Szolnok Megyei Néplap, 1972. április (23. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-25 / 96. szám
19T8. április 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Holnap kezdődik a Hazafias Népfront V. kongresszusa. Megyénket harminchét küldött képviseli a tanácskozáson. Közülük szólaltattunk meg hármat: Tizenötször Kiváló Vállalat Mit mondanának el, ha felszólalnának „A városról, a város gondjairól beszélnék" Kiss Lajosné három évvel ezelőtt végezte el az egyetemet és mindössze három éve dolgozik Szolnokon, a városi tanácsnál. A fiatal épitészmérnök-asszony hódmezővásárhelyi születésű, a megyeszékhelyről mégis úgy beszél, mintha tősgyökeres szolnoki lenne. Nem véletlenül választották meg a Hazafias Népfront városszépészeti bizottságának titkárává, és nem véletlenül lett kongresszusi küldött. — Ha felszólalna mit mondana el a Hazafias Népfront ötödik kongresszusán? — Egy építésznek minden várost szeretni kell. Ha szép akkor azért, ha még nem, akkor pedig azért, mert adva van a lehetőség, — amely egyben feladat is — hogy széppé tegyük. A kongreszszuson föltétlenül a városról, a város gondjairól beszélnék. — Amióta itt vagyok — bár három év nem nagy idő — sokat fejlődött Szolnok. Ennek ellenére még mindig jellegtelen városnak tartom. Nincs tulajdonképpen városközpont, nincs sok műemlék amit védeni, óvni lehetne, és ami jelleget is adna a megyeszékhelynek. Másrészt itt valahogy hiányzik az igazi lokálpatriotizmus. Sok városban jártam, tapasztalatom szerint máshol az emberek jobban szeretik városukat. — Bizottságunknak feladata — nevében is benne van — hogy szebbé tegye a várost. Ez viszont nem megy egykönnyen. Sokkal több park, szobor, játszótér kellene, és sok szép épület. A tanácsnak nincs mindenre pénze, de nagyon sok mindent meg lehetne oldani a lakosság, a vállalatok támogatásával. A város dinamikusan fejlődik, némely vonatkozásban mégis mintha holt ponton lennénk. Jó lenne erről már kimozdulni és ebben úgy érzem, hogy a népfront, a városszépészeti bizottság is sokat tehetne főleg, ha a Szolnokon dolgozók, Szolnokon lakók jobban magukénak éreznék városukat. „Egyedül képviselem Túrkevét" resszusra. Viszem magammal tenni akarásomat. Kiss Sándorné a Jászsági Állami Gazdaság baromfi gondozója válaszolt arra a kérdésünkre, mit visz magával a Hazafias Népfront V. kongresszusára, milyen gondolatokkal készül a tanácskozásra. Kissné kisebb megszakításokkal hét éve dolgozik az állami gazdaságban. Az évek során elkötelezte magát a gazdaság vöröskeresztes szervezetével, sok sikeres véradási akcióban vett részt, úgy is mint szervező, úgy is mint önkéntes véradó. Elmondta: ha szót kapna a kongresszuson beszélne arról, amiről oly sok szó esik az állami gazdaságokban dolgozók körében, hogy ők az ipari munkásokhoz hasonlóan végzik munkájukat, mégis sok mindenben megkülönböztetik őket, az ipari munkásoktól. — Nagyon meglepődtem, amikor a megyei küldöttértekezleten engem is meg választottak kongresszusi küldöttnek. Egyedül képviselem Túrkevét. Csík Ferenc a túrkevei Vörös Csillag Termelőszövetkezet elszámolási csoportvezetője és nyolc éve a Hazafias Népfront városi titkára Arra a kérdésre, ha szót kapna a kongresszuson miről beszélne legszívesebben, ezt válaszolta: — Elég régen dolgozom a mozgalomban, így ismerem városunk problémáit. Ha szót kapnék a kongresz- szuson először is a gondokról beszélnék. Túrkevén sok a fiatal és kevés a lehetőség a szórakozásra, művelődésre. Nincs megfelelő művelődési vagy ifjúsági ház, ahol különböző rendezvényeket tarthatnának. Jelenleg ezt a problémát úgy oldjuk meg, hogy a színházi előadásokat a filmszínházban tartjuk, a többi rendezvényt pedig az elég rossz állapotban lévő ifjúsági házban. Ez azonban nem megy hosszú időn keresztül. — Ahhoz elég nagy város Túrkeve, hogy egy modern ABC áruháza legyen. Igaz az építkezést elkezdték, de a további kivitelezéssel problémák vannak. Megkezdődött a cigánylakosság betelepítése a külterületekről, de hogy folyamatosan menjen ez a munka több pénzre lenne szükségünk. — Természetesen nemcsak a gondokról beszélnék, hanem eredményeinkről is. Hamarosan elkészül az új MHSZ bázis, az OTP-vel közös beruházással. Az utolsó két évben nagy munkaerő gondokkal küszködtünk, főleg a nőknek nem tudtunk biztosítani megfelelő munkát Ezen segítettek az AFIT, a Tömítőelem Ktsz és a Május 1 Ruhagyár Túrke- vére települt részlegei. „Amiről sok szó esik az állami gazdaságokban...” — Nincs mozgalmi múltam, régi „népfronténak” sem nevezhetem magamat. A mozgalom munkájával alig pár hónapja ismerke- dek. amióta beválasztottak a Hazafias Népfront jászberényi városi bizottságába. Ügy gondolom mégsem megyek üres kézzel a kongAz Alpok délnyugati részében a hét végén lehullott csapadék felolvasztotta a hóréteget és áradást indított el a folyókon. Így a Murának a Létényénél szombaton reggel már 260 centi- méteres vízszintje hétfő reggelre 436 centiméterre emelkedett, tehát csaknem 180 centiméterrel áradt a folyó. Ezért a nyügat-dunántúli vízügyi igazgatóság még vasárnap reggel elsőfokú, később másodfokú, majd este már harmadfokú árvízvédelmi készültséget rendelt el. Hétfőre virradó éjszaka a gyors vízszintemelkedés miatt két helyen védekezési munkálatokat kezdtek az igazgatóság kivezényelt osztagai. A Murarátka és Le- tenye közötti útnak egyik szakaszát átömléssel fenyegeti a víz, s ezért több száz méter hosszúságban homokzsákokat raknak le az út szélére. Lakott területeket nem fenyeget a folyó. — Természetesen — folytatta a beszélgetést — szólnék eredményeinkről is. Arról, hogy gazdaságunkban a bérezési alsóhatár megváltoztatásával növelték a nődolgozók keresetét. Arról is, hogy 1972-től kezdve a nőbizottság és a gazdasági vezetők évenként felülvizsgál- gálják az egyedül élő, a gyermeküket egyedül nevelő nők anyagi helyzetét és amiben tudnak segítenek rajtuk. Szólnék ezekről, mert úgy érzem, hasonló intézkedésekre máshol is szükség lenne. A magyar határtól alig ötven kilométernyire a jugoszláviai Radgona községnél vasárnap 465 centiméteres vízszinttel tetőzött a Mura, s hétfő reggelig 408 centiméternyire, tehát 57 centiméterrel apadt. A magyar szakaszon Letenyénél tegnap délután volt az árhullám tetőzése, 450 centiméter körüli vízszinttel. A külföldi hírügynökségek is árvizekről tudósítanak. A szomszédos Ausztria stájer- országi tartományában vasárnap délutánig nagy területeket — sok száz házat és utakat — öntött el az áradás A bécsi rádió a kitelepített lakosság megsegítésére hívta fej az osztrák népet vasárnap délután. A szíriai távirati iroda közlése szerint az ország északi részében 36 óra alatt sok község került víz alá- Ezrek váltak hontalanná és a halálos áldozatok számát hétfőn tizenötre becsülték. írta: Zámbó A. Szekeres E. Illés A. Fotó: Nagy Zs. Homokzsákokkal védekeznek a Muránál Tegnap délután telőzött a folyó — Árvizek külföldön Dr. Gergely István miniszterhelyettes a Közcpíiszai Állami Gazdaságban Nemcsak a legnagyobb állami gazdaság megyénkben a Középtiszai, hanem a legjobb is. Kiváló Vállalat volt a múlt esztendőben és az idén js az. Versenytársuk. a Palotási Állami Gazdaság igazgatója, azt tartja róluk: elindultak mint a gőzhenger és senki nem állhat elébük.. Ha túlzó is a hasonlat, mindenképpen azt jelenti, a többi gazdaságban is elismerik, tisztelik a bánhalmiak munkáját. A megye határokon túl is jó híre van az üzemnek. A Mezőgazdasági- és Élelmezésügyi Minisztérium véleményét összefoglalva mondta. szombaton este az ünnepségen. felszólalásában dr. Gergely István miniszterhelyettes : — Ez a gazdaság ritka kivétellel dicsekedhet. Most tizenötödszörre birtokosa a Kiváló Vállalat címnek. A nagyon magas termésátlagok. az ésszerű fejlesztés, a korszerű technológia, az országos átlag feletti bér — 26.5 ezer forint évente átlagosan — a kiváló egészségügyi ellátás jellemzi ezt az üzemet. Az is kivételes ma- navság. hngy semmiféle adósává nincs a gazdaságnak. Há-om év átlagában geo millió forintot termeltek. Jól alkalmazkodnak az adottságokhoz és már erre az évr,e is szépen felkészült az üzem. Huszonhétezer holdon gazdálkodnak a bánhalmiak, évről-évre példásan. Ünnepi beszédében Pólyák lsslván igazgató olyan adatokkal bizonygatta ezt. mint az, hogy a termelési értéket egynegyeddel emelték tavaly. Az árukibocsátás emelkedése még ennél is magasabb volt. Termeltek többek között 260 vagon vetőmagot, amiből negyven vagonnal Jugoszláviába exportáltak. Csak sertéshúst 117 vagonnal értékesítettek. Ezek termelési adatok. Hosszan lehetne sorol ni, hiszen mind magas mércére utal. A számok mögött azonban emberek vannak. Majdnem kétezer szorgalmas munkás, vezető műszaki. Negyven mérnök, hatvanhét technikus irányítia a dicséretre méltó munkát. Olyan emberekről szólt az igazgató, min. Kemecsi Sándor tehenészeti brigádveze^ő. Pofa Mihály tehenész, Rózsa Sándor sertéstenvésztő. Ka1má* Ferenc agrármérnök. Herr- zea Károly kotrómester. Márton József traktoros, Zs. Naav Sándor génkocsi- vezető és mások, akiknek szíve, lelke a gazdaság. Olyan emberek dolgoznak itt. akik ragaszkodnak vállalatukhoz. Az üzem igyekszik viszonozni a munkás- hűséget. Tavaly tizenkét új lakást építettek, húsz személyes napközi otthont létesítettek. Pénzt adtak a ken- deresi nagyközségi tanácsnak, ötven személyes bölcsőde és óvoda építéséhez. Fő foglalkozású üzemorvosuk saját üzemi rendelőjükben gyógyít. A gyulai SZOT üdülőben húsz évre váltották meg az állandó szobahaszná- lati jogot. A bánhalmiaknak nincsenek titkaik. Ha lenne, alighanem az: minél többet tenni az. emberért, s akkor csak jól mehet a munka. Es akkor évről évre ünnepelhetik a Kiváló Vállalat címet, ahogy szombat este is tették. Élenjáró munkásaikat. vezetőiket hívták me® bánhalmi központjukba, ahol Fodor Mihály a megyei tanács elnöke így méltatta sikerüket: — A megye élelmiszer- gazdaságának legjlentösebb üzemei közé tartozik a Középtiszai Állami Gazdaság. Sokan kaptak kitüntetést, jutalmat, s minden jelenlévő örömére a gazdaság kultur- csoportja szórakoztatta a résztvevőket. B. L. Á termelés központi alakja: az em Termelési agitáció a törökszentmiklósi MEZÖGLP Vállalatnál — A termelés központi alakja, a legfőbb termelőerő az ember. A szocializmus építése az emberek cselekvő tevékenysége révén valósul meg. A pártmunka fontos területe a termelési agitáció. Legfőbb elve a meggyőzés, az értelmi és érzelmi hatás az emberekre. A munka eredményétől függ az egyén és a társadalom boldogulása. Az agitáció módszerei sokrétűek: egyéni és csoportos beszélgetés, termelési tanácskozás, szocialista brigádmozgalom, írásos és szemléltető agitáció, tapasztalatcsere. Ezt a célt szolgálja az üzemi lap, a MEZŐGÉP is, mely egyre jobban betölti szerepét. A közös cél érdekében kell összehangolni a párt- és tömegszervezetek tevékenységét. A termelési agitáció hozzájárult a vállalat kiváló eredményeihez. A termelési érték tavaly 19 százalékkal, 201 millió forintra nőtt. A nyereségtervet túl teljesítették. Az egy dolgozóra jutó termelési érték 16,2 százalékkal emelkedett. Csökkent a vándorlás és növekedett a munkások bére. Ebben az évben nagyobb feladatot tűztek maguk elé: a termelési értéket 14 millió, a nyereséget 4 millió forinttal akarják növelni. Az egy dolgozóra jutó termelési értéket 8,9 százalékra tervezték emelni. éves tanulók órabért egyes esetekben ösztöndíjat is kapnak. Az utánpótlás nevelése érdekében időnként szülői értekezletet tartanak. A Központi Bizottság 1971. december 1-i határozatának szellemében korszerűsítik a munkaversenyt. A KB határozatát ismertették a dolgozókkal. Kidolgozták az öt évre szóló szabályzatot, melyet sokszorosítanak és eljuttatják a gyáregységekhez. A vállalati munka- és üzem- szervezés korszerűsítését — a KB határozat nyomán — májusban vitatják meg. A közelmúltban munkanap fényképezést tartottak. A hiányzó adminisztratív létszámot belső átcsoportosításokkal „pótolják”. Hogyan tovább !1 A városi párt vb elismeréssel szólt a vállalatnál folyó termelési agitációróL Ugyanakkor felhívta a figyelmet a fogyatékosságokra, tennivalókra is. Többek között arra. hogy a szemléltető, írásos agitáció sokrétűbb lehetne, jobban kellene igazodnia a napi feladatokhoz. A munkások gondolkozását közelebb kellene hozni a cselekvéshez. Kidolgozták a versenyszabályzatot flyen célokat csak a dolgozók aktív közreműködésével lehet elérni. Ezt szolgálja a gyáregységben meghonosodott munkaverseny, melynek feladata a gazdálkodás eredményességének növelése, a dolgozók alkotó készségének kibontakozása és a kollektív szellem erősítése. A főbb versenycélok: az élüzem, a kiváló vállalat, a szocialista brigád, a szocialista műhely, a szocialista munka gyáregysége és a kiváló dolgozó cím elérése. Pozitív vonás, hogy a vállalat öt gyáregységében 47 szocialista brigád 575 taggal dolgozik, vagyis az összlét- szárn 43 százaléka. A versenyben jó eredményt elérőket elismerik. Érrel erkölcsi és anyagi ösztönzői vannak. Jutalmazásra az idén a tavalyi összeg más- félszerese áll rendelkezésükre. Ebből a szocialista brigádok jutalmazására 60 ezer forintot fordítanak. A versenyben résztvevőknek feltételként szabták a munka minőségének javítását, a termelékenység emelését, a szakmai és politikai képzést, a munkavédelmi rendszabályok betartását és fegyelmezett magatartást. Az értékelést a gyáregységi- és a vállalati versenybizottságok végzik. Helyes, hogy a szakma jó elsajátítására az ipari tanulóknál is alkalmazzák az anyagi ösztönzést- A közepes és annál jobb III. Az agitáció különböző formáit kell felhasználni a meggyőzés, mozgósítás érdekében. Helyes, ha ebben külön meghatározzák a szakvezetők, a párt- és tömegszervezetek sajátos feladatait. Jobban kell népszerűsíteni a verseny legjobbjait is. A MEZŐGÉP pártalapszervezetének koordinációs joga van. A vb határozata kötelezi a pártvezetőséget, hogy a termelési agitáció tapasztalatait vitassa meg a gyáregységek párt- szak- szervezeti titkáraival. A téma napirendre tűzése hasznos volt. A párt vb megszabta a további feladatokat, s rámutatott a meggyőzés, az emberekkel való törődés fontosságára. — m- 1. — A legfőbb termelőerő A városi párt-végrehajtóbizottság a helyszínen tárgyalta a törökszentmiklósi MEZŐGÉP Vállalat gyáregységeiben folyó termelési agitáció helyzetét, melyről Nagy Miklós, az alapszervezet titkára, a pártvezetőség nevében tett jelentést. Az ülés előtt a vb tagjai gyár- látogatáson vettek részt, és elismerően szóltak az üzemről: — Jóleső érzés, hogy mindenütt rend, tisztaság van, nem lehet lődörgő embereket látni. Magyar János, a városi pártbizottság titkára a pártvégrehajtóbizottság ülésén a következő szavakkal összegezte a termelési agitáció szerepét.
