Szolnok Megyei Néplap, 1972. március (23. évfolyam, 52-77. szám)
1972-03-05 / 55. szám
A Tisza cipőgyáriak terveiről Az 1940-es években a gyár egyetlen futószalagjáról mindössze 500 pár cipő került ki évente. Ma már korszerű termelőeszközeikkel több mint 100 millió pár lábbelit készítenek évente, amelynek termelési értéke meghaladja az egymilliárd négyszázezer forintot. Bőrcipőik 40 százalékát, a tornacipőkből pedig 15 százalékot exportálnak, ami jelentős devizabevételt jelent. Mindez hatezer ember összehangolt munkáját dicséri. Hogy lapunk szakmai mellékletében miért tartjuk fontosnak mindezt elöljáróban felidézni? A válasz egyszerű, és kézenfekvő. Ezek után nem kell különösebben bizonygatni, milyen felelősség hárul azokra, akiknek minden időben meg kell óvni és védeni a gyár dolgozóit és értékeit. A gyár termelése kisugárzik az egész ország cipőiparára (ők látják el cipőgyárainkat forma- és lemeztalpakkal), így ha a martfűi cipőgyárban leáll a termelés, a többi is megbénul. Nem „ma” kezdték a több ezer dolgozó és a milliárdokat jelentő értékek védelmének megszervezését. Ha nem is hagyománya, de évekre visszavezethető múltja van már a gyár polgári védelmi szervezetének. Törzsparancsnokát, Kiss Józsefet nemcsak a szakmai berkekben ismerik. Több mint tíz éve aktív „katonája” a polgári védelemnek. Egy villáminterjúra ezúttal őt kerestük fel, hogy az elmúlt esztendőkről és terveikről érdeklődjünk. — Egy mondat erejéig vissza kell kanyarodni az 1969-es évhez, amikor életbe lépett egy új intézkedés, mely szerint 1970-től az üzemi érdekvédelmi alapegységek mellett meg kell szervezni a polgári védelmi szakszolgálatokat is. Nemcsak nálunk, de országszerte az volt az első lépés, hogy a termelési profilnak megfelelően szervezzük meg ezeket az egységeket. Cipőgyárunk könnyűipari üzem. Több mint háromezer nődolgozóval. Mindezt messzemenően figyelembe kellett venni, mikor életre hívtuk a két egészségügyi és a két vegyvédelmi alakulatunkat. Az önvédelmi alegységek tagjaival együtt így 1300 dolgozónk vesz részt az aktív kiképzésben. — Tehát körültekintő szervezéssel telt el a tavalyi év. — A legfőbb feladatunk kétségtelen, ez volt. De ennél többet tettünk. Az új kiképzési irányelveknek megfelelően arra törekedtünk, hogy a parancsnokság tagjait felkészítsük a kiképzésre, hogy tudásukat aztán az alegységekben kamatoztathassák. A minisztérium iparágon belül szervezett, összevont parancsnoki kiképzést helyi kezdeményezésünk követte. Közösen a szegedi textilművekkel újabb továbbképzési lehetőséget biztosítottunk a századparancsnokoknak. Sőt, a „vezérkar” mellett még a tartalék, az utánpótlás előkészítésére is volt gondunk. — Dióhéjban, nagyvonalakban ennyit az eltelt esztendőkről. lA közeljövő terveiről, a központi irány- mutatás gyakorlati megvalósításáról szeretnénk hallani. — Parancsnokságunk most dolgozik a tervjavaslaton, amely 1975- ig konkrétan meghatározza a több lépcsős kiképzési rendszer feladatait. A legfőbb szempontunk, hogy dolgozóink — főleg a szakszolgálatok és az önvédelmi alegységek beosztottjai minden körülmények között: a békeidő váratlan helyzeteiben és a háború idején is megállják helyüket. — Hallottunk már a differencia ált kiképzésről. Hogyan valósítják meg ezt a cipőgyár polgári védelmi szervezetében? — A cél, hogy elsősorban azokat a tudnivalókat sajátítsák el, ami a polgári védelmi beosztásukhoz feltétlenül szükséges. Természetesen nagyon ügyeltünk arra, hogy mindenki szakmájához, munkaköréhez közelálló, vele rokonfeladatot kapjon. A tervben a beosztáson kívül a legmegfelelőbb kiképzési módszereket is rögzítettük. Itt a legfőbb irányelv a gyakorlatiasság. Az a célunk, hogy ne csupán elméletben sajátítsák el a tudnivalókat, hanem szinte ösztönössé, begyakorlott mozdulatokká váljanak az egyes mentési, elsősegélynyújtási vagy például a radioaktív szennyeződés mérésének folyamatai. — Több lépcsős kiképzést említett. Mit jelent ez konkrétan? — A parancsnoki állomány kiképzését 1972 decemberéig befejezzük. A beosztottakét jövő év januárjától kezdjük és 1975 végéig tart. A felkészítést vizsga követi. Ez a kiképzés záróakkordja. Akik eredményes vizsgát tesznek, azokat kiképzetteknek tekintjük. Utána már csak évenként egy-egy gyakorlaton kell részt venniük. — Milyen kiképzést kapnak azok, akik nem tagjai sem a szak- szolgálati, sem az önvédelmi alegységeknek? — Akik szakszolgálatra nem oszthatók be, például a kismamák, kétgyermekes családanyák stb. általános kiképzésben részesülnek. A Tisza cipőgyáriak nemcsak dolgozóik alapos és szakszerű kiképzésére gondolnak, jelentős összeget fordítottak már eddig is polgári védelmi létesítmények — óvóhelyek, készültségi helyek, irányítópontok — korszerűsítésére. íme egy kis kollekció a cipőgyár termékeiből SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Alföldi Nyomaa, Debrecen Az élelem védelméről rendkívüli körülmények között NDK lemez-pasztőr berendezés Napjainkban — békés viszonyok között — érthető módon mindenki természetesnek tartja, hogy a lakosság az üzletekben napról napra megvásárolhatja az alapvető élelmiszereket és hogy ezek az áruk a közegészségügyi követelményeknek megfelelő állapotban jutnak el a fogyasztókhoz. Nem olyan egyszerű viszont mindez rendkívüli körülmények között. Háború esetén, amikor állandó a biológiai, a radioaktív és a vegyi szennyeződés veszélye. Olyankor, amennyire fontos az élelmiszerek előállítása, az élelmezés biztosítása, legalább annyira jelentős az élelem közegészségügyi védelme is. A tej és a különböző tejtermékek — akárcsak békés viszonyok között — háború idején is az alapvető élelmiszerek közé tartoznak. A jászberényi járás tejellátásában jelentős szerepe van a Jászapáti és Környéke Mezőgazdasági Termelő- szövetkezetek Tejfeldolgozó és Értékesítő Közös Vállalkozásának (Jásztej). A vállalkozás fenntartói hét termelőszövetkezetben termelt tejet — napi 17—18 ezer litert — gyűjtenek be, csomagolják műanyag tasakokba; vagy különböző tejtermékeket — vajat, tejfölt, sajtot — készítenek belőle. A vállalkozásnak vidéken négy csarnoka, a központi üzemben egy tejátvevő helye van. A tejnek egy részét — napi 7—8 ezer litert — zárt tartályokban szállítják a gyűjtőhelyekre. A háztáji gazdaságokban termelt tejet — és ez a naponta begyűjtött tej- mennyiségnek nagyobbik része — 2-től 20 literes tételekig kannákban, vagy más szállításra alkalmas edényekben viszik a csarnokokba. A beszállított tejből mintát vesznek, azt laboratóriumi vizsgálat után minősítik. Az átvett tejet lehűtik és zárt tartályokban tartják elszállításig. Ettől kezdve a tej útja „levegőszigetelt” azaz: zárt. A ■yűjtőhelyekről tehergépkocsikra szerelt légmentes tartályokban kerül a központi üzembe, ahol 80 C°Tejszállftő tartályból mintát vesznek os hőkezeléssel pasztőrözik, majd 10 C° alá mélyhűtik, szigetelt utótároló tartályokba nyomatják, onnan kerül az egy és a fél literes műanyag tasakokba. A csomagolt tejet mínusz 10 fokos hűtőkamrákban tárolják kiszállításig. Hasonló körülmények között gyűjtik be a tejet a szolnoki tejipari vállalatnál. Csomagolása és feldolgozása során is azonos technológiai folyamatokon megy át. A vállalatnak három nagy üzeme — a szolnoki, a jászberényi, a karcagi —, továbbá négy üzemegysége van. A szolnoki üzem kilenc csarnokban, öt tsz és öt állami gazdaság közvetlen tejátadó telepén gyűjti be a terméket. A jászberényi üzemnek húsz, a karcaginak pedig tizenöt átvevő telepe van. A szolnoki üzemben napi 60—80 ezer, a jászberényi üzemben napi 40 ezer, a karcagiban pedig 30 ezer liter tejet vesznek át, csomagolnak, illetve dolgoznak fel. A szolnoki tejipari vállalat és a jászapáti tejfeldolgozó és értékesítő vállalkozás a tej begyűjtése, szállítása és feldolgozása során felelősségteljes és nagy hozzáértést igénylő munkát végez. Nem kis feladat a szinte az egész megyét átfogó hálózat irányítása. Különösen sok gonddal jár a háztáji gazdaságokból begyűjtött termék kezelése. A kis mennyiségben átvett tejet szinte tételenként kell vagy kellene vizsgálni. Gyakori ugyanis, hogy a szállítók nem viszik be minden fejés után a gyűjtőhelyre a tejet, nem fordítanak elég gondot a tej szűrésére, lehűtésére, a szállító edények tisztán tartására. Fokozódik a felelősség „bonyolult” körülmények között, amikor csalhatatlan biztonsággal kell megállapítani, fogyasztható-e a tej, nem szenvedett-e biológiai, radioaktív vagy vegyi szennyeződést. A szeny- nyeződési formák legtöbbjét csak Csomagológép — 1500 liter/óra teljesítményű speciális műszerek segítségével lehet felismerni. A radioaktív fertőzés aránylag könnyebben felismerhető, mivel az úgynevezett esztétikai elváltozás történik, rózsaszínű lesz a tej. A fertőzést szabad szemszel bárki észreveheti, s ebből tudja, hogy a tej nem fogyasztható, tehát meg kell semmisíteni. * Veszélyesebb a vegyi szennyeződés, amitől a tej „csábító” illatot és kellemes ízt kap. Csak a műszerek tudják kimutatni, hogy az ilyen termék halálos mérget rejt magában. Háborús viszonyok között veszélyt jelent önmagában az a tény is, hogy a szennyezett tejét meg kell semmisíteni. Veszélyt jelent, mert a lakosság ellátása általában körzetekre tagozódik, ami azzal jár, hogy ha nagyobb mennyiségű fertőzött élelmet kell megsemmisíteni, az hosszabb időre megbéníthatja az adott körzet ellátását. Ezért van különösen nagy jelentősége háború idején az élelem védelmének. A háztáji gazdaságokból begyűjtött tejnél például — bármennyire is nehéz feladatot jelent ez — legcélravezetőbb és legbiztonságosabb megoldás, ha az átvételnél tételenként vizsgálják meg a tejet. Ugyanis ha abból egyetlenegy liter fertőzött, elegendő ahhoz, hogy akár több ezer liter terméket beszennyezzen és fogyaszthatátlan- ná tegyen. Az élemiszeripari vállalatok — köztük a tejipari vállalat is — kidolgozták szükségkitelepítési tervüket. A szolnoki tejipari vállalat szolnoki, jászberényi és karcagi üzeme szükség esetén rövid időn belül biztonságos helyre települhet. Berendezéseinek többsége mozgatható, a kitelepítési helyen tehát meg tudják teremteni a tej csomagolásához és feldolgozásához szükséges munka feltételeit. A kitelepített üzemek — ha választékban nem is —, mennyiségben képesek jelenlegi termelésüknek 70—80 százalékát előállítani. Amit a polgári védelemről tudni kell Mellékletünk 1971. májusi számában tájékoztatást adtunk a lakosság polgári védelmi felkészítésének új rendszeréről, a felkészítés rendszerének tagozódásáról, az „általános”, a „differenciált” és a „speciális” kiképzések csoportosításáról. Az „általános” felkészítést nagymértékben elősegíti a különböző tömegkommunikációs eszközök felhasználása. Ezek közé tartozik a Polgári Védelem Országos Parancsnoksága által a közü- letek részére készített színes kiskönyvtár sorozat, melynek első kötetei már megjelentek, „Amit a Polgári Védelemről tudni kell” címmel. A megjelent kötetek négy témakört dolgoznak fel. Ismertetik (az első témakör) a korszerű háború jellemző sajátosságait, ezen belül a korszerű háború jellegét, jellemző sajátosságait (a háború elvi meghatározása, az elmúlt háborúk képe és hatásuk a hátországra, a katonai tömbök és azok rövid jellemzése, korunk háborúi és keletkezésük okai, a korszerű háború jellege és sajátosságai) ; a korszerű háború pusztító eszközeit (az atomfegyverrel, a vegyi fegyverrel, a biológiai fegyverrel kapcsolatos tudnivalókat); a hátországvédelem és a polgári védelem összefüggéseit, feladatait. A második témakörben a polgári védelem helyéről és szerepéről van szó a korszerű küzdelemben. így többek között a hátország védelmének megnövekedett jelentőségéről, a polgári védelem feladatairól a hátországvédelem rendszerében. A polgári védelmi kötelezettség címmel — a harmadik téma — a lakosság (dolgozók) polgári védelmi kiképzésébe és az önvédelmi szervezetekbe beosztható (beosztott); a polgári védelmi szakszolgálatra kijelölhető (kijelölt); a lakosság (dolgozók) kiképzésébe, az önvédelmi szervezetekbe és szakszolgálati alakulatokba bevonható, (bevont) személyekre vonatkozó közös szabályokat foglalja össze. A negyedik témakör a polgári védelem alapvető feladatait tartalmazza, többek között szól, jellemzi a tömegpusztító fegyverek hatására kialakuló helyzetet, a polgári védelem alapvető feladatait, a polgári védelem felkészítésének formáit, eszközeit, módszereit. Ami! a polgári védelemről tudni kell 3 A polgári védelmi kötelezettség 4 A polgári védelem alapvető feladatai I POLGÁRI VÉDELEM 0HSZÍC0S PIRINCSNOKSÍG XIIOVÉNTI ISII
