Szolnok Megyei Néplap, 1972. április (23. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-19 / 91. szám

1972. április 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Becses kiváltság, de nem örökös A törzsgárda megbecsülésének új módja a 7-es J oláunát Igencsak szép summát: egymillió kétszázezer forin­tot fordítanak, a Volán 7. sz. Vállalatánál dolgozó törzsgár­da tagok jutalmazására. A csaknem háromezres Ö6sz- létszámból mintegy ezerhá­romszázán kapnák a szolgá­lati idejükkel arányos jutal­mat az idén július 2-án. A további években is rrindig július első vasárnapja törzs- gárdanap lesz a vállalatnál, amely ezzel is külön jelentő­séget ad hűséges dolgozói megbecsülésének. Érről évre nő a jutalom A tavaly decemberben el­fogadott törzsgárda-szabály- zat új módon, határozza meg az öteves és azt meghaladó szolgálati idejű, példásan dolgozó íörzsgárda tagok er­kölcsi és anyagi megbecsü­lésének rendjét. Korábban a kollektív szerződés szabá­lyozta ezt, s aszerint a ta­valyi munkával elért nyere­ségrészesedés fizetésekor — a közelmúltban — már ki-ki a szolgálati idejével arány­ban több pénzt kapott, a vállalat iránti hűségének ju­talmául Ezúttal viszont — a július 2-i törzsgárdanapon — ismét megjutalmazzák mindannyi- ukat, s megkapják az 5—9 évi szolgálatért járó bronz-, 10—19 évért az ezüst-, 20—• 29 évért az aranyfokozatú törzsgárdajelvényt és a vise­lésére jogosító oklevelet. Aki pedig 30 éve, vagy még több ideje dolgozik a vállalatnál, illetve korábbi jogelődjénél három évtizede állt munká­ba, annak a törzsgárdához való tartozását aranygyűrű adományozásával fejezi ki a 7-es Volán. Az eltöltött éveknek meg­felelően — minden eszten­dőért száz forinttal — nő a törzsgárda jutalom összege. Aki tehát például az idén kapja meg az ezüstfokozatú jelvényt s a velejáró 800 fo­rintot. annak jövőre 900, azt követően ezer forint pénzju­talom jár, ha ismételten méltó a törzsgárdatagságra, és ha a vállalat felosztható év végi nyereségrészesedése legalább 3 trillió forint. Amit garantál a vállalat Hogy évről évre méltó-e az illető a törzsgárdatagság­ra, vagy e jogát időlegesen szüneteltetni — súlyos fe­gyelmi vétség elkövetésekor pedig véglegesen megvonni — kell, arról az illetékes gazdasági vezető a párt-, szakszervezeti és KISZ-ve- zetőkkel együtt dönt minden esztendőben. Az pedig a vál­lalati mérleg elkészültekor már bizonyosság, hogy az év végi nyereségrészesedés ösz- szege eléri-e a 3 milliót. Ha kevesebb, akkor százalékos arányban csökken az egy dolgozónak fizethető törzs­gárda jutalom évi összege is. Az úgynevezett fordulóévek — amikor a megfelelő fo­kozatú jelvényt adományoz­zák — ez esetben is kivételt jelentenek: a vállalat ugyan­is garantálja, hogy a jelvény­nyel és az aranygyűrűvel járó összegeket hiánytalanul átadja a törzsgárdanapon ki­tüntetett dolgozóknak. Ugyancsak garantált az 1, 2, 5, illetve 10 nap jutalom­szabadság is, amely a bronz, ezüst-, aranyfokozatú jel­vény, illetve az aranygyűrű átadásának évében jár a ki­tüntetettnek. Az aranyfoko­zatú jelvényt és a gyűrűt is minden törzsgárdanapon, központilag, a vállalat gaz­dasági és mozgalmi vezetői adják át ünnepélyesen. Ez utóbbiakat egyébként a nyugdíjba menő dolgozók­nak már 15, illetve 25 évet meghaladó munkaviszony esetén, odaítélik a velejáró pénzjutalommal együtt. Sok-sok előnyt jelent a törzsgárdához tartozás. Az aranyfokozatú jelvénnyel és aranygyűrűvel rendelkezők­nek az alapbére például a nyugdíjazásuk előtti öt év­ben nem csökkenhet, ha azt fegyelmi eljárás nem teszi szükségessé. Már az arany­fokozat elérése után a válla­lat összes vonalaira érvényes utazási lehetőséget, s egyút­tal társadalmi ellenőri meg­bízatást is kapnak. A tanulóidő is számít Előnyt biztosít az új sza­bályzat azoknak a fiatalok­nak is, akik tanulmányaik befejeztével a vállalatnál kezdenek dolgozni. A szak­munkás-bizonyítvánnyal a 7-es Volánnál kezdőknek a tanulóidőből 2 évet beszámí­tanak a törzsgárdatagsági időbe, a közép- és felsőfokú tanulmányokat folytató vál­lalati ösztöndíjasoknak pe­dig legfeljebb 3 évet lehet alapul venni a tanulóidőből a törzsgárdatagság keletkezé­séhez. Aki már tagja a törzsgár­dának, azt előnyben kell ré­szesíteni az előléptetésnél is azzal szemben, aki egyéb­ként azonos feltételekkel rendelkezik, de nincs öt éve a vállalatnál. A törzsgárda- tagok véleményét ki kell kérni és figyelembe venni a különböző döntések megho­zatalánál. Előnyben részesül­nek a bérfejlesztésnél, a kü­lönféle jutalmozásoknál, la­káshoz juttatásnál, gyerme­keik bölcsődei, óvodai elhe­lyezésénél s tanulmányaik­ban való segítésüknél a vál­lalat részéről. Becses kiváltság tehát — mint írtuk —, de nem örö­kös „jog” a törzsgárdához való tartozás a 7-es Volán­nál. Meghatározott kötele­zettségeket is teljesíteni kell — példás magatartást tanú­sítani, szorgosan, elősegíteni a gazdasági feladatok végre­hajtását — ahhoz, hogy mél­tó legyen a törzsgárdatag­ságra, az előírt munkavi­szonnyal rendelkező dolgozó. M. L Egy héttel a népfront kongresszusa előtt „Mozgásban a Hazafias Népfront. Ahol pedig moz­gás van, ott élet is van”. Hallottuk tegnap a rádió sajtókonferenciáján Darvas Józsefnek, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa al- elnökének, tömör és nagyon találó véleményét, a mozga­lom jelenlegi helyzetéről. Egy héttel a népfront V. kongresszusa előtt, nemcsak Darvas József szavai, hanem a népfront központjában megtartott sajtókonferenciát is aktuálisnak, elevennek érezhettük. A tartalmas egy órához valamennyi résztve­vő hozzájárult: a valódi problémákat feszegető újság­írók, az érdeklődő telefoná­lók és a minden kérdésre nyílt, őszinte választ adó népf ront-vezetők. Bencsik István főtitkár vá­lasza alapján már az adás első percében átfogó képet kapott a kérdező és a rádió- hallgató a népfront szerve­zeti kereteiről, a mozgalom­ban résztvevők képviseleti arányáról. Hallottunk a mozgalom kulturális programjáról. La­punk munkatársának kérdé­sére megtudtuk, mit tehet a Hazafias Népfront azért, hogy a közéletből kirekedt háziasszonyok aktívabbak le­gyenek. Választ kaptunk ar­ra, hogy életképesek-e a ta­nyai népfront-csoportok. Megvalósul-e és ha igen, ho­gyan a népfront jelenléte a közéletben. A választások után javult-e a műveltségi színvonala, politikai közve­títő képessége az új nép­frontbizottságnak, Megtud­tuk, mit kíván tenni a mozgalom azért, hogy a je­lenlegi 2 millióról lecsök­kenjen azoknak a felnőttek­nek a száma, akik nem vé­gezték el az általános isko­lát. Túlnőtt-e már a vá­lasztások lebonyolításán a Hazafias Népfront feladata, szerepe. Bevonják-e a nép­frontbizottságokat a váro­sok, községek településfej­lesztési terveinek kialakítá­sába. Hogyan nőtt a mun­kások aránya a választások után a népfontbizottságok- ban, s egyáltalán hogyan le­het (bekapcsolódni) őket a mozgalom munkájába. Mindez csak néhány ki­ragadott kérdés azok közül, amelyekre választ vártak és kaptak a kérdezők. A pozi­tív, igenlő feleletek mellett a még megoldásra váró hi­ányosságokra és elemi gon­dokra is utaltak a népfront vezető tisztségviselői. A sajtókonferencia elérte célját. A kérdésekből és a rájuk adott válaszokból tel­jes kép bontakozott ki a népfrontmozgalomról, annak jelenlegi tevékenységéről és feladatairól. Jövőre lesz 25 éve, hogy megalakultak az első gép­állomások. A Szolnok me­gyei MEZŐGÉP vállalatok (tulajdonképpen a gépállo­mások utódai) az évforduló Vállalataink a 900 éves Szolnokért A szolnoki városi tanács felhívással fordult az ipar­területen lévő vállalatokhoz, hogy a 900. évforduló tisz­teletére rendezzék és tart­sák rendben a telephelyük körüli területet. A felhívás nagy visszhang­ra talált. A Tiszámén ti Ve­gyiművek 300 ezer forint értékű felajánlást tett. Csat­lakozott a felhíváshoz a jár­műjavító. a Volán, a cukor­gyár, a Víz- és Csatornamű- vek, a Tüzép, az Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedel­mi Vállalat. A Mezőgép vál­lalta hét autóbuszmegálló évente egyszeri rendbetételét és fenntartását, a Május 1 Ruhagyár pedig a Csokonai úti játszótér fenntartását. A felhívásra még további felajánlások várhatók, s re­mélhető, hogy hamarosan mindenütt rendezett, szép, tiszta környezettel találko­zunk. tiszteletére kiadják a 35 megyei gépállomás króniká­ját. A krónika szerkesztő­bizottsága a MEZŐGÉP társadalmi és gazdasági ve­zetőiből alakult. Gépállomás-krónika Az utóbbi években nélkülözhetetlen belső szállítóeszközzé váltak az üzemekben az elektromos és a Diesel-targoncák, de ennek ellenére az országban csak néhány he­lyen foglalkoznak javításukkal. A törökszentmiklósi MEZŐGÉP Vállalat az elsők kö­zött ismerte fel ezt a lehetőséget. Itt van az egyik legnagyobb hazai „targoncakór­ház”. Körülbelül 400 targoncát hoznak helyre évente, mintegy 24 millió forintnyi értékben. Képünkön Ács Imre és brigádja bolgár elektromos targoncákat szerel. Ha azzal a megszokott tu­dósításfordulattal kezdenénk, hogy Szegeden már javában folynak az idei szabadtéri játékok előkészületei, alapo­san megtévesztenénk olvasó­inkat. Annak ellenére, hogy az első előadás július 21-én lesz, az előkészületek lénye­gében már befejeződtek; leg­alábbis ami a műsor meg­szervezését illeti. A prog­ram előkészítése Szegeden rrindig megkezdődik máregv évvel az előadások előtt. Er­re elsősorban az idegenfor­galom miatt van szükség. Mennyibe kerül? Az ország legnagyobb né­zőterű (6000 személyes) szín­házának irányítását egy mindössze öttagú szervező­kollektíva fogja össze. Ter­mészetesen az előadások ide­jére és a megelőző hónapok­ban hatalmas mértékben fel­szökik a szabadtéri játékok szerződéses alkalmazottainak száma. A színészeket, zené­szeket, a műszaki és kisegí­tő személyzetet együtt szá­mítva körülbelül 1300 em­ber gondoskodik az idén a Dórr1 téri színpad látogatói­nak szórakoztatásáról. A játékok évente 7—8 mil­lió forintba kerülnek. Ennek az összegnek mintegy fele térül meg a jegyek árából, 3,5—4 millió forint az állami támogatás. A dotáció magas­nak tűnik, pedig a szegedi viszonylag az ország legol­csóbb szabadtéri színpada. Gyulán és Szentendrén pél­dául az állami támogatás mintegy ötszöröse a bevétel­nek. öt évvel ezelőtt telt ház esetén már fedezte a szegedi előadások költségeit a bevétel, azóta azonban a magyar viszonylatban így is drágának számító (15-től 90 forintig) helyárak nem vál­toztak, viszont jelentős mér­tékben emelkedtek a szí­nészgázsik, a jelmez- és dísz­letanyag árak (Egyetlen adat az anyagfelhasználás jellemzésére: tavaly több, mint 6000 köbméter fát épí­tettek be a díszletekbe, ez körülbelül annyi, mint a Szegedi Nemzeti Színház nyolcévi összes szükséglete.) Bevétel és műsorpolitika A magas költségek és já­tékok idényjellege nagy mér­tékben meghatározza a mű­sorpolitikát is. Egy kőszín- száz aránylag nyugodtan kí­sérletezhet, rendszerint csak az első 15—20 előadás után lehet következtetni rá, hogy mekkora szériára képes a darab. Szegeden egy idényben négy a maximális előadás- száma egy darabnak, tehát a közönségvisszhang csak utó­lagos tanulságul szolgálhat. A programot úgy kell össze­állítani, hogy már a címek és a közreműködők hírneve odavonzza a közönséget, az­az magyarán: előre el kell adni a jegyeket. Ugyanakkor a játékok igazgatósága nem törekszik a bevétel minden­áron való növelésére, nem szándékszik engedni a mű­vészi színvonalból a közön­ségsiker rovására. Ez egyéb­ként is megbosszulja ma­gát. A néhány évvel ezelőtti szegedi West Side story-elő- adást színházi körökben, az­óta is teltházas bukásként emlegetik. A New York-i Brodway-n rekordszériát megérő darab hírneve ugyan­is olyan vonzó volt, hogy az érdeklődés sokszorosan fö­lülmúlta a befogadható né­zőszámot. Ám kiderült, hogy a vendégtársulat hatodran­gú a maga műfajában, az előadás csapnivaló, a nagy anyagi siker sokat ártott a Dóm hírnevének. Hunyadi, Otelló, Borneo Hogy’ az ilyen kudarcokat elkerüljék, az idei műsor­terv rendkívül kiegyensúlyo­zott. A megnyitó darab Er­kel operája, a Hunyadi László, amit ötéves szünet után elsősorban a közvéle­mény kérésére ismét műsor­ra tűznek. Ezzel az operával kezdődött 1959-ben a szegedi játékok reneszánsza, s fel­becsülhetetlenül sok hívet szerzett az operairodalom­nak. Az előadást — akár­csak 13 évvel ezelőtt — Va- szy Viktor vezényli, Simán­dy József a címszereplő. A másik színre kerülő ope­ra Verdi talán legmélyebb, legérettebb remeke, az Otelló. Az előadás a szegedi nyár zenei szenzációjának ígérkezik. Ez az első alka­lom, hogy teljes külföldi operatársulat — zenekarral és kórussal együtt! — láto­gat el a szabadtéri játékok­ra. A bolognai Teatro Co- munale előadásának dirigen­se Francesco Molinari Pra- delli, aki már a harmincas évektől kezdve többször nagy sikerrel szerepelt Magyaror­szágon. A külföldi vendég- művészek szereplése semmi­vel se kerül többe, mintha hazai együttes adná elő az operát, mert Bologna kom­munista vezetésű városi ta­nácsa jelentős mértékben támogatja a társulat szegedi fellépését. Az év közönségsikerének Strauss nagyoperettje, A ci­gánybáró ígérkezik. Az elő­adást Szinetár Miklós ren­dezi, Házy Erzsébet, Melis György és Palcsó Sándor a főszereplők. A szegedi szabadtéri szín­padon több kísérlet történt már a magyar dráma nép­szerűsítésére, de ezek Az ember tragédiája kivételével nem végződtek igazi siker­rel. Talán ezért nyúltak visz- sza az idén „legnépszerűbb magyar színpadi szerzőhöz”, Shakespeare-hez. A Rómeó és Júliát Vámos László irá­nyításával viszik színpadra, aki Hamlet- és Tragédia­rendezésével már bebizonyí­totta, hogy nagyszerűen fel tudja használni drámai ha- táskeltósre a Dóm tér mé­reteit és architekturális adottságait. Abból, hogy a veronai szerelmesek szerepét Vámos két harmadéves főis­kolásra, Kútvölgyi Erzsébet­re és Kalocsai Miklósra bíz­ta, arra lehet következtetni, hogy a rendezői koncepció rokon lesz a Zeffirelli-féle filir.változatévaL A Tisza- együttes is fellép A művészi feldolgozású táncfolklórnak is több éves hagyománya van Szegeden. Az idén lengyel népi együt­tes. a katowicei Slask (azaz Szilézia) mutat be önálló műsort. Az idén először az amatőr művészeti mozgalom előtt is megnyílt a színpad. Hegyen-völgyön lakodalom címmel itt rendezik július 22-én az ugyancsak Szege­den tartandó nemzetközi szakszervezeti néptáncfeszti­vál gálaestjét, amelyen hét magyar néptánccsoport (köz­tük a szolnoki Tisza!), A Szegedi Szabadtéri Játé­kok hat műsordarabjának ti­zenhat előadására mintegy BO—85 ezer vendéget vár­nak. A Dóm téri színpad műsorán kívül ipari vásár, országos képzőművészeti tár­lat, számos orgonahangver­seny ás több nem zetközi sportesemény (elsősorban a vízisportokban) várja azokat, akik fölkeresik Szegedet jú­lius 21. és augusztus 20 kö­zött. Sz. J. Előzetes a szegedi nyárról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom