Szolnok Megyei Néplap, 1972. március (23. évfolyam, 52-77. szám)

1972-03-08 / 57. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér XXIII. évf. 57. sz. 1972. március 8., szerda. MÁRCIUS 8: NEMZETKÖZI NŐNAP Fejleszteni kell a bútorszervizt Ankét a bútoripari termékek minőségéről A KERMI legutóbbi vizs­gálatai szerint e lakószoba bútoroknak csaknem 60, a konyhabútoroknak pedig 40 százaléka különböző gyártási hibával, vagy szállítás, tá­rolás közbeni sérüléssel ke­rül a kereskedelembe. Ez a tény tette különösen aktuá­lissá a Faipari Tudományos Egyesület bútoripari szakosz­tályának keddi ankétjét, amelyet a bútoripari termé­kek minőségéről rendeztek a Technika Házában. A konkrét minőségvizsgá­latokból az derült ki, hogy a forgalomba kerülő bútorok 15—22 százaléka gyártáshi­bás: pontatlan az illesztés, a szerelvények, pántok rosszul vannak felszerelve. A lakószoba bútorok szer­kezeti összeépítése és szi­lárdsága általában megfele­lő. Az utóbbi években ja­vult a fiurnérlemezek minő­sége és nőtt a választékuk is. A bútoriparban igen kevés a „kiváló áru”, a márkázott, illetve védjegyezett termék, holott ezek a megkülönböz­tető jelzések gazdasági előnyt biztosítanak mind a nemzetközi, mind a hazai piacokon. A lakosság szá­mára fontos volna a garan­ciális szolgáltatások fejlesz­tése. Bútorszervizek a fővá­ros kivételével általában, csak a megyeszékhelyeken és egy-egy járási központban működnek, a bútorüzletek pe­dig nem fogadják el a ga­ranciális javításokkal kap­csolatos bejelentéseket, így a vásárlók legtöbbször nem is veszik igénybe a csak kö­rülményesen realizálható ga­ranciális szolgáltatást. Dinamikusan fejlődik a „leendő város* Ülést tartott a Szo'nok megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Tiszafüred nemcsak hivatalosan nagyközség, hanem valóban nagy község. Közigazgatási területe 16 ezer 213 hektár, a lakosainak száma több mint 13 ezer. A mezőgaz­dasági jellegű település fejlődése tulajdonképpen 1968-ban indult meg, és a dinamikus fejlődés eredményeként nem alaptalanul merül föl az az igény, hogy a nagyközségből mielőbb város legyen. Az első jelentős ipartelen, az Alumíniumgyár tiszafü­redi gyáregysége 1970-ben készült el, a dolgozó létszám háromszázötven, és idén ter­vezett termelési érték már 60 millió forint. Épül a Magyar Hajó- és Darugyár gyáregysége, mint­egy 116 millió forintos költ­séggel és tárgyalások kez­dődtek a Vácj Kötöttáru- gyárral szintén gyáregység telepítéséről. A tervek sze­rint ez az üzem nyolcszáz dolgozónak biztosítana mun­kalehetőséget. Jelentősnek ígérkezik a járás termelőszövetkezetei­nek terve, mely szerint 20,5 millió forintos költséggel tej­üzemet építenek. A tanács több mint 700 ezer forintos költséggel elő­készítette a leendő szolgál­tatóház területét. Az előzetes tervek szerint még ebben az évben kezdődött volna az építkezés, de a Patyolat Vál­lalat a megígért összeget nem tudja biztosítani, így a ta­nácsnak más partnert kell keresni. A kereskedelmi hálózatbő­vítésére távlati fejlesztési tervet készített a nagyközsé­gi tanács végrehajtó bizott­sága, de a lakosság ellátása az utóbbi években is lénye­gesen javult. Elkészült az ÁFÉSZ két áruháza, a tsz és az ÁFÉSZ közösen építi a harmadikat és rövidesen egy kis ABC áruház is átadásra kerül. Folyamatban van ezen­kívül a kiskereskedelmi áru­ház építése. A vendéglátó- ipar gondjain enyhít majd az idén kezdődő étterem és szálloda létrehozása. Fejlődött a kommunális ellátottság Harmincnégy millió forin­tos beruházással készül az Új vízmű — 4 új kút, 500 köbméteres víztorony, 55 ki­lométer hosszúságú vízháló­zat — amely a község 90—95 százalékán biztosítja majd az ivóvízellátást. Készen van a község csa­padékvíz-elvezetési terve és tavaly 8500 méter szenny­vízcsatornát építettek áteme­lő berendezéssel és derítő­vel. A közlekedés kulturáltab­bá tételére a nagyközségi ta­nács megegyezést kötött a Volán 7. számú Vállalattal, hogy helyijáratú autóbusz közlekedjen a községben és még ebben az évben meg­kezdődik egy autóbusz pá­lyaudvar építése. Rövidesen kezdik a 33-as számú főútvonal rekonstruk­cióját és a IV. ötéves terv végére minden utcának leg­alább egyik oldalán járda lesz. A felsorolás korántsem tel­jes, de egy adat még min­denképpen idekívánkozik; a lakosság társadalmi munka­végzésének nagyarányú emelkedése. 1968-ban 262 ezer, tavaly 719 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek a nagyközség lakói. Mikor les* Táros Tiszafüred ? Tiszafüred várossá alaku­lását a közigazgatásban be­töltött szerepkörén kívül di­namikus fejlődése is indOr kolttá teszi. Ez természete­sen nem megy egyik napról a másikra, hiszen a várossá nyilvánításnak megvannak a konkrét feltételei és Tisza­füreden ezek közül még né­hány hiányzik. Követelmény például, hogy a belterülete­ken az utaknak 40 százaléka valóban városias, beépített legyen, a nagyközségben vi­szont ez az arány csali 25,4 százalék. Nem éri el a kívánt mérté­ket a vízzel, szennyvízcsator­nával vagy házi szennyvíz- tisztítóval ellátott lakások aránya sem. (Ez jelenleg 6,6 százalék, a követelmény 25 százalék.) A vízmű elkészül­te után 1975-re ez a felté­tel is biztosítva lesz. A IV. ötéves tervben sze­replő iparosítás eredménye­ként 1975-re a foglalkozta­tottsági összetétel is megfe­lelő lesz. A Szolnok megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának tegnapi ülésén elhangzott vélemények szerint Tiszafü­red 1976—77-ben — ha a fej­lődés üteme nem lassul — joggal kérheti várossá nyil­vánítását. — zámbó — A Waldheim-út háttere Elnökválasztási rajt Régi gazda — új jelszó Légicsata Vietnam fölött KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON Ma: A nők hangulata Kevesebb a baleset A tv képernyője előtt Gazdagok vagyunk Autó-motor Arcképvázlat egy színészről A szerkesztőség postájából Végzetes verekedés Huszonhárom napi nyereségrészesedés Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztériumban el­készült a vállalatok múlt évi gazdálkodásának — eredmé­nyeit, nyereségét felmérő összesítés. Eszerint az építő­ipari ÉVM vállalatok az elő. ző évi építés-szerelési mun­kát csaknem tíz százalékkal meghaladó termelési több­letnek kétharmadát fedezték tavaly a termelékenység to­kozásával. Emelkedtek azon­ban az építésre fordított ter­melési kiadások is a külön­féle árváltozásokkal, és más költségtényezők növekedésé­vel. Így általában nem ja­vult az ÉVM vállalatok jö­vedelmezősége, de a koráb­binál kiterjedtebb, nagyobb volumenű munka eredmé­nyeként mintegy 340 millió forinttal növekedett a nye­reség. A fejlesztési és egyéb ala­pok feltöltése után képzett felosztható részesedési alap az idén 84 millió forinttal több. mint az előző évben. Így az ÉVM építőipari vál­lalatok az egy évvel ezelőtti átlagos 17 helyett 23 napi bérnek megfelelő nyereség- részesedést fizetnek a dol­gozóknak. Természetesen az egyes vállalatok eredménye sokban eltér az átlagtól. A vállalatok kétharmadánál — ugyanis most a tavalyinál Jóval több, vagy ugyanany- nyi nyereséget adnak, de akadtak olyan vállalatok is, amelyek — bár nem veszte­ségesek, de részesedést még­sem oszthatnak. HÍREK T U DÓSÍ 1ÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK Készül már az idei tégla A tavaszia-s tél is besegí­tett. bogy az Idei téglagyar- tást • tervezettnél korábban megkezdhetik a megye tég­lagyárai. A tizenhat üzem február végére befejezte s gépek javítását, karbantar­tását és március első nap­jaiban megkezdte az erede­tileg március 15-re tervezett próbagyártást. Ha az eddig készült nyerstéglák nem fagynak meg, a gyártást folytatják és március végén már az idei égetésű téglákat szállíthatják el a gyárakból. Don Pasquale Kunszentmárf ónban Az Állami Déryné Színház március 15-én délután ifjú­sági előadáson mutatja be Donizetti „Don Pasquale” című vígoperajanuk, a szín­ház feltételei szerint átdol­gozott változatát. A mű „Szeszélyes esküvő” címmel kétrészes daljáték­ként kerül színre Kunszent- mártonban. Rendezője Ker­tész László Jászai-díjas. A főbb szerepeket Blaha Már­ta illetve Szatmári Olga, Vajda Dezső, Iván József és Bordás Dezső játssza. Irodalmi színpad névadója Szombaton ünnepélyes névadót tart a tiszaföldvá- rj gimnázium irodalmi szín­pada. Az együttes, amely legutóbb a „Ki mit tud?” szolnoki elődöntőjén aratott sikert. Bányai Kornél nevét veszi fel. A névadón az iro­dalmi színpad Bányai „Bú­zák születése és halála” cí­mű ciklusa alapján készült műsorát mutatja be a tisza­fáid vári művelődési házban. Üj könyvtár a gimnáziumban Kunszentmártonban a Jó­zsef Attila Gimnázium es Mezőgazdasági Szakközépis­kola a következő esztendő­ben ismét kizárólag gimná­ziummá alakul át Megszű­nik a szakközépiskola, amelyben eddig is kevéssé voltak meg a jó munka fel­tételei. Részben ennek tu­lajdonítható a nagy lemor­zsolódás is. Az utolsó szak­középiskolai osztály mind­össze tizenhármas létszámú. Csökkent az osztályok szá­ma, részben a kevesebb je­lentkező, részben a kabinet­rendszerre történő áttérés miatt. Eddig fizikai, kémiai, biológiai előadót, nyelvi la­boratóriumot rendeztek be, és most készül a társada­lomtudományi előadóterem. A változások eredménye­képpen felszabadult egy tan­terem s így lehetőség adó­dott a könyvtár régóta sür­gető gondjának megoldásá­ra. Eddig ugyanis egy folyo­sóból leválasztott kis helyi­ség volt a könyvtár, ahol alig lehetett szó az érdemi könyvtári munka megszer­vezéséről. A felszabadult tanterem­ben szabadpolcos könyvtárat rendeztek be. Itt helyezték el az iskola 6500 könyvét, amelynek több mint felét az utóbbi négy évben szereztek be. Évente 15—20 ezer fo­rint jutott könyvvásárlásra. Különösen a természettudo­mányi tárgyú könyvek szá­ma növekedett, hiszen eD- ben volt a legnagyobb le­maradás az utóbbj évtized­ben. Megkezdődtek a tavaszi mezőgazdasági munkák Az idei korai kitavaszodás a szokásosnál legalább két héttel előbbre hozta a me­zőgazdasági szezonnyitót. A nagyüzemek országszerte jól kihasználták az enyhe, me­leg Időt. Az Alföldön a ki­jelölt terület 70—80 száza­léka kapta meg máris a ta­vaszi műtrágya-adagokat, a Dunántúlon — ahol az esők kissé visszavetették a gépek munkáját — hozzávetőleg 50—60 százaléknál tartanak, de a sokéves átlaghoz képest ez Is feltűnően jó ered­ménynek számít. Február végén, március elején benépesültek a szoló- és gyümölcsöskertek. A sző­lőket mindenhol metszik, sőt néhány dunántúli nagy­üzemben ez a munka mar be is fejeződött, a sokéves átlagnál legalább 12 nappal korábban. Megérkeztek az első hírek a vetésről. Az ország na­gyobb kiterjedésű vidékein a földbe került a mák és a zöldborsó vetőmagja. Sokfe­lé vetették e| a szántóföldi zöldségnövények szaporító anyagát is. Ilyen korai zöldségvetésre nagyon régen volt példa. Mars-űrállomások Negyedik hónapja kering a „vörös bolygó” körül a Mars—2 és Mars—3 szovjet automata űrállomás. Az az­óta eltelt időszakban több mint 230 alkalommal létesí­tettek velük rádiókapcsola­tot, a földi központhoz nagy mennyiségű tudományos anyag érkezett, amelyek fel­dolgozása elősegíti a szom­szédbolygó viszonyainak ala­posabb megismerését. Az űrállomásokon elhelye­zett kamerák közelről — 1200—1500 kilométer — es távolról — 15,50 és 150 ezer — kilométer távolságbe i egyaránt felvételeket készí­tettek a Mars felszínérö Bár a kísérlet kezdeti sza kaszában a bolygó felett dü­höngő porvihar miatt ked­vezőtlenek voltak a vételi viszonyok, a kamerák által sugárzott képek rendkívül érdekesek és sokoldalú ta­nulmányozásra adnak lehe­tőséget. A nagyközség a számok tükrében

Next

/
Oldalképek
Tartalom