Szolnok Megyei Néplap, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-20 / 117. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. május 20. A szovjet—amerikai kapcsolatok történetéből a Beszélgetések a kandalló mellett Dulles külügyminiszter a jelek szerint arra kénysze­rült, hogy bizonyos mértékig a sarokba tegye az általa megfogalmazott híres „big stick” (bunkósbot) diplomá­ciát. Ezekre a módszerekre világszerte az ébredező jó­zanság egyre nagyobb nyo­mása nehezedett. A békés holdbébi látványos csapást mért az enyhülés ellenfelei­re, és szembetűnően bizonyí­totta. hogy az erőviszonyok döntően megváltoztak a vi­lágon. A kandalló melletti be­szélgetések sorozata — ame­lyek ugyan még nem csúcs- találkozók, de mégis ma­gasszintű érintkezést jelen­tettek a két világhatalom kö­zött — az ötvenes évek leg­végén folytatódott. A való­ság kényszere, a szovjet dip­lomácia aktivitása arra szo­rította az amerikai kor­mányt, hogy ne térjen ki azok elől a konzultációk elöl, amelyek bevezetői vol­tak a magasabb szintű tár­gyalásoknak. 1958 végén Mi- kojan. a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának első elnök- helyettese magánjellegű lá­togatást tett az Egyesült Ál­lamokban. Találkozott Eisen­hower elnökkel, Nixon alel- nöfckel, Dulles külügymi­niszter reL A mesterséges hold felbo­csátásával egyidőben a Szovjetunió annak bizonyíté­kaként, hogy nem törekszik egyoldalú előnyökre, hogy változatlanul ellenez min­denfajta háborús politikát, felhívást bocsátott ki: tart­sanak az Egyesült Államok és a Szovjetunió képviselői békemegbeszéléseket. A nyi­latkozat kijelentette, hogy a szovjet kormány eddigi le­szerelési javaslatait pedig ki­egészíti a rakétakilövő ál­lomások ellenőrzésével. Mikojan amerikai üzletem­berekkel is találkozott és ta­pasztalhatta, hogy az Egye­sült Államokban az üzleti körök igen érdeklődnek a kereskedelmi kapcsolatok fej­lesztése iránt. Már akkor szóba került, hogy igen ér­dekes és hasznos lenne, ha az Egyesült Államok alelnö- ke, Nixon is felkereshetné magánemberként a Szovjet­uniót. Az angol sajtó akkor — nem egészen gúnymente­sen — azt írta, hogy ameri­kai politikusnak évek óta nem támadt olyan jó ötlete, mint Nixonnak. amikor ki­találta, hogy elnökválasztá­si hadjáratát nem az Egye­sült Államok valamelyik vá­rosában, hanem Moszkvában kell elindítania. Nixon tizenhárom éve, 1959 júliusában—augusztusá­ban járt első ízben a Szov­jetunióban. Valóban úgy tűnt akkor, választási útról van. szó, az akkori alelnök jó előre gondoskodott arról, hogy minden szava, ami lá­togatása során elhangzik, megfelelő hangerősítőn át jusson el az amerikai közvé­leményhez. Nixont elkísérte James Reston. a New York Times vezető riportere és Harrison Salisbury, a lap Iegtekinélyesebb szovjet­szakértője. Kiállítás és cllcagőz Az utazás, amely arra lett volna hivatott, hogy bizo­nyítsa az elnökjelölt talpra­esettségét, politikai tehetsé­gét, inkább azt bizonyította be, milyen reménytelen min­den kísérlet, amelyet egyes amerikai politikusok fűztek a Szovjetunió „fellazításá­hoz”, a szovjet emberek ame­rikai típusú „felszabadításá­hoz”. A tudósítások arról számoltak be, hogy az Egye­sült Államok alelnöke mi­nél többet látott a szovjet életből, annál többet volt kénytelen elhagyni azokból az előítéletekből és tévesz­mékből. amelyeket hazulról vitt magával. A Nixon-úttal egyidőben azonban elnöki hozzájáru­lással, Amerikában meg­rendezték az úgynevezett „rab nemzetek hetét”, azzal a szándékkal, hogy némi „el­lengőzt” adjanak. Eisenhower maga is elismerte sajtóérte­kezletén, e rendezvény célja az volt: hogy helyre billent­se az egyensúlyt. Minden­esetre az, hogy egy ameri­kai alelnök (éppen az a Ni­xon, aki most az Egyesült Államok elnöke) szükséges­nek tartotta: úgy szerezzen választókat, hogy a Szovjet­uniót keresi fel, mutatta az amerikaiak túlnyomó része a két ország kapcsolatának megjavítását kívánta. Helye­selte a békés versenyt, amely a két nagyhatalom között kialakulóban volt, s amely­nek kezdő lépése is megtör­tént: New Yorkban szovjet, Moszkvában amerikai kiál­lítást rendeztek. Keszthelyi András Következik : Camp David, Bécs, Glassboro. IN Kon először Moszkvában Az utóbbi időben jelentősen növekedett a jászberényi tisztasági és egészségügyi fürdő látogatóinak száma. Sokan vették igénybe az elmúlt félévben a fürdő három medencéjének más-más hőmérsékletű — 25—45 — Celsius-fok — különböző ásványokat tartalmazó és reu­matikus betegségek gyógyítására alkalmas vizét. Gyakran volt „telt ház” a hő lég­kamrában, ahol kamillás gőzkezeléssel légzőszervi bántalmakra kerestek gyó­gyulást a fürdözők. Többen látogatták a gyógytorna részleget, ahová mozgásszervi megbetegedésekkel utaltak betegeket az orvosok. A körzeti és kórházi orvosok ajánlására az utóbbi időben nemcsak a jászberényiek és a Jászság községeiben lakók keresték fel a fürdőt. Hatvanból, Nagykátáról és Hevesből szintén sok látogató érkezett. A látogatók számának növekedése, va­lamint a fürdő orvosaihoz és dolgozóihoz érkező köszönőlevelek azt bizonyítják, hogy az eredetileg tisztasági fürdőnek ter­vezett létesítmény, mindinkább egészség- ügyi feladatokat lát el. Május végéig jelentkezhetnek Űj bentlakásos oktatási in­tézmény gyengénlátó gyere­keknek Szeptemberben, Debrecen­ben új, korszerűen berende­zett bentlakásos általános iskola nyílik, ahol 150 gyen­gén látó gyermeknek tudnak helyet biztosítani. Az új oktatási intézménybe már általános iskolába járó, il­letőleg az idén tanköteles korba lépő gyerekeket vesz­nek fel. Felvételre azok je­lentkezhetnek, akiknek lá­tásélessége szemüveg hasz­nálatával 0.1 és 0.3 között van. Ezúton is felhívjuk az ér­dekelt gyerekek szüleit, hogy a felvételi igényt levélben — legkésőbb május végéig — közvetlenül jelezzék a Gyengénlátók Általános Is­kolája és Nevelőotthona igazgatójának (Budapest, XIV. kerület, Szőnyi út 26/b), hogy megküldhessék gyer­mekük részére a jelentkezési lapot. A bentlakásos iskolába, — amely országos jellegű — budapesti és vidéki gyere­keket egyaránt felvesznek. A TV kulisszái mögött Ki, mit, tud? Sok száz fiatal küzd a lámpalázzal és mutatja meg, a forróhangulatú stúdiókban, hogy: Ki mit tud? Pauló Lajos immár ötször rende­zője ennek a népszerű mű­sornak. Tulajdonképpen, akár csak a versenyzőknek, neki is meg kell mutatni, hogy: ő mit tud. — Miután ez ízig-vérig televíziós műfaj, valóban azt hiszem, hogy a pillanatnyi diszpozíció a rendező ered­ményeibe is beleszólhat. Minden a helyszínen alakul ki, mi úgy mpndjuk: élő adás. Csupa amatőr szerep­lő. Tudásukat, művészi el­hivatottságukat, különleges produkcióikat, először mu­tatják be szinte az egész or­szág színe előtt. — Miért szereti annyira ezt a műfajt? — Talán nem is a műfajt, mint inkább a fiatalokat és az újra meg újra felbukka­nó, kiemelkedő tehetségeket szeretem. Azt hiszem, hogy ez az egyik biztosítéka an­nak, hogy egy alkotó meg­őrizze fiatalságát. — Ötödszörre újított vala­mit a műsoron? — Most, hogy a kettős jubileumot is üljük, — tíz éve kezdtük, s az ötödik ve­télkedő sorozat, — azt mond­hatom, hogy nem elsősorban az új formai megoldásokra törekedtem. Sokkal inkább az volt a célom, hogy ami az öt Ki mit tud?-ban jó volt átmentsem és egyesít­sem a mostani vetélkedőso­rozatra. — Milyen a mezőny? — Az átlag az előző négy Ki mit tud? színvonalánál magasabb. Ami azt bizonyít­ja, hogy hihetetlenül nagy tehetségtartalékkal rendelke­zik a fiatalság. Sok ezer produkció közül került ki az a 126 személy, akik kö­zül, mind a zsűri, mind a közönség választhat. — Mikor lesz a követke­ző adás? — Május 24-én szerdán 20 órakor jelentkezik a Ki mit tud? budapesti elődöntője. Ügy érzem, hogy az eddigi versenyek közül ez ígérke­zik a legizgalmasabbnak. Most mutatkozik be az első bűvész, s hogy inas-e, vagy már mester azt majd a né­zők is elbírálhatják. A Be­ton és Volvo együttes bizo­nyára óriási beat párbajt vív majd Az adás egyik érdekessége lesz, hogy az előző Ki mit tud? egyik je­les táncdalénekesnőnek a húga is „porondra” lép. Ne­vét nem árulom el, hogy ne rontsam a meglepetést. — Fejezte be Pauló Lajos a Televízió Ifjúsági Osztályá­nak rendezője. B. L Kétéltű óra A Tatár Autonom Köztár­saságban levő csisztopoli óragyár termékeit messze a szovjet határokon túl is jól ismerik. A gyár mintegy 130 féle karórát állít elő. A vi­lágpiacon különösen nagy keresletnek örvend a Vosz- tok márkájú karóra, amelyet több mint 50 országba ex­portálnak. A legutóbbi ötéves tervben a gyár körülbelül hárommil­lió órát szállított külföldre. 1971-ben a csisztopoliak el­kezdték az Amfibia (Kétél­tű) nevű óra gyártását. A tetszetős külsejű óra vízhat­lan tokban van és még 250 méteres mélység nyomása alatt is pontosan jár. Magánszektor Egyiptom gazdaságában Az Egyiptomi Gyáriparo­sok Szövetségének elnöke bejelentette, hogy 1970/71- ben az egyiptomi magán- szektor ipari termelése 359.5 millió egyiptomi font volt vagyis 26,2 millióval nőtt a megelőző évhez ké­pest. Ezen belül a textilipar­ra esett a magánszektor ipa­ri termelési volumenének 34.5 százaléka, a bútoriparra 25.6 százaléka. A magán­szektor ipari termékexportja 1970/71-ben 16,2 millió egyip­tomi font volt. azaz 3 millió fonttal haladta meg az elő­ző évi szintet. A magánszek­tor ipari exportjának zöme bőripari termék. A szövetség becslése szerint az 1970/71— 1974/75 közötti ötéves idő­szak végére a magánszektor termékexportja eléri az évi 30 millió egyiptomi fontot. IL—62-esek Moszkvában, a seremetye- vói repülőtéren a Lengyel Légiforgalmi Társaság kép­viselői ünnepélyes keretek között átvették a Szovjet­unióban megrendelt három IL—62 típusú, sugárhajtó­műves repülőgép közül az elsőt. A legelső lengyel IL— Az IL—62 elsőrendű uta­zási feltételeket biztosító, teljes komforttal felszerelt repülőgép. Az utastérben 1 óra alatt harmincszor cse­rélődik a levegő, s a belső hőmérséklet állandóan + 20 5C. A gép utazósebessége kb. 850 km/ó. 62 utasszállító gép Koperni­kusz, a nagy lengyel csilla­gász nevét kapta. A gépet május első napjaiban he­lyezték üzembe. A repülőgép fedélzetén 182 utas kaphat helyet. Rendkívül kellemes, esztétikusán kiképzett belső terét fémplasztika díszíti, amely Kopernikusz életéből és munkásságából meríti té­máit. A modern IL—62-esek be­vezetése a lengyel légiforga­lomban lehetővé teszi töb­bek között, közvetlen repü­lőjárat létrehozását az Egye­sült Államokba. Az új gépek ugyanis rendkívül kényel­mes utazást és — ami a lé­giközlekedésben a legfonto­sabb — maximális biztonsá­got nyújtanak. A háztartási munka megkönnyítéséért Csehszlovákiában a nők 80 százaléka dolgozik. „Második műszakjuk” megkönnyítésé­ért sok mindent tettek már. A vállalatok többsége igyek­szik úgy módosítani a mun­kaidőt, hogy az jobban meg­feleljen a gyermekes anyák­nak. Néhány vállalat fontos szolgáltatásokat biztosít a női alkalmazottak számára. Közép-Csehországban pél­dául a bysicei Vitana Gyár, ahol félkész ételeket gyár­tanak, a női alkalmazottak számára fodrász-szalont és pedikürt rendezett be. A fodrászat vendégei féláron Mongol prém-export Mongólia nagy áruválasz­tékkal jelentkezik az idei leningrádi és londoni nem­zetközi szőrme-aukción. Ez­úttal elsősorban kiváló mi­nőségű sztrakán szőrméket kínálnak megvételre a nem­zetközi prém-szemlén, de egyéb értékes szőrmefajtá­kat is vásárolhatnak a kül­földi üzletemberek a mon­gol külkereskedőktől. Az elmúlt években a mon­gol külkereskedelmi szervek nemzetközi szőrme-aukción vettek részt. A mongol szőr­gondoztathatják a frizuráju­kat, a pedikür ingyenes. Prágában, de már vidéken is, jó félkész ételeket és élel­miszereket árusító üzlethá­lózat van. részben már kész­ételeket is árusítanak. Brno- ban sikeresen működik a Vcleka nevű fogyasztási szö­vetkezet szolgáltatása, az élel­miszerek házhoz-szállítása. Közép-Csehország járásaiban értékes segítséget nyújt, a Jednota fogyasztási szövet­kezet több mint 100 mozgó élelmiszerboltja. Elviszik az élelmiszereket a legeldugot­tabb településekre is. mék jó hírnévnek örvende­nek a világpiacokon. Külö­nösen nagy a kereslet a mongol mormota prémekben. Mongólia jelentős meny- nyiségben exportál coboly-, vidra-, ezüstróka-, mormota- és sztrakán-prémeket a vi­lág különböző országaiba, többek között a Szovjetunió­ba, Csehszlovákiába. Len­gyelországba, az NDK-ba, Japánba, nyugat-európai és más kontinensbeli orszá­gokba. Kedvelt a jászberényi fürdő A big stick a sarokban 1957 októberében, egy szombat estén Dulles ame­rikai külügyminiszter laká­sán, négyórás bizalmas be­szélgetés folyt az amerikai külügyek intézője és Gromi- ko szovjet külügyminiszter között. A Le monde New York-i tudósítója azt írta, a találkozó azért történt Dul­les lakásán, hogy „ebben a légkörben a két államférfi nyíltabban és természete­sebben tárgyalhasson, mint a külügyminisztérium irodái­nak személytelen levegőjé­ben”. A találkozó helyszínén kívül sokkal többet foglalko­zott a világsajtó azzal, hogy azon a bizonyos szombat délutánon a washingtoni kandalló fölött kilencszáz ki­lométernyire, a szinte már levegőtlen magasságban egy szovjet mesterséges hold ke­ringett, a bolygóközi kor­szak első hírnöke. A két ve­zető világhatalom külügy­miniszterének tanácskozásá­ra tehát különleges törté­nelmi körülmények között került sor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom