Szolnok Megyei Néplap, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-18 / 115. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. május 18. A szovjet—amerikai kapcsolatok történetéből 0 Intervenció és szövetség A szovjet—amerikai kap­csolatok történetének elem­zése egy a távoli jövőben élő történész számára minden bizonnyal elmondja majd: milyen is volt a XX. század. E viszony alakulása korunk legnagyobb világpolitikai eseményeihez kapcsolódik, mélypontjai és magaslatai mindig jelzik glóbuszunk ép­pen aktuális politikai klímá­ját. A két ország — nap­jaink két legnagyobb és vi­szonylag fiatal hatalmának — első (konfliktusos) érint­kezése közvetlenül a szovjet állam megszületése után tör­tént. Együtt harcolták végig a második világháborút, a két fő erőként álltak szem­ben a hidegháború esztendei­ben és most is a világ leg­erősebb hatalmai. A szov­jet—amerikai viszony (ter­mészetesen csak vázlatos) felidézése mindenesetre hasz­nos tanulságokkal jár. Kolcsak fegyverei A szovjet állam megszü­letése után az Egyesült Ál­lamok — természetesen — az első ellenfelek között volt. A béketárgyalásokon Wilson amerikai elnök béketervé­nek hatodik pontja biztosí­totta volna még Oroszország részére, „hogy saját politi­kai fejlődéséről és saját nemzeti politikájáról függet­lenül dönthessen.” Az el­nök azonban magyarázat­ként hozzáfűzte e ponthoz, hogy ez a függetlenség az ország minden nemzetiségére is vonatkozik, tehát azokat a területeket, ahol e népek él­nek. le kell az országról vá­lasztani. A feldarabolás ter­vét a fegyveres intervenció követte. Kolcsak és Gyenyi- kin hadseregének felszerelése jelentős részben az óceánon túlról érkezett. Ez volt az amerikai politikának első olyan lépése, amikor fegyver- szállításokkal, anyagi erejét kihasználva avatkozott be más országok ügyeibe. Mi­közben a Vörös Hadsereg a fő frontokon győzött, éppen amerikai kezdeményezésre fegyverszüneti tárgyalások kezdődtek Szovjet-Oroszor- szágban. William Bullitt amerikai diplomata vitte Moszkvába az antant orszá­gok feltételeit. Bullitt járt a külügyi népbiztosságon, ta­lálkozott Leninnel. Lenin lényegében elfogad­ta az antant ajánlatát, de közölte: több pontot jobban meg kell majd határozni. Er­ről az ajánlatról szólva 1919. március 13-án Lenin egy gyűlésen a helyzetet a bresz- ti béke előtti időszakhoz ha­sonlította. Szükség van arra, hogy kikerüljenek a háború­ból, hogy lélegzethez jussa­nak, hogy az intervenció megszűnte után áttérhesse­nek a békés építésre — mondta. Bullitt Lenin javaslatait el­vitte Párizsba; a békekonfe­renciára. Wilson azonban — aki a küldetés szellemi aty­ja volt — maga szabotálta saját ajánlata elfogadását és érdemben sohasem foglalko­zott többet vele. Az elismerés éve Az intervenciósok fölött aratott győzelem után Nyu- gat-Európa tőkés országai egymás után küldték nagy­követeiket Moszkvába. 1924 a nemzetközi elismerés éve volt. Amerika azonban nem jelentkezett. Hughes ameri­kai külügyi államtitkár ki­jelentette: nem lehet szó dip­lomáciai elismerésről, amíg Szovjet-Oroszország nem vál­lalja a cári rendszer adóssá­gait és nem ad kártérítést a Nyugatra menekült orosz kapitalistáknak kisajátított vagyonukért. Lényeges vál­tozást csak Rooseveltnek — az 1932-ben megválasztott új elnöknek — politikája hozott. 1933. november 16-án a két ország felvette a diplomá­ciai kapcsolatokat. A nagy fíZÖvetséír 1933 Európában Hitler éve volt. A világosan látó poli­tikusok előtt egyre nyilván­valóbbá vált a német fa­sizmus agresszív jellege, a háború fenyegető közelsége. Roosevelt — miközben szün­telenül harcolnia kellett azokkal az erőkkel, amelyek Amerika elzárkózását, Euró­pától való távolmaradását követelték — a veszély fo­kozódásával egyre inkább aktivizálta az Egyesült Álla­mokat. Az Angliával kötött kölcsönbérleti szerződés mintájára a Szovjetuniót ért fasiszta támadás után nem habozott ugyanilyen egyez­ményt kötni a szovjet állam­mal. Néhány hónap múlva, 1941. december 4-én Pearl Harbour Japán megrohaná- sával az Egyesült Államok is belépett a háborúba. Így jö^t létre az a szoros vi­szony Amerika, Anglia és a Szovjetunió között, amelyet nagy szövetség néven ismer­nek a történészek. Roosevelt egészen haláláig egyenjogú partnernek tekintette a Szov­jetuniót és nem egyszer szembeszállt Churchillal, aki csak amolyan szükséges rossznak tekintette a Szov­jetunióval való szövetséget. Hiba volna természetesen, ha a háború éveit a nagy szövetség esztendeit csak felhőtlen együttműködésnek tekintenénk. Viták, nézetel­térések (így például a máso­dik front megnyitásáról, az egyes hadműveletek sorrend­jéről, a Szovjetuniónak Ja­pán elleni háborúba lépésé­ről) bőséggel voltak. De a kapcsolatokat — és különö­sen a szovjet—amerikai vi­szonyt — a szövetséges együttműködés, egymás ér­dekeinek figyelembevétele jellemezte. Kereszty András Következik : Jó dolog a vasfüggöny? A Magyar Posta május folyamán 10 forint névérté­kű blokkot ad ki a közelgő olimpiai versenyek népsze­rűsítésére. Cziglényi Ádám grafikusművész terve alap­ján za Állami Nyomda ké­szíti többszínű mélynyomás­sal az új kiadványt, amely­nek két szélére a téli és a nyári olimpia jelképei ke­rültek. Jobboldalon a Fuji előtt síugró ér talajt, balol­dalt diszkoszvetőnő készü­lődik dobáshoz az új stadio­nok és a müncheni olimpiai torony előterében. Középen a íöldgömb rajza mellett az olimpia öt karikából álló jelképe, fenn a televízió adásokat sugárzó műhold képe Iáható. A blokk alján a játékok latin jelmondata olvasható: Citius — Altius — Fortius (gyorsabban — magasabbra — bátrabban). Eredményes egészségű»}! eoyütlműköúés hazánk és Kuba között Hazánk és a Kubai Köz­társaság kormánya még 1966- ban kötött egyezményt az egészségügyi együttműkö­désről. A hároméves munkaterv egyebek közt rögzíti, hogy a két fél megküldi egymásnak a kölcsönös érdeklődésre számot tartó orvostudományi anyagokat és dokumentáció­kat. A megállapodás értelmé­ben kölcsönösen fogadnak orvosokat, gyógyszerészeket tapasztalatcserére, illetve szakmai továbbképzés céljá­ból, évente 20 hét időtartam­ra. Meghívhatnak tudósokat ugyancsak tapasztalatcserére, illetve előadások tartására. Az Egészségügyi Miniszté­rium 1972-ben és 1973-ban 36 hónapra szóló ösztöndíjat bocsát a kubai egészségügyi minisztérium rendelkezésére orvosok, vagy más egyetemi végzettségű eeészségügyi szakemberek továbbképzésé­re. Szerepel a munkatervben az is, hogy közvetlen együtt­működést alakítanak ki az Országos Közegészségügyi In­tézet és a kubai Országos Közegészségügyi Járványügyi és Mikrobiológiai Intézet, va­lamint az Országos Vér­transzfúziós Szolgálat Köz­ponti Kutató Intézete, illető­leg a kubai haematológiai in­tézet között. Hazánkban fogadnak éven­te öt olyan beteget, akiknek gyógykezelése Kubában nem biztosítható. Mindkét fél ingyenes orvosi ellátást ad az ideiglenesen egymás or­szágaiban tartózkodó állam­polgárok részére. Pécs: közlekedési kiállítás Pécs látványos nyári ese­ményre készül: június 3Ó-a és július 10-e között orszá­gos közlekedési kiállítás­nak ad otthont, amelyre ed­dig 40 vállalat, intézmény jelentette be részvételét. A nagyszabású kiállítás rész­vevői között van a MÁV, továbbá számos országos nagyvállalat, mint a Volán Tröszt, a NIKEX Külkeres­kedelmi Vállalat, az ÁFOR, a Shell, a MAHART. a MALÉV, több kutató inté­zet. az Országos Gumiipari Vállalat, a Ganz-MÁVAG, az AFIT. a Budalakk. a Vil­lamos Automatikai Intézet, Baranya és más megyék vállalatai. szövetkezetei. Külföldi cégek is képvisel­tetik magukat. Pécsre vár­ják a szocialista országok autógyárainak képviselőit., elsősorban a Zsiguli Vevő- szolgálatot. amelv széleskö­rű tájékoztatást ad az ér­deklődőknek. a kiállításhoz számos kiegészítő rendez­vény kapcsolódik. Vala­mennyi kiállító megkapja az Állami Pénzverde által el­készített művészi plakettet. A legmutatósabb anyaggal és a legérdekesebben szerep­lő kiállítók elnyerik a nagy­díjakat és a közönség díját. AZ ATOMGYUFA Hadnagy Gábor és Mekis János szatirikus képregénye ««. Dr. Főilletékes végre késede­lem nélkül intézkedett Irinyi ügyében, s amikor hetekkel ké­sőbb sikerült egy óvatlan pilla­natban mégis visszaszöknie a zárt osztályról a intézetbe, az igazgató végre őszinte szavakra méltatta: — Maga szorgalmas ember, — kollega. De el kell árulnom va­lamit. Tudja, nem gazdaságos az atomgyufa nagyüzemi gyártása... 41. Hazafias érzéseire apellálok. — Hisz ön az 1849-es szabadság- harc idején fegyvert készített a hős honvédek számára, s ezért az önkényuralom fogságában is sínyődött. S most maga akarja gazdagítani az osztrák faexport­őröket? Nem is szólva arról, hogy a 100 évig tar^ó gyufa miatt gyáraink elesnének a gyu- farimkés hirdetések jövedelmé­től.^ 42. Irinyi belátta, hogy minden remnytelen. Nekivágott hát, hogy megkeresse kedves, régi sír­boltját, s ott újabb 77 esztendeig elmélkedjék. Ki tudja, meddig fog még az átok? — Mindenesetre mielőtt újabb hosszas álomra dőlt vol­na, az atomgyufát gondosan fej­párnája alá rejtette, s a vekkert beállította 204í)-re. (Vége) mM Az erdők kicserélése A katowicei vajdaság kez­deményezésére néhány év­vel ezelőtt megindult a fel­ső-sziléziai iparvidéket kö­rülölelő véderdő-sáv létesí­tése. A munka azóta is meg­állás nélkül folyik. Az alapvető feladat a fa­állomány struktúrájának át­alakítása: az erdők beteg, elpusztult tűlevelű fáit ki­cserélik. helyettük lombos fákat ültetnek, amelyek el­lenállóbbak a gázokkal és a füsttel szemben. Ez a műve­let eddig mintegy 5000 hek­tárnyi területet ölelt fel és a legközelebbi nyolc évben további 12 000 hektárnyi er­dőterület felújítására és át­alakítására kerül sor. Hogy a sziléziai erdőket ne fosz- szák meg teljesen a tűlevelű fáktól, azok értékes nyers­anyagától, kísérletképpen a sáv 15 százalékát egzotikus fenyőféiékkel — kanadai fe­nyővel, japán vörösfenyővel, amerikai fenyőfajtákkal és tujafákkal ültetik be. A bulgáriai öntözőrendszerek kiépítése Bulgáriának sok gondot okoz csekély vízkészlete. Az ebből fakadó nehézségeket csak az öntözés gépesítésé­vel lehet megoldani. A Bol­gár Gépészeti Kutatóinté­zetnek a mezőgazdaság gé­pesítésével foglalkozó rész­lege számos új berendezést készített a szivattyúállomá­sok és öntözőművek gépesí­tésére; — ezeket már ebben az évben munkába állítják. A Targovice körzetében levő „Beli Lom” öntözőrend­szer teljes gépesítéséneK munkálatai már befejeződ­tek. A létesítmény — amely a környező mezőgazdasági nagyüzemek, termelőszövet­kezetek és állami gazdasá­gok vízigényének megfele­lően látja el a földeket víz­zel — távirányítással műkö­dik és biztosítja a víz-tarta­lékok célszerű és gazdaságos felhasználását. A távirányító állomás egyúttal ellenőrzi a vízelosztást is. A Sztara Zagore öntözőmű gépesítését folytatják: ed­dig öt részlege üzemelt, a következő öntözési évadban további öt — központilag irányított — részleg készül el és kezdi meg a munkát. A Vidin mellett' óriási öntözőmű is megkezdi a munkát ebben az esztendő­ben. öt év alatt 16 új gépgyár A szovjet mezőgazdaság ma 2 millió traktorral és több mint 700 ezer gabona- kombájnnal rendelkezik. A jelenlegi tervidőszak­ban tovább növekszik a me­zőgazdasági géppark. 1975-re a traktorgyártás eléri az évi 575 ezret, vagyis 116 ezerrel több erőgépet ad, mint 1970-ben. öt év alatt a mezőgazdaság több mint 1 millió 700 ezer traktort, 1 millió 100 ezer teherautót. 831 ezer kombájnt és 6 mil­liárd rubel értékű, az állat­tenyésztés gépesítését szol­gáló berendezést kap. öt év alatt 16 új mezőgazdasági gép- és traktorgyárban in­dul meg a termelés, 100 gyárat pedig teljesen felújí­tanak. Jelentősen nő a talajeró­zió elleni küzdelmet szolgá­ló gépállomány, a hegyi te­repen alkalmazható gépek, az ipari kultúrák, a burgo­nya, a zöldségtermesztés, á kertészet és a szőlészet gé­pesítését szolgáló berendezé­sek gyártása is. A Rigai Mezőgazdasági Gépgyárban naponta több mint 140 műtrágyaszóró kerül le a szerelőszalagról Angol—francia tejipari „szövetség” Nagy-Britannia határozott törekvése, hogy Ausztráliá­ból és Űj-Zélandból szárma­zó, s fokozatosan csökkenő mezőgazdasági behozatalát a Közös Piac országaiból pótolja. Így a Unigate, az első számú brit tejipari vál­lalat kereskedelmi egyez­ményt kötött a legnagyobb francia tejipari szövetkezet­tel, a Sica Ouest-Lait-vel. A Sica Ouest-Lait amely az Union Laitere Normande- ot, a Négobuereuf-öt és a Fromencais-t tömöríti, 1973- ban ötezer tonna vajat szál­lít a brit társaságnak. Amennyiben ez az első pró­bálkozás a brit piacon sike­resnek bizonyul, a francia szövetkezet — szakember­csere révén — megkezdi az angolok által igen kedvelt csípős sajt. a cheddar gyár­tását is, és 1973-tól azt Is exportálja. Ellenszolgálta­tásként Franciaországban forgalomba hozza a Unigate egyes „franciásított” termé­keit. A Sica Ouest-Lait, amely évente 1,3 milliárd liter te­jet dolgoz fel. eddig a Nagy- Britanniába irányuló fran­cia vajkivitel 60 százalékát bonyolította le, leányválla­lata a French Dairy Farmers közvetítésével. Ez az első francia—brit megállapodás két óriást köt össze: a Uni­gate 4.5 milliárd, a Sica Ouest-Lait pedig mintgy 2 milliárd francia frank évi üzleti forgalmat bonyolít le.' \

Next

/
Oldalképek
Tartalom