Szolnok Megyei Néplap, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-04 / 103. szám

1972. május 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Hét országból érkeztek... Á zöldségtermesztési kormányprogram l Irta: dr. Gergely István miniszterhelyettes Világjelenség napjainkban, hogy a kertészeti zöldség­növények és a belőlük készült élelmiszerek iránt nagy­mértékben megnőtt a kereslet. Ezért fokozottan előtér­be került majd minden országban — s ez alól hazánk sem kivétel — a zöldségtermesztés ügye. Elemezve és vizsgálva a jelenséget, arra vezethetjük vissza, hogy a közelmúltban nagyon megugrott a lakosság fogyasztási igénye a kertészeti termékek iránt. Kibővült e termé­kek exportlehetősége, s olyan változások történtek a táplálkozás szerkezetében, amelyek a nagy biológiai ér­tékű zöldségnövények és élelmiszerek arányát növelték. Ügy gondolom a hazai Zöldségtermesztés fejleszté­séről szólva, indokolt mind­három tényezőre figyelem­mel lenni, azokat együttes hatásukban megítélni Ez ugyanis szervesen kapcsoló­dik életszínvonal politikánk megvalósításához, a korsze­rűbb és egészségesebb táp­lálkozás kialakításához, nem utolsósorban exportpiacaink szélesítéséhez, deviza-bevéte­leink növeléséhez. A világ országaiban az utóbbi tíz évet véve, a zöld­ségtermesztésben azt tapasz­taljuk, hogy az élenjáró or­szágok növelték termelésü­ket, magas fajlagos hozamo­kat értek el. Olaszország például 1968-ban 126 ezer hektáron 253 mázsát, Japán 21 ezer hektáron 405 mázsát, az USA 209 ezer hektáron 345 mázsás átlagtermést ta­karított be paradicsomból. Az étkezési hagymatermesz­tő országok közül Japánban 62 ezer hektáron 268 mázsa, az USA-ban 44 ezer hektá­ron 301 mázsa, Hollandiában 10 ezer hektáron 340 mázsa hektáronkénti hozamot ér­tek el Étkezési zöldborsó termelésben Anglia 51 ezer hektáron 98 mázsa. Francia- ország 45 ezer hektáron 82 mázsás, az NSZK 9 ezer hek­táron 111 mázsás termésát­lagot tud felmutatni. A zöldségtermelésben élenjáró országokra jel­lemző, hogy eredményei­ket korszerű fajták hasz­nálatával, szigorú techno­lógiai fegyelemmel, ma­gasfokú gépesítéssel érték el, alkalmazva a speciali- zálást és a koncentrálást. Ezekben az országokban igen magas a zöldségfogyasz­tás és jelentős az export ér­dekeltség is. Hazánkat álta­lában úgy ismerik, hogy kedvező lehetőségek vannak kertészeti termelésre. Való, hogy országunkban jelentős területek vannak, ahol meg­felelő a talajadottság, s az időjárási viszonyok is lehe­tővé teszik a jóminőségű zöldség termelését. Az utób­bi húsz évben kétszeresére nőtt hazánkban a zöldség- termelő terület, s 1969-ben már elérte a 128 ezer hek­tárt Jóllehet ez csupán 2,5 százaléka az ország szántó- területének, mégis a növény- termelés bruttó termelési ér­tékének 7,1 százalékát adja. A termelés 80 százaléka nagyüzemi területen törté­nik, az összes termékek 60 százaléka szövetkezeti. 3 szá­zaléka állami gazdasági, 37 százaléka pedig háztáji és házikerti termelésből szár­mazik. Exportunk 12—15 százalé­kát a friss zöldség teszi ki, s évente 80 kilogramm zöld­séget fogyaszt átlagosan az ország lakossága. A tartósí­tó ipar a zöldáru 60 száza­lékát feldolgozza, s évi át­lagban 10 kilogramm zöld­ség-konzervipari terméket fogyasztunk személyenként átlagban; A hazai tartósító ipar termelési képessége az elmúlt években mintegy 30 százalékkal nőtt. Ez lehetővé tenné a belső fogyasztás 33 százalékos, a konzervipari export 55 százalékos növe­lését. A hazai zöldségterme­lés azonban jelenleg nem tudja biztosítani a feldolgo­zóiparnak az alapanyagot és a lakosságnak a teljes ellá­tását friss zöldségből. Átlag­termésünk mintegy 25—30 sssaassiékkai elmarad a világ­átlagtól. Paradicsomtermesz­tésben 11., étkezési hagymá­ban 5., étkezési borsóter­mesztésben a 10. helyet fog­laljuk el a zöldségtermelő országok között Ez, körülményeink és adottságaink alapján véle­ményem szerint — s azt hiszen ezzel nem állok egyedül — nem törvény- szerű jelenség. A nagyüzemi méretek a bennük rejlő lehetőségek ép­pen az ellenkező tendencia érvényesítését segítenék elő. Ezzel szemben a tényleges heyzet az, hogy 1971-ben a zöldségtermelő terület 115 ezer hektárral csökkent az országban. S ezt a kiesést nem ellensúlyozta a termés­átlagok növelése, olyannyira, hogy a zödségtermés 1971- ben 20 százalékkal volt ki­sebb, mint 1969-ben. Nem tudtuk növelni a lakosság friss zöldségfogyasztását sem, s a konzervipar sem tudta nyersanyag-szükségletét be­szerezni, a külkereskedelem is többet tudott volna expor­tálni mint amennyire az áru­alapból futotta. Mindezzel kellett szembe­néznie tavaly a kormányzat­nak, s keresni azokat az oko­kat, amelyek ide vezettek. A visszaesés magyarázatát több minden adja. Szükség lett volna a termelési kedv növelésére, ám a zöldségter­melés nem biztosított a töb­bi szántóföldi növénnyel arányos jövedelmet, sőt egyes zöldségfajták termelé­se kifejezetten veszteséges volt. Felmérések szerint el­sősorban a paradicsom, a zöldpaprika, a vöröshagyma termelését zárták veszteség­gel a termelők. A jövedelmezőség romlá­sa a magas kézimunka és a munkadíj emelkedésének következménye. Emelkedtek az anyagköltségek és az ál­talános költségek is. Mivel 'ezeket nem ellensúlyozták a hozamok, a zöldségtermelés nem volt versenyképes a nö­vénytermelés egyéb ágazatai­val. A helyzet kialakulásához vezetett továbbá az, hogy a termelőszövetkezeti tagság elöregedésével párhuzamosan nem megfelelő mértékben állt munkába a fiatalabb ge­neráció. Ez az ágazat pedig különösen a betakarítás és értékesítés időszakában sok élő munkát igényel. Ezért a gazdaságok a meglévő munka­erőt a legjövedelmezőbb ága­zatokban igyekeznek foglal­koztatni, másrészt csökkentik a munkaigényes növények termesztését. Szinte megold­hatatlan gond a hektáron­ként 132 munkanapot lekötő paradicsom, vagy a 100 napot Igénylő uborkatermelés, illet­ve ehhez a munkaerő bizto­sítása. Bár az utóbbi tíz évben a zöldségtermelésben 59 szá­zalékról 80 százalékra nőtt a nagyüzemek részesedése, a nagyüzemi technológia szélesebbkor« alkalmazása ezt nem követte. A nagyüzemek lényegében ma is kisüzemi módszerek­kel, zömében kézi munkaerő­re alapozva termelik a zöld­séget. Annak ellenére, hogy az utolsó tíz évben az öntö­zött zöldségtermelés másfél- szeresére nőtt az országban, a hektáronként felhasznált műtrágya hatóanyag négy és félszeresére, a termelési biz­tonságot nem sikerült meg­teremteni. A munkaerőgon­dokon túl hiányzanak a gé­pesítésre alkalmas fajták, a korszerű termesztőberendezé­sek, a gépsorok és a vegysze­rek, illetve gond ezek impor­tálása, vagy hazai gyártása. A zöldségtermesztés csak általánosságban jelent egy fogalmat. A valóságban 30— 40 féle növény korszerű ter­mesztési technológiájának megvalósításáról, elterjeszté­séről van szó. A megoldás két irányban lehetséges: tő­kebefektetéssel és a kézi munkaerő növelésével. Az utóbbi nálunk nem járható út. mivel a mezőgazdaságban a foglalkoztatottak száma fo­lyamatosan csökken. — Marad tehát a tőkebefekte­tés, amely egyértelműen gé­pet, kémiai anyagokat, ter­melőberendezéseket, energia felhasználást jelent. A fejlesztés véleményem szerint a következőképpen valósulhat meg: elsőként is a legkorszerűbb, a világ- színvonalon álló termesz­téstechnológia bevezetésé­vel. A korszerű termelőgé­pek és berendezések, a mű­trágya, a növényvédősze­rek, az öntözés széleskörű alkalmazásával gyakorla­tilag a teljes gépesítéssel. Ez a megoldás minimális kézi munkát feltételez, de nagy beruházást igényel. Másodszorra pedig a ha­gyományos technológiákat kell korszerűsíteni. Ez az el­járás csupán a legégetőbb folyamatok gépesítésére szo­rítkozik. speciális vetőgépek, növényvédőgépek, egyedi be­takarítógépek alkalmazásáról van szó. Ez az út még szá­mol jelentős kézi munka fel- használással. — A fejlesztés harmadik szintje pedig — elsősorban a háztáji és házi­kerti termelésben — a fel­szereltség javítása kisüzemi termelésben. E megoldásnál is megjelennek már a kor­szerű, nagy termőképességű fajták, egyszerű szerszámok, eszközök segítik a munkát. A fejlesztés három szintje egymással kölcsönhatásban van, de a cél az első válto­zat, a komplex gépesítésű nagyüzemi zöldségtermesztő területek Kialakítása. Meg­győződésem, hogy a jelenlegi tervidőszakban még átmeneti megoldásokkal dolgozó üze­mekből fejlődnek ki a ké­sőbbiekben, a korszerű gé­pekkel felszerelt zöldségter­mesztő nagyüzemek. (Folytatjuk) Legtöbbjük sok-sokezer ki­lométert utazott, amíg Ma­gyarországra érkezett a má­jus elsejei ünnepségre. R. H. Ranasingha Ceylonból, Steve Maji Tanzániából. — Chris Lawrence Jamaicából. Ama- nuel G. Michael Etiópiából, Maud Manyosa — aki Dél- Afrika szakszervezeti szövet­ségének küldötte, de jelenleg Tanzániában él — és B. O. Agbator Nigériából jött ha­zánkba. Eugéniusz Widera és Dominika Chudzinska már közelebbről, a baráti Len­gyelországból, Alvaro Masi viszont Olaszországból érke­zett a SZOT elnökségének meghívására. Mint azt már tegnapi lapunkban hírül ad­tuk olvasóinknak; a külföldi szakszervezetek delegátusai kedden este Szolnokra utaz­tak. Tegnap délelőtt munka- fnegbeszélésen vetteK részt az SZMT megyei vezetőivel: Tabák Lajos elnökkel. Árvái István vezető titKárral. Turó- czy Ferencné és Halmi Fe­renc megyei titkárokkal, va­lamint a megyei szakmai tit­károkkal. Ott volt a találko­zón Vad András, a megyei pártbizottság osztályvezető­je is. A vendégek sok kérdésre kértek részletes választ. Ár­vái István és Halmi Ferenc válaszolt a kérdésekre és a vendégek szorgalmasan je­gyezték a hallottakat. A találkozón beszélgettünk Steve Máj ivat, az összafrikai Szakszervezeti Szövetség kül­döttével. — Mely országok szakszer­vezeteit egyesíti szövetségük? — Az összafrikai Szakszer­vezeti Szövetséghez az arab, és a nyugat-afrikai országok így például Tanzánia, Braz­zaville Kongó, Etiópia, Szo­mália szakszervezetei — tar­toznak. Én Tanzániában élek, függetlenített területi szak- szervezeti vezető vagyok. — Korábban a kormány tagja voltam. — Milyen programot tű­zött maga elé a tanzániai szakszerevezeti mozgalom? A mi országunk tíz évvel ezelőtt vívta ki függetlensé­gét, 1964-ben hoztuk létre a Tanzániai Egyesült Köztár­saságot. — Egy gazdaságilag nagyon elmaradott ország felvirágoztatásáért sok a ten­nivaló. Gyakorlatilag a nul­láról indultunk. Iparunkban legjelentősebbek gyémántbá- nyáink (20 shillinges pénzün­kön is egy gyémántbánya ké­pe van), aranybányáink, tex­tiliparunk, húsfeldolgozóink. Elértük — és ez tíz év alatt nagy eredmény — hogy egy munkás havi átlagkeresete 35 amerikai dollár, azaz 300 tanzániai shilling. Ez tulaj­donképpen csak a létmini­mumot fedezi, de egy olyan Steve Maji, az összafrikai Szakszervezeti Szövetség küldötte országban mint a miénk, — amelyik gyarmat volt, ahol 1922-ben szűnt meg a rab­szolgaság. ez óriási ered­mény. — Nem sokat tudunk o tanzániai nép életkörülmé­nyeiről. — Nagyon sok az írástu­datlan nálunk, ezért a kor­mányprogramot mi is ma­Ä Beton- és Vasbetonipari Művek szolnoki gyárának szállítási helyzetét tárgyalta tegnap a megyei szállítási bi­zottság. Tavaly százezreket fizetett a gyár kocsiálláspénz címén, főként az érkező vasr úti kocsik késedelmes kira­kása miatt. A Gazdasági Bi­zottság 1970. augusztus 15-i határozatában előírt szigorú intézkedések arra késztetik az üzemvezetést, hogy az egy vasúti kocsira eső álláspénzt a múlt évi 190.60 forintról a lehető legkevesebbre csök­kentse. Javította ezért a szál­lítási munka szervezettségét, a szállító- és rakod óraun ka­sok bérezését. A fizikai dol­gozók múlt évi átlagkeresete a korábbi 22 ezer 174 forint­ról 24 423 forintra nőtt. A szállítási üzem munka­rendjét úgy állapították meg, hogy a kocsikirakás és a késztermék továbbítása fo­lyamatos, zökkenőmentes le­gyen. Ezért állandó, éjjel­nappali készenlétet biztosíta­nak. hétköznap és ünnepnap is. ÍJy módon elérték, hogy gunkévá téve harcolunk az analfabétizmus felszámolá­sáért. Munka után én ma­gam is járom a várost, a fal­vakat és írni-olvasni tanítom az öregeket, de rajtam kívül sokan ezt teszik. — Fontos, hogy népünk megismerje a betűvetés tudományát, mert az az első lépcsőfok az em­beri, a társadalmi, a gazda­sági felemelkedéshez. — Szakszervezetüknek sok tagja van? — Igen, könnyű szervezni nálunk a munkásokat, mert látják, hogy a nép érdekében dolgozunk, kormányunkkal együtt. 1965 óta fokozatosan szüntetjük meg a nyomorte­lepeket. — Külön építőipari vállalatot hoztunk létre, — amely az ilyen nyomortele­pek helyén épít két család­nak alkalmas két-két szobás, összkomfortos családi háza­kat. Az üzemekben már van orvosi szolgálat, Dar es-Sala- amban kórház, ahol ingyenes orvosi kezelést kapnak a rá­szorulók. Természetesen van­nak még drága magánkórhá­zaink is, az indián őslakos­ságnak szintén saját kórháza van. Chris Lawrence, a jamai­cai küldött szintén beszélt népe történetéről, hangsú­lyozva, hogy csak 1959-ben nyerték el a teljes önkor­mányzatot, s mint a brit nemzetközösség tagja 1962- ben kiáltották ki az ország függetlenségét — Az USA nyomására a szocialista és a kommunista pártot feloszlatták hazánk­ban, a párt tagjait elűzték. 1958 óta próbálkozunk újra és újra a párt újjászervezé­sével, de a kormány eddig mindig akadályokat gördített törekvéseink elé. — Horrt/an szervezik önök a munkásokat? — Mi nem szakmák, ha­nem politikai állásfoglalásai k alapján szervezzük szakszer­vezeteinkbe a munkásokat. A taglétszám összesen 87 ezer. Annak a szakszervezetnek, amelynek én vagyok a főtit­kára, ez a baloldali szakszer­vezet, 46 ezer tagja van. A mi programunk, a nemzeti egység megteremtése, a to­vábbi iparosítás, hogy ne le­gyen a mi 2 milliós orszá­gunkban több mint 200 ezer munkanélküli. A külföldi szakszervezeti delegációk tagjai tegnap dél­után a Héki Állami Gazda­ság — alcsiszigeti központi üzemegységébe mentek. Ma délelőtt a Tisza Cipőgyár vendégei lesznek, a délutánt ismét Szolnokon töltik és az esti órákban utaznak vissza Budapestre. V. V. februárban és márciusban már vasúti kocsinként 5 fo­rintnál kisebb bírságot fizet­tek. Szorosabb együttműködést alakított ki a MÁV szolnoki állomási őnökségéveL Komp- lex-brigádszerződést kötöttek a vasút dolgozóival, akikkel havonta közösen értékelik a vállalt kötelezettségek telje­sítését. A gyár termékeinek közúton, gépjárművel történő szállításáról is szó esett, ja­vaslat hangzott el az ülésen. Ezután a lépcsőzetes mun­kakezdés megvalósításának lehetőségeiről tárgyalt a bi­zottság. Ily módon elsősor­ban a megyeszékhely autó­busz-közlekedésének csúcs­forgalmi zsúfoltságán kíván­nak enyhíteni. Ez év közepéig a városi tanács vb szak­igazgatási osztálya egyezteti az érdekelt vállalatokkal, — üzemekkel — időpont szerint — a lépcsőzetes munkakez­dés módozatait, s ennek alap­ján, lehetőleg már kora ősz­től megvalósítják ezt. a túl­zsúfoltság csökken lesére. A Tiszamenti Vegyiművek új lengyel technológia alap­ján épülő kensavgyárában szerelik a műszerfalat a köz­ponti irányító teremben Tanácskozott * a megyei szállítási bizottság Maud Manyose. a dél-afrikai és Chris Lawrence, a jamai­cai küldött tolmácsuk társaságában az SZMT-nél tartott munkameg beszélésen

Next

/
Oldalképek
Tartalom