Szolnok Megyei Néplap, 1972. március (23. évfolyam, 52-77. szám)

1972-03-05 / 55. szám

A vízi világ védelméről Ha most választanának nevet, a -közös gazdálkodás „bölcsőjénél” Túrkevén, a Búzakalász Tsz-nek minden bizonnyal más nevet adná­nak. A 9000 holdon gazdálkodó tsz bevételének — és a több mint négy­száz dolgozó tag jövedelmének — mintegy 60 százalékát az állatte­nyésztés biztosítja, a baromfi, a ser­tés, a szarvasmarha, a juh és a hal. A növénytermesztésben ugyan a kenyérgabona vezet, de a rizs, bor­só, kukorica, cukorrépa is jelentős terméke a gazdaságnak. Amint Abo- nyi Lajos tsz-elnök elmondta, nem kevés bevételt jelent a kisegítő üzemági tevékenység. Egy polipack tejcsomagoló automata naponta 6 ezer liter tejet tasakol, melyhez az alapanyagot a közös gazdaság és a háztáji gazdaságok szolgáltatják, s feld'olgozás után Karcag—Kisújszál­lás és természetesen Túrkeve üzle­teibe kerül a kevi tej. Egy repülőgép „főbérletét” is el­látja a tsz és a műtrágyaszóró, vegy- szerező légi járművet „albérlőknek” adja tovább. ANYAGI KORLÁTOK Ez lenne a szövetkezet gyorsfény­képe. A hatalmas vagyon védelme még békében is nagy felelősséget je­lent. Hogyan készültek fel a közös érték védelmére, esetleges rendkí­vüli helyzet esetén? A kérdésre Nagy Sándor, a tsz polgári védelmi megbízottja adta meg a választ: — 1969-ben elkészült a szövetke­zet RBV védelmi terve. Tartalmaz­za mindazokat az intézkedéseket, amelyek adott esetben a gazdaság védelme szempontjábój elengedhe­tetlenek. Tartalmazza a terv a vég­rehajtás anyagi kihatásait is — és ez az, ami megoldhatatlan máról hol­napra. Egy gazdaság egyedül nem képes vállalni egyszerre ekkora anyagi terhet, ezért a tervben fog­laltakat folyamatosan valósítjuk meg. Bár a terv realizálása hosz- szabb időt igényel, már ennek szel­lemében valósítjuk meg új beruhá­zásainkat, a halastó építésénél pél­dául már messzemenően figyelem­be vettük a polgári védelem szem­pontjait. — A szövetkezet szoros kapcsola­tot épített ki a városi polgári védel­mi parancsnoksággal, és velük egyetértésben alakította ki egysé­geit. Mintegy száztagú önvédelmi szervezetet hoztunk létre a külön­böző szakágazatokban. Természete­sen az állattenyésztés és a növény- védelem kapta a legnagyobb hang­súlyt. — A Búzakalász jelentős élelmi­szertermelő egység. Esetleges hábo­rúban a gazdaságra nagy feladat há­rul a lakosság élelmezésének, a túl­élés egyik legfontosabb feltételének biztosításában. Erre miként készült fel a szövetkezet? — Az előzőekben szó volt már ar­ról, hogy az új beruházásainknak polgári védelmi vetületei is vannak. Itt van például az új tejcsomagoló. Szükség esetén a közelébe lehet te­lepíteni a tehénállományt, így a ter­melés, a forgalmazás és fogyasztás zárt láncot alkothat. MINT A HAL A VÍZBEN Viszonylag ritka a halastóval ren­delkező termelőszövetkezet. Milyen új követelményeket támaszt a hal­állomány RBV védelme? Vad Fe­renc halászmester az alábbiakat mondta erről: — Először talán azt kellene hang­súlyozni, mennyire fontos szerepe van az élelmezés szempontjából a magas fehérje tartalmú halhúsnak. Háború esetén a halkészítmények nagyon fontos népélelmezési cikkek lennének. — A halak a vízben részint ked­vező helyzetben vannak, hiszen pél­dául egy atomtámadás esetén a me­chanikai hő és fényhatásoktól, sőt a radioaktív kiszóródástól is jobban védve vannak, mint a levegő köze­gében élők. Másrészt azonban a víz szennyeződésével — amit pedig nem könnyű megakadályozni — az ő lé­tük is veszélyben forog. — Mégis mit lehet tenni a hal­állomány — legalább is a törzsállo­mány — megvédésére? Amennyiben a víznyerő helyet éri szennyeződés, úgy a hét halastó és a hat telelő azonnal elszeparálható. A tóegységek aztán egymástól is elkü­löníthetők. Régi tapasztalat, hogy a fertőzés veszélye a sekély, könnyen melegedő vízben áll fenn, így szük­ség esetén a másfél, két és fél mé­ter mély telelőbe telepítjük át az ál­lományt. E tározók aztán vagy fó­liával, vagy nádpallóval le is fed- hetők. LÁTHATATLAN ELLENSÉG — Egy biológiai támadás során milyen betegségek veszélyeztethetik a halállományt? — Hasvízkór, darakór, kopoltyú- penész békében is félelmetes beteg­ségük a halaknak. A biológiai fegy­verek arzenáljában minden bizony­nyal ott vannak a halpusztulást oko­zó vírusok — elsősorban talán a hasvízkór vírusa — így ennek le­.-V’ A telelőben a halak a jégbe vá­gott léken keresztül érintkeznek a külvilággal. küzdésére kell felkészülni. Ismer­jük azt az antibiotikumot, és alkal­mazzuk is szükség esetén, amely ké­pes elpusztítani a veszedelmes mik­roorganizmusokat. — Mi a teendő a halastavak kör­nyékén egy esetleges atomtámadás idején? — A telelőket — amint már mondtam —, lefedjük. A polgári vé­delem elöljáró parancsnokságai ren­delkeznek megfelelő műszerekkel a sugárzás mérésére, szükség esetén ezeket a rendelkezésünkre bocsát­ják. Köztudott, hogy a halak szerve­zetében felhalmozódnak a radioak­tív anyagok, így az állományt na­gyon szigorúan és gyakran kell el­lenőrizni. Ugyancsak fontos a halak táplálékának hermetikus tárolása. A halastónál erre is meg vannak a le­hetőségeink. — A halak szállítása jelenleg is zárt tartályokban történik. Szükség esetén még jobban el lehet szigetel­ni a szállítmányt a külvilágtól. — Az elmondottak komoly és ösz- szehangolt tevékenységet igényelnek — vette át a szót Abonyi Lajos tsz- elnök, majd így folytatta: — Éppen ezért szükség van egy átfogó rbv-terv készítésére, ahhoz,( hogy az általunk termelt és nagy1 erőfeszítéssel megvédett élelmiszer biztonságos hálózaton keresztül jus­son el a fogyasztókhoz. A Bűzakalász Termelőszövetkezet polgári védelmi „vezérkara” egy át­fogó rbv-terv elkészítését javasolja. A korszerű mindig biztosabb Az új tömbösített istálló már kellő védelmet biztosít. Befejezéshez kö zeledik az építkezés. Szép falu Jászboldogháza. A he­lyiek szívesen büszkélkednek az­zal, hogy alig van ház, amelyik ne a közelróúltban épült volna. Illik a nevéhez: gazdag falu Boldogháza, s e gazdagság egyik „mívese” a helyi termelőszövetkezet. Nagy Albert, a termelőszövetke­zet törzsállattenyésztője, a polgári védelem parancsnok-helyettese szí­vesen kalauzolt: — Mondhatnám úgy is, hogy gaz­dag szövetkezet a miénk. Százmil­liónál nagyobb vagyonunk van. A két erősségünk a vetőmagtermesz­tés és az állattenyésztés. Ez rész­ben megszabja azt is, hogy milye­nek a polgári védelmi feladataink. — Az állatállomány védelme? — Ezen belül is az értékesebb te­nyészállatok védelme. Érzésem sze­rint ezen a területen állunk legjob­ban. Korszerű, szakosított állatte­nyésztő telepünk van, és ezek pol­gári védelmi követelményeknek is megfelelnek. — A termelőszövetkezetnek szá­mottevő juh- és sertésállománya van. — Igen, de a meghatározó még­is a szarvasmarha-állományunk. Sajnos a mintegy 1700 juhunk és a 200 anyakocánk, az évi 2000 hízónk, 500 tenyészállatként értékesített sertésünk védelme igen nehéz. Két­ségtelen előnyünk a szétszórt tele­pítés. Minden körülmények között biztosítani tudjuk a szennyezés­mentes ivóvízellátást. Fóliatakarás­sal mentesíthető a takarmány jó ré­sze is. Már korábban, a takarmány felét szárítva, morzsolva tároltuk, a tervek szerint a teljes készletet így fogjuk tárolni. Egyébként szövetke­zetünknek van vágóhídja, szükség esetén igénybe vehető a községi vá­góhíd is. Sajnos a hűtés jelenleg még megoldhatatlan. Ugyanez érvé­nyes juhokra is. — És a szarvasmarhák? — Korszerű szakosított telepünk épült, vagy részben még épül. Ugyancsak nagyobb területen, szét­szórtan. Valamennyi istállónkban, kis átalakítással megoldható a zsili­péit közlekedés. Biztosított a fertő- zésmentes vízellátás. A levegő cse­réjét ventillátorok biztosítják. Egy szűrőberendezés beállítása kis át­alakítással megoldható. A berende­zés áramszünet esetén is működő­képes. Sajátosan esnek itt egybe az állategészségügyi, járványügyi meg­gondolások és a polgári védelmi igények. A zsilipéit bejárat drágít az építkezésen, de ugyanakkor kellő biztonságot is ad. Megnéztük az épülő tömbösített istállót, s mellette a különálló tej- feldolgozó épületét. A tej — ké­sőbb — közvetlenül a fejőgéptől ke­rül át a feldolgozóba, emberi kéz érintése nélkül. A biztonsági köve­telményeknek ez is megfelel. — Mi a helyzet a vízzel? — Több, akár az egész gazdasá­got is ellátó kutunk van. A víz­rendszerek nincsenek összekapcsol­va, s a víz a kúttól, „saját energiá­val” jut el a felhasználási helyekig. A villamosenergia-kiesés pótlására aggregátorunk van, de erőgépeink is átalakíthatóak. A gazdaságban több mint száz tagú az önvédelmi egység. A hatal­mas értéket képviselő közös vagyon biztonsága is követeli ezt. Polgári védelmi tervet még nem készített a gazdaság, az csak most van kiala­kulóban. — Adott esetben milyen tárgyi feltételei vannak a személyi mente­sítésnek? — Három fekete-fehér, két kijá­ratos, minden igényt kielégítő zu­hanyozónk van. Egy kisebb zuha­nyozónk kis átalakítással alkalmas­sá tehető a személyi mentesítésre. Van vegyvédelmi alakulatunk, s ők a szükséges permetező gépekkel rendelkeznek. Az egészségügyi raj felszerelése megérkezett. A környe­zet mentesítéséhez biztosítani tud­ja a gazdaság a szükséges gépeket, talajgyalukat, tolólapokat, erőgépe­ket. Dolgozóink sűrű szövésű, adott esetben kettős felhasználású vászon védőruhákat kaptak. Ezeket egész­ségügyi előírások követelik meg. — Mi a helyzet a takarmányok védelmével? — Vetőmagtermelő gazdaság va­gyunk. Ebből adódik, hogy jelentő­sebb készleteink nincsenek gabona­féleségekből. Abraktakarmányun­kat Jászberényből kapjuk, az ottani keveréküzemből szállítunk. Bizton­sági tartalékunk természetesen van, annak fóliával való letakarása vi­szont a kertészetünkben használt fóliákkal megoldható. — Hogyan védenék a szálasta­karmány-készletet ? — A szálastakarmányt is feldol­gozzuk. Silózzuk, ez az úgynevezett szanázskészítés. Fóliaborítással ez is védhető. A gazdaság polgári védelmi gond­jairól beszélgettünk még Kövér Lászlóval, a termelőszövetkezet nemrégen leszerelt parancsnokával és Pesti Kálmán üzemegység-veze­tővel. Jobbára a feladatokról. A modern nagyüzemi gazdaság meg­teremti a polgári védelem anyagi feltételeit, felhasználható eszközeit. Az embereken múlik, hogy ezekkel bánni, szükség esetén gazdálkodni is tudjanak. A készülőben levő pol­gári védelmi terv már ezt az „al­kalmazni tudást” is ígéri. Nem véletlen, hogy ebben a ter­melőszövetkezetben a vezetők szor­galmazzák, olykor bizonyos anyagi áldozatok árán is a pv. szervezését. Ügy mondják: a polgári védelem a béke eszköze, s annak naprakészsé­ge az erő, ami a teremtő békét meg­védheti. SVÁJCBAN a kultúrjavak hábo­rús pusztítástól való megvédéséért a Polgári Védelmi Szövetség és a Kultúrjavak Védelmi Bizottsága együttesen felelős. E szervek „A kultúrában él az ember tovább” jel­mondat alapján körültekintő gon­doskodást tanúsítanak a kultúrja­vak védelmében. Jól példázza ezt a gondoskodást a világhírű Einsiedeln-i kolostor és a hozzá tartozó nagy kiterjedésű ala­pítvány közössége (kb. ötszáz fő), amely az említett szervekkel együtt­működve behatóan foglalkozik a polgári védelem gyakorlati rendsza­bályaival. Einsiedeln község (mint ezer lakos feletti község) „polgári védelmi szervezet felállítására”, míg maga a kolostor úgynevezett „üzemi védelemre” kötelezett. A kolostorban most 2,5 millió frank ráfordításával olyan — kétszintes — óvóhely létesül, amely 11 ezer 1. Hogyan határozzuk meg a víz szennyeződését? Mikor a) sugár- szennyezett, b) fertőzött, c) mérgezett? 2. Mikor fogyasztható ivóvízként a fertőzött víz? 3. Melyek a biológiai harcanyagok fajtái? 4. Mikor alakult meg a „Légoltalmi Liga”? 5. A felszabadulás után mikor és milyen rendelet alapján vette kez­detét országunkban a felkészítés a légoltalmi feladatokra? 6. Mikor kezdődött a lakosság oktatása a korszerű támadó eszközök, a tömegpusztító fegyverek elleni védelemre? 7. A tanuló ifjúság körében 1968-ig milyen polgári védelmi oktatást folytattak? 8. Mennyi nyugdíjas volt hazánkban 1966-ban? 9. Hány diák tanult Szolnok megye középiskoláiban az 1966/67-es tan­évben? 10. Hány lakást épített fel Szolnok megyében 1969-ben az állami épí­tőipari vállalat? A beküldési határidő 1972. március 25. Címünk: Szolnok megyei Nép­lap szerkesztősége Szolnok, Kossuth tér, Irodaház. A borítékra kérjük rá­írni: Polgári Védelem. A helyes megfejtők között öt szépirodalmi művet sorsolunk ki. Legutóbbi számunkban közölt rejtvényünk helyes megfejtése a követ­kező: 1. 33 százalékára; 2. 1937. április 1.; 3. részleges mentesítést; 4. 1950. november 16.; 5. 12—24 rózsával; 6. a ruhatetű; 7. három: 8. három; 9. 1960; 10. nyaki, mellkasi sérülteket hordágyon, félig ülő helyzetben kell szállítani. Könyvjutalmat nyertek: Bakos Mária Jászberény, Kiss Imre Kunhe­gyes, Szabados Balázs Karcag, Balogh Erzsébet Jászfényszaru, Czégé Imre Szolnok. köbméter légtérrel rendelkezik az értékes kultúrjavak, így a kolostor iratai, könyvei, miseruhái stb. vé­dett elhelyezése érdekében. Emel­lett munkahelyeket, kórházakat, egészségügyi segélyhelyeket is ma­gában foglal. *** MAGYAR kutató intézetek is vizsgálják a Holdról földünkre jut­tatott anyag összetételét és tulajdon­ságait. Eredményes polgári védelmi oktatás Kunszentmárton nagyközség lakói kö­rében eredményesen szervezték meg a polgári védelmi oktatást az elmúlt öt évben. A foglalkozásokon ez idő alatt több mint négy és félezren vettek részt. Gulyás Imre, a nagyközség polgári vé­delmi parancsnoka többek között el­mondta : — Kezdetben nagyon kevesen jelentek meg a polgári védelmi foglalkozásokon. A lakosság akkor még nem ismerte en­nek jelentőségét. Az utóbbi két évben azonban egyre eredményesebbek voltak foglalkozásaink. Egy-egy előadáson nem­csak azok vettek részt, akik kötelezve voltak. Nagyon sok volt az érdeklődő is. — Milyen időszakonként változtak a csoportok? — Kéthónaponként szerveztünk új csoportokat. Ez idő alatt öt előadás hangzott el. Egy foglalkozás háromórás volt. — Milyen témákkal foglalkoztak? — Többek között az elsősegély-nyújtá­si ismeretekről, az állatállomány és az élelmiszerek mentesítéséről, az rbv- fegyverek alkalmazása esetén az elle­nük való védekezésről, a légi veszély idején a lakosság magatartásáról. — Miben látja a foglalkozások sikeréi? — A siker elsősorban az előadóknak köszönhető, akik mindig alapos felké­szülésről tettek tanúságot. Eredménye­sek voltak a filmbemutatók is. Majd­nem minden előadást filmvetítés köve­tett, amely nagy érdeklődést keltett a lakosság körében. Ebben az évben is­mét beindítjuk a polgári védelmi okta­tást, amely most már az eddigieknél magasabb szintű lesz. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP I INI NEN-ONNÁ INI

Next

/
Oldalképek
Tartalom