Szolnok Megyei Néplap, 1972. április (23. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-02 / 79. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. április 2. A döntés joga Hogy a lelkiismeret sem vétózhasson Naponta találkozom vele a bíróság folyosólyán, a tárgyalóteremben. Hallottam ítéletet hirdetni, fürkésző szempárok kereszttüzében Figyeltem az olyankor is barátságos fiatal arcot, amelynek vonásait a sötét szemüveg sem keményíti. Most, a második emeleti dolgozószobájában, a tárgyalótermek szomszédságában ülünk és nekem kell kérdezni. Eszembe jutnak a vádlottakhoz, tanúkhoz, szakértőkhöz intézett kérdései, valamennyi a logika törvényei szerint lárcba fűzve. Most ő válaszol majtl nekem, inkább csokorba — mint logika szerint sorba — szedett kérdéseimre. Fiatal diplomás. Pályakezdő. 1967-ben végzett. Mindössze egy éve annak, hogy megkapta bírói kinevezését. Az esztendők még nem homályosították el az életútját meghatározó pályaválasztást. — Mikor szül etett meg a végleges elhatározása? — A jogi pálya nem tartozik a gyermekálmok hajós- kapitányainak, pilótáinak, autóversenyzőinek kiváltságos világába, — mondja. — Érettebb fejjel lehet csak felfedezni. Harmadikos gimnazista voltam mikor — pedagógus szüleim legnagyobb bánatára — úgy döntöttem, jogász leszek. Miért? Az izgalmas érdekfeszítő krimik hatását a felnőtt jogász ismerősök már valódibb, élet- hűbb történetei komoly elhatározássá érlelték bennem. — Simán ment? — Korántsem. Nem volt könnyű bejutni az egyetemre. 1961-ben mikor először jelentkezetem, pár százzal többen döngettük az egyetem kapuját, mint amennyien bejuthattunk rajta. Nekem sem sikerült. Két évig dolgoztam, és még egyszer megpróbáltam. Felvettek. Talán ha rögtön sikerül elle- zserkedem a négy évet. De így? Szinte megtiszteltetésnek vettem és örültem, hogy tanulhatok. —- Mostanában nagyon gyakran feszegetik, hogy a szülőknek anyagi áldozatot jelent gyereküket egyetemre, főiskolára járatni. A Rábold szülőknek is voltak ilyen gondjai? — A húgom és az öcsém még középiskolába járt akkor. A pedagógusok akkori fizetéséhez nem hiszem, hogy kommentárt kell fűzni. Kollégiumi ellátást kaptam. A jeles vizsgáknak pedig hamarosan jelentkeztek a sok egyébbel együtt az anyagi előnyei is. Népköztársasági ösztöndíjas lettem. Az ezzel járó havi 700, majd 1000 forint lehetővé tette, hogy anyagilag függetlenítsem magam és megkíméljem szüleim pénztárcáját. Az egyetemisták pénzét többnyire az albérlet, az utóvizsga és a tandíjak emésztik fel. — Ezt figyelmeztetésnek vegyék a leendő egyetemisták? — Nem annak szántam, de majd meglátják. — Megfontolt következetes embernek ismerik. Az az érzésem, hogy a sokféle lehetőség közül nem véletlen, hogy épp a bíróságot választotta. — Nincs ebben semmi rendkívüli. Az egyetemen többnyire kialakul az ember speciális érdeklődési köre, s azzal a területtel a kötelező anyagon túl is foglalkozik. Így voltam én a büntetőjoggal, és úgy döntöttem bíró leszek. Az államvizsga után sem tágítottam. Feleségemmel, aki szintén bíró, a szolnoki járásbíróságot választottuk. Ismerve a feltételeket, sőt a bíróénál jóval jövedelmezőbb jogászi állásokat is. — Nem túl nehéz és nem túl nagy felelősség napról napra vállalni a végső szó, a döntés súlyát? — Egy emberéletet gyakran befolyásoló ítéletet hozni a törvényadta hatalommal helyesen élni, nagy felelősség. De éppen ez teszi a bíró munkáját a legmagasabb rangú jogi tevékenységgé. — Paragrafusok és a bírói lelkiismeret? — A törvény a büntetési tételeknek csak a kereteit határozza meg. Ezen belül kell a bírónak tárgyilagosan mérlegelve olyan büntetést, kiszabni, ami igazodik az elkövetett bűncselekményhez, a tettes társadalomra veszélyességéhez, a bűnösség fokához és természetesen az enyhítő és súlyosbító körülményekhez. ítélkezni csak úgy lehet, hogy a meggyőződés, a lelkiismeret soha sem vétózhassa meg azt, soha se tehesse egy pillanatra is kétségessé az ítélet igazságosságát. Kovács Katalin Élnek a lehetőségekkel Tiszajenő múltja, jelene, jövője Tisza Jenő. Járjuk homokos útjait, hézagosán épült utcáit Gyümölcsöseiben, szőlőskertjeiben a górékat, boroskunyhókat fokozatosan kiszorítj ák a kényelmes, szemre is mutatós családi házak. Víz és villany a lakásokban, központi fűtéssel, olajtüzelésű kályhákkal melegítik a szobákat . Tv-an- tennák a háztetőkön, sok udvarban a ló és a tehén helyett személygépkocsi. Az átalakulóban lévő, újjászülető községek tipikus képe. m Vezsenyi-szőlők, Pusztaja- nő. Szolnok és Pest megye határán elhúzódó terület Néhány család, szétszórt házak, boroskunyhók. Szőlőtermeléssel, kisparaszti gazdálkodással foglalkozó kis- és «középparasztok, nincstelen dolgozni eljáró szegények hazája volt Kényelmes fotelokban ülünk a községi tanácselnök tágas, világos szobájában. Pergetjük vissza az emlékeket. Honnan indultak? — 1954 szeptemberében vonták össze Pusztajenőt és a Vezsenyi-szőlőket — emlékezik Eszes László tanácselnök, a messzetünt, régmúlt időkre. — Községünk akkor kapta nevét és rangját Kilenc év múlva befejeztük a villamosítást. A belterületen tizenkét, a külterületen hat kilométer hosszú hálózat épült. Községünk lakói már akkor kivették részüket a társadalmi munkából és pénzzel is segítették a fejlesztést A villamosítás befejezése után megszerveztük a víztársulást, a belterület minden utcájában lefektettük a vízvezetéket, közkifo- lyós kutakat építettünk és 300 családi házba bekötötték a vizet Ma már egyetlen családi ház sem épül fürdőszoba nélküL Előkerül a társadalmi munkáról készült kimutatás. A községfejlesztési versenyben Tiszajenő 1964-ben megyei első helyezést ért el, és megkapta az érte járó 100 ezer forint pénzjutalmat Azóta mindig az elsők között vannak, két éve a második helyen végeztek, és a tavalyi eredmények után ismét az elsők közé várhatók. Ha dolgozni kell, ásót, lapátot ragad a község ap- raja-nagyja. Évente ezerkét- százan végeznek rendszeresen társadalmi munkát, az önkéntes pénzbeli hozzájárulás pedig több, mint a kötelező községfejlesztési alap. s Gombamódra szaporodtak a középületek is. — Az egyesülés előtt az iskolán kívül egyetlen középület a pártház volt — jegyezte meg a tanácselnök. — Azóta? Művelődési ház, tanácsháza, orvosi rendelő, egészségház, posta épült, kétszer bővítettük az iskolát, könyvtárhelyiséget kapott a a művelődési ház. Szolgálati lakásokat létesítettünk, 1970-ben felépült a hatvan személyes központi fűtéses óvodánk, amelynek konyhájában kétszáz személyre főzhetnek. Bővültek kereskedelmi egységeink. Közös beruházással iparcikkbolt, kisvendéglő. falatozó épült, később tejbegyűjtő, majd lőtér. Nehéz lenne összeszámolni hány millió forintot tesz ki a felsorolt építkezés, érzékeltetni, mekkora jelentősége van annak, hogy orvosa van a községnek. Elégedettek, jómódúak a lakosok? Adjanak erre választ a felsorolt • adatok. Évente 25—30, többségében 2—3 szobás családi ház épül. Negyvennél több személygépkocsi tulajdonos van a községben, 300 lakásban találni televíziót, 570 a pb-gázfogyasztók száma, a rádiók számát fel sem soroljuk. A lakosoknak mintegy fele dolgozik a termelőszövetkezetben, a többi Szolnok nagyüzemeiben helyezkedett el. A 7 ezer holdon gazdálkodó Tiszamenti Tsz központja — mely Ve- zsennyel közös — a községben van. Gond is akad, hiszen két és fél ezer hold árterületen fekszik, két éve pedig nagy pusztítást végzett az árvíz. Átvészelték a nehéz időket. Szövetkezetük géptelepén sorakoznak a munkát könnyítő mezőgazdasági gépek. — Üj arculatot vesz a szolnoki járás felszabadulás utáni szülötte, az átalakulóban, változásban lévő, önmagát maivá, miénké formáló község, Tiszajenő. f E Milyen lesz a jövő? Eszes László tanácselnök homlokát összeráncolva dűl hátra. —Három ütemben szeretnénk tovább felődni. Az elsőben kialakítani a fő utcát. Emlékművet emelni, gyógyszertárat, takarékszövetkezetet, négy tantermes iskolát, pedagógus lakást. 4 kilométer hosszú bekötőutat, sportpályát szeretnénk építeni. Második ütemben új utcát tervezünk, egyik oldalán kétszintes házsorral, aztán piacteret, szolgáltató házat, kultúrparkot, új temetőt. — pataki — Hogyan tüzeskedhetnek a gyerekek? Piros tojások Húsvét hétfő, a locsolko- dás napja. Évszázados hagyomány ez, amely még ma is él. Ilyenkor mindenütt terített asztal, piros tojás várja a locsolkodókat. a húsvét ínindig nagy készülődéssel és sok munkával jár. Főleg a „lányos” házaknál. Nagy volt a sürgés-forgás az ünnep előtt Tiszavárkony. ban is. Szorgos kezek rendezgették az udvarokat, a virágos kerteket. Az utcákon asszonyok, teli bevásárló _ szatyrokkal, táskákkal. Idős. fejkendős asszony lépett ki az élelmiszerbolt ajtaján. Hóna alatt kenyér, kezében élelmiszerrel teli szatyor. A nyolcvanéves özv. Viczán Jánosné is a húsvéti bevásárlást intézi. — Öreg vagyok már, én- hozzám nem jönnek locsol- kodók, de a lányoméknál lakom és a családnak be kell vásárolni az ünnepekre. Bizony a mai húsvét egészen más, mint az én lánykoromban volt. Akkor minden fiatal lány tojást festett a legényeknek. A hagyma héját megfőztük vízben és azzal a lével festettük meg a tojásokat. Az volt a szokás, hogy a lány egy tojásra ráírta a nevét és azt annak a legénynek adta, aki a legjobban tetszett neki. Akkoriban még csoportosan jártak a házakhoz a locsolkodók. Voltak egyszerre húszán is. A kölnivíz mellé még egy vödör vizet is kaptak a lányok. Nem győztünk ruhát cserél- ni. Tiszávárkonyban sok fiatal él. ők már másképpen „ünnepelnek”. Két tizenéves kislány beszélget a buszmegálló előtt. — Ti hogyan készülődtök a húsvétra? — Már egy hete csak takarítunk otthon — mondta Kun Erzsébet, a községi tanács fiatal gépírónője. — Azért nem szeretem a húsvétot, mert nagyon sokat kell dolgozni, az ünnep után kezdődik minden élőiről. Persze van ebben jó is. Vasárnap húsvéti bál lesz az ifjúsági klubban. Már alig várom. — Én azért, készülök a húsvétra, mert ilyenkor minden jó ismerős és barát eljön hozzánk — vette át a szót Kovács Éva gyógyszerész asszisztens. — Segítettem édesanyámnak megvásárolni az élelmiszereket, fizetéskor pedig saját pénzemen megvettem az italt. — Mivej ajándékozzátok meg a locsolkodókat? — Természetesen az üzletben vásárolt csokoládé to. jásokkal. Nem divat ma már a tojásfestés. A fiatalemberek sem olyan „hevesek”, mint hatvan évvel ezelőtt, a vízzel valólo- csolkodás már megszűnt a faluban. Ritz János és Gábü Róbert meg a többi fiata5- ember már csak jóillatú kölnivizet tartogat a falubeli lányoknak. Húsvétikor a legtöbb munka a háziasszonyokra vár. Bevásárolni, takarítani főzni: Radics Rudolfnét éppen tésztagyúrás közben zavartam meg. — Egy háziasszony tudja csak igazán, hogy mit jelent a húsvét. Napokkal előtte megkezdődik a készülődés. Itt a községben már egy hete csak a sok munkáról beszélgetnek az asszonyok. Én a nagytakarítással kezdtem majd megvásároltam a sütéshez és főzéshez szükséges dolgokat. Szerencsém van. mert segít a munkában a nagymama is. — Mi lesz az ünnepi menü? — A sonka már megfőtt. Lesz tyúkhúsleves, kocsonya, rántotthús, sütemény. Remélem ízleni fog a családnak Az ünnepi készülődés lázában érett az esész község a legidősebb lakótól a leefi- atalabbig. Húsvéti jókívánságoktól volt hangos az utca pénteken délután. S*. E, Az utóbbi hetekben elszaporodtak a felelőtlenség okozta tüzek. A híradások gyakran szólnak azokról a tüzekről is, amelyek a gyermekek gondatlansága miatt pusztítottak. A lapok hasábjain ezekről a tüzekről is olvashattunk. Egyik ilyen jellegű híradásban volt a következő mondat: „Egy fel- debrői nyolcéves kisfiú is tüzeskedett, s felgyújtotta a szalmatetős fészert s a benne levő takarmányt”. Egy olvasónknak is feltűnt a tüzeskedik igealak, s arra kér választ, helyesen használta-e a mondat megfogalmazója ebben a szövegösszefüggésben a tüzeskedik igét. Először arról szólunk, miért bizonytalanodott el olvasónk az igealak használatával kapcsolatban. Elsősorban azért, mert a tüzeskedik igének csak elvontabb jelentés- tartalmát, fogalmi értékét ismeri, s így az ige szerinte a következő rokon értelmű sorba illeszthető bele: fellángol, felhevül, elfogja az indulat, dúl-fúl, hirtelenkedik, heveskedik, indulatoskodik, türelmetlenkedik, pattog, kardoskodik valami mellett, sikraszáll az igazáért stb. Másodszor azért, mert nem ismerte ennek az igealaknak azt a jelentését, amelyet az Szolnokon a városi tanács útfenntartó üzeme 400 ezer forint értékben egy- és kétnyári virágpalántákat ültet el. Csinosítják a játszótereket, kihelyezték a játékokat, s ezentúl nem parkőri, hanem parkgondnoki rendszert vezetnek be. Megjelentek a talpas hulladékgyűjtők. A köztisztasági üzem szakmunkásai április 4-re felajánlották, hogy saját erőből hetvenötöt elkészítenek. Vállalásukat teljesítették, de a munkával nem álltak le. Május 1-re további ötvenet készítenek el s aztán folyamatosan a többit. Űjjáfestve Mcserélik a régi. karos hulladékgyűjtőket. Az eltelt negyedévben naponta 25—30 rendkívüli Értelmező Szótár is „tájnyelvi változat” jelzéssel közöl. Valóban a tüzeskedik ige a nép száján azt is jelenti, hogy „tűzzel, parázzsal játszik, játszadozik”. Ilyen mondatokban kap szerepet ez a jelentésárnyalat: „Ne tüzes- kedjetek, gyerekek, mert megégetitek az ujjatokat”. — „A gyerekek tüzeskedtek, s leégett a kazal”. Az idézett hírlapi cikk megfogalmazója tehát a tüzeskedik igének nem a megszokottabb köznyelvi jelentésváltozatával élt, hanem tájnyelvi árnyalatával. Olvasónk megjegyzése elsősorban azért tanulságos, mert kitűnik belőle, hogy az igealaknak tájnyelvi jelentésárnyalata és használati értéke visszaszorulóban van, s ezért az újságírónak gondosabban kellett volna megválasztania azt az igealakot, amellyel közérthetőbb jelentéstartalmat közvetített volna. Természetesen igen árnyalt hangulati tartalmat sűríthet magába ez az igealak, ha olyan beszédhelyzetre alkalmazzuk, amely gyermekkorunk emlékeit idézi fel, s a parázsba dugdosott szalmaszálak, pálcikák forgatásával tüzeskedő játszadozásunkra emlékeztet. , Dr. Bakos József munkás dolgozott a burkolt utak sártalanításán, söprö- gettek, erre 70 ezer forintot fordítottak. Tavaly újabb két locsoló, illetve útmósó- kocsit vásároltak, s most ösz- szesen 5 ilyen kocsija van az üzemnek. A KISZ fiatalok felajánlották, hogy a város 900. jubileumára 100 ezer fátültetnek el Az elmúlt héten a KISZ városi bizottsága vezetésével, az erdőgazdaság szocialista brigádjainak szakmai irányításával 17 ezer fát ültettek. Kiemelkedő munkát végeztek a gépipari szakközépiskola, a Tiszapar- ti gimnázium diákjai és az erdőgazdaság központjának > dolgozói. Szépül Szolnok Húsvéti idill
