országos Titkársága, a KISZ Központi Bizottsága, a Szakszerveze­tek Országos Tanácsa, a Ma­gyar Rádió és Televízió, va­lamint a Bács-Kiskun megyei Tanács művelődésügyi osztá­lya. A pályázaton indulhat­nak: amatőr-színjátszó cso­portok, irodalmi színpadok, valamint a velük társuló egyéni alkotók (irodalom- történészek, dramaturgok, írók, rendezők) és csoportok­hoz kapcsolódó honismereti, helytörténeti körök, könyvtá­rak, versbarát és irodalom­barát körök. A nevezési lapokat 1972. június 15-ig a műsorok for­gatókönyvét 1972. szeptem­ber 1-ig kell eljuttatni vi­déken a megyei művelődési központokba, népművelési tanácsadóknak, Budapesten a Fővárosi Művelődési Köz­pontnak. A rendező szervek a leg­jobb forgatókönyveket díjaz­zák. Valamint az ezek alap­ján készült műsorokat me­gyei, illetve területi döntők­re hívják meg. A területi bemutatók legjobbjait a Ma­gyar Rádió közvetíti, s ezek a műsorok jutnak tovább a „Szóljatok szép szavak — Petőfi Sándorról” című ver­senysorozat országos döntő­jébe. Az országos döntőn részt vevő együttesek kül­földi !utalomutazásban ré­szesülnek. A pályázattal és a nevezé­sekkel kapcsolatban a Nép­művelési Intézet részletes tájékoztatót ad ki. AZ ATOMGYUFA Hadnagy Gábor és Mekis János szatirikus képregénye Hősünt városba érve. tüstént stratégiai pozíciót foglalt el az illetékes Hivatal előtt. Azzal a jóleső érzéssel hajtotta tarjára fejét, hogy már kora reggel meg­váltja a világot,» ...ám reggelre kelve ez a há­látlan világ, a hivatalnokok ké­pében. nem ölelte keblére őt. — Mivel a sok útbaigazítás ellenére sem talált illetékest találmánya bejelentéséhez,,. ...találomra bekopogtatott egy tekintélyesnek látszó ajtón. — „Tessék! Már vártam! — kiáltott ki belülről egy meglepően szívé­lyes hang. (Folytatjuk) Ezeréves növény fejlődésnek indult Az ezeréves magok kicsí­ráztak. A zsenge hajtások 12 centiméterre nyúltak, élénk­zöld leveleik pedig patkóra emlékeztetnek. A nagyszámú rügyből ítélve, a növény fej­lődésnek indul. Nem hason­lít a jelenleg ismeretes, egyetlen növényhez sem. Azokat a magokat, ame­lyekből Boguslaw Abramek archeológus, a wieluni terü­leti (Lódzi vajdaság) múzeu­mának tudományos munka­társa, ezt a rejtélyes növényt kitenyésztette, a Maslowicze falu szántóföldjein feltárt, Nehéz döntés Valóban, kinek? , A ke­cses Csuto ' nőstényelefánt- nak, amely ragyogóan keze­li a vízisít, vagy pedig Paul Léger virtuóznak, aki ugyan­akkora távolságot Clovis del­fin hátán képes megtenni? A Földközi-tenger partvidékén. koraközépkori temető egyik, jó állapotban levő sírjában találták. A magok kissé mus­tármagokra emlékeztetnek, de keményebbek — csali ne­hezen hasítja szét őket a zsilettpenge. a A magokat műtrágyával dúsított földet tartalmazó cserepekbe tették, s már egy hét múlva kihajtottak. A növényt bemutatták azon a kiállításon, amelyet a mú­zeum Wielunban rendezett, a városka ásatásai során ta­lált régészeti leletekből. lévő Antibes városban ren­dezett szokatlan verseny bí­rái, hosszas vita után, való­ban salamoni döntést hoz­tak: mindegyiküknek az el­ső helyet kell odaítélni, te­kintettel arra, hogy külön­böző kategóriákban szerepel­tek. A sarki jégtáblákon Befejezte navigációs idő­szakai; a szovjet jégtörő flot­ta vezérhajója, a „Lenin” atomjégtörő. A „Murmanszk” és a „Kapitan Melehov” jégtörőhajókkal együtt hóna­pokon át vezette a különbö­ző rakományokkal terhelt hajókat az Északi-Jeges ten­nehéz körülmények között. Az atomhajó fedélzetén tartózkodott az Északi és Dé­li-sarki Tudományos Kutató Intézet munkatársainak egy csoportja, amely az Északi­sarkon a hajók vezetésének feltételeit tanulmányozta áz őszi—téli időszakban. geren. Nem szünetelt a hajó- forgalom a hosszú sarki éj­szaka idején, az erős hóviha­rokban, amikor a szél se­bessége olykor másodpercen­ként a 27 métert is elérte. A „Lenin” jégtörőnek az volt a második navigációs időszaka azóta, hogy atomenergetikai berendezését korszerűsítet­ték. A jégtörő valamennyi rendszere normálisan műkö­dött. A hajó személyzete nagyszerű munkát végzett a Az atomhajtású hajó igazi otthont nyújtott a tengeré­szeknek. Szolgálatának le­járta után mindenki kedve szerint tölthette idejét: néz­hetett mozielőadást, felkeres­hette a zeneszalont, a sport­csarnokot, a klubot, a könyvtárat. Még a szauná­zásra is lehetősége volt. A képen a „Lenin” atom jégtö­rő utat vág az Északi Jeges- tengeren, Asztrológusok és meteorológusok A Panam amerikai légi- társaság^ az okkultizmus kedvelői részére néhány ki­rándulást rendezett London­ba — a túlvilággal való érintkezés elismert központ­jába. A kirándulás ára rend­kívül mérsékelt, jegyeket azonban csak a spiritiszta körök tagjainak vagy a hi­vatásos mágusoknak adnak el. Az egyes csoportok in­dulási idejét tapasztalt aszt­rológusok állapítják meg. A Panam társaság egyéb­ként csupán a meteorológus döntése után fogadja el a látnokok útmutatásait. Felszívótornyok Újból zavarban van a pá­rizsi városi tanács. Ahhoz ugyanis, hogy a légkört szenyező anyagokat kivonhas­sák a főváros levegőjéből 10 000 elszívótornyót kellene üzembe helyezni a járdák Magányos feltaláló Jerry Golteener Chestnut Mound amerikai városkában élő könyvelő, szabad idejé­nek minden erejét különféle háztartási alkalmatosságok Meszelésének szentelte. Há­zában például a pohárszék ajtaja a házigazda közeled­tére magától kinyílt, a sző- nyegporoló a burgonyahámo­mentén. Két ilyen kísérleti torony már működik a XII. kerületben. A város szerel­mesei erélyesen tiltakoztak az esztétikailag ugyancsak kifogásolható tornyok felál­lítása ellen. zóval együtt működött, a kép­keretek sajátos légyfogónyí­lásokba csalogatták a le­gyeket, valamennyi szék éa fotel automata melegítő be­rendezéssel volt felszerelve» a W. C.-kagyló fedelet pe­dig. mihelyt felemelték vagy, elhajtották, népszerű meló­diákat zümmögött.

Next

/
Oldalképek
Tartalom