Szolnok Megyei Néplap, 1972. április (23. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-08 / 82. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. április 8. Manapság a leendő gépkocsivezetők többnyire tanpadban ülve sajátítják el, gyakorolják be az autóvezetés legfonto­sabb mozdulatait. A pilótáknál sokkal ré­gebbi keletű ez a módszer, hiszen a több milliós értéket képviselő „igazi" géppel való felemelkedésre csak akkor kerül­het sor, ha a pilóta már „behunyt szem­mel” is el tudja vezetni a gépet. A képen látható gyakorlókészülék hű mása az igazi repülőgép — egy bizonyos típus — pilótafülkéjének. A fülke mű­szerfala, gombjai, fogantyúi stb. teljesen megegyeznek a valódi gép megfelelő ré­szeivel. A vezetés beidegzésének ez a módja csak akkor lehet hasznos, ha a gyakorlókészülék összes műszerei úgy rea­gálnak, mintha valóban levegőbe emel­kednék a feltételezett gép. E komplex feladatot egy megfelelően programozott számítógép segtségével lehet megoldani. Ha a pilóta beindítja a képzeletbeli hajtóművet, a műszereken máris leolvas­ható a fordulatszám, a hőmérséklet stb. Amikor a gép emelkedését „irányozza elő” a pilóta, a komputer a memóriájá­ban levő adatok (súly, hajtómfiteljesít- mény, atmoszférikus és időjárási feltéte­lek stb.) figyelembevételével kiszámítja, miként kellene reagálnia az „igazi” gép­nek az emelkedést parancsoló mozdula­tokra — mindez a másodperc tört része alatt bonyolódik le. A komplex repülésszimulátor bonyolult és drága szerkezet, de olyannyira hasznos, hogy a pilóták kiképzésében ma már nél­külözhetetlen. Egy 600 éves kisváros mai élete Ilmenau NDK-beli város nevével sokféle vonatkozás­ban találkozunk. Például: az NDK államtanácsa foga­dást ad, az ünnepi asztal ér­tékes porcelánja Ilmenauból származik. Más: a híres lengyelorszá­gi fürdőhelyen, Zakopáne- ban a Lengyel Építőmunká­sok Szakszervezete üdülő­csekkjével az ilmenaui Mül­ler család nyaral. És végül: Goethe ezt írta a városról egyik Schillerhez intézett levelében: „Mindig is szívesen voltam és va­gyok itt, azt hiszem ez a jóleső érzés az emberek és a táj csodálatos harmóniá­jából fakad.” Porcelán és üreg Ilmenau neve először egy 1341. évből származó hiva­talos okiratban jelent meg. Akkor még kis település volt, ma sem tartozik a nagy városok közé. Húszezer lakosa van: főiskolával, üvegfúvóval és porcelán- gyárral rendelkezik, s egyi­ke azoknak az NDK váro­soknak, amelyek arculatára a KGST-integráció erősen rányomta bélyegét. A ter­vek szerint 1974-ben már 80 hektáron elterülő új por­celángyár és üvegkombinát kezdi meg működését és lát­ja el áruval a KGST-orszá- gokat. Az építésben — az NDK—lengyel együttműkö­dés jegyében — a lengyel BUDIMEX építővállalat 1500 szakmunkást és mérnököket küldött a thüringiai llme- nauba. Goethe tervei Goethe ilyen fejlődésről még csak nem is álmodha­tott. Mint a weimari herce­gi kormány bányaügyi meg­bízottja 1776-ban látogatott el először a városba, amely annyira megnverte tetszését, hogy több művét itt írta. A „Wilhelm Meister** Alt- Ilmenauban játszódik, az „Iphigenia Taurisban” című művének 4. felvonását az Ilmenau melletti Schwal- bensteinben írta. Goethe megkísérelte, hogy szót emeljen a város szegénysor­sú lakosaiért, akik, mint bá­nyászok, szénégetők, roboto­ló parasztok és favágók ten­gették életüket. A városi közigazgatás reformját sze­rette volna elérni, új adó­rendszer megteremtésén fá­radozott és azon, hogy újra megnyissák a bányákat Az új korszak Az egykori bányaüzemre ma már csak a meddőhá­nyók, a bányaház és a Goe- the-emlékmű utal. Üj ipar­ágak nőttek fel. A vegyipar növekedése több üvegtartály építését tette szükségessé. A kis thüringiai város már a középkorban is híres volt az üvegolvasztásról és a porcelángyártásról. A 19. század végén nagy gyárak létesültek. A város lakói azonban csak 1945-ben ve­hették kezükbe saját ügyeik intézését Ilmenau iskolái Ilmenau gépipari főiskolá­ját 1894-ben alapították; igazi fejlődése azonban csak 1953. szeptember 16-án kez­dődött, amikor az elektro­technikai főiskola első 268 diákja beiratkozott Ma már több mint 2500 egyetemi hallgató folytatja itt a ta­nulmányait; közülük több mint százan a szocialista or­szágokból és Afrika fiatal államaiból, valamint Ázsiá­ból és Latin-Amerikából jöttek. A diákokat 350 ta­nár készíti elő jövendő pá- lyájukara. Űj mWnátusok épültek s az „Ehrenburgen” új főiskola kitűnő előfelté­teleket teremt a tanuláshoz és a kutatáshoz egyaránt. Az utóbbi négy évben 1600 egyetemi hallgató kapott diplomát. Lengyelek és németek Az ideérkezett lengyel szakemberek jelenleg azon fáradoznak, hogy betartsák az építési határidőt; a létrejö­vő gyárak az 6 kezük mun­kája is. S ezt nemcsak az ilmenauiak mondják, hanem a lengyelek is, akik jól ér­zik magukat „választott” hazájukban, magukkal hoz­ták az otthon egy darabját, ízét, hangulatát. A modem lakótömbök mellett egy len­gyel népművészeti elemek­kel díszített étterem van, lengyel belsőépítész munká­ja. S ahogy a lengyel és német kollegák közösen ter­veznek, építenek és oldják meg problémáikat, együtt ünnepelnek is. Jó példa er­re az a négyes esküvő, ame­lyen lengyel építők ilmenaui lányokkal kötöttek házassá­got. Megváltozott világ Amikor az egyik lengyel szakmunkást megkérdeztük: miért jött az NDK-ba dol­gozni, elmondta, hogy ottho­ni munkahelyén látta a fel­hívást az itteni munkára. „Végül is országaink között sokáig, sőt nagyon sokáig harag volt, sok gyűlölet halmozódott fel. Most vál­tozott a világ és én szemé­lyesen akartam meggyőződ­ni a kialakult jóviszonyról. 1970 júniusa óta vagyok itt és úgy érzem magam mint­ha otthon lennék. A német munkatársak jó barátainkká váltak.” — D — Tiíokya*os kráterek A Zempléni Hegység vad­regényes és még sok újdon­ságot rejtő világában nem várt meglepetés érheti a tu­ristákat ha letérnek az is­mert erdei utakról, s mond­juk toronyiránt szelik át a Telkibánya határában emel­kedő Kánya, Gyepű, vagy Fehér-hegyet. Az ősbükkö­sök, fiatal gyártyánosok, fenyvesek között sok helyütt olybá tűnik, mintha szőnyeg­bombázás sújtotta volna a terepet, holdbéli tölcsérekre emlékeztető kráterek sora nehezíti a járást. A furcsa „bomba tölcsérek” között szép számmal akad rendha­gyó nagyságú — közel száz méter átmérőjű is — de nemcsak a méret, hanem a kráterek mélyén gyökerező évszázados fák is jelzik, hogy nem napjainkban keletkez­tek az útvonalat hullámva- súttá alakító mélyedések. A hegyköz lakói horpák- nak nevezik e töbörszerű képződményeket, s ez az el­nevezés több évszázados múltra tekinthet vissza. A hányatörténeti kútfők szerint ugyanis a XIII—XIV. szá­zadban kincskereső őseink felfedezték a helyenként fel­színre kibúvó arany és ezüst tartalmú érces teléreket, s az akkori külszíni fejtéstech­nológia eredményeként szü­lettek a hegyvidék külö­nös forradásai. Az akkori ércbányászok tölcsérszerű műveléssel aknázták ki és követték az érces tartalmú teléreket, s ezt a módszert a mélyedések régi nevéből ma is horpabányászatnak nevezi a szakirodalom. A Telkibánya környéki ősbányászat beszédes emlé­kei közül sokat elegyenge­tett az idő, számos helyen üledékkel töltődtek fel a krá­terek. Érckutató, hegyvalla­tó elődeinek horpái azonban még így is jellegzetes relik­viái e tájnak, s nemcsak mennyiségileg, hanem szám­szerűen is. Az elmúlt évek földtani felmérései szerint ugyanis nem kevesebb, mint 3000 horpát rejt a hegyköz erdőrengetege. Újfajta gyümölcs születése A Fekete-tenger keleti partvidékén fekvő Szuhumi- ban szubtrópusi növények­kel foglakozó kísérleti gyü­mölcstermesztő állomás mű­ködik a Szovjetunióban. Ez az állomás új déligyü- mölcs-fajták kikísérletezésé­vel foglalkozik. Munkájuk eredményeként nemrégiben született meg egy újfajta gyümölcs, amit nevezzünk „grapemandá”-nak, tekin­tettel arra, hogy az új gyü­mölcsöt a mandarin és a grape-fruit keresztezéséből nyerték. A grapemanda gyorsan érő, fagyálló gyü­mölcs, íze kellemes, vita­mintartalma magas. A grapemanda Szuhumi legújabb specialitása. Az it­teni kutatók azonban már több más újdonságot is be­vezettek, például a magnél­küli citromot és a körte­alakú narancsot. Építőbrigád — kétéves garanciával A Halle-Neustadtban épü­lő házaknál egyik komplex­építőbrigád tagjai — mun­kaversenyük egy pontjaként — kétéves garanciát vállal­nak az általuk épített laká­sért. A jövendőbeli lakókat idejében értesítik, hogy me­lyik brigád dolgozott a la­kásépítkezésnél és kik fele­lősek az esetleges hibákért. 1972-ben 736 család — az ottani vegyigyár munkásai — kapja meg a birgád 176 építőmunkásának kétéves ga­ranciáját Hajótér-export 1971-ben 53 hajót építettek a lengyel hajógyárak, 584 000 tonna űrtartalommal. Har­mincegy hajó (389 000 össz- tonnasúllyal) külföldi meg­rendelésre készült. Lengyel gyáraktól vásárolt kereske­delmi hajókat a Szovjetunió, Norvégia, Franciaország, Nagy-Britannia, Brazília, a Kínai Népköztársaság és Ro­mánia. A lengyel hajóexport világviszonylatban a nyolca­dik helyet foglalja eL 1972-ben brit megrende­lésre egy B—447-es típusú, 32 000 tonnás univerzális tö­megáru-szállító hajót készí­tenek. Megépítik a francia halászflotta legnagyobb és legkorszerűbb hajóját, a „Viktor Plecen” hűtőhajót is. Érdekes adat, hogy az el­múlt három esztendő alatt a lengyel hajógyárak terméke­ik 80 százalékát exportálták. „Dolgozik" az elektronsugár A felületkezelés egyik gyakori módja a festékré­teggel való bevonás. A tech­nológusok nem nagyon sze­retik ezt a szerves anyagok hőkezelésén alapuló eljárást. Jó okuk van rá, hiszen tény, hogy a festékfilm felvitelé­hez nem éppen olcsó oldó­szerek, a megszárításához, kikeményítéséhez energia- és helyigényes kemencék sának teszik ki a munka­darab felületére felvitt fes­tékréteget, a fenti kellemet­lenségek mind elkerülhetők. Ezen az elven konstruálták meg a képen látható kísér­leti bevonatkezelő berende­zést, mely hőmentesen, por­mentes eljárás során, igen rövid átfutási idő alatt el­végzi a felület festékkel való bevonását és kiszárítását. A szükségesek; amíg a festék nedves vagy tapadós, a por­tól, szennyezéstől való meg­óvása igen körülményes; az sem elhanyagolható szem­pont, hogy a hőre érzékeny alapanyagok könnyen káro­sodnak a szárítási művelet során. Angol kutatók rájöttek, hogy ha elektronsugár hatá­berendezés három fő .rész­ből áll: a bevonatfelvivőből, az elekronbesugárzóból, és a szabályozható sebességű anyagtovábbító szerkezetből. Az új technológia a felü­letkezelés terén az utóbbi évtizedek egyik legjelentő­sebb eredményének számít. „Zsiráfnyakú” emelőgép A, dán Mata-Lift cég új villásemelőt gyártott, amely­nek segítségével maximáli­san 2 tonna súlyú teher szál­lítható az építkezés hely­színén. A vízszintes mozga­táson kívül az önemelő-szer- kezet három emelet magas­ságra emeli a rakományt egyéb emelőszerkezetek se­gítsége nélkül. A legnagyobb emelési magasság egészen pontosan 12,8 méter, és ezen a magasságon még 4,5 mé­teres vízszintes irányú el­mozdítás is lehetséges. Az új villásemelő a gyakorlatban már jól bevált. Autósztráda a senki földjére? A dél-amerikai kontinens legnagyobb problémáját „Amazonas-szindromának” nevezték el: ezzel fejezik ki, hogy az Amazonas folyó menti hatalmas, lakatlan és feltáratlan területekkel szem­ben ott van a föld- és mun­kanélküli tömegekkel túlné­pesedett tengerparti sáv. Brazília most nagyszabású tervet dolgozott ki ennek megoldására: egy 3000 kilo­méter hosszúságú autósztrá­da építését az Atlanti-óceáni parttól a perui határig. A transamazónica-terv célja az Ausztráliánál nagyobb, ter­mészeti kincsekben gazdag terület — a dél-amerikai kontinens legbelsőbb része — feltárása és beépítése. A kor­mány szerint a tervnek óri­ási szociális-gazdasági hatá­sa lesz. Azonban a FAO szerint az Amazonas-meden- ce sohasem lesz „gabona­raktár”, ha a dzsungelt ki­irtják, a talaj el fog homo- kosodni. Természeti kincse­inek kiaknázása pedig óri­ási befektetést igényel. A te­rület iparosítása meghalad­ja Brazília gazdasági erejét, s ezért sokak szerint az au­tósztráda csak az „egyik nyomorvidéket fogja a má­sikkal összekötni”. A tervek szerint az utat a7 észak-ke­leti „éhségterületek” földnél­küli mezőgazdasági munká­sai építik fel, majd ott meg­telepednek. A bolgár kibernetikai intézet újdonságai A Bolgár Tudományos Akadémia Műszaki Kiberne­tikai Intézete ebben az év­ben automatizált rendszert fog átadni a medeti bánya­kombinát teherautó-szállítá­sainak vezérlésére. Az ugyan­ebben az intézetben kidol­gozott automatizált vezérlő- rendszer bevezetésétől a ga­bonatrösztben 1,4 millió le­va megtakarítást várnak. A személyfelvonó kapcso­ló nélküli vezérlésével, a te­levízió alkalmazásának prob­« lémáival, valamint a bioló­giában és az orvostudomány­ban az új kutatási módsze­rek alkalmazásával az inté­zet további kollektívái fog­lalkoznak. A legnagyobb ará­nyú terv a7 ország vízkész­leteinek komplex kihaszná­lására készül. Ez egyúttal a víz tisztítására és tisztántar­tására vonatkozó intézkedé­seket is felöleli. Ezen a te­rületen 14 további intézettel és szervvel működnek együtt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom