Szolnok Megyei Néplap, 1972. április (23. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-08 / 82. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. április 8. Manapság a leendő gépkocsivezetők többnyire tanpadban ülve sajátítják el, gyakorolják be az autóvezetés legfontosabb mozdulatait. A pilótáknál sokkal régebbi keletű ez a módszer, hiszen a több milliós értéket képviselő „igazi" géppel való felemelkedésre csak akkor kerülhet sor, ha a pilóta már „behunyt szemmel” is el tudja vezetni a gépet. A képen látható gyakorlókészülék hű mása az igazi repülőgép — egy bizonyos típus — pilótafülkéjének. A fülke műszerfala, gombjai, fogantyúi stb. teljesen megegyeznek a valódi gép megfelelő részeivel. A vezetés beidegzésének ez a módja csak akkor lehet hasznos, ha a gyakorlókészülék összes műszerei úgy reagálnak, mintha valóban levegőbe emelkednék a feltételezett gép. E komplex feladatot egy megfelelően programozott számítógép segtségével lehet megoldani. Ha a pilóta beindítja a képzeletbeli hajtóművet, a műszereken máris leolvasható a fordulatszám, a hőmérséklet stb. Amikor a gép emelkedését „irányozza elő” a pilóta, a komputer a memóriájában levő adatok (súly, hajtómfiteljesít- mény, atmoszférikus és időjárási feltételek stb.) figyelembevételével kiszámítja, miként kellene reagálnia az „igazi” gépnek az emelkedést parancsoló mozdulatokra — mindez a másodperc tört része alatt bonyolódik le. A komplex repülésszimulátor bonyolult és drága szerkezet, de olyannyira hasznos, hogy a pilóták kiképzésében ma már nélkülözhetetlen. Egy 600 éves kisváros mai élete Ilmenau NDK-beli város nevével sokféle vonatkozásban találkozunk. Például: az NDK államtanácsa fogadást ad, az ünnepi asztal értékes porcelánja Ilmenauból származik. Más: a híres lengyelországi fürdőhelyen, Zakopáne- ban a Lengyel Építőmunkások Szakszervezete üdülőcsekkjével az ilmenaui Müller család nyaral. És végül: Goethe ezt írta a városról egyik Schillerhez intézett levelében: „Mindig is szívesen voltam és vagyok itt, azt hiszem ez a jóleső érzés az emberek és a táj csodálatos harmóniájából fakad.” Porcelán és üreg Ilmenau neve először egy 1341. évből származó hivatalos okiratban jelent meg. Akkor még kis település volt, ma sem tartozik a nagy városok közé. Húszezer lakosa van: főiskolával, üvegfúvóval és porcelán- gyárral rendelkezik, s egyike azoknak az NDK városoknak, amelyek arculatára a KGST-integráció erősen rányomta bélyegét. A tervek szerint 1974-ben már 80 hektáron elterülő új porcelángyár és üvegkombinát kezdi meg működését és látja el áruval a KGST-orszá- gokat. Az építésben — az NDK—lengyel együttműködés jegyében — a lengyel BUDIMEX építővállalat 1500 szakmunkást és mérnököket küldött a thüringiai llme- nauba. Goethe tervei Goethe ilyen fejlődésről még csak nem is álmodhatott. Mint a weimari hercegi kormány bányaügyi megbízottja 1776-ban látogatott el először a városba, amely annyira megnverte tetszését, hogy több művét itt írta. A „Wilhelm Meister** Alt- Ilmenauban játszódik, az „Iphigenia Taurisban” című művének 4. felvonását az Ilmenau melletti Schwal- bensteinben írta. Goethe megkísérelte, hogy szót emeljen a város szegénysorsú lakosaiért, akik, mint bányászok, szénégetők, robotoló parasztok és favágók tengették életüket. A városi közigazgatás reformját szerette volna elérni, új adórendszer megteremtésén fáradozott és azon, hogy újra megnyissák a bányákat Az új korszak Az egykori bányaüzemre ma már csak a meddőhányók, a bányaház és a Goe- the-emlékmű utal. Üj iparágak nőttek fel. A vegyipar növekedése több üvegtartály építését tette szükségessé. A kis thüringiai város már a középkorban is híres volt az üvegolvasztásról és a porcelángyártásról. A 19. század végén nagy gyárak létesültek. A város lakói azonban csak 1945-ben vehették kezükbe saját ügyeik intézését Ilmenau iskolái Ilmenau gépipari főiskoláját 1894-ben alapították; igazi fejlődése azonban csak 1953. szeptember 16-án kezdődött, amikor az elektrotechnikai főiskola első 268 diákja beiratkozott Ma már több mint 2500 egyetemi hallgató folytatja itt a tanulmányait; közülük több mint százan a szocialista országokból és Afrika fiatal államaiból, valamint Ázsiából és Latin-Amerikából jöttek. A diákokat 350 tanár készíti elő jövendő pá- lyájukara. Űj mWnátusok épültek s az „Ehrenburgen” új főiskola kitűnő előfeltételeket teremt a tanuláshoz és a kutatáshoz egyaránt. Az utóbbi négy évben 1600 egyetemi hallgató kapott diplomát. Lengyelek és németek Az ideérkezett lengyel szakemberek jelenleg azon fáradoznak, hogy betartsák az építési határidőt; a létrejövő gyárak az 6 kezük munkája is. S ezt nemcsak az ilmenauiak mondják, hanem a lengyelek is, akik jól érzik magukat „választott” hazájukban, magukkal hozták az otthon egy darabját, ízét, hangulatát. A modem lakótömbök mellett egy lengyel népművészeti elemekkel díszített étterem van, lengyel belsőépítész munkája. S ahogy a lengyel és német kollegák közösen terveznek, építenek és oldják meg problémáikat, együtt ünnepelnek is. Jó példa erre az a négyes esküvő, amelyen lengyel építők ilmenaui lányokkal kötöttek házasságot. Megváltozott világ Amikor az egyik lengyel szakmunkást megkérdeztük: miért jött az NDK-ba dolgozni, elmondta, hogy otthoni munkahelyén látta a felhívást az itteni munkára. „Végül is országaink között sokáig, sőt nagyon sokáig harag volt, sok gyűlölet halmozódott fel. Most változott a világ és én személyesen akartam meggyőződni a kialakult jóviszonyról. 1970 júniusa óta vagyok itt és úgy érzem magam mintha otthon lennék. A német munkatársak jó barátainkká váltak.” — D — Tiíokya*os kráterek A Zempléni Hegység vadregényes és még sok újdonságot rejtő világában nem várt meglepetés érheti a turistákat ha letérnek az ismert erdei utakról, s mondjuk toronyiránt szelik át a Telkibánya határában emelkedő Kánya, Gyepű, vagy Fehér-hegyet. Az ősbükkösök, fiatal gyártyánosok, fenyvesek között sok helyütt olybá tűnik, mintha szőnyegbombázás sújtotta volna a terepet, holdbéli tölcsérekre emlékeztető kráterek sora nehezíti a járást. A furcsa „bomba tölcsérek” között szép számmal akad rendhagyó nagyságú — közel száz méter átmérőjű is — de nemcsak a méret, hanem a kráterek mélyén gyökerező évszázados fák is jelzik, hogy nem napjainkban keletkeztek az útvonalat hullámva- súttá alakító mélyedések. A hegyköz lakói horpák- nak nevezik e töbörszerű képződményeket, s ez az elnevezés több évszázados múltra tekinthet vissza. A hányatörténeti kútfők szerint ugyanis a XIII—XIV. században kincskereső őseink felfedezték a helyenként felszínre kibúvó arany és ezüst tartalmú érces teléreket, s az akkori külszíni fejtéstechnológia eredményeként születtek a hegyvidék különös forradásai. Az akkori ércbányászok tölcsérszerű műveléssel aknázták ki és követték az érces tartalmú teléreket, s ezt a módszert a mélyedések régi nevéből ma is horpabányászatnak nevezi a szakirodalom. A Telkibánya környéki ősbányászat beszédes emlékei közül sokat elegyengetett az idő, számos helyen üledékkel töltődtek fel a kráterek. Érckutató, hegyvallató elődeinek horpái azonban még így is jellegzetes relikviái e tájnak, s nemcsak mennyiségileg, hanem számszerűen is. Az elmúlt évek földtani felmérései szerint ugyanis nem kevesebb, mint 3000 horpát rejt a hegyköz erdőrengetege. Újfajta gyümölcs születése A Fekete-tenger keleti partvidékén fekvő Szuhumi- ban szubtrópusi növényekkel foglakozó kísérleti gyümölcstermesztő állomás működik a Szovjetunióban. Ez az állomás új déligyü- mölcs-fajták kikísérletezésével foglalkozik. Munkájuk eredményeként nemrégiben született meg egy újfajta gyümölcs, amit nevezzünk „grapemandá”-nak, tekintettel arra, hogy az új gyümölcsöt a mandarin és a grape-fruit keresztezéséből nyerték. A grapemanda gyorsan érő, fagyálló gyümölcs, íze kellemes, vitamintartalma magas. A grapemanda Szuhumi legújabb specialitása. Az itteni kutatók azonban már több más újdonságot is bevezettek, például a magnélküli citromot és a körtealakú narancsot. Építőbrigád — kétéves garanciával A Halle-Neustadtban épülő házaknál egyik komplexépítőbrigád tagjai — munkaversenyük egy pontjaként — kétéves garanciát vállalnak az általuk épített lakásért. A jövendőbeli lakókat idejében értesítik, hogy melyik brigád dolgozott a lakásépítkezésnél és kik felelősek az esetleges hibákért. 1972-ben 736 család — az ottani vegyigyár munkásai — kapja meg a birgád 176 építőmunkásának kétéves garanciáját Hajótér-export 1971-ben 53 hajót építettek a lengyel hajógyárak, 584 000 tonna űrtartalommal. Harmincegy hajó (389 000 össz- tonnasúllyal) külföldi megrendelésre készült. Lengyel gyáraktól vásárolt kereskedelmi hajókat a Szovjetunió, Norvégia, Franciaország, Nagy-Britannia, Brazília, a Kínai Népköztársaság és Románia. A lengyel hajóexport világviszonylatban a nyolcadik helyet foglalja eL 1972-ben brit megrendelésre egy B—447-es típusú, 32 000 tonnás univerzális tömegáru-szállító hajót készítenek. Megépítik a francia halászflotta legnagyobb és legkorszerűbb hajóját, a „Viktor Plecen” hűtőhajót is. Érdekes adat, hogy az elmúlt három esztendő alatt a lengyel hajógyárak termékeik 80 százalékát exportálták. „Dolgozik" az elektronsugár A felületkezelés egyik gyakori módja a festékréteggel való bevonás. A technológusok nem nagyon szeretik ezt a szerves anyagok hőkezelésén alapuló eljárást. Jó okuk van rá, hiszen tény, hogy a festékfilm felviteléhez nem éppen olcsó oldószerek, a megszárításához, kikeményítéséhez energia- és helyigényes kemencék sának teszik ki a munkadarab felületére felvitt festékréteget, a fenti kellemetlenségek mind elkerülhetők. Ezen az elven konstruálták meg a képen látható kísérleti bevonatkezelő berendezést, mely hőmentesen, pormentes eljárás során, igen rövid átfutási idő alatt elvégzi a felület festékkel való bevonását és kiszárítását. A szükségesek; amíg a festék nedves vagy tapadós, a portól, szennyezéstől való megóvása igen körülményes; az sem elhanyagolható szempont, hogy a hőre érzékeny alapanyagok könnyen károsodnak a szárítási művelet során. Angol kutatók rájöttek, hogy ha elektronsugár hatáberendezés három fő .részből áll: a bevonatfelvivőből, az elekronbesugárzóból, és a szabályozható sebességű anyagtovábbító szerkezetből. Az új technológia a felületkezelés terén az utóbbi évtizedek egyik legjelentősebb eredményének számít. „Zsiráfnyakú” emelőgép A, dán Mata-Lift cég új villásemelőt gyártott, amelynek segítségével maximálisan 2 tonna súlyú teher szállítható az építkezés helyszínén. A vízszintes mozgatáson kívül az önemelő-szer- kezet három emelet magasságra emeli a rakományt egyéb emelőszerkezetek segítsége nélkül. A legnagyobb emelési magasság egészen pontosan 12,8 méter, és ezen a magasságon még 4,5 méteres vízszintes irányú elmozdítás is lehetséges. Az új villásemelő a gyakorlatban már jól bevált. Autósztráda a senki földjére? A dél-amerikai kontinens legnagyobb problémáját „Amazonas-szindromának” nevezték el: ezzel fejezik ki, hogy az Amazonas folyó menti hatalmas, lakatlan és feltáratlan területekkel szemben ott van a föld- és munkanélküli tömegekkel túlnépesedett tengerparti sáv. Brazília most nagyszabású tervet dolgozott ki ennek megoldására: egy 3000 kilométer hosszúságú autósztráda építését az Atlanti-óceáni parttól a perui határig. A transamazónica-terv célja az Ausztráliánál nagyobb, természeti kincsekben gazdag terület — a dél-amerikai kontinens legbelsőbb része — feltárása és beépítése. A kormány szerint a tervnek óriási szociális-gazdasági hatása lesz. Azonban a FAO szerint az Amazonas-meden- ce sohasem lesz „gabonaraktár”, ha a dzsungelt kiirtják, a talaj el fog homo- kosodni. Természeti kincseinek kiaknázása pedig óriási befektetést igényel. A terület iparosítása meghaladja Brazília gazdasági erejét, s ezért sokak szerint az autósztráda csak az „egyik nyomorvidéket fogja a másikkal összekötni”. A tervek szerint az utat a7 észak-keleti „éhségterületek” földnélküli mezőgazdasági munkásai építik fel, majd ott megtelepednek. A bolgár kibernetikai intézet újdonságai A Bolgár Tudományos Akadémia Műszaki Kibernetikai Intézete ebben az évben automatizált rendszert fog átadni a medeti bányakombinát teherautó-szállításainak vezérlésére. Az ugyanebben az intézetben kidolgozott automatizált vezérlő- rendszer bevezetésétől a gabonatrösztben 1,4 millió leva megtakarítást várnak. A személyfelvonó kapcsoló nélküli vezérlésével, a televízió alkalmazásának prob« lémáival, valamint a biológiában és az orvostudományban az új kutatási módszerek alkalmazásával az intézet további kollektívái foglalkoznak. A legnagyobb arányú terv a7 ország vízkészleteinek komplex kihasználására készül. Ez egyúttal a víz tisztítására és tisztántartására vonatkozó intézkedéseket is felöleli. Ezen a területen 14 további intézettel és szervvel működnek együtt.
