Szolnok Megyei Néplap, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-19 / 116. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. május 19. A negyedik roham Csütörtökön benyújtották az Egészségügyi Világszerve­zet (WHO) közgyűlésének főbizottságához a Német Demok­ratikus Köztársaság felvételére irányuló kérelmet. Ez idén negyedszer kerül a közgyűlés elé, 1968-ban elutasítottak, 1970-ben és 71-ben a nyugati országok — taktikát változ­tatva — az elutasítás helyett a diplomatikusabb „elnapolás”- fa mozgósították szavazógépezetüket. Ezúttal magyar szempontból különös jelentőségű az esemény azért, mert most a magyar delegáció nyújtotta be a határozati javaslatot. (Társszerzőként 17 ország képvi­selői csatlakoztak küldöttségünkhöz.) Még nem tudjuk, me­gint negatív eredményt hoz-e a pénteki vitát követő szava­zásban az NDK felvételére irányuló „negyedik roham”, vágy ezúttal sikerül-e áttörni a rosszindulat és a politikai intrika falát. Annyit azonban tudunk: száz. százalékig vál­laljuk javaslatunkat, mert igaz és jó ügy mellett álltunk ki. Még az NDK-val a legkevésbé sem rokonszenvezek is elismerik. Annyira letagadhatatlan tény: a Német Demok­ratikus Köztársaság egészségügyi fejlettsége mind a gyó­gyítás minőségét- és kiterjedtségét illetően, mind a tudomá­nyos kutatás vonalán a világ élvonalában van. Jelentősen tud hozzájárulni az egészségügy nemzetközi problémáinak megoldásához is — például a fejletlen országok, megsegí­tésében —, tehát mindenképpen ott a helye az egészség- ügyi világszervezetben. Gyenge ellenvetés és még a hideg- háborús időkre emlékeztet, hogy ez „precedenst” teremt­het, hiszen az NDK nem tagja az ENSZ-nek s ha a WHO felveszi, akkor a többi, az' ENSZ-hez kapcsolódó szervezet­nek is fel kell vennie. Dehát miért is ne? Az NSZK sem tagja az ENSZ-nek, ugyanakkor ezeknek a szervezeteknek a munkájában részt vesz. Jósok nem vagyunk, nem tudhatjuk, mi lesz a pén­teki szavazás eredménye Genfben. Csak abban vagyunk bi­zonyosak, hogy az NDK felvételének folyamatát legfeljebb késleltetni lehet ismét: végleges megakadályozására már nincs mód. (KS) A szovjet külpolitika a legfelsőbb tanács elnöksége előtt Csütörtökön a Kremlben ülést tartott a Szovjetunió Legfelsőbb tanácsának el­nöksége. Az ülésen Nyikolaj Podgornij elnökölt. Az el­nökség tagjai megvizsgálták a parlament külpolitikai tevékenységének kérdéseit. Meghallgatták a jelentést a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa elnöksége elnökének hivatalos törökországi láto­gatásáról. Tito a Szovjetunióba utazik Balról jobbra: Jacob Beam, az USA moszkvai nagykövete, Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter és Sir John Killik, Nagy-Britannia moszkvai nagykövete. Gromiko átvette annak a szerződésnek a megerősítő okmányait, amely meg­tiltja, hogy nukleáris és egyéb tömegpusztító fegyvereket helyezzenek el a tengerek és óceánok fenéktérségében. Joszip Broz Tito, a Ju­goszláv Szocialista Szövetsé­gi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetségének elnöke, az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa elnökségének meghí­vására június első felében* hivatalos baráti látogatást tesz a Szovjetunióban. A szovjet—egyiptomi együttműködés kettős célja Kitüntették Castrót Nagyra értékelte a Szov­jetunió és Egyiptom együtt­működését Mohamed Hasz- szán El-Zajjat egyiptomi tá­jékoztatásügyi álamminiszter csütörtöki sajtóértekezletén, amelyen a külföldi sajtó képviselőit fogadta. A mi­niszter megállapította, hogy a két ország egy évvel eze­lőtt aláírt barátsági és együttműködési szerződése a meglévő baráti kapcsolato­kat juttatta kifejezésre. A két ország együttműködése — folytatta Zajjat — kettős célú: rövid távon Egyiptom védelmi képességeit támo­Brazzaville — a kongói Népi Köztársaság fővárosa -- lakosai szerda éjjel a szirénák jelzésére ebredtek. A „Kongói forradalom hang­ja” rádió közölte, hogy egy összeesküvő csoport, Ange Diawarával, a februári ösz- szeesküvés vezetőjével az MOSZKVA Szerdán híoszkvában a Ba­rátság Házában születésének 82. évfordulóján ünnepélye­sen megemlékeztek Ho Si Minh-röl, a nemzetközi kom­munista és nemzeti felszaba­dító mozgalom kiemelkedő harcosáról, a Vietnami Dol­gozok Pártja alapítójáról. BUKAREST A Vörös Zászló-Renddel kitüntetett — Fekete-tengeri flotta hajóraja csütörtökön Braila dunai kikötőbe érke­zett. A hajóraj felkeresi a Duna menti államok felsza- badítási harcaiban részt vett dunai flotta egykori harcai­nak színhelyeit. A román ütegek díszsortűzzel üdvözöl­ték a hajókat a brailai kikö­tőben. TANANRIVE Tsiranana malgasi elnök — csütörtökön teljhatalommal ruházta fel Gabriel Rama- nantsöa tábornokot, a malga­si fegyveres erők vezérkari főnökét. Egyúttal bejelentet­te a malgasi kormány felosz­latását is. GENF A magyar delegáció csütör­tökön benyújtotta az Egész­ségügyi Világszervezet köz­gyűlésének főbizottságához a Német Demokratikus Köztár­saság felvételére irányuló ké­relmet. A benyújtott határo­gatja, hosszú távon pedig olyan létesítményekben jut kifejezésre, mint az Asszug- ni-gát és a heluani acélkom­binát. Az idei év újabb fej­lődést hozott mindkét szin­ten — mondotta a minisz­ter. Vietnamról szólva Zajjat ismételten hangsúlyozta, hogy az erőszak újabb erő­szakot szül és végül is ezt a folyamatot rendkívül ne­héz megállítani. Az egyiptomi kormány ne­vében aggodalmának adott kifejezést a Sinai-félszigeten kialakult helyzet miatt. élen meg akarta ismételni a február 22-i eseményeket. Az összeesküvők és a biz­tonsági erők között fegyve­res összetűzés zajlott le. A lázadók menekülésre kény­szerültek. Diawara-nak és híveinek egyrészének sikerült elszöknie. zati javaslathoz 17 ország társszerzőként csatlakozott. A javaslat feletti vitára ma kerül sor. 1 STRASBOURG Strasbourgban megnyílt az Európa Parlament és az Európa Tanács közgyűlésé­nek 19. együttes ülésszaka. A tanácskozáson a Közös Piac kibővítésének várható politikai következményeit vizsgálták meg. MOSZKVA Kilencvennyolc éves korá­ban Moszkvában — szerdán meghalt Nyikolaj Alekszejev, a Szovjetunió Kommunista Pártjának egyik legöregebb tagja. A halálát követően ki­adott nekrológot — Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára és a párt más vezetői írták alá. LAS VEGAS Földalatti nukleáris rob­bantást hajtottak végre szer­dán este a nevadai kísérleti telepen. A robbanószerkezet körülbelül 20 kilotonna ha­tóerejű volt. i FRANKFURT Nyugat-Németországban — túlbuzgósági sztrájkba léptek a repülőgépek biztonságos közlekedésére szolgáló földi irányító állomások alkalma­zottai. A foglalkozásukkal összefüggő jogok biztosítását követelik. Csütörtökön délelőtt Szó­fiában, ^ BKP Központi Bi­zottságának székházában, megkezdődtek a hivatalos bolgár—kubai tárgyalások. A bolgár párt- és kormány- küldöttséget a megbeszélé­sen Todor Zsivkov, a BKP Központi Bizottságának el­ső titkára, az államtanács elnöke vezeti. A saigoni amerikai pa­rancsnokság csütörtök esti jelentése szerint az ameri­kai haditengerészet és a lé­gierő vádászbombázói az el­múlt 48 órában 390 beve­tésben támadták a fegyver­mentes övezettől északra el­terülő észak-vietnami terü­leteket. Többek között Ha­noi és Haiphong peremkerü­leteit. A légitámadás mint­egy 40 percig tartott. Mint a VNA hírügynökség jelentette, csütörtökön 3579- re emelkedett a VDK légte­rében megsemmisített ame­rikai repülőgépek száma. A VDK légvédelme a csütörtö­ki légitámadások során 5 amerikai repülőgépet sem­misített meg. , A dél-vietnami oífenzíva kezdete óta először robban­tak ki harcok az eddig „nyu­Kubai részről Fidel Cast­ro vezeti a tárgyalásokat. Castrot és az általa veze­tett küldöttséget a legszí- vélyesebb fogadtatásban ré­szesítik Bulgáriában. A ku­bai vendégeknek magas ki­tüntetéseket adományozott a bolgár államtanács. Ma­gát Fidel Castrot George Dimitrov érdemrenddel tün­tették ki. godtnak” tartott Phuoc Tűi tartományban. Hírügynöksé­gi jelentések szerint az or­szág déli tartományában, Saigontól mintegy 65 kilo­méterre, csütörtökön heves csata folyt a dél-vietnami kormánycsapatok és a fel­szabadító erők között. Az új frontszakasz létrejöttével — hangoztatja az UPI — a dél­keletről is veszély fenyegeti a dél-vietnami fővárost. An Loc térségében csütör­tökre virradó éjszaka tovább folytak a harcok. A tarto­mányi székhely stratégiai pontjaira a népi erők tüzér­ségi egységei 1800 rakétát és aknát lőttek, A B—52-es amerikai stratégiai bombá­zók az éjszaka folyamán 250 tonna robbanóanyagot szór­tak a várostól mindössze há­rom kilométerre levő terü­letekre. A hazafias erők csapásaitól szétvert saigoni kormánycsa­patok tagjai tömegesen hagyják el egységeiket és igyekez­nek a frontvonalból elmenekülni. Képünkön: Hűétől délre az 1-es útvonalon dél-vietnami katonai rendőrség kutatja át a jármüveket, egysegeiket elhagyó katonákat keresve. Puccs-kísérlet Kongóban MINDENFELŐL Légitámadás Hanoi ellen Új bontok Dél-Vietnamban Élettel megtölteni Jóformán még ki sem hirdet­hette a bonni parlament el­nöke a szerdai ülésen a szov­jet—NSZK és a lengyel— NSZK szerződés ratifikációs vitája szavazási eredméhyét, a világon már mindenütt ko­pogni kezdtek a telexgépek és öntötték a nyilatkozato­kat, állásfoglalásokat. S eb­ben a fiemzetköái nyilatko- zatözönben egyetlen olyan hangot sem lehetett találni, amely ne a megelégedés, sőt a megkönnyebbülés szelle­mét sugározta volna! Ha nem másból, Moszkvától Washingtonig ter­jedő összhangból félreérthe­tetlen egyértelműséggel kife­jezésre jutott: a keleti szer­ződések sorsa legalább any- nyira volt nagy világpoliti- Kai, a nemzetközi viszonyo­kat döntően befolyásoló té­nyező, mint holmi nyugat­német belpolitikai kérdés. — 5*51, mi több: a ratifikálás egy történelmi szakasz lezá­ró aktusának tekinthető. Ta­lálóan fogalmazta ezt meg a Zycie Warszawy című varsói lap kommentárja: „A szovjet —nyugatnémet és a lengyel— nyugatnémet szerződés elfo­gadása a józan ész, s egyben a béké és az európai enyhü­lés ügyének sikere. Ezzel az NSZK politikai erőinek több­sége — az NDK példája nyo­mán, igaz, több mint húsz éves késéssel -— elismerte a fasiszta német állam bukása eredményeként bekövetkezett területi változásokat.” A ratifikálás körül lefolyt késhegyig menő küzdelem­nek ezt az értelmét azért is érdemes hangsúlyozni, mert a világ — benne a magyar közvélemény is — bizonyos megdöbbenéssel vegyített ér­tetlenséggel figyelte azt a foggal—körömmel, és főleg elképesztően kisszerű parla­menti machinációkkal tarkí­tott küzdelmet, amelyet a bonni jobboldali ellenzék —- ezeknek az alapvető, európai jelentőségű szerződések tető alá hozása ellen vívott. Bármilyen fontos is azon­ban — és különösen az lehet majd a jövőben — a bonni jobboldali ellenzék szerepe, álláspontja, — e pillanatban mégis az az örvendetes és nagyhorderejű politikai tény ' a legfontosabb, hogy a szer­ződések ratifikálásával olyan mozgás indulhat meg az európai politikában, amely perspeKtívában teljesen meg­változtathatja kontinensünk jelenlegi politikai arculatát. A ratifikálási eljárás teljes befejezése — tehát a szövet­ségi tanács előreláthatólag , nagyobb bonyodalmak nélkül végbemenő jóváhagyása, — majd a nyugatnémet köztár­sasági elnök becikkelyező aláírása — után nem lesz akadálya annak, hogy életbe lépjen a négy nagyhatalom­nak a nyugat-berlini helyzet rendezésére irányuló megál­lapodása. valamint az ehhez kapcsolódó NDK—NSZK el­járási egyezmény. Folytatód­ni, fog— jobb, enyhültebb légkörben — az NDK—NSZK tárgyalási sorozat, a két or­szág közös ügyeinek, viszo­nyának rendezésére. További .«előrelépés várható az NSZK és Csehszlovákia, valamint Magyarország. Bulgária és az NSZK normalizálódó viszo­nyának tekintetében is. S végül, hogy még inkább összeurópaivá szélesedjen ki a ratifikálás: nyomában a megvalósulás stádiumába ke­rülhet az összeurópai kollek­tív biztonsági értekezlet is. Igen jellemző ez ügyben az eddig tartózkodó, sőt szkep­tikus Luns-nak, a NATO fő­titkárának ilyen értelmű — gyors reagálása a ratifikálási vita befejezése után. Brüsz- szelben. a NATO székhelyén is minden hivatalos személy úgy nyilatkozott, "hogy elhá- rultnak tekinthetők az aka­dályok. a nyugati szövetsé­gesek elvi hozzájárulásukat adhatják a konferenciához. Már időpontokat is emleget­nek: úgy tud iák. hogy az Észak-Atlanti Szövetség má­jus 31-én Bonnban kezdődő külügyminiszteri tanácskozá­sa adja majd ki az ilyen szellemű közös közleményt. E bonni tanácskozáson je­len lesz Rogers, amerikai külügyminiszter is. aki egye­nesen Moszkvából érkezik oda. A szovjet fővárosban Nixon elnök kíséretében részt vesz a szovjet és amerikai vezetők csúcstalálkozóján. — amelyen minden bizonnyal az európai helyzet, sőt való­színűleg az európai bizton­sági konferencia ügye is szó­ba kerül. Nem érdektelen tehát, hogy Rogers milyen javaslatokat támogat majd a NATO-érlekezleten. Brandt kancellár, aki a bonni ratifikációt, nemcsak az általa vezetett koalíciós kormány, de személyes te­vékenysége eredményének is tekintheti, a szavazást köve­tő estén rádió- és tv-beszé- dében soron következő fel­adatként azt jelölte meg, hogy „élettel töltsék meg a szerződéseket”. Ez helyes, jó­zan, reális program, s végre­hajtásában egyetértésre, tá­mogatásra számíthat nem­csak a nyugatnémet lakosság többsége, de az európt biz­tonság ügyét szem előtt tartó nemzetközi körök részéről is. Az NSZK tervszerűen folytatja enyhülési politikáját Az NSZK keleti politiká­jának következetes folytatá­sa és a rendkívüli parla­menti választások kiírása mellett foglalt állást Walter Scheel nyugatnémet külügy­miniszter csütörtökön délben megtartott sajtóértekezletén. Bejelentette, hogy a szö­vetségi tanács pénteken dél­előtt várható pozitív dön­tése után az NSZK eljut­tatja a szövetségi gyűlés kül­politikai nyilatkozatát a négy nagyhatalomhoz. Május 26- án aláírják az NDK-val megkötött általános közleke­dési egyezményt. Május 30-án és 31-én Bonnban ülésezik a NATO miniszteBi tanácsa, amely — fejezte ki meggyőződését Scheel — „zöld utat” nyit az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sokoldalú előkészítéséhez. A szerződések jelentőségét értékelve Scheel kiemelte: „a ratifikálással tovább fej­lesztjük kapcsolatainkat más kelet-európai országokkal is. Lengyelországgal hamarosan megteremtjük a diplomáciai viszonyt. Folytatódnak a megbeszélések Csehszlováki­ával is az erőszakról való lemondást tartalmazó szer­ződésről. Magyarországgal és Bulgáriával is kiépítjük és teljesen rendezzük kapcso­latainkat. Sajtóértekezletén központi helyet kapott az új, rendkí­vüli parlamenti választások kiírásának témája. Scheel ezúttal az FDP elnökének minőségében nyomatékosan amellett foglalt állást, hogy még az idén ősszel megtart­sák az országos választáso­kat. Ultimátum az olaj-monopóliumokhoz Az iraki forradalmi pa­rancsnokság tanácsa ultimá­tumot intézett az országban működő nyugati olaj-mono­póliumokhoz. Ebben köve­teli, hogy a monopóliumok a meglevő kőolajvezetékek maximális teljesítőképessé­gének megfelelő mértékig fokozzák a kőolajkitermelést. Az iraki kőolajipari- és bá­nyaügyi minisztériummal együtt készítsenek hosszútá­vú kőolajtermelési tervet és tegyenek intézkedéseket an­nak végrehajtására. A do­kumentum felszólítja a nyu­gati monopóliumokat: adja­nak pozitív választ azokra a jogos követelésekre, ame­lyeket az iraki küldöttség terjesztett elő a nemrég foly­tatott tárgyalásokon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom