Szolnok Megyei Néplap, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-19 / 116. szám

1973. május 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 ToTább javult a termelé­kenység, kevesebb a túlóra Kedvezően alakult a munkaerőhelyzet Somogyi Lajos, az MTI munkatársa írja: A munkaügyi helyzet — fő vonásaiban — az előző évhez hasonlóan az év első negyedében kedvezően to­vábbfejlődött. Az ipari ter­melés emelkedése teljes egé­szében, az építőipari terme­lés csaknem kétharmad rész­ben a munka termelékeny­ségének javulásából szárma­zott. A bányászat és egy-két kisebb gépipari ágazat kivé­telével valamennyi ágazat­ban magasabb volt a terme­lékenység, mint egy évvel ezelőtt, a legdinamikusabban a villamosenergiaiparban, az epitőanyagiparban, a köny- nyűiparban és az élelmiszer- iparban emelkedett. Kedvező jelenség, hogy a termelékenység növekedésé­vel egyidőben ezúttal mér­séklődött a túlórák száma. A csökkenő létszámot a vál­lalatok általában nem igye­keztek a túlóráztatás növe­lésével pótolni. A szocialista Iparban 10,8 százalékkal ke­vesebb túlórát használtak fel, mint egy évvei ezelőtt, így a túlórák aránya az ösz- szes munkaórához viszonyít­va 2,4-ről 2,1 százalékra mérséklődött. Ez arra enged következtetni, hogy a válla­latok a létszámhiányt most már egyre inkább jobb mun­kaszervezéssel, műszaki­technikai fejlesztéssel, ra­cionálisabb létszámgazdálko­dással, az anyagi ösztönzés fejlesztésével pótolják. E tendenciára utalnak a Mun­kaügyi Minisztérium mint­egy 40 ipari vállalatnál vég­zett vizsgálatának tapaszta­latai is. Mind több vállalat igyekszik feltárni belső tar­talékait, létszám átcsoporto­sításokat hajtanak végre, rendeznek elavult normákat, módosítják a teljesítmény­bérezési módszereket, fej­lesztik a belső anyagi érde­keltséget. Ez azonban csu­pán kezdet, s elengedhetet­len, hogy a jobb gazdálko­dás. a magasabb szintű szer­vezettség általánossá váljék. A munkaerőhelyzet lénye­gében változatlan. A szocia­lista iparban az első negyed­évben egy százalékkal keve­sebb embert foglalkoztattak, mint egy évvel korábban, ami azonban csupán átlagot jelent. Az egy százalékos csökkenésen belül ugyanis a létszám vidéken egy szá­zalékkal nőtt, a fővárosban pedig 4,9 százalékkal csök­kent. Üj jelenség, hogy mar nemcsak az állami iparban, hanem az ipari és építőipari szövetkezetekben is csökken a létszám. A szövetkezeti iparban egy év alatt 2,9 szá­zalékkal lett kisebb a dol­gozók állománya. A szocialista iparban a munkások átlagbére 5,4, az alkalmazottaké 5,1 százalék­kal volt magasabb, mint ta­valy az első negyedévben, ezen az átlagon belül azon­ban az ágazatok közötti szó­ródás 2,2-től 7,9 százalékig terjedt. Az átlagosan 5 szá­zalékon felüli bérnövekedés­ben az is közrejátszott, hogy néhány ágazatban a múlt évben jelentősebben emelték a bért. Immár érezteti hatását az a rendelkezés, hogy a nyug­díjasok évente 840 órai munkát végezhetnek, vagyis megszűnt az évi 6000 forin­tos felső kereseti határ. Át­lagbérük a számítások sze­rint az első negyedévben 35 —4o százalékkal volt maga­sabb, mint egy évvel ezelőtt. Uj technológiák a timföld­gyártás melléktermékének hasznösítására Kétnapos tudományos ülés kezdődött tegnap az almas- füzítői timföldgyárban. Az Alumíniumipari Nemzetközi Tudományos Egyésiilet — az „1CSOBA” — magyar bizott­sága hívta megbeszélésre a hazai szakembereket. A tudományos ülésen nemcsak a hazai, hanem a világ egész timföldiparát érintő súlyos gondról tar­tottak előadásokat. Az ipar­ág legnagyobb problémája a gyártás közben mellékter­mékként keletkező vörös­iszap elhelyezése, illetve hasznosítása. A magyar szakemberek is — az alumíniumipari tröszt irányításával — már hosszú évek óta kísérleteznek a vö­rösiszap komplex hasznosí­tásával. Az ülésen bejelen­tették, hogy a kutatás je­lentős állomáshoz érkezett: laboratóriumi és üzemi kí­sérletekkel alátámasztott új technológiák kidolgozását fejezték be. Munkájukat, il­letve ajánlásaikat rövidesen benyújtják jóváhagyásra a felsőbb szervekhez. Dem lesz villamosközlekedés a Rákóczi úton Mcgszüeletett a végleges döntés: megszűnik a buda­pesti Rákóczi úti villamos­közlekedés — jelentették be csütörtökön a „Budapesti Közlekedési Napok’’ esemény- sorozatának nyitó rendezvé­nyén. Mint ismeretes, a metro kelet—nyugati vonala máso­dik szakaszán — a Deák­tér és a Déli-pályaudvar kö­zött — az év végén megin­dul a forgalom. Az átadá­sig hátralévő időszakban az új metro-állomások környé­két, főként a budaiakat, így a Batthyány-téri, a Moszkva-téri és a Déli-pá­lyaudvari csomópontot át­építik. Pest és Buda föld alatti kapcsolatának megteremtése fölöslegessé teszi néhány vil­lamos és autóbusz útvonalá­nak fenntartását. Így szűnik majd meg a Rákóczi úti vil­lamosközlekedés. Gépkocsi ujereménybetétkönyvek sorsolása Az Országos Takarékpénz­tár egy hét múlva, május 25-én és 26-án Pécsett ren­dezi a gépkocsi nyeremény­betétkönyvek idei második, sorrendben 44. sorsolását. A húzáson a január 31-ig vál­tott és április 30-án még ér­vényben volt 5000 és 10 000 forintos gépkocsi nyeremény­betétkönyvek vesznek részt. A húzás első napján a vidé­ken váltott, másnap pedig a Budapesten váltott betét­könyveket sorsolják. A kétnapos húzáson ösz- szesen 543 személygépkocsi talál gazdára, s ezzel az ed­dig kisorsolt nyeremény­autók száma 11 343-ra emel­kedik. Az 5000 forintos be­tétkönyvekre összesen 378, a 10 000 forintosokra 165 autó jut. A Budapesten váltott gépkocsi nyereménybetét­könyvek között 239, a vidé­kiekre pedig 304 személy­autót sorsolnak ki. Az ösz- szevont nyereménylistát a május 27-i lapok közük. Tűz a zuglói tíz­emeletes lakóházban Szerdáról csütörtökre vir­radóra 0 óra 10 perc körül, a zuglói Csertő utca 14 szám alatti panelekből épült tíz emeletes lakóház 7. emele­tén, eddig ismeretlen okból tűz keletkezett, amely átter­jedt a 8—9—10. emeletre is. Az álmukból felriadó lakók közül a 7. emeletről — mi­vel a folyosón a menekülést a nagy hővel égő gyúlékony anyagok elzárták — Tóth Gyula 43 éves gépkocsive­zető és nevelt lánya Heil- mann Katalin 19 éves eladó, kiugrottak az ablakon és szörnyethaltak. Három 9., illetve 10. emeleti lakó: Gyenge Jánosné 36 éves dajka és 5 éves Zsuzsanna nevű gyermeke, valamint Tompái Sándor 43 éves ma­rós, füstmérgezés következ­tében haltak meg. A hely­színre kivonuló mintegy száz tűzoltó 13 fecskendővel, 1.30 órakor eloltotta a tüzet. Az oltás során két tűzoltó is megsérült. Kórházba szál­lították őket. A nagy apparátussal kivo­nuló mentők 36 személyt szállítottak kórházba, akik közül Marek Sándorné sú­lyos, életveszélyes állapot­ban van. Tegnap reggel a fővárosi XIV. kerületi IKV elhelyezte a tűz következté­ben tönkrement Csertő ut­cai lakások bérlőit, illetve tulajdonosait. Az IKV illeté­kesei elmondták, hogy a tűz következtében 32 lakás be­rendezése rongálódott meg, ezek közül négy teljesen el­égett. Az oltási munkálatok során az alsóbb emeletek is beáztak, így összesen 88 la­kásban keletkezett kár. összesen 40 lakás vált használhatatlanná, lakói a Kerepesi úton felépült, de még műszakilag át nem adott lakásokban kaptak he­lyet. Ingóságaikat az IKV gépkocsijai szállították át az új lakásokba. Gyárfejlesztés Karcagon Az egykori karcagi gépál­lomást továbbfejlesztésre négy éve átvette a Szerszám- gépipari Müvek. Tavaly fel­építették az üzem korszerű szociális létesítményeit. Je­lenleg a több mint 2300 négyzetméter alapterületű üzemcsarnokot építik a Szol­nok megyei Építőipari Vál­lalat munkásai. Az új csar­noknál végzett munkálataik lehetővé tették, hogy bent — mint képünk is mutatja — a szerelők megkezdhessék a darupálya szerelését. (Eotó: Nagy Zsolt) Fejlődött a kereskedelem Jászberényben i gondok enyhítésére is útmutatást adott A tények cáfolhatatlanok — ugyanígy a tényszámok is. Noha kétségkívül talál­kozik még jó néhány bosz- szúsággal, főként a város- központtól távolibb boltok­ban a vevő — a reggeli zsúfoltság miatt, vagy mert nem kap azt, amit venne, — a tényszámok mégis arra vallanak: sokat fejlődött a kereskedelem Jászberényben. Ezt állapította meg tegnapi ülésén a város párt-végre­hajtóbizottság, amely ter­mészetesen az újabb s a ré­gibb gondok enyhítésének feladatairól is tárgyalt. Sokatmondó statisztika Jászberény kereskedelmi és vendéglátói pari helyzeté­nek az utóbbi évtizedben tapasztalt fejlődéséről sokat­mondó -statisztika került a párt-vb elé. E szerint az ösz- szes kiskereskedelmi forga­lom — beleértve a vendég­látóiparét is — az 1961. évi, csaknem 186 millióval szem­ben tavaly több mint 468 millió forint értékű volt: te­hát mintegy két és félsze­rese a tíz év előttinek. Különösen nagymértékben növekedett a vegyesiparcik­kek — köztük a tartós fo­gyasztási eszközök, háztartá­si gépek — forgalma, amely minden más árucsoportét felülmúlta. Nagyon megélén­kült a ruházati cikkek iránt is a kereslet: az utóbbi öt évben ezek forgalma több mint kétszeresére nőtt. Itt jegyezzük meg, hogy ugyan­akkor gyermekcipőből az el­látás hosszú ideje nem ki­a városi párt vb elégítő — állapították meg a vb-ülésen. Bárdos István tanácselnök­helyettes, a téma előterjesz­tője elmondta: a tartósan elért dinamikus fejlődés az idei első negyedévben is kedvezően alakult. Az ipar­cikk-áruház például csak­nem 38, a Lehel Ruházati Szövetkezet boltja pedig több mint 46 százalékkal nö­velte forgalmát a múlt év azonos időszakához mérten. Ebben az összehasonlítás­ban valamelyest visszaesett a vendéglátóipari forgalom, ami összefügg azzal, hogy a Lehel Étterem felújítása az elmúlt hónapokban tar­tott — csak a minap nyílt meg újra. — s ez érthetően nagy Mesést okozott. Ám hosszabb időszak távlatában is a vendéglátói forgalom növekedése volt a legmér­sékeltebb: az elmúlt öt év­ben alig 50 százalékot ért el. A versenytársak lendítő ereje Jó kezdet Mérlegen az ipari szövetkezetek első negyedéve A tavalyinál jobban kezd­ték az évet megyénk ipari szövetkezetei. A megyei ta­nács vb ipari osztálya, a megye 66 szövetkezetének — köztük a múlt év végén alakult karcagi nyugdíjasok javító és szolgáltató szövet­kezetének — ipari, építőipa­A karcagi nyugdíjasok javí­tó és szolgáltató szövetkeze­tének kerékpár- és motor- javító műhelyében Magyar György kerékpárdinamót javít. ri és szolgáltató tevékeny­ségét értékelte. Az árbevétel az 1971. I. negyedévihez képest 1,2 szá­zalékkal emelkedett, tehát mérsékelt, a íejlődés. Ezen belül is nagy a szóródás.' Egyes szövetkezeteknél az árbevétel a múlt évihez ké­pest megduplázódott. Más­hol a piaci igények helyte­len felmérése, a termelőké­pesség nem teljes kihaszná­lása, építőszövetkezeteknél egy-egy létesítmény építésé­nek elhúzódása miatt, az árbevétel felére csökkent. Kedvezőbb a kép a szol­gáltatások alakulásáról. A 28,7 százalékos emelkedés önmagáért beszél. Az érté­kelésnél azonban figyelembe kell venni, hogy két éve a kormány bérkedvezménye­ket biztosított a szolgáltató tevékenységhez, érvényben maradt a kedvezményes nyereségadózás és az eszköz­lekötési járulék alóli men­tesség is. A nyereség tömegének 14,9 százalékos növekedése elsősorban a legnagyobb szö­vetkezetek — a jászberényi műszeripari, a karcagi ál­talános szerelő, a szolnoki bőripari — üzemszervezési és termelési tevékenységé­nek köszönhető. Fejlesztési lehetőségeiket igyekeztek a legjobban kihasználni, auto­maták, célgépek beszerzésé­re fordítani. Az első negyedévben a megye 35 szövetkezetében csökkent a nem kétkezi munkát végző, valamint na­gyobb arányban a fizikai dolgozók száma. Pedig az életbeléptetett új bérszabá­lyozási rendszer kedvezően befolyásolta az átlagkerese­tet. A megye 66 ipari szö­vetkezetében a bérek 4,8 százalékkal emelkedtek. U. L, Az igények, a kereslet szempontjából adott lehető­ségek nagyobb fejlődést in­dokoltak volna — főként a közétkeztetésben, —- de a kiszolgáló-eladótér egységen­kénti helyszűke is korlátoz­ta ezt. S még valami. Ne­vezetesen. hogy csak most lesz versenytársa, riválisa az ÁFÉSZ a városban a Jász-Nagykun Vendéglátó­ipari Vállalatnak. Mint az előterjesztés meg­állapítja, a kiskereskedelmi forgalom egyik fellendítője volt, hogy versenytársak „akadtak” mind az élelmi­szerek, mind az iparcikkek árusításában. Fontos ténye­zője volt a fejlődésnek, hogy az iparcikk-áruház 1969 má­sodik felében, a Csemege üzlet pedig négy évvel ko­rábban megkezdte a forgal­mazását. Elsősorban ennek a város centrumában létesült keres­kedelmi központnak a kia­lakítását jelölte meg annak idején fő feladatként az 1964-ben készült húszéves távlati kereskedelem-fejlesz­tési terv. Bár itt is van még gond — a bútorbolt raktá­ra például tűzveszélyes, — de most már a fő figyelmet jórészt az alapvető ellátási körzetek — más szóval a város központjától távolabbi lakóterületek — kereskedel­mi hálózatfejlesztésére for­dítják. Fejlesztik az ellátási körzeteket Megoldást sürgető feladat a szállodai rekonstrukció és a közétkeztetési lehetőség bővítése is. Az utóbbit elő­segíti már az új „köntösben” megnyílt Lehel Étterem, és a közeljövőben nyitó ÁFÉSZ- étterem is a Táncsics Mi­hály úti borpince fölött. Minden lehetőséget hasz­nosítva, törekedni kell a meglévő, de — raktári vagy eladótéri — helyszűke mi­att zsúfolt, hiányos áruvá­lasztékkal rendelkező boltok bővítésére, tovább javítani a külterületek kereskedelmi el­látását, és nagy szükség van a már említett alapvető el­látási körzetek — új város­részek — bolthálózatának gyors ütemű kiépítésére. Amellett is állást foglalt a városi párt-vb, hogy a ke­reskedelem kulturáltságát, a kiszolgálás udvariasságát és az eladók kereskedői kész­ségét szintén fejleszteni kelL M. I. Szakmai tanácskozás Szolnokon A Szolnok megyei tanács vb mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztálya több me­gyei szervvel együtt tanács­kozásra hívott össze csütör­tökre több mint száz szak­embert a megyéből. \ részt­vevők előtt dr Lénárt La­jos MÉM miniszterhelyettes tartott előadást a húsprog­ramról és megvalósításának különböző feltételeiről. Elmondta például, hogv a szarvasmarha-tenyésztési kö­rülményeket, gondokat az országban mindenütt meg­vizsgálják és a tapasztalato­kat. rövidesen a kormány elé terjesztik. Ennek alap­ján és ezek után várható néhány intézkedés. amely ösztönzi majd a tenyésztő­ket. Az intézkedések nyomán remélhető, hogv a szarvas­marha-tenyésztés más terJ melési ágazatokkal is ver­senyképes lesz-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom