Szolnok Megyei Néplap, 1972. március (23. évfolyam, 52-77. szám)

1972-03-07 / 56. szám

f VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillé­XXIII. évi. 56. sz. 1972. március 7., kedd. Miért nem kapható? M ilyen a hazai áruellátás? A pillanatnyi megítélést hangulati elemek is befolyásolják. Ha úgy adó­dik, elismerjük: nagyobb a választék és általá­ban jobb a minőség, mint néhány évvel ezelőtt. Ám ami­kor egyik vagy másik cikket hiába keressük az üzletekben — legyen akárcsak elszigetelt jelenséggel is dolgunk — semmi jó és megnyugtató nem jut eszünkbe. Az ilyen bosz- szúságok sajnos szinte mindennaposak, vagy legalábbis újból és újból megismétlődnek. Bizonyos termékek azért kerültek tartósán a hiánycik­kek listájára, mert kevesebb van belőlük, mint amennyi valójában kellene. Ilyen termékek például az alapvető épí­tési anyagok, vagy a személygépkocsi. A hiányzó cikkek túlnyomó többségéből viszont kellő mennyiségben kerül­hetne az üzletekbe. Előfordul, hogy a vevő hiába keres bi­zonyos árut, holott gyártója kapacitás kihasználási gondok­kal küzd. Mi az indokolatlan áruhiány oka? R i ossz a piackutatás, hibásan mértük fel az igénye­ket — hangzik a válasz, újabban már önkritiku­san. Néhány éve még ugyanis leginkább a fo­gyasztó kiszámíthatatlanul szeszélyes igényváltozásait okol­ták emiatt. Ma viszont mindenki tudomásul veszi, hogy a fogyasztó olyan, amilyen. Ha úgy tetszik neki, akkor sze­szélyes és kiszámíthatatlan. S bizony, ha átmenet nélkül hirtelen berobban a nyár, vagy szokatlanul enyhe az ősz, öltözködési igényeink lényegesen eltérnek a sokévi átlagtól, § milliárdos értékű ruházati árukészletek maradnak a ke­reskedelem nyakán. S ez nem istencsapás, hanem az üzleti élettel járó kockázat, amit a kereskedelemnek és az ipar­nak vállalnia kell. Illetve, olyan rugalmas' együttműködésre — például kapacitástartalékra — van szükség, hogy a vál­tozó igények a készletnövekedés minimális kockázatával hiánytalanul kielégíthetőek legyenek. Egyszerűbb és kényelmesebb persze az igények válto­zásából és a felmérés pontatlanságából adódó bizonytalan- sági tényezőket a fogyasztóra hárítani. Vagyis a folyama­tos árubőség helyett a kedves vevők addig vásároljanak, ameddig a készlet tart. Így azután mindig mindent elad­hatnak, s feleslegessé válik a szezonvégi kiárusítás is. S az üzletek azzal szintén csökkenthetik készleteiket, hogy mér­séklik a választékot, s a kedves vevő kénytelen nyakába venni a várost, majd csak megtalálja a tizedik boltban a neki megfelelő modellt, színt és méretet. M a már senki nem állítja, hogy azért nem lehet ezt vagy azt kapni, mert exportálják. Megváltozott a sorrend: első a belföldi ellátás. S évről évre növekszik a választékot bővítő s a hazai termelőket ver­senyre serkentő fogyasztási cikkek importja is. Ám, ha a belkereskedelmi vállalatok túlzott biztonságra törekedve nem rendelnek például elég ruházati cikket, lábbelit, hűtő-, szekrényt, tv-t stb., akkor a gyártó cégek kénytelenek az" így felszabaduló termelőkapacitásokat exportra lekötni. Ezért előfordulhat, hogy olyan termékek is hiányoznak az üzletekből, amelyeket ugyanakkor nagy mennyiségben kül­földre szállítanak. A növekvő szükségletek a fejlődés hajtómotorját képe­zik, s természetes, hogy megelőzik a lehetőségeket. A fizető­képes kereslet és az árukínálat között viszont nélkülözhe­tetlen az összhang. A z Ipar, a kereskedelem és a szolgáltató hálózat feladata megteremteni a feltételeket ahhoz, — amint arra legutóbb, az országos propaganda­tanácskozáson Nyers Rezső a többi között rámutatott —, hogy a lakosság a legelőnyösebben költhesse el jövedelmét. Olyan közérdek ez, amelynek szolgálatától nem szabad, hogy a kicsinyes haszonszerzés, a mindenáron való készletcsök­kenés eltérítse a vállalatokat. Immár gazdaságtörténeti tény, hogy adminisztratív módszerekkel, központi utasítá­sokkal nem sikerült megteremteni a vásárlóerő és árualap részletekbe menő összhangját. Vitathatatlan az is, hogy a reform módszerei kedvező irányú változásokat hoztak. A legutóbbi négy esztendőben bővült az áruválaszték, javult a minőség, szűkült a hiányzó cikkek köre. Ugyanakkor az ösztönző és szabályozó rendszer további finomítása is szük­séges ahhoz, hogy elháruljanak a lakosság jobb ellátásá­nak útjában álló akadályok. Persze, a szemlélet változása és a vállalatok belső irá­nyítási és ösztönzési módszereinek korszerűsítése szintén nélkülözhetetlen. Helyi erőfeszítések nélkül lehetetlen bár­mit is jól elrendezni, ezért kívánatos a vállalati önállóság és felelősség további növelése. E íz természetesen soha nem jelenthet abszolút dön­tési szabadságot. A készletek alakulását például nem bízhatják az üzletek belátására két ok miatt sem. Egyrészt nehogy milliárdos értékű eszközöket tartsa­nak feleslegesen raktáraikban. Másrészt a meggondolatlanul felhalmozott árukészletek csökkentenék a választékot, fé­keznék a korszerű új cikkek, divatos termékek rendelését. A fogyasztó pedig — ahogy ezt már tapasztalhattuk — rak­táron lévő divatjamúlt cikkek vásárlására kényszerülne. Vagyis úgy kell központilag irányítani, ösztönözni, szabá­lyozni a vállalatok működését, — például készleteik opti­malizálásában, — hogy ugyanakkor érvényesülhessen önte­vékenységük, felelősségük a helyi és a népgazdasági ér­dekek közös szolgálatában. Kovács József Nagy forgalommal kis haszon Négyezer varon zöldáru — Évzáró igazgatói tanácsülés a MÉK-n él Volt egy lassan feledésbe menő jelszava gazdasági éle­tünknek. Ez úgy hangzott: nagy forgalom után tisztes­séges kis haszon. Alig talál­kozunk ma már ezzel a meg­fogalmazással. Ezért volt kü­lön öröm hallani tegnap a MÉK szövetkezeti közös vál­lalat évzáró igazgatói tanács­ülésén Csengeri Bálint igaz­gató számadását. A vállalat üzletpolitikai terve 1971-re azt határozta ír eg, hogy a forgalom után két százalékos nyereséget ér el. Nos, csak 1,7 százalékos nyereséget tett zsebre a MÉK. Mégis száztízezer forint a terven felüli tiszta haszna. Mégpedig úgy, hogy nem a haszonkulcsot növelték, hanem a forgalmat a ter­vezetten felüli mennyiség­ben. A ritka jelenségnek logi­kus magyarázata van. A múlt'esztendőben 77 termelő- és fogyasztási szövetkezet át­vette, újjáalakította a vál­lalatot. S az alapító okirat­ban kimondták: ezentúl nem nyereség érdekeltségű lesz a cég. Csak annyi nyereséget biztosítson, amely saját fenn­tartásához és fejlesztéséhez elegendő. Ellenben feladata az legyen, hogy a megtermelt zöldárut elfo­gadható áron felvásárolja, s kis haszonnal továbbítsa a fogyasztóhoz. Mindössze egy esztendő alatt kiderült, így is lehet termeltetni, kereskedni. Ügy is. hogy a vállalat a term e- lésszervezést i£ segíti. Ta­valy a Kertészeti Egyetem, a Kertészeti Kutatóintézet, a Nyírségi Kísérleti Intézet patronálásával többek között 430 holdon vöröshagyma, 400 holdon burgonya termesztés­hez biztosították a tudomá­nyos szakirányítást. Százti- zennyolcezer négyzetméterre emelték a fólia alatti ter­melést, 2,6 millió forint értékű ve­tőmagot szereztek be a termelő gazdaságoknak. Tavaly 870 vagon burgo­nyát, 2212 vagon zöldséget, 795 vagon gyümölcsöt vásá­rolt fel a vállalat. Annak el­lenére, hogy a múlt esztendő időjárása nem kedvezett a zöldáru termesztésnek. Ki­emelkedő forgalmuk volt vö­röshagymából, fejeskáposz­tából, paradicsomból, papri­kából, cseresznyéből meggy­ből, ám keveset tudtak vá­sárolni és eladni zöldbabot, zöldborsót, főzőtököt, kajszit, szilvát és más nyári gyümöl­csöt. Az óriási mennyiségű termékből 911 vagonnal ex­portáltak, egy év alatt 27 százalékkal növelték export- tevékenységüket. A lakos­ságnak kis híján 2 ezer va­gon zöldárut biztosítottak. A hazai lakosság áruellá­tását szolgálja a saját üz­lethálózat kiépítése. Mos­tanra már nyolcvan bolt­ja, vagy bizományosa van a MÉK-nek. S hogy a fogyasztók mennyi­re igénylik ezt a szolgálta­tást, mutatja, hogy egy év alatt 37 százalékkal nőtt kis­kereskedelmi forgalmuk. A téli, tavaszi áruellátáshoz félezer vagon árut tárolt a vállalat. A MÉK ipari üzemágaiban azonban kevés a munkáskéz. Emiatt tavaly 16,7 vagonnal kevesebb zöldárut tudtak sa­vanyítani. Csépai tésztaüze­mük viszont túlteljesítette tervét. A tagszövetkezetek elégedettek saját vállalatuk munkájával. Az érdeklődést mutatja, hogy már 84 tagja van, s tegnap a Csongrád megyei bokrosi Kossuth, a Sza­bolcs megyei géberjéni Győzelem Tsz és a Bács megyei jakabszállási Nép­front szakszövetkezet is felvételét kérte. A felszólalók mindegyike el­ismeréssel szólt a magára ta­lált vállalat egy esztendejé­ről. Tegnap különben új igazgatót is választott a ta­nács, Kosik István személyé­ben. Csengeri Bálint eddigi igazgatót saját kérésére, több éves munkáját elismer­ve, mentette fel az igazgató- tanács. B. L. Ülést tartott a MÉM miniszteri értekezlete Ma: Hétfőn ülést tartott a MÉM miniszteri értekezlete, amely elfogadta az élelmi­szergazdaság 1971. évi bél­és külkereskedelmi forgal­máról szóló jelentést és megállapította: a lakosság ellátása az elmúlt évben fo­lyamatos volt. A külkeres­kedelmi forgalom jelentős aktívummal zárult, annak ellenére, hogy vajból és cu­korból behozatalra szorult az ország Az 1972. év eleji készleteket a miniszteri ér­tekezlet a lakosság ellátása szempontjából megfelelőnek találta. A következő hetek­ben, hónapokban az elmúlt évhez hasonló kiegyensú­lyozott, zavartalan élelmi­szerellátásra lehet számíta­ni. A miniszteri értekezleten megtárgyalták azoknak a tanácskozásoknak a’ tapasz­talatait, amelyekre az el­múlt hetekben került sor a megyei pártbizottságok és tanácsok vezetői, valamint a MÉM vezetői között. A megbeszéléseken kölcsönö­sen tájékoztatták egymást az élelmiszergazdaság helyi gazdasági, üzemei előtt ál­ló feladatokról és egyeztet­ték a fejlesztési elképzelése­ket A tanácskozásokon ösz- szegezték a megoldásra váró főbb feladatokat is. Ezeket a minisztérium és a megyei tanácsok munkatervükbe vették, és az év folyamán többször közösen ellenőr­zik majd,« hogy az illetéke­sek milyen intézkedéseket tettek a problémák megol­dására. A következő hóna­pokban újabb megbeszélé­sekre kerül sor, ezen min­den esetben szóba kerülnek a lakosság ellátásával kap­csolatos intézkedések is. Federicsné hétköznapjai A fiatalok helyzete Kétpón Huszonhat nap Nyugat-Európában Tűnődések egy csendes vasárnap délután A tudomány világából A vasárnap sportja / Írásbai kell válaszolni a dolgozók javaslataira Országszerte megkezdőd­tek a vállalati beszámolók, amelyekben a vállalat ve­zetői elemzik a kollektíy szerződések 1971. évi végre­hajtásának tapasztalatait. Mint a Munkaügyi Mi­nisztériumban az-MTI mun- katársánali elmondták, a jogszabályok értelmében március 31-ig valamennyi vállalatnál meg kell tartani az említett beszámolókat mégpedig a legteljesebb vál­lalati demokratizmus jegyé­ben. Vagyis oly módon hogy a dolgozók a beszámo­lókat. már azok megvitatá­sa előtt megismerjék, s tel­jes képet kapjanak a kol­lektiv szerződés valamennyi rendelkezésének végrehajtá­sáról, egyes intézkedések esetleges elmulasztásának okairól, kellőképpen felké­szülhessenek javaslatok elő­terjesztésére, és azokra jól megindokolt választ is kap­janak. A nyilvános megvitatás előtt a dolgozók kollektívá­jának is rendelkezésére kell bocsátani az írásos beszámo­lót mégpedig annyi pél­dányban és oly módon, hogy ahhoz mindenki ^könnyen hozzájusson. Ez az előzetes tájékoztatás lehetővé teszi, hogy mindenki felkészülten, vehessen részt a vitában. A dolgozók javaslatait jegyző­könyvben kell rögzíteni s azokra a vállalatvezetés 15 napon belül írásban vála­szolni köteles. hírek — ti dúsítások — hírek — tudósítások - hírek Nők köszöntése Szolnokon a Szigligeti Színházban tegnap este a nőket köszöntötték. Az Ál­lami Biztosító megyei igaz­gatóságának szervezésében hatszáz CSÉB-tag nő vett részt azon az ünnepi dísz­előadáson, melyet az igaz­gatóság a nemzetközi nőnap tiszteletére rendezett és amelyen a Budapest Tánc- együttes adott ünnepi mű­sort. A műsor előtt Juhász Fe­Az éjszaka rablólovagjai A görög kormány újabb követelése Szenátorok „feketelistá KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON rene, a megyei igazgatóság osztályvezetője 97 ezer CSÉB-tag nevében köszön­tötte a résztvevőket a Szol­nokról és a szolnoki járásból meghívott lányokat asszo­nyokat. Hajósok „rajtja” A szokásosnál jóval ko­rábban megkezdődött a vízi élet a Tiszán. A hajózás ko­rai „rajtja” lehetővé tette, hogy a MAHART a korábbi éveknél nagyobb mennyisé­gű építőanyag továbbítását vállalja. A tavalyinál bar- mine százalékkal több, mint­egy nyolcvan—százezer köb­méter sóder és százezer ton­na kő szállításával segítik a Tiszall. vízlépcső építkezé­seit, valamint az alföldi épí­tőipart. Eredményesnek ígérkezik a közös munkaterv Kooperációs dolgoztak kj munkatervet a Kőbányai Gyógyszerárugyár, valamint a szovjet össz-szövetségi helmitológiai kutató intézet és az állategészségügyi ku­tató intézet vezető munka­társai. Ez az új együttmű­ködés .elsősorban a parazita­ellenes és 'a hormonhatású szerek előállítására vonat­kozik s rendszeresen kicse­rélik majd a klinikai vizs­gálati eredményeket és fog­lalkoznak a különböző fer­tőzésék megelőzésével is. Az erre szolgáló gyógyszereket együtt próbálják ki. A kö­zös munkával lerövidítik majd a kutatástól a gyógy­szerek forgalomba hozásáig terjedő időszakot. Jubileumi lottótájékoztató Másfél éviizeddel ezelőtt, 1957. március 7-én heti más­fél millió szelvénnyel indult meg a lottó-játék hazánk­ban. Ebből az alkalomból rendezett hétfőn, az OTP központjában sajtótájékozta­tót a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. Szohár Ferenc igazgató összegezte a népszerű játék másfél évtizedes eredmé­nyeit. Elmondotta egyebek között, hogy az első héttől a legutóbbi 788. hétig csak­nem 4 milliárd szelvényt küldtek be a fogadók. Ezek közül mintegy 100 mil­lió szelvénnyel csak­nem 6 milliárd forintot nyertek. Ezen kívül körülbe­lül 150 ezer nyereménytár­gyat sorsoltak ki egvmilliárr forint értékben. Felépült ti­zenkét lottóház több mint 500 lakással, 124 családi és víkendház és 70 üdülőtelek, s több mint 400 személy­autó jutott főnvereményként a jutalomsorsolásokon a sze­rencsés lottózóknak. A lottó népszerűségét bizonyítja, hogy a kezdeti másfél mil­liós szelvény ma már meg­haladja a heti 7 milliót.

Next

/
Oldalképek
Tartalom