Szolnok Megyei Néplap, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-21 / 118. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 1972. május 21. Mélyszántás o Riportsorozat a Középtiszai Állami Gazdaságból Beke Imre tiszaszent- imrei kerületvezető nagy bajt csinált tavaly. Szolgálati lakássá alakíttatta át az utolsó lászómajori közös kony- hás cselédházat. Sok ilyen épület volt valaha gróf Nemes János, vitéz Návay László, Horthy Miklós kormányzó, Széky Péter, Szi- lasy és az ilyen, olyan nevű nagybirtokosok, katonatisztek uradalmában. A Középtiszai Állami Gazdasághoz tartozó 27 ezer holdon, 13 falu határában százával éltek így emberek. Négy családonként közös konyha, egybenyíló béreslakások. Megalakulása óta mind eltüntette a gazdaság. Csupán Lászlómajorban hagyatott meg egyet Pólyák István igazgató, hogy a később felnövők is láthassanak még ilyet. Nemes gondolat volt a múzeum, de a fiatal agrármérnök kerületvezető minderről nem tudott. Csak azt tudta, hogy két állatgondozója családjának lakás kellene sürgősen. Egy szombat-vasárnap ráeresztette a kőműveseket, festőket a cselédházra. Azok nagy kedvvel Szétverték, és két szép lakást sikerítettek belőle. Az állat- gondozók örömmel beköltöztek, Beke Imre még dicsekedett is vele a kerületbe érkező igazgatónak és helyettesének, Palágyi Gábornak: újabb két lakást nyertünk. Meg is nézték. Mikor már Lászlómajorhoz közeledtek, Pólyák István rosszat sejtett. Ott pedig csak annyit mondott nagyon leverten: — Tudod-e Imre, hogy mit csináltál? Most már tudta, De már nem lehetett mit tenni. Ezzel a történettel aztán a cselédvilág utolsó tárgyi maradványai is eltűntek a 27 ezer holdas birtokról. Még emberek is alig maradtak az egykori cselédekből. Megtört kis öregember ballag a bánhalmi központból, kaszával vállán a faluba. Az egykori kastély az állami gazdaság központja, s a falu is csak település, de az itt lakók nem annak nevezik. Az öregember se, a 76 éves Balázs Márton. Nemes gróf kocsisa volt, a kisújszállási állomásról, 18 kilométeren, egyvágtába repítette haza, Bánhalmára a gróf vendégeit. — Gyönyörű egy uradalom volt az. uram, gyönyörű. — Mostani is nagyon szép. — Felé se néz, uram. Annak felé se néz. A kastélyt körülvevő néhai tölgyesre érti ezt inkább az öregember. De a maiakat mindez tulajdonképpen nem is érdekli már. Későn este egy szőke fiatalasszony üldögél a Kákát Szálló — a gazdaság munkásszállója — társalgójában, a gondnokasszonnyal üti az idő . Itt dolgozik a konyhán, szakácsnő. Czinege An- talnénak hívják. Nagyon bizonytalan választ ad, amikor azt kérdezem, hol dolgozott az édesapja a felszabadulás előtt — Hol is? — tűnődik el. — Mintha azt emlegetné, hogy Horthynál volt sumrnás. Ügy van, azt szokta mondogatni. A Horthy-birtok most a gazdaság hosszúháti marhahizlaló telepe. Régi idők És hol volt még akkor Czinegé- né? Nemigen több 20 évesnél sem. A második váltáshoz tartozik. így mondják a gazdaságban a ma felnövő nemzedékre. Az első váltás a béreseké. A második, a mostani, az egykori cselédek gyerekeié. Őttjártamkor sokszor váltottam szót velük. Egy este az üzemtörténeti klubot alakítottál?: meg éppen a gazdaság művelődési házában, huszonhatan fiatal segédek, mesterek, szakmunkástanulók azzal, hogy feldolgozzák az állami gazdaság múltját Nagyon jó ötlet. Már csak azért is. mert Böbével is ugyanúgy jártam, mint Czinegénével. Böbe, Marsi Gyula, nyugdíj előtt álló sertésgondozó lánya. Apjáról annyit tudott a lány, hogy 23 éve itt van Bánhalmán. Előtte cseléd volt Horthynál. De ezt nagyon zavartan mondta Böbe, látszott rajta, nem merné rátenni a fizetését. Mí meg, akik ott maradtunk, azon derültünk, lám a mi sokéletrajzos fiatalságunknak is megvolt a maga haszna Kapásból vágtuk, mettői meddig, hol dolgoztak a szüléink. A Középtiszai Állami Gazdaságban, ez annyival is könnyebb lenne. mert Sipos Gyula főkönyvelő adatai szerint 282 olyan emberük van, aki 15 évnél hosszabb ideje munkásuk. Nagyon sokan alapítás óta. Ezt nevezi Pólyák István igazgató különleges erkölcsi tőkének. Azt. hogy a száznál több alapító munkás és vezető jóban-rosszban összeforrott. Ahogy Szalai Elek szerelő és Horváth Gyula agronó- mus is. Szalai Elek gépszerelő a nagy műhely ben 23 éve. Horváth Gyula meg az első agronómus volt itt, aztán elkerült a debreceni vízügyi igazgatósághoz. Mielőtt még nygdíjba ment, eljött Bánhalmára, motorral járta a gazdaságot, kereste a régieket A gépműhely előtt egyszer csak leugrott a motorkerékpárról, futott az öreg Szalai nyakába. Sokan látták, meg is álltak egy fél percre az emberek, mi lehet már az a sürgős futnivaló. A két ölelkező férfi láttán abban maradtak, hogy az idegen testvére, közeli rokona lehet Szálainak. Olyan nagy örömmel üdvözölték egymást. A gépszerelő és az agronómus. A bölcsősök, ez meg Bakos Mihály gazdasági párttitkár szóhasználata így nevezi, akik együtt ringatták a gazdaság bölcsőjét, együtt változtak, nőttek fel a gazdasággal. Sok-sok ilyen ember van itt. Szívesen beszélgettem velük. Tiszaszentim- rén Rózsa Ferenccel és Ti- szaderzsen Bota Mihállyal. Bota Mihály tehenészt volta legnehezebb megtalálni. Bota Mihályéknál minden hajnalban három órakor csőri' a vekker. Felöltözik és biciklire kap, nyolc kilométert hajt, a tehenészeti telepig. Fél hét—hét óra, mire vége az első fejőműszaknak. Utána délután háromig szabadok. Bota Mihály tulajdonképpen ilyenkor sem szabad. — Nem lesz. könnyű megtalálni — mondta Beke kerületvezető — alighanem kaszálni van. Kaszálót kért a gazdaságtól az állatainak. A gazdaság adott. Mindent igyekszik megadni, ha jó munkásember kéri. A jó munkásokat név szerint ismerik a vezetők is. pedig van, hogy kétezer ember dolgozik náluk egyszerre. Bota Mihályt a legjobb fejőmesterek közt emlegetik. Régi tehenész már. de csak 1968 óta mester. Akkor végezte el az iskolát Alcsiszigeten színkitűnővel, dicsérettel. — Nem kellett engem hajszolni a tanulásra. Oda kapaszkodtam. hogy szégyent ne valljanak velem. Mikor elment, elköszönt a gyerekektől. — Na, ki lesz a kitűnő? • # O az lett, a lánya is. Fia Debrecenben harmadéves szakközépiskolás. Május 1-e előtt nem sokkal Bota Mihály sürgős levelet írt neki. Akkor nagy öröm érte. Négy nappal a kiváló vállalati ünnepség előtt a kerületvezetőtől megtudta, hogy kitüntetést kap. A mezőgazdaság kiváló dolgozója lesz. Bota Mihály amilyen gyorsan csak tudta, hajtotta a biciklit hazafelé a műszakból. Borítékot keresett, rögtön írta a fiának, vitte a postára. Jött is mindjárt a válasz: én is úgy iparkodom. mint édesapám. A tehenészet telepén társai körülvették Botát: — Hű, Misa, de kezeltél a miniszterhelyettessel! (Folytatjuk) Borzák Lajos Az egész országból várnak látogatókat Megkezdték a szervezés* és vezelésludományi kiállítás előkészítését „A Központi Bizottság javasolja, hogy a kormány kezelje kiemelt feladatként a gazdasági szervező munka színvonalának emelését, s tegye meg a kellő intézkedéseket. Ugyanakkor szükségesnek tartja, hogy az üzem- és munkaszervezési tevékenység minél szélesebb körű kibontakoztatása érdekében a területi és termelő helyi pártszervezetek fokozzák politikai aktivitásukat, határozott és konkrét követelményeket támasszanak a gazdasági vezetőkkel szemben.” A Központi Bizottság tavaly december elsejei határozata és a megyei pártbizottság állásfoglalása alapján döntött úgy a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Szolnok megyei szervezete, hogy szervezéséi vezetéstudományi kiállítás rendezésével segíti többek között e cél megvalósítását. A megyei szervezet ez év elején alakult, de a munkában már van tapasztalata. Jól sikerült például az a vezetőképző tanfolyam, amelyet a cukorgyárban rendeztek. A közeljövőben mintegy 200 vállalat, gyáregység vezetőjét keresik fel levélben, felajánlva, hogy a közelgő oktatási évben a munkahelyi vezetők továbbképzését egységes tematika és program alapján szervezik. Az eddigi eredmények és a várható érdeklődés bátorítja a megyei szervezetet abban, hogy vállalják — az országos viszonylatban is úttörő jellegű szervezés- és vezetéstudományi kiállítás megrendezését. — Ehhez a jelentős és nagy feladathoz sok. szakember segítségét kérjük — mondja Fehérvári László, a szervezet titkára. — Amikor a kiállítás megrendezéséről döntöttünk, szinte nem is mértük fel pontosan, milyen munkával jár, ha valóban sok újat, mindenki számára hasznosat akarunk nyújtani. A kiállításra pedig szükség van, s ha valaki úgy értelmezi azt, mint a Központi Bizottság határozata megvalósításának egyik eszközét, nem mulaszthatja el a közreműködését, az augusztus— szeptemberben a Szolnoki Galériát betöltő kiállítás megrendezésében. A szervezőbizottság megalakult, és jelenleg készíti a részletes programot. U. E. Kisújszállás legmodernebb üzeme a földgáztüzelésű, automatizált téglagyár. Tavalyi termelésük több mint 17 millió tégla. Képünkön a B—30-as falazó téglát előállító automata gépsor. Gépekkel könnyebb Kis szövetkeze t. szép munka (Tudósítónktól.) Egyszerű, szerény cipőboltja van Mezőtúron a Dózsa Cipőipari Szövetkezetnek. A kirakatában annál csinosabb, belföldön alig látott, divatos cipők hívják fel a figyelmet. — A szövetkezet — mondja Pados János elnök — elsősorban exportrendelésre dolgozik. Évente termékeink 70—80 százaléka külföldi piacra készül. Ezzel — bár nem volt az eredeti cél, — kitértünk a hazai „cipőháború” elől. A színvonalat és a divat újabb igényeit nem könnyű kielégíteni. Ezért szerveztük meg a modellcsoportot a szövetkezetben, és ezért alkalmazunk iparművészt is. A szövetkezet még mindig a régi elavult és túlzsúfolt helyén dolgozik. Az épület már nem a cipészeké, mert eladták a ruházati szövetkezetnek. Az új, korszerű tizem befejezésre vár a Szolnoki úton, a könnyűipari gépgyár új telepével együtt. A 24 milliós beruházás tanácsi és vállalati alapból épül, de bankhitelt is vettek fel. Valóságos kis gyártelep lesz a legkorszerűbb cipőipari szervezéssel. — Az új üzemet menetközben kellett áttervezni — mondja Pados János elnök, — aki büszkén kalauzolt végig az új létesítmény világos munkatermein és szociális létesítményein. A tervek szerint egy mililó pár cipőt fogunk gyártani évente. A két tüződei szalag 45 méter hosz- szú pályás lesz, ezenkívül helye lesz a szabászatnak, az előkészítőnek. Megfelelő raktárunk és laboratóriumunk lesz gyármtányaink minőségi vizsgálatához is. Az üzemet eredetileg 2 ezer pár napi termelésre tecyszlék, azonban ésszerűbb áttervezéssel a napi 4 ezer pár cipő is kihozható. így a bankhitelt rövid idő alatt és kisebb kamat mellett tudjuk törleszteni. Pénteken délután meglehetősen csúnya vihar vonult végig megyénkén, de a Meteorológiai Intézet szolnoki alcsiszigeti állomásán kapott tájékoztatás szerint nem volt rendkívüli erősségű. Délután 16 órakor lépett a megyébe, és egy óra 25 percen át tartott. A széllökések erőssége 50 kilométer fölé emelkedett. A felhőzet a talajtól mindössze száz méter magasságban húzódott erős sötétséget Okozva, és á tíz milliméter csapadék nagy intenzitással hullott alá. Sajnos a hirtelen jött szélvihar halált is okozott. Tö- rökszentmiklóson a Mártírok út és az Arany János utca sarkán 17 óra körül a szélvihar kicsavart egy nyárfát, amely leszakított egy csatlakozó villamosvezetéket Farkas Gábor a Bethlen úti általános iskola 9 éves I/D osztályú tanulója a kidön- tött fán lévő vadgalambfé- szekbe akart nyúlni, közben hozzáért a vezetékhez, és azonnal halálos áramütést szenvedett. Baj volt a postai távbeszélőhálózatban is. Szolnok— Mezőtúr—Békéscsaba között hat, Szolnok—Kunszentmár- ton között öt, Tiszaföldvár— Mezőhék között két áramkör Másfél év alatt 2.2 millió forintot költöttek a martfűi Tisza Cipőgyárban raktári berendezések, polcok, hidraulikus kéziemelők vásárlására. Legjelentősebb ezek közül a Dexion-Salgó variálható raktári polc-rendszer. Nagyon célszerű a helykihasználása, hosszúságban, szélességben tág határok között változtathatók. Alkalmazzák a kellékraktárban, ahol szinte napról-napra változik a t.írolt anyagok súlya, méret*-. Dexion-Salgó szerkezeti elemekkel próbálják enyhíteni a gépraktár zsúfoltságát, a rakodást. Eddig nyolc-tíz ember cipelte a 6—8 mázsás gépeket. Az átalakított raktárban, egymás fölött csaknem a kétszeresét lehet a gépeknek tárolni. A szabadon hagyott, közlekedési utak lehetővé teszik a szállítást közvetlenül a termelőüzemekbe vagy vissza. Nagy raktárteret foglal el, — és naponta 300—350 mázsát kell megmozgatni a nyersgumi-, a műgyanta- és az egyéb alapanyagokból. Gyakran előfordult, hogy az egymásra rakott gumibálák összeolvadtak, és csak csáromlott el. A Tiszazugban fákat csavart ki a szél, és rádöntötte a légvezetékekre. Szolnokon kábelbeázás történt. Csapó Lajos művezető felmondotta, hogy a hibák kijavításához hozzákezdtek, és szombatra minden vonalat rendbe hoztak. A TITÁSZ dolgozóinak is sok dolguk akadt. Tiszasüly közelében három oszlopot döntött ki a szélvihar, és szakadás történt a húszezer voltos vezetékben. A Szolnoki Állami Gazdaság közelében egy fa rádőlt a húszezer voltos vezetékre, és ez a város űéli iparterületén üzemzavart okozott. A Ti- szamenti Vegyiműveknél beázott a kábel, és üzemképtelenné vált az egyik gyárat ellátó transzformátor, ez azonban nem okozott zavart. Boda József, a TITÁSZ műszaki vezetője úgy tájékoztatta lapunkat, hogy Zagv- varékas. Fegyvernek. Tisza- bő és Törökszentmiklós külterületén volt kimaradás a kisfeszültségű hálózatban, a hibákat azonban mindenütt helyrehozták. A tűzoltókhoz nem érkezett segélykérés, és a rendőrségtől sem kaptunk balesetre vonatkozó hirt. kánnyal lehetett szétválasztani. Ma jóval kisebb rak- területen tárolják kézimunka nélkül. A készterméket az üzemből a raktárba, a raktárból a kereskedelmi vállalatokhoz átrakodás nélkül, drótkeretes rakodólapokon szállítják. A gyárba naponta szénből és más ömlesztett anyagból 5—6 vagonnyi érkezik. Egy vagon kirakása három ember félnapi verejtékes munkájába került. Az év elején vásárolt csehszlovák csigasoros rakodó, ugyanezt a munkát egy ember felügyelete mellett, egy óra alatt elvégzi. A bevezetett korszerűsítésekkel a rakodómunkások száma ugyan nem csökkent, de munkahelyi körülményeik megjavultak. A raktárterületek kihasználása jobb, szervezett tárolással, szállítással a termelőüzemek munkáját nagyban elősegítik. Háromszázezer garnitúra zárszerelvény Zsigulikhoz A Zsiguli-kooperációbart az idén az Elzett-gyár szállításai már elérik a maximális szintet. — mondotta. Szlatkovszky Imre. a vállalat kereskedelmi igazgatója a BNV-n tartott szombati sajtótájékoztatóján. Ez évben összesen 300 000 zárgarnitúrát küldenek Togliattiba, Zsiguli gépkocsikért cserébe. E garnitúrákat a BNV-n is kiállították, számolva azzal, hogy más országok is hasonló gépkocsi kooperációt akarnak kiépíteni Magyarországgal. A MÉM és a TÓT Te»eiőiuek tanácskozása Dr. Dimény Imre mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter, valamint Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elnökének vezetésével a MÉM és a TOT vezetői megbeszélést tartottak. Ennek során áttekintették az agrárpolitika és a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom időszerű kérdéseit. Meghatározták a mezőgazdasági szövetkezetek II országos kongresszusával kapcsolatos miniszter- tanácsi határozat végrehaj- tából adódó közös feladatokat. Megállapodtak az agrár- és szövetkezetpolitikai tevékenység hatékonyságát fokozó elvekben és módszerekben. Meghatározták a két szerv közötti még hatékonyabb munkakapcsolat kialakítását segítő elvi és gyakorlati tennivalókat. Halált is okozott a péntek délutáni vihar
