Szolnok Megyei Néplap, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-20 / 117. szám

1972. május 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megnyílt az idei BXV (Folytatás az 1. oldalról.) podásunk 25 éves jubileu­mát. A kiállítás is bemutat­ja, milyen sok hasznos, új termék köszönheti létrejöttét, a magyar—szovjet műszaki, termelési és gazdasági koo­perációnak. Beszélt arról is, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bővülése fokozza a nemzetközi vásárok jelen­tőségét. Magyarország rend­szeresen részt vesz mintegy 40 nemzetközi vásáron és fő­városunkban is évről évre nemzetközi vásárt rendezünk. Dr. Bíró József megnyitó beszéde után a vendégek vá­sárban körsétára indultak, — melynek befejeztével dr. Tí­már Mátyás, a Miniszterta­nács elnökhelyettese a kö­vetkezőkben foglalta össze benyomásait, tapasztalatait: — A vásár az elmúlt évekhez képest tovább fejlődött, gaz­dagodott. Ez a folyamat in­dokolt és kívánatos, hisz a külkereskedelem jelentősége országunk gazdasági életében egyre növekszik. Az idei első négy hónap eredményei is azt bizontyítják, hogy az ex­port dinamikusan fejlődik, örvendetes, hogy kapcsola­taink a külföldi országokkal, vállalatokkal tovább bővül­tek, s a vásár újabb lehető­ség a gazdasági kapcsolatok szélesítésére, — üzletkötések előkészítésére. Különösen a díjazott magyar termékek, de sok egyéb kiállított cikk is megüti a legigényesebb vá­sárló mértékét is, így számol­hatunk azzal, hogy áruforgal­munk tovább bővül. Az idén számos újabb ki-' állító vesz részt a BNV-n, főleg a fejlődő országokból. Ez még értékesebbé, tartal­masabbá teszi kiállításunkat. Ugyanokkor a régi kiállítók pavilonjai is sokkal gazda­gabbak. mint azelőtt. A kül­földi kiállítók közül különö­sen a szovjet pavilon tartal­mában és formájában is lé­nyegesen gazdagabb, mint a korábbi években volt. E pa­vilon anyaga egyben azt is szemlélteti, hogy a KGST- országok integrációja előre­halad. Ezt demonstrálja több magyar pavilon is, különö­sen a gépipar kiállítása. Végül arra szeretnék még utalni, hogy hosszú évek va­júdása után a kormány hatá­rozatot hozott, hogy a vásár új helyre, a Mezőgazdasági Kiállítás területére települ­jön át. Jövőre még két rész­re osztva rendezik meg a vásárt: részben itt a Városli­getben, részben új helyén. 1974-ben azonban már tel­jes egészében a Mezőgazda- sági Kiállítás területén ren­dezik meg a Budapesti Nem­zetközi Vásárt, új felszerelé­sekkel, új keretek között. Jó és rossz hírek a Tisza Il-ről Még ebben a* évben mederátrágás Kiskörénél — Jövő évben kezdődik a duzzasztás — Időveszteség az öntozt.- telepek beruházási programjában Nemzetközi érdeklődés kí­séri a nagy, magyar vállal­kozást, a Tisza II és öntöző- rendszerének megvalósulá­sát Mint lapunkban több­ször is írtunk már róla, a FAO, az ENSZ világélelme­zési szervezete anyagiakkal és öntöző szakemberek or­szágok közötti cseréjével egyaránt segíti. Kiskörén jól halad az építkezés, az épí­tők ígérik, hogy jövőre kez­dődhet a duzzasztás. A „hátországban”, szak- nyelven a vízlépcső hatás- területén, azonban koránt­sem ilyen nagy az igyekezet. Ezek tisztázására hívta össze tegnap Budapesten a KISZ Központi Bizottsága, a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal együtt az Országos Védnökségi Bizott­ság tagjait, az öntözésre ki­jelölt termelőszövetkezetek, állami gazdaságok vezetőit. Nyolc alföldi megye 32 üze­mének vezetői együtt hall­gatták meg: mi minden va­lósult meg eddig a kormány- programból. s melyek most a legsürgősebb teendők. Szolnok megye a legköz­vetlenebbül érdekelt ebben, így természetes, hogy sok is­merős arcot láttunk tegnap a tanácskozáson, köztük a tiszaföldvári Lenin, a kisúj­szállási Búzakalász, a nagy- révi Béke és Barátság Tsz szakvezetőit is. Az előadók arról szóltak, milyen követ­kező nagy események elé néz a Tisza II. Még ebben az évben elzárják Kisköré­nél a Tisza régi medrét, s az újba terelik a folyót. Ehhez roppant mennyiségű kő kell. Havonta 20—22 ezer tonna kő árad ezekben a napok­ban Kiskörére. Az Észak­magyarországi Kőbánya Vál­lalat például új bányát nyit­tatott Tarcalon. A meder el­zárásáig 500 ezer tonna kö­vet vár Kisköre. Ennek a helyszínre szállítása, beépí­tése óriási munka. A másik nagy lecke pedig: 1975-ig megépíteni 17 új. öntözőfürtöt. 20 ezer hektár­nyi új öntöző telepeket. A kormányzat másfél milliárd forintot biztosított ebben az ötéves tervben az öntözés­fejlesztésre. S amig Kiskö­rén — ha nem is maradék­talanul — szinte az ütem­terv szerint haladnak, addig az öntözésfejlesztési prog­ramban csúszás van. Csak nem háromnegyedéves idő- veszteség, ahogy tegnap hal­lottuk. Ez ugyan még bepó­tolható — bár olyan felszó­laló is volt, aki kétségbe vonta — de csak akkor, ha azonnal indul az öntözőtele­pek tervezése. Csakhogy a dolog nem ilyen egyszerű. A tervezők ugyanis elkészítették a prog­ramot. de abban hagyomá­nyos kézi áttelepítésű öntö­zőrendszerekre gondoltak. A 32 tsz, állami gazdaság, alig­hanem jogosan a gépesített rendszerűhöz ragaszkodik. A kézihez ugyanis nincs em­ber. Olyannyira, hogy az már bizonyos, nem lesz ele­gendő szakmunkás sem az öntözéshez. Ezért eltérnek az eredeti elgondolásoktól, s most arra ösztönzik a gaz­daságokat, hogy üzemi tan­folyamokon, betanított mun­kásokat képezzenek. — A szarvasi főiskola elkészítette erre a tankönyvet, a Tisza- vidék Mezőgazdaságfejleszté­si Iroda pedig most június­ban minden öntözésre kije­lölt üzemet felkeres, nyilat­kozatot kér, mennyi betaní­tott öntözőmunkást tudnak biztosítani. Ilyen helyzetben érthető az üzemek ragaszkodása a gépi áttelepítésű öntözőrend­szerhez. Jelenleg 16 öntöző géptípus üzemi próbái van­nak napirenden. A kisújszál­lási Bűzakalász Tsz-ben pél­dául, amely modellüzem, vizsgáztatják a keletnémet önjáró és az izraeli vontat­ható berendezést. Ma még azonban senki nem tudja megmondani, végül is me­lyik típusú öntözőgépet fog­juk importálni, vagy itthon gyártani, s hogy azok meny­nyibe kerülnek. Ezekben gyorsan dönteni kell. Hiszen a tsz-ek és az állami gaz­daságok csak ezek birtoká­ban mondhatnak igent. s csak ezek után indulhat az öntözőtelepek tervezése. Amiben máris sok a pótol­nivalót B. L. f A mérhetetlen Szikes sí­kon csak néhány fa és egy­két tanya akasztja meg az ember szemét. A tanyák hajdan volt gazdáik nevét mindmáig őrzik. Pedig ez a határtalan határ már régen egyvilág: állami gazdasági terület. Nyáron mozgalma­sabb erre az élet, most csen­des és mozdulatlan. A gazdaság csicsetanyai kerületének úttalan útjait járjuk. Csak ott állunk meg, ahol a juhhodaly fehér fala visszaveri a most született, bágyadt napfényt. A volt Bazsó-tanván lusta, dologta- lan pulik Ugatása fogad. Aztán a juhhodályból elő­jön egv ember, akit Bodnár Lajosnak hívnak, aki ki- lencesztendős korától ju­hász, és aki most 52 eszten­dős. Látszik rajta, hogy örül a vendégnek. Bent a hodályban félho­mály és fáradt meleg va". — Ilyenkor megnő a mari­iig — mondja — nincsen se éjjel, és nappal. Ellenek a birkák. Es rendszerint sötét­tel, este, éjszaka, hajnalban. Ülünk egy láda tetején, markunkba fordítva tart­juk a cigarettát, nézzük, hallgatjuk az állatokat. Az­tán a másik sarokban, amelv homályba vész, mozgás tá­mad. — Ez « huszas lesz — mondja az öre0 anélkül, hogy rám nézne. Utánalépkedek a puha szalmában. Fejem fölött a ki feszített drótról kelletle­nül repülnek ed a verebek. A huszas, törzskönyvezett, négyesztendős merinói anya­juh. A bal fülében levő kis műanyag lapocskán a 682- es számot viseli. Már nyug­talan. Mozdul. jön-megy, helyet keres, és lábával úgy kapar, mint a lovak. Lefek­szik a fal mellé, aztán fel­áll. tesz néhány ideges lé­pést. és ismét a fal védel­mébe húzódik. És amikor először keservesen els'ria masát, a hodályban minden állat fölemeli a fejét, csend lesz. Amelyik birka közvet­len a közelében van, arébb húzódik, helyet ad. Lajos bácsi, a juhász ott áll fölötte és nézi. Figyeli — Türelmes állat a birka, egy hangot sem ad, mikor o nyakát vágják el, de ilyen­kor kimondhatatlanul tud sírni, kiabálni, ordítani, — szól. Nézi még egv darabig, aztán letérdel az állat mellé jobb tenyerét ráteszi a nya­kára. Talán nyugtatja. ta­lán a kezével is érezni akar­ja, mikor kell az emberi se­gítség. Mert a juhász nem­csak gazdája a birkának, hanem bábája, orvosa is. A huszas egyre keserve­sebben sír, a juhász meg csak a kezével nyugtatja. Kínlódik az állat, és látom, a juhász is kínlódik. Pe­dig kilencesztendős kora óta. amikor először fogta kezébe a bojtárbotot sok ezer bá­rányt segített a világra. Szó­lok a juhászhoz, kérdezek tőle, de ő rám sem néz, Új kombájnok érkeznek Az elmúlt évihez hasonló, kiegyensúlyozott és választé­kában is megfelelő aratási - gépkínálatra számithatnak 1972-ben a mezőgazdasági nagyüzemek. Az aratáshoz a Szovjetunióból összesen 1370 SZK—4-es kombájnt rendelt az AGROTRÖSZT, s a nagyteljesítményű beren­dezésekből eddig 1120 már meg is érkezett. A szállít­mányok legnagyobb részét közvetlenül a gazdaságokba irányítják. A kombájn-szállítmányok folyamatosan érkeznek és az aratásig valamennyi megren­delő átveheti az új gépet. A választék bővítésére a Német Demokratikus Köz­társaságból 150, E—512 min­tájú nagyteljesítményű kom­bájnt hoznak be. Komputer a kereskedelemben A Csongrád-Bács megyei Élelmiszer és Vegyipari Nagykereskedelmi Vállalat szakemberei, számítástechni­kai szakértőkkel közösen, ki­dolgozták a fűszerek és más áruk — összesen , mintegy 8.000 féle cikk — elosztásá­nak, szállításának, számlázá­sának komputeres módsze­rét. A sokféle árut mintegy 250 termelő cégtől szerzik be, s 4.500 bolt, vendéglő és más megrendelő között oszt­ják szét. A feladat nagysá­gára jellemző, hogy naponta mintegy 30 000 számlatétel feldolgozásáról van szó. Az ország legnagyobb gyümölcsfa iskolája a rákóczifalvi Rákóczi Tsz-ben van. Évente mintegy egymillió facsemetét értékesítenek. Képünkön, a meggyfa csemetéket gombakár­tevők ellen permetezik. A tsz az idén 1500 kataszlrális holdon termel kukoricát, ebből ezer holdon ebben az évben először géppel takarít­ják be a termést. Most kultivátorozzák a sorközöket. Megyénk építőiparában Is tanulság Jegyzetek a követelményről és a korszerűségről Az építőipar technikai színvonalának gyors ütemű növelésével kapcsolatos ter­vekről és lehetőségekről tar­tott nemrég sajtótájékozta­tót dr. Szabó János, az épí­tésügyi és városfejlesztési miniszter első helyettese. A termelés szervezése a leíflőntosabb teendő — A termelésszervezés az egyik legfontosabb műszaki feladat — hangsúlyozta dr. Szabó János. Jó példaként idézte a Fejér megyei Álla­mi Építőipari Vállalatnál elért szervezési eredménye­ket. Elsődleges követelmény Szolnok megye minisztériu­mi és tanácsi építőiparában is a termelés munkahelyi nem fa válaszol, mintha nem hallaná, mit mondok, mintha azt sem tudná, hogy ott vagyok, mintha azt sem tudná, hogy körülöttünk sok száz állat van, mintha azt sem tudná, hogy egy juh- hodályban vagyunk. Látszik rajta, hogy semmi másra nem gondol, csak a kínlódó anyajuhra és talán a bá­rányra. amelyik most szüle­tik. Az anyaállat már nem sír, nem kiabál. Teljes a csend a félhomályban. Az első hang, amelyre ismét életre kel a világ a hodály­ban, a most született bárány gyenge bégetése. Köröskö­rül az állatok, az anyajuhok és a bárányok már ugyan­úgy mozdulnak, bégetnek, mint egy negyedórával ez­előtt. ugyanúgy élik egyhan­gú világukat. A juhász kéz­be veszi a bárányt, odateszi a szalmában fekvő anyja mellé. Aztán feláll, megné­zi a két tenyerét, nadrágjá­hoz dörgöli és ismét letér­del. Nem hallom, mit mond, de látom a szája mozgásá­ból, hogy beszél. Később, amikor már ott ülünk megint a ládán, és fi­gyeljük hogyan emelkedik négy remegő lábára a ho- dály legfiatalabb lakója, ak­szervozettségének javítása, az ehhez szükséges építési programok ütemszerű kidol­gozása és végrehajtása. Az ily módon megalapozott munkaszervezés növeli a hatékonyságot. Ez lehet a gazdaságosság egyik fontos emelője is, amire nagy szük­ség van megyénk építőipa­ri vállalatainál. A szervezettebb munka nemcsak a technikai beren­dezések hatékonyabb kihasz­nálását teszi lehetővé, ha­nem alapvető módszere a munka- és technológiai fe­gyelem megszilárdításának, a szocialista közgondolkodás formálásának. Ezért a mi­nisztérium a szervezés fej­lesztésének ügyét nemcsak gazdaságpolitikai, hanem nagy jelentőségű társadalom­politikai feladatnak is te­kinti — hangsúlyozza a saj­kor kérdezem az öregtől, mit mondott ott az imént, látom, hogy megértette a kérdést, de még nem vála­szol, nem szól egészen ad­dig. amíg a bárány lábra nem áll. A hodály félig nyi­tott ajtaját már elérte a napfény, be is szökken raj­ta. A bárány arra fordítja a fejét. a hirtelen lett vilá­gosságban semmi más nem látszik belőle, csak két zöl­desen fénylő szeme. Ekkor mondja az öreg: — Nem mondtam én sem­mi különösebbet, csak amit mindig szoktam: Éljél, bar- csikám! Ülünk a ládán, szívjuk a cigarettát. Váratlanul szólal meg az öreg: — tMert így hívom őket. így nevezem, amikor a vi­lágra jönnek. Barcsikám. Ez jár ki mindegyiknek. Ennek is. A huszas sorszámú, törzs­könyvezett, négyesztendős merinói anyajuh, bal fülében kis műanyag lapocskát, úgy­nevezett krotaliát visel, raj­ta a törzskönyvi számát: 682. Báránya, amely ott táb­lából körülötte, a 682/2 szá­mot fogja viselni, amiből a per kettő jelenti, hogy 1972- ben született. Oravcc János . tótájékoztatóra készült elő­terjesztés. Azt a széles közvéleményt foglalkoztató kérdést is fej­tegette dr. Szabó János, hogy meddig drágább, ami kor­szerűbb. A válasz lényege: nem csupán a bevezetés kez­deteitől, hanem az új tech­nológiák országos bázisainak kiépítésétől számított évekre — a házgyári termékeknél mintegy 6—8 évre — is szükség van ahhoz, hogy a költségtényezők a hagyomá­nyos építési módok költség­szintjére csökkenjenek. Ezt az időt rövidíthetjük azáltal, ha teljes körültekintéssel, idejekorán megteremtjük az Új technológia alkalmazásá­nak valamennyi előfeltéte­lét. Az előfeltételek megalapo­zása azonban sok, a minisz­tériumtól és vállalataitól is független — más irányítá­sú és tanácsi — szerv haté­kony közreműködésével biz­tosítható. Történetesen a házgyári építkezéseknél az ilyen feltételek egyik-mási­ka — például a területelő­készítés — ma is nehézke­sen valósul meg. A jövő a könnyűszerkezeteké Ezért kell nagyon alapo­san — elsősorban a kohó- és gépiparban, a nehézipar­ban és a könnyűiparban az ipari hátteret kiépíteni — felkészülni a könnyűszerke­zetes építési mód alkalma­zására. Ez nálunk a közel­jövő legkorszerűbb építőipa­ri technológiája lesz. A mai számítások szerint 80—100 százalékkal lesz drágább eleinte a hagyományos épí­tési módnál, de az alkalma­zásával járó előnyök — egy- egy könnyűszerkezetes épü­let elkészítési idejének rö­vidsége, az ilyen építés szak­mai követelményeinek egy­szerűsége — kétséget kizáró­an a bevezetése mellett szól­nak. Az ismert közmondás­sal: amit elvesztünk a ré­ven, megtérül a vámon, áll a könnyűszerkezetes építési módra és más korszerű tech­nológiákra is. M. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom