Szolnok Megyei Néplap, 1972. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-04 / 103. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. május 4. A szintetikus kötelek csaknem valamennyi tulajdonságuk tekintetében túltesznek a természetes textilnyersanyagokbói font köteleken. Nagyobb nyúlási értékükkel jobban ellenállnak a dinamikus terheléseknek. Tartósságuk többszöröse a „hagyományos'’ kötelekének, hiszen a kémiai hatásokkal, a rothadással szembeni ellenállóképességük éppoly jó, mint a hidegtűrésük. Kisebb fajsúlyúk könnyebb keze élhetőséget biztosít, mivel egy azonos keresztmetszet még a korábbinál is nagyobb szakítószilárdsággal rendelkezik. A polipropilén és a polietilén könnyebb a víznél. így a belőlük készült kötelek nem merülnek el. ami a bajók kikötésénél elsőrendű szempont. „Ng védik sebe*sé»w „Negyedik sebességre” kapcsoltak a Kossuth Lajos téri metró állomás építői. A mélyállomás ugyanis május 15-én vizsgázik, azaz ekkor kerül sor a műszaki átadás- ra-átvételre. A szakemberek a hátralevő napokban sorra megvizsgálják az állomás tartozékait, így az elektromos berendezéseket, a szivattyúkat és a különböző kiszolgáló létesítményeket, a felszerelésekkel együtt. A gépek és a berendezések vizsgára való „felkészítésével” párhuzamosan a takarító brigádok is munkához láttak A munkálatok végéhez közeledve Kossuth Lajos téri állomás arculata most már teljesen kibontakozott. A felszíni fogadócsamok — amelyet a Kereskedelmi Kamara most épülő székházának földszintjén alakítottak ki — fehér márványruhájá- val sajátos hangulatot kölcsönöz a hatalmas épületnek. Innen a több mint 75 méteres mozgólépcső — amely egyébként a leghosszabb lépcsősor — néhány perc alatt viszi le utasait a mélyállomásra. Csendet kérünk! A civilizált ember egyik ellenségéről Az UNESCO havi folyóiratának egyik nemrég megjelent számát teljes egészében a csendnek szenteli. A csendnek szenteli és a zajról beszél. A zajról, amely megöli a csendet. A zaj a technikai fejlődés velejárója, de mint ilyen, az emberiség egyik legnagyobb csapása, amely megkeseríti és megrövidíti a modern ember életét. Any- nyira terhes már a mai ember számára, hogy sokan elvágyódnak egy lakatlan Orvosi szempontból a zaj elsősorban a hallószervekre hat károsan. Az állandó erős zajban dolgozók, mint a kovácsok, kazánkovácsok stb. hallásélessége csökken és idővel a megsiketülés réme fenyegeti őket. De a zajnak van más következménye is. Ki ne tapasztalta volna, hogy egy váratlanul ért zörejre ösztönös ijedtséget érez, vérnyomása felszökik és szíve hevesen ver? A szervezetben ilyenkor csak lassan áll helyre a normális állapot. A zaj fokozottabb mértékben veszi igénybe az idegeket, energiát von el a A zajok erősségének mérésére ma már műszer áll rendelkezésre. Ha a hallhatóság határa nulla, a normális beszéd 60 phon, a nagyforgalmú utcáé 70, a közvetlen közelről hallatszó repülőgép légcsavarja 120 phon erősséget jelez. A maximális határ, amit fülünk még elbír, 130 phon. szigetre, ahol nem berregnek a motorkerékpárok, nem dübörögnek teherautók és autóbuszok, nem közlekednek szuperszonikus repülőgépek, ahol nem bömböl a szomszéd rádiója, vagy televíziója, ahol nem csapkodják az ajtókat és nem ordítoznak az emberek. Más kérdés az, hogy ezek a szigetemberek meddig bírnák az életet a technika csodálatos vívmányai és az embertársaik nélkül. szervezettől és végeredményben csökkenti munkateljesítményünket Már a normálisnál is hangosabb beszéd is elegendő ahhoz, hogy a vegetatív idegrendszert károsan befolyásolja. És miután a belső elválasz- tású mirigyek a vegetatív idegrendszer irányítása alatt állnak, károsodnak azok is. Változás következhet be intenzívebb zajártalomra a gyomornedv összetételében is, ahogy azt az acélművek dolgozóinál megfigyelték. Huszonöt százalékkal csökken a látásélesség is, ha a zaj a 90 phont eléri. Ezen felül már a zaj elviselhetetlen, és legalább olyan fájdalmas, mintha szúrt, vagy vágott seifet kaptunk volna. A mindennapi zajok, mint amilyen a közlekedési lárma, a beszéd, a kiabálás nem elég intenzív ahhoz, hogy zajártalmat váltson ki. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a nap mint nap jelentkező zaj közömbös lenne az emberre és nem kellene törődni vele. A tudósok 1960 óta négy kongresszuson is foglalkoztak ezzel a témával, kicserélték érdekees és értékes tapasztalataikat egymás között és máris jelentős haladást sikerült elérniük. A teendőről A lárma megszüntetését egymagában a tudomány nem tudja megoldani. A zaj ellenes küzdelemnek magánál az egyes embernél kell kezdődnie. Kerüljük a hangos beszédet, az ajtók csapkodását, ne bömböltes- sük a rádió- és televíziókészülékünket. Azokat a zajokat pedig, amiket a technika hozott, a technikának kell megszüntetnie. Ma már olyan autómotorokat gyártanak, amelyek szinte hangtalanul működnek. Bizonyára dolgoznak már azon is, hogy a motorkerékpárok süketítő berregését is minimálisra csökkentsék. Sok helyen az úttesteket hangtompító anyagokkal burkolják. Az építő mérnökök pedig igyekeznek az egyes lakások falait hangszigetelő téglákból építeni. Sok városban, így Budapesten is, megtiltották az autóknak a dudálást, villamosoknak a csengetést, amivel az utca zaját 5—10 phonnal csökkentették. A repülőtereket igyekeznek a várostól jó mesz- sze elhelyezni, hogy a környező lakosok idegeit és egészségét kíméljék. Bélyeggyűjtőknek Bélyegzések A Magyar Posta májusban, a Bélyegnap alkalmából négyértékű sorozatot ad ki, amelynek minden címlete 2 forintos lesz A névértéken felül bélyegenként még 1 forint felárat kell fizetni a gyűjtőmozgalom javára. A sorozat Zombory Éva grafikusművésznő terve alapján az Állami Nyomdában készül és a magyar bélyegzések történetét örökíti meg. Az első értéken Miskolc neve még cz-vel és hosszú ó betűvel szerepel, ahogyan 1818 táján írták. A tojásdadalakú finomdíszí- tésű bélyegző rajzán a város neve előtt „V.” jelzés olvasható, amely a német von (magyarul -ról) szó rövidítése. A következő bélyeg 1827—1848 között használt, postakürttel és virágrajzzal díszített bélyegzőt mutat be, itt is németül tüntetik fel Szeged város nevét. A harmadik címleten ábrázolt bélyegzőhöz hasonlót 1850 után, a bélyeg magyarországi bevezetését követően számos postahivatalunk használta. A bélyegző rajzának két párhuzamos körvonala közé vésték be a helység nevét, az új sorozat Esztergom bélyegzőjét mutatja be. A befejező érték a tavalyi centenáriumi kiállítás egvik emlékbélyegzőjét ábrázolja, amelynek közepén a Szövetség új székháza látható. Mi várható A következő hónapok jelentős eseményei, évfordulói sok újdonsághoz juttatják a filatélistákat. Az Apollo—16 útját tíz forint névértékű blokk örökíti meg A müncheni olimpia alkalmából blokk és nyolc bélyegből álló sorozat jelenik meg. Emlékbélyeggel tisztelgünk Dózsa György előtt, születésének 500. évfordulóján. Támadás a szervezet ellen Mi a phon? AZ ATOMGYUFA Hadnagy Gábor és Me kis János (szatirikus képregénye t. — Bocsánat, uram! Szólította meg Borostás úr a furcsa öltözetű idegent. — ön bizonyára külföldi, van finom, impregnált gyufája. Nem adna egy kis tüzet? 1 — Parancsoljon — szólt hősünk szerényen. — Mi-mi-micsoda? Hihetetlen... — Borostás úr, majd elájult a csodálkozástól. — Első sercintés- re gyűlt! Ez kész csoda: l Látom, Itt a legfőbb Ideje, hogy előrukkoljak a közjó érdekében legújabb találmányommal. — az atomgyufával. Áldani fog az emberiség, s hires lesz általam a hon,.. (Folytatjuk) am mtä) A Szovjetunió tojásfogyasztása A Szovjetunióban rendkívül gyors ütemben emelkedik a tojásfogyasztás. Ez nemcsak azzal magyarázható, hogy a lakosság létszáma valamennyi köztársaságban és autonóm területen nő, hanem azzal is, hogy emelkedik a lakosság életszínvonala, A jelenlegi ötéves terv azzal számol, hogy 1975-ben a Szovjetunióban összesen 52 milliárd tojást kell termelni, hogy a lakossági igényeket maradéktalanul kielégíthesék. A bolgár gyümölcstermesztés Bulgária gyümölcstermelése évről évre emelkedik. Jelenleg az országban levő gyümölcsösök területe eléri a 165 000 hektárt és állandóan új gyümölcsösöket telepítenek. Az új telepítésű gyümölcsfák 40 százaléka alma. Különösen az alacsony növésű, törpe gyümölcsfákat kedvelik, mivel ezek ápolása, a termés betakarítása könnyebb, tehát kevesebb költséggel jár. Bulgáriában tavaly 427 000 tonna alma, 130 000 tonna körte és 165 000 tonna őszibarack termett. Spektrozonális filmek A mezőgazdasági kutatásban az utóbbi években sikeresen alkalmazzák a spektrozonális filmeket.. Ezeket a filmeket nemcsak a légi fényképezésnél lehet hasznosítani, de a földről felvett képek is sokat mondanak a szakember számára. A spektrozonális film két fényérzékeny rétegből áll. Felvételnél egy vörös szűrő segítségével a látható spektrum rövid hullámú sugarait kiszűrik. Legelőről vett felvételeknél azok a helyek, amelyeknél gyenge a nitrogén és a vízellátottság intenzív zöld színt mutatnak. A jó nitrogén- és vízellá- tottságú növények színe viszont vöröses lesz a képen. A színek között a tónusok jól érzékeltetik azokat a finom átmeneti fokozatokat is, amelyek fekete-fehér képen nem látszanak. Ezzel a módszerrel tehát gyorsan kiértékelhető egy legelő vízellátása és nitrogén szükséglete. Ennek alapján meg lehet tenni a szükséges intézkedéseket. Egészen új lehetőséget nyitnak a spektrozonális filmek a levélanatómiai vizsgálatoknál is. A levélmetszetek mikroszkópi felvételein a tehén részére emészthetetlen részek zöld, az emészthetőek vörös tónusokban látszanak. Ennek megfelelően a takarmány minősége gyorsan kiértékelhető. Napenergiával működő szivattyú Az egyik podolszki gépgyárban elkészült a napenergiával működő szovjet víz- szivattyú mintapéldánya: napelemekből. hőkicserélőbői, kisméretű motorból és szivattyúból áll. Óránként 800 köbméter vizet képes felnyomni 20—25 méter magasra Az üzemeltetési költség az eddigiek harmada. Homokviharok megfékezése A szél okozta talajerózió megakadályozására észt kutatók különleges szert készítettek; a „Nerozin” nevű vegyi anyagot szétpermetezik, s az száradás után vékony réteget alkot a homok felületén. A nerozinréteg a legnagyobb viharnak is ellenáll, ugyanakkor a talajból előbújó növényeket a felszínre engedi. A futóhomok vándorlásának megakadályozásánál is kitűnően alkalmazható. A csehszlovák állami gazdaságok eredményei A csehszlovák Élelmiszergazdasági Minisztérium által irányított állami gazdaságok 1971-ben jelentős eredményeket értek el. Kedvezően növekedett az árutermelés, amely az előző évhez viszonyítva a növényi termékeknél 7,9 százalékkal, az állat- tenyésztésnél 5 százalékkal, az állati termékeknél 3,7 százalékkal növekedett. Az árutermelés értéke 502 millió korona növekedést mutat, ami 5,6 százalékos emelkedésnek felel meg. Viszonylag erősen növekedett a bevétel az állami gazdaságok nem mezőgazdasági jellegű tevékenységéből is, ami 12,1 százalékos növekedést mutat. A mezőgazdasági termékek nagyobb forgalma megmutatkozott a fokozott dotációban is. ami 156 mk.ióval, vagyis 9,8 százalékkal haladta meg az előző színvonalat. Kifejezett növekedést és változást 1 lehetett tapasztalni a készletekben és az állomány értékében, ez 33,5 százalékkal volt nagyobb, mint az előző évben. Relatíve alacsonyabb volt az anyagi és egyéb költségek emelkedése (4,5 százalék), mint a termelékenység fokozódása. A bérek emelkedése szintén kisebb volt, min' a termelékenység növekedése (3.7 _ ázalék). A ráfordítási tételeknek ezen alakulása vezetett oda, hogy az elért bruttó haszon növekedése 1971-ben az előző évvel összehasonlítva 15,8 százalékot mutat. A kedvező fejlődés a múlt évben abban is visszatükröződött, hogy a felosztási tiszta haszon 1971-ben 16,6 százalékkal volt nagyobb, mint az előző évben. A búgó halak A négymillió négyzetkilométer nagyságú forró, páré' mocsaras terület amely Brazíliában az Amazonas folyó körül terül el, máig is nagyrészt föltáratlan még, és a kutatóknak sok meglepetést hoz növény- és állatvilága. Érintetlen erdők, tisztavizű mellékfolyók ágazata hálózza be a hatalmas területet: e folyókban élnek a búgó halak. Dr. Friedrich Schaller bécsi zoológus professzor e halak hangképző szerveinek tanulmányozásai val töltött hosszabb időt. i
