Szolnok Megyei Néplap, 1972. március (23. évfolyam, 52-77. szám)

1972-03-09 / 58. szám

1972. március 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Munkásszemmel a pártoktatásról A Tisza Bútoripari Vállalat szolnoki gyáregységében sokan tanulnak. Az utóbbi két év alatt több mint szá­zan — főként nők — szereztek szakképesítést. Most is nyolcvanan járnák szaktanfolyamra, illetve általános is­kolába, faipari technikumba. Az 1971/72-es tanévben öt politikai tanfolyamot szervezett a párt-, a KISZ- és a szakszervezet. A résztvevők főként munkások. A tanfo­lyamok munkás- és munkásból lett technikus hallgatói­val beszélgettünk a pártoktatásról. Véleményüket kér­tük. hogy látják tanulásukat, milyen segítséget kapnak ismereteik bővítéséhez, egyéni fejlődésükhöz. o Kocsi Sándomé csiszoló gépkezelő: — Egy éve lettem párttag, most először járok a gazda­ságpolitikai tanfolyamra. — Varga Andor főkönyvelő ve­zeti. A Szputnyik ezüstkoszo­rús női szocialista brigádban dolgozom. Együtt határoztuk el a tanulást, szívesen já­runk a foglalkozásokra. Két családom van, a fér­jem a marxista—leninista középiskolában tanul. Együtt végezzük el a háztartási munkát, hogy esténként és Vasárnap délután mindket­ten tudjunk tanulni. A tan­folyamunk aktív, mindenki hozzászól a tananyaghoz, ér­deklődik. Kérdéseinkre meg­felelő választ kapunk. A népgazdaság helyzetét, gyár­egységünk gondiait így^ job­ban megismerjük. Az ősszel más jellegű tanfolyamra sze­retnék járni. A tanulást nem hagyom abba. e Németh Ferenc gyártáskö­zi ellenőr. KISZ-titkár: — Második éve, hogy a faipari technikumba járok. ■ politikai oktatásról fel­mentést kaptam. — Ságvári Endre KISZ-alapszerveze­tünkben mi is megszervez­tük a politikai ismeretek tanfolyamát, tizenkilencen tanulnak. Két évvel ezelőtt elnyertük a kiváló oktatási kör címet. A foglalkozások most is aktívak, a beszélge-' tések kötetlenek, érdeklődő, vitatkozó jellegűek. A ki- szisták tájékozódnak a gaz­dasági, politikai, kulturális életről, szervezetünk tenni­valóiról. Bővítik ismeretei­ket. A résztvevők lelkiismere-’ tesen- dolgoznak a termelés­ben. a politikai rendezvé­nyeken ott' vannak. A leg­jobbak közül tavaly is aján­lottunk új tagot a pártszer­vezetbe. Most két fiatal fel­vételét készítjük elő. Az ok­tatásnak tehát gyakorlati haszna is van. Kamatozik a termelésben és a mozgalmi életben. © Tóth Mária, az enyvező üzemrész főművezetője: — Több éve tanulok, si­kerrel végeztem el a faipari technikumot. Jelenleg a ma­gyar munkásmozgalom tör- . ténetét tanulmányozom. — Nagy Béla főmérnök vezeti a tanfolyamot. Kéthetenként tartunk foglalkozásokat, —• kérdéseinkre kielégítő vála­szokat kapunk. Fiatalok vagyunk, nekünk a felszabadulás előtti és az utána következő évek mun­kásmozgalma már történe­lem. Ezért is érdekel ben­nünket. A központi tananyag mellett városunk munkás- mozgalmával is megismer­kedünk. Tudjuk, hogy Szol­nokon 134 napig állt- fenn a Magyar Tanácsköztársaság. A politikai fejlődésem hogy alakul? Ehhez csak annyit: február 2-án, a jár­műjavítóban tettem munkás­őr esküt. Az idén párttag szeretnék lenni, bízom ben­ne, hogy felvesznek. Az ősz­től a marxista—leninista kö­zépiskolába kérem felvéte lemet. Németh Ferenc asztalos, az SzB gazdasági felelőse: — Nyolc éve vagyok SzB- tag. Azóta többször voltam különböző időtartamú szak- szervezeti tanfolyamon Haj­dúszoboszlón. Bár pártonkí- vüli vagyok, a politika en­gem is érdekel. Most a gaz­daságpolitikai tanfolyamra járok. Érdekel a gazdaság- vezetés elmélete, az üzem- szervezés, az ipar, a mező- gazdaság és a kereskedelem összefüggése. Jövőre? Kissé fáradt vagyok. Még az idén nyuedíjba megyek, 60 éves leszek. © Hegedűs Sándor, gyártás­előkészítő csoportvezető: Ebben a gyárban voltam ipari tanuló, majd szakmun­kás. Később lehetővé tették, hogy esti tagozaton elvégez­zem a faipari technikumot. Politikai ismereteket először a honvédségnél szereztem. — Most a marxista—leninista középiskolában tanulok. Elő­ször hely hiányában elutasí­tottak, de végül sikerült be­jutnom. — Túl vagyok a félévi be­számolón. Eredményem: jól megfelelt. Szeretek tanulni. Ez a tanfolyam megfelelő aiariísmereteket nyújt, tisz­tábban lát az embér bizo­nyos kérdéseket, még az új­ságolvasást is könnyíti. Hetenként van foglalko­zás. az előadást osztályfog­lalkozás követi. Erre kéthe­tenként kell készülni. Kilenc hónanos a kisfiam, vele is kell törődni, elvária. Ha al­szik, akkor tanulok. Nem akarom abbahagyni. Ha hoz­zásegítenek, ősztől az esti egyetem 3 éves tagozatán szeretném magam tovább képezni. 0 1 íme öt bútorgyári dolgozó véleménye. Abban meg­egyeznek, hogy korunk álta­lános műveltségének szerves része a politikai ismeretek elsajátítása. Ezért tanulnak. — m. 1. — Egy múzeumfelújítás rövid története A karcagi Győrffy István Múzeum 1968 végén költö­zött be jelenlegi épületébe ahol korábban a kórház se­bészeti osztálya volt. Úgy tűnt, hogv a klasszicista műemléképület ideális ott­hona lesz a múzeumnak. Ki­állítótermeknek, raktárak­nak, irodáknak, restaurátor műhelynek jut hely bősé­gesen. Csupán némi átalakí­tás szükséges... 1 Beomlott a pince Mielőtt még komolyabban elgondolkodhattak volna, hogy miből teremtik elő az átalakításhoz szükséges ösz- szeget, az avult pincebolto­zat egycsapásra fölöslegessé tette a kérdést. Ugyanis be­omlott egy nagy darabon, s így merőben megváltozott a helyzet. Mostmár az egész pincerész megerősítése vált szükségessé, s ez bizony je­lentősebb összeget igényelt. (Persze, nem abszolút érte­lemben, hanem ahhoz ké­pest, amennyit a kulturális intézmények, kiváltképp a múzeumok felújítására szok­tak fordítani.) Kezdetét vette a tervező keresése, ami a kereslet köz­ismert túltengése miatt nem ment könnyen, de végtére ez is sikerült. Megszületett a terv a pince aláfalazásá­ra, s a romlott téglaboltozat betonfödémmel való helyet­tesítésére. (Ehhez előbb meg kellett szerezni az Orszá­gos Műemlékvédelmi Fel­ügyelőség engedélyét, mint­hogy az épület eredeti jel­lege ilymódon némiképp változik.) A pénz is egybegyűll Lassan a pénz is egybe­gyűlt. A megyei tanács 600 ezer forintot ajánlott meg a célra (a IV. ötéves tervben íz egész megyében múzeumi felújításra fordítható keret­nek több. mint a felét!), a karcagi Városi Tanács 200 ezer és az Országos Műem­lékvédelmi Felügyelőség 100 ezer forintjával együtt igy már elégnek látszott az ösz- szeg. Aztán mégsem lett elég. Erről részint az építőanyag- árak önmozgása, részint az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség gondoskodott. Az utóbbi minthogy a kar­cagi múzeum céljára fel­ajánlott 100 ezer forint nem került hosszú ideig felhasz­nálásra, visszavonta a támo­gatást. A karcagi városgazdálko­dási vállalat építői már ép­pen felvonultak a múzeum körül amikor kiderült, hogy. a pénz mégsem elég. Terv- módosítás vált szükségessé, ami meglepő gyorsan elké­szült, így aztán végre elkez­dődhet az idén a helyreál­lítás, olyan kompromisszum­mal, hogy egyelőre csak az állandó kiállítási termek alatt erősítik meg a pincét. Ilymódon — ha semmi köz­be nem jön — 1973-ra meg­nyílhat a karcagi múzeum állandó kiállítása, amelynek forgatókönyve egyébként három éve készen van, Rég­óta együtt van az anyaga' is, és a Művelődésügyi Minisz­térium múzeumi főosztálya félmillió forintot biztosított megvalósítására. Gazdag néprajzi gyűjtemény A karcagi múzeumnak rendkívül gazdag, mintegy négyezer darabból álló nép­rajzi gyűjteménye van, amely hiánytalanul magában foglal­ja a hagyományos nagykun­sági mezőgazdasági kultúra, a népi életmód és népművé­szet minden jellemző em­lékét. Ez a gazdag gyűjte­mény immáron lassan öt éve nem kerülhet közönség elé (leszámítva a más köz­épületekben rendezett ki­sebb alkalmi kiállításokat). A legfurcsább pedig az, hogy ezért tulaidonkéooen senki sem hibáztatható. Nem mutatható ki semmiféle szándékos huzavona, ha­nyagság, akadályozás. Jelen­leg, úgy látszik Magyaror­szágon egy ilyen természetű ügynek ennyi az „átfutási ideje”, ez a törvényszerű le­folyása. És ez így még szomorúbb. Sz. J. Népdalok 230 percben A napokban zárult le a Röpülj páva-körök beneve­zése az április 16-i mező­túri találkozóra, és az ered­mény minden várakozást fe­lülmúl: 23 városi és községi együttes kívánja bemutatni műsorát, több mint 500 nép­dalos ad találkozót egymás­nak ezen a napon. Ez azt jelenti, hogy a népdalének­lő együttesek seregszemléje 230 perces műsoridőt tesz ki, minthogy valamennyi együt­tes 10 perces programmal vehet részt a megyei bemu­tató műsorában. Közülük kerülnek ki azok az együtte­sek, a legjobbak, akik az augusztus 20 -i országos Rö­pülj páva-találkozón már í megye színeit képviselik, örvendetes, hogy a felhívás nyomán megnövekedett a népdalgyűjtési kedv is. Több együttes saját gyűjtésű da­lokkal nevezett a mezőtúri bemutatóra. Már elkezdőd­tek és javában folynak a be­mutató előkészületei is; szak­mai és társadalmi zsűri együttesen dönt majd a to­vábbjutás kérdésében, s a bemutató napjának délután­ján meghívott szakemberek részpételével szakmai jellegű konferenciát tartanak. Két­ségtelen. hogy a mezőtúri seregszemle a megye zenei életének kiemelkedő esemé­nye lesz. ÚJ „FECSKE“ Áprilisban már kereskedelmi forgalomban is kapható az új „Fecske” cigaretta. Az eddigi papír, illetve vattafilter he­lyett a legkorszerűbb acetát szűrővel készítik a Debreceni Dohánygyárban (MTI fotó: Balogh László Pál felv. — KS) Megszűnt egy klub Három hónapig élt tavaly. A foglalkozások megin­dulásakor örömmel üdvözöltük. Érdekes, figyelemre és követésre méltó kezdeményezésnek látszott. A napokban ismét arra jártam, érdeklődtem, hogyan működik. — Megszűnt — mondták. Balajti Istvánná, a kun­szentmártoni járási művelő­dési központ megbízott igaz­gatója egy értekezletről sza­lad át néhány percre az in­terjú kedvéért — Miért szűnt meg a ci­gányklub? — Engedje meg, hogy egy kissé előbb kezdjem — vá­laszolja. Nem ez volt,az első kísérlet cigányklub alakítá­sára Kunszentmártonban. Az 1968-ban indult klub még hamarabb megszűnt, körül­belül másfél hónap után. A megszűnés okai hasonlóak voltak, bár a két kísérlet nem volt teljesen azonos. — Az első próbálkozás miért nem sikerült? — Azt a klubot egy ama­tőr művészegyüttes magjá­nak tekintettük. Cigány népi együttesre gondoltunk, de ta­lán nem vetettünk számot egészen a klub tagjainak szándékaival. Ök 'beat-együt- test szerettek volna, ehhez azonban a kellő felkészülés és a felszerelés egyaránt hiányzott. — Ebből a sikertelenség­ből milyen következtetéseket vontak le? — Nem az együttes gondo­latával alapítottuk az új klu­bot. Egyszerűen lehetőséget akartunk biztosítani, hogy rendszeresen dolgozó, érdek­lődő fiatalok összejöhessenek valahol. Kezdetben passzívak voltak, szükségszerű volt az „egyszemélyi” vezetés. Ké­sőbb fokozatosan bevontuk a klub irányításába a legaktí­vabbakat. Megválasztották a vezetőséget. — Mivel foglalkoztak az összejöveteleken? — Beszélgetéssel, tánccal, énekkel, zenével, vetélkedők­kel, meghívott előadók meg­hallgatásával. Egyszer tábor­tüzet is gyújtottunk, szalon­nát sütöttünk mellette. — Váratlanul bomlott fél a klub, vagy korábban is mutatkoztak már az előz­ményei? — Mutatkoztak. Éppen a tábortüzet hozhatom fel pél­dának. A szülők nem nézték jó szemmel, néhány gyereket haza is hívtak. Azt hiszem a régi cigányéletre való uta­lásnak tekintették a tűzgyúj­tást, és szégyellték, hogy a gyerekeik tűz körül ülve énekeljenek. A hagyományok talán még túlságosan fris­sek. Nincs meg a kellő távolság a mai és a hagyo­mányos élet között, ezért rendkívül sokféle módon, és nem is mindig kedvezően reagálnak a cigányfolklór megőrzésére tett kezdemé­nyezésekre. Az eltávolodás szándéka még erősebb, mint a megőrzésé. Nem szívesen énekeltek cigánydalokat, azt hiszem szégyellték saját népi kultúrájuknak ezeket az ér­tékeit. Másrészt a szövegeket már nem is nagyos ismerik, inkább csak a dallamot dú­dolták, ha mégis sikerült rá­venni őket az éneklésre. i — Felmerült újra a népi együttes — beategyüttes el­lentét? — Igen. A felszerelés és a klub tagjainak zenei felké­szültsége azonban most is éppen úgy hiányzott, mint 1968-ban. A viták, ellentétek fegyelmezetlenségre, ~ sértő­désekre vezettek. A program is kezdett kimerülni, egyre nagyobb költségeket igénylő programot szerettek volna, ez pedig a mi anyagi lehető­ségeinket meghaladta. — Sokat követeltek? — Így is lehetne mondani. — Talán azért, mert a klub megalakulásakor olyan érzés alakulhatott ki bennük, hogy szívességet tesznek a műve­lődési háznak, ha eljárnay, a klubba? — Ezt nem állítom, bár ta­lán túlságosan sokat ígértünk az elején azzal a feltétellel, hogy jó közösség alakuljon ki. És lehet, hogy a megen­gedhetőnél direktebb volt a nevelési szándék. Viszont az is tény, hogy amióta a klub megalakult, kevesebb volt a rendbontás a művelődési ház rendezvényein. Nemcsak job­ban megtartották, de mások­kal is megtartatták a rendet. A hibák ellenére az a véle­ményem, hogy nem volt re­ménytelen a klub sorsa. Saj­nos éppen a kritikus idő­szakra esett az igazgatóvál­tozás, kevesebben is marad­tunk, és nem jutott idő és erő a klub ügyeinek rendbe­hozatalára. — Teljesen megszűnt a művelődés^ ház kapcsolata az egykori klub tagjaival? — Egy darabig elkerülték a művelődési házat, most egyre gyakrabban jönnek is­mét. Néhányan megalakítot­ták a beatzenekart. Helyet, gyakorlási lehetőséget^ fel­szerelést kérnek. őszintén szólva nem nagyon bízom a zenekar sikerében. Ennek el­lenére sem mondunk le róla, csak a mi helyzetünk sem tesz lehetővé túlságosan nagy támogatást. — Lát-e valamilyen lehe­tőséget a klub újjáalakítá­sára? — Ha rendeződik a hely­zetünk' és ismét a korábbi létszámmal dolgozhatunk, új­ra megkísérlem a klub meg­szervezését, okulva az eddigi tapasztalatokból. Bistey András Pétüfi-pálvázat pedagógusok számára Baját gyakorlati tapaszta­lataikat összegezhetik kötet­len terjedelemben azok a pedagógusok, akik részt kí­vánnak venni a Művelődés- ügyi Minisztérium és az Országos Pedagógiai Intézet közös pályázatán. Petőfi Sándor születésének közelgő 150 évfordulójára hirdették meg a pályázatot, s azon va­lamennyi alsófokú és közép­fokú oktatási intézményben dolgozó pedagógus részt ve­het. A pályázat címe: „ho­gyan tudom Petőfi eszmevi­lágát, költészetét közel vinni tanulóimhoz?”: Csak olyan munka küldhető be pálya­műként, amely meg nem díjazott és nyomtatásban még nem jelent meg. Rész­letesebb felvilágosítást a' megyei, a megyei városi, il­letve a fővárosi művelődés- ügyi osztályok adnak. Az elkészült munkákat 1972. október 15-ig kell eljuttat­ni a7 Országos Pedagógiai Intézethez. A bíráló bizott­ság a legjobb műveket pá­lyadíjban részesíti, az ered­ményhirdetés időpontja: 1972. december 30. A pályá­zat jeligés. Alkohol Szeszfogyasztás terén ha­zánk évek óta az első tíz állam között foglal helyet nemzetközi viszonylatban. A vendéglátóipari és üzleti italforgalom 1971. évi alaku­lása sem rontott feltehetően eddigi „helyezésünkön”. Az elmúlt esztendőben — elő­zetes adatok szerint — mintegy 18 milliárd forintot költöttünk különböző szeszes italokra. Némi vigaszt leg­feljebb* az nyújthat, hogy az alkoholfogyasztás növekedé­sének üteme lelassult, 1971- ben ugyanis 4,4 százalékkal fogyott több szeszes ital, mint az előző évben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom