Szolnok Megyei Néplap, 1972. március (23. évfolyam, 52-77. szám)
1972-03-05 / 55. szám
A vízi világ védelméről Ha most választanának nevet, a -közös gazdálkodás „bölcsőjénél” Túrkevén, a Búzakalász Tsz-nek minden bizonnyal más nevet adnának. A 9000 holdon gazdálkodó tsz bevételének — és a több mint négyszáz dolgozó tag jövedelmének — mintegy 60 százalékát az állattenyésztés biztosítja, a baromfi, a sertés, a szarvasmarha, a juh és a hal. A növénytermesztésben ugyan a kenyérgabona vezet, de a rizs, borsó, kukorica, cukorrépa is jelentős terméke a gazdaságnak. Amint Abo- nyi Lajos tsz-elnök elmondta, nem kevés bevételt jelent a kisegítő üzemági tevékenység. Egy polipack tejcsomagoló automata naponta 6 ezer liter tejet tasakol, melyhez az alapanyagot a közös gazdaság és a háztáji gazdaságok szolgáltatják, s feld'olgozás után Karcag—Kisújszállás és természetesen Túrkeve üzleteibe kerül a kevi tej. Egy repülőgép „főbérletét” is ellátja a tsz és a műtrágyaszóró, vegy- szerező légi járművet „albérlőknek” adja tovább. ANYAGI KORLÁTOK Ez lenne a szövetkezet gyorsfényképe. A hatalmas vagyon védelme még békében is nagy felelősséget jelent. Hogyan készültek fel a közös érték védelmére, esetleges rendkívüli helyzet esetén? A kérdésre Nagy Sándor, a tsz polgári védelmi megbízottja adta meg a választ: — 1969-ben elkészült a szövetkezet RBV védelmi terve. Tartalmazza mindazokat az intézkedéseket, amelyek adott esetben a gazdaság védelme szempontjábój elengedhetetlenek. Tartalmazza a terv a végrehajtás anyagi kihatásait is — és ez az, ami megoldhatatlan máról holnapra. Egy gazdaság egyedül nem képes vállalni egyszerre ekkora anyagi terhet, ezért a tervben foglaltakat folyamatosan valósítjuk meg. Bár a terv realizálása hosz- szabb időt igényel, már ennek szellemében valósítjuk meg új beruházásainkat, a halastó építésénél például már messzemenően figyelembe vettük a polgári védelem szempontjait. — A szövetkezet szoros kapcsolatot épített ki a városi polgári védelmi parancsnoksággal, és velük egyetértésben alakította ki egységeit. Mintegy száztagú önvédelmi szervezetet hoztunk létre a különböző szakágazatokban. Természetesen az állattenyésztés és a növény- védelem kapta a legnagyobb hangsúlyt. — A Búzakalász jelentős élelmiszertermelő egység. Esetleges háborúban a gazdaságra nagy feladat hárul a lakosság élelmezésének, a túlélés egyik legfontosabb feltételének biztosításában. Erre miként készült fel a szövetkezet? — Az előzőekben szó volt már arról, hogy az új beruházásainknak polgári védelmi vetületei is vannak. Itt van például az új tejcsomagoló. Szükség esetén a közelébe lehet telepíteni a tehénállományt, így a termelés, a forgalmazás és fogyasztás zárt láncot alkothat. MINT A HAL A VÍZBEN Viszonylag ritka a halastóval rendelkező termelőszövetkezet. Milyen új követelményeket támaszt a halállomány RBV védelme? Vad Ferenc halászmester az alábbiakat mondta erről: — Először talán azt kellene hangsúlyozni, mennyire fontos szerepe van az élelmezés szempontjából a magas fehérje tartalmú halhúsnak. Háború esetén a halkészítmények nagyon fontos népélelmezési cikkek lennének. — A halak a vízben részint kedvező helyzetben vannak, hiszen például egy atomtámadás esetén a mechanikai hő és fényhatásoktól, sőt a radioaktív kiszóródástól is jobban védve vannak, mint a levegő közegében élők. Másrészt azonban a víz szennyeződésével — amit pedig nem könnyű megakadályozni — az ő létük is veszélyben forog. — Mégis mit lehet tenni a halállomány — legalább is a törzsállomány — megvédésére? Amennyiben a víznyerő helyet éri szennyeződés, úgy a hét halastó és a hat telelő azonnal elszeparálható. A tóegységek aztán egymástól is elkülöníthetők. Régi tapasztalat, hogy a fertőzés veszélye a sekély, könnyen melegedő vízben áll fenn, így szükség esetén a másfél, két és fél méter mély telelőbe telepítjük át az állományt. E tározók aztán vagy fóliával, vagy nádpallóval le is fed- hetők. LÁTHATATLAN ELLENSÉG — Egy biológiai támadás során milyen betegségek veszélyeztethetik a halállományt? — Hasvízkór, darakór, kopoltyú- penész békében is félelmetes betegségük a halaknak. A biológiai fegyverek arzenáljában minden bizonynyal ott vannak a halpusztulást okozó vírusok — elsősorban talán a hasvízkór vírusa — így ennek le.-V’ A telelőben a halak a jégbe vágott léken keresztül érintkeznek a külvilággal. küzdésére kell felkészülni. Ismerjük azt az antibiotikumot, és alkalmazzuk is szükség esetén, amely képes elpusztítani a veszedelmes mikroorganizmusokat. — Mi a teendő a halastavak környékén egy esetleges atomtámadás idején? — A telelőket — amint már mondtam —, lefedjük. A polgári védelem elöljáró parancsnokságai rendelkeznek megfelelő műszerekkel a sugárzás mérésére, szükség esetén ezeket a rendelkezésünkre bocsátják. Köztudott, hogy a halak szervezetében felhalmozódnak a radioaktív anyagok, így az állományt nagyon szigorúan és gyakran kell ellenőrizni. Ugyancsak fontos a halak táplálékának hermetikus tárolása. A halastónál erre is meg vannak a lehetőségeink. — A halak szállítása jelenleg is zárt tartályokban történik. Szükség esetén még jobban el lehet szigetelni a szállítmányt a külvilágtól. — Az elmondottak komoly és ösz- szehangolt tevékenységet igényelnek — vette át a szót Abonyi Lajos tsz- elnök, majd így folytatta: — Éppen ezért szükség van egy átfogó rbv-terv készítésére, ahhoz,( hogy az általunk termelt és nagy1 erőfeszítéssel megvédett élelmiszer biztonságos hálózaton keresztül jusson el a fogyasztókhoz. A Bűzakalász Termelőszövetkezet polgári védelmi „vezérkara” egy átfogó rbv-terv elkészítését javasolja. A korszerű mindig biztosabb Az új tömbösített istálló már kellő védelmet biztosít. Befejezéshez kö zeledik az építkezés. Szép falu Jászboldogháza. A helyiek szívesen büszkélkednek azzal, hogy alig van ház, amelyik ne a közelróúltban épült volna. Illik a nevéhez: gazdag falu Boldogháza, s e gazdagság egyik „mívese” a helyi termelőszövetkezet. Nagy Albert, a termelőszövetkezet törzsállattenyésztője, a polgári védelem parancsnok-helyettese szívesen kalauzolt: — Mondhatnám úgy is, hogy gazdag szövetkezet a miénk. Százmilliónál nagyobb vagyonunk van. A két erősségünk a vetőmagtermesztés és az állattenyésztés. Ez részben megszabja azt is, hogy milyenek a polgári védelmi feladataink. — Az állatállomány védelme? — Ezen belül is az értékesebb tenyészállatok védelme. Érzésem szerint ezen a területen állunk legjobban. Korszerű, szakosított állattenyésztő telepünk van, és ezek polgári védelmi követelményeknek is megfelelnek. — A termelőszövetkezetnek számottevő juh- és sertésállománya van. — Igen, de a meghatározó mégis a szarvasmarha-állományunk. Sajnos a mintegy 1700 juhunk és a 200 anyakocánk, az évi 2000 hízónk, 500 tenyészállatként értékesített sertésünk védelme igen nehéz. Kétségtelen előnyünk a szétszórt telepítés. Minden körülmények között biztosítani tudjuk a szennyezésmentes ivóvízellátást. Fóliatakarással mentesíthető a takarmány jó része is. Már korábban, a takarmány felét szárítva, morzsolva tároltuk, a tervek szerint a teljes készletet így fogjuk tárolni. Egyébként szövetkezetünknek van vágóhídja, szükség esetén igénybe vehető a községi vágóhíd is. Sajnos a hűtés jelenleg még megoldhatatlan. Ugyanez érvényes juhokra is. — És a szarvasmarhák? — Korszerű szakosított telepünk épült, vagy részben még épül. Ugyancsak nagyobb területen, szétszórtan. Valamennyi istállónkban, kis átalakítással megoldható a zsilipéit közlekedés. Biztosított a fertő- zésmentes vízellátás. A levegő cseréjét ventillátorok biztosítják. Egy szűrőberendezés beállítása kis átalakítással megoldható. A berendezés áramszünet esetén is működőképes. Sajátosan esnek itt egybe az állategészségügyi, járványügyi meggondolások és a polgári védelmi igények. A zsilipéit bejárat drágít az építkezésen, de ugyanakkor kellő biztonságot is ad. Megnéztük az épülő tömbösített istállót, s mellette a különálló tej- feldolgozó épületét. A tej — később — közvetlenül a fejőgéptől kerül át a feldolgozóba, emberi kéz érintése nélkül. A biztonsági követelményeknek ez is megfelel. — Mi a helyzet a vízzel? — Több, akár az egész gazdaságot is ellátó kutunk van. A vízrendszerek nincsenek összekapcsolva, s a víz a kúttól, „saját energiával” jut el a felhasználási helyekig. A villamosenergia-kiesés pótlására aggregátorunk van, de erőgépeink is átalakíthatóak. A gazdaságban több mint száz tagú az önvédelmi egység. A hatalmas értéket képviselő közös vagyon biztonsága is követeli ezt. Polgári védelmi tervet még nem készített a gazdaság, az csak most van kialakulóban. — Adott esetben milyen tárgyi feltételei vannak a személyi mentesítésnek? — Három fekete-fehér, két kijáratos, minden igényt kielégítő zuhanyozónk van. Egy kisebb zuhanyozónk kis átalakítással alkalmassá tehető a személyi mentesítésre. Van vegyvédelmi alakulatunk, s ők a szükséges permetező gépekkel rendelkeznek. Az egészségügyi raj felszerelése megérkezett. A környezet mentesítéséhez biztosítani tudja a gazdaság a szükséges gépeket, talajgyalukat, tolólapokat, erőgépeket. Dolgozóink sűrű szövésű, adott esetben kettős felhasználású vászon védőruhákat kaptak. Ezeket egészségügyi előírások követelik meg. — Mi a helyzet a takarmányok védelmével? — Vetőmagtermelő gazdaság vagyunk. Ebből adódik, hogy jelentősebb készleteink nincsenek gabonaféleségekből. Abraktakarmányunkat Jászberényből kapjuk, az ottani keveréküzemből szállítunk. Biztonsági tartalékunk természetesen van, annak fóliával való letakarása viszont a kertészetünkben használt fóliákkal megoldható. — Hogyan védenék a szálastakarmány-készletet ? — A szálastakarmányt is feldolgozzuk. Silózzuk, ez az úgynevezett szanázskészítés. Fóliaborítással ez is védhető. A gazdaság polgári védelmi gondjairól beszélgettünk még Kövér Lászlóval, a termelőszövetkezet nemrégen leszerelt parancsnokával és Pesti Kálmán üzemegység-vezetővel. Jobbára a feladatokról. A modern nagyüzemi gazdaság megteremti a polgári védelem anyagi feltételeit, felhasználható eszközeit. Az embereken múlik, hogy ezekkel bánni, szükség esetén gazdálkodni is tudjanak. A készülőben levő polgári védelmi terv már ezt az „alkalmazni tudást” is ígéri. Nem véletlen, hogy ebben a termelőszövetkezetben a vezetők szorgalmazzák, olykor bizonyos anyagi áldozatok árán is a pv. szervezését. Ügy mondják: a polgári védelem a béke eszköze, s annak naprakészsége az erő, ami a teremtő békét megvédheti. SVÁJCBAN a kultúrjavak háborús pusztítástól való megvédéséért a Polgári Védelmi Szövetség és a Kultúrjavak Védelmi Bizottsága együttesen felelős. E szervek „A kultúrában él az ember tovább” jelmondat alapján körültekintő gondoskodást tanúsítanak a kultúrjavak védelmében. Jól példázza ezt a gondoskodást a világhírű Einsiedeln-i kolostor és a hozzá tartozó nagy kiterjedésű alapítvány közössége (kb. ötszáz fő), amely az említett szervekkel együttműködve behatóan foglalkozik a polgári védelem gyakorlati rendszabályaival. Einsiedeln község (mint ezer lakos feletti község) „polgári védelmi szervezet felállítására”, míg maga a kolostor úgynevezett „üzemi védelemre” kötelezett. A kolostorban most 2,5 millió frank ráfordításával olyan — kétszintes — óvóhely létesül, amely 11 ezer 1. Hogyan határozzuk meg a víz szennyeződését? Mikor a) sugár- szennyezett, b) fertőzött, c) mérgezett? 2. Mikor fogyasztható ivóvízként a fertőzött víz? 3. Melyek a biológiai harcanyagok fajtái? 4. Mikor alakult meg a „Légoltalmi Liga”? 5. A felszabadulás után mikor és milyen rendelet alapján vette kezdetét országunkban a felkészítés a légoltalmi feladatokra? 6. Mikor kezdődött a lakosság oktatása a korszerű támadó eszközök, a tömegpusztító fegyverek elleni védelemre? 7. A tanuló ifjúság körében 1968-ig milyen polgári védelmi oktatást folytattak? 8. Mennyi nyugdíjas volt hazánkban 1966-ban? 9. Hány diák tanult Szolnok megye középiskoláiban az 1966/67-es tanévben? 10. Hány lakást épített fel Szolnok megyében 1969-ben az állami építőipari vállalat? A beküldési határidő 1972. március 25. Címünk: Szolnok megyei Néplap szerkesztősége Szolnok, Kossuth tér, Irodaház. A borítékra kérjük ráírni: Polgári Védelem. A helyes megfejtők között öt szépirodalmi művet sorsolunk ki. Legutóbbi számunkban közölt rejtvényünk helyes megfejtése a következő: 1. 33 százalékára; 2. 1937. április 1.; 3. részleges mentesítést; 4. 1950. november 16.; 5. 12—24 rózsával; 6. a ruhatetű; 7. három: 8. három; 9. 1960; 10. nyaki, mellkasi sérülteket hordágyon, félig ülő helyzetben kell szállítani. Könyvjutalmat nyertek: Bakos Mária Jászberény, Kiss Imre Kunhegyes, Szabados Balázs Karcag, Balogh Erzsébet Jászfényszaru, Czégé Imre Szolnok. köbméter légtérrel rendelkezik az értékes kultúrjavak, így a kolostor iratai, könyvei, miseruhái stb. védett elhelyezése érdekében. Emellett munkahelyeket, kórházakat, egészségügyi segélyhelyeket is magában foglal. *** MAGYAR kutató intézetek is vizsgálják a Holdról földünkre juttatott anyag összetételét és tulajdonságait. Eredményes polgári védelmi oktatás Kunszentmárton nagyközség lakói körében eredményesen szervezték meg a polgári védelmi oktatást az elmúlt öt évben. A foglalkozásokon ez idő alatt több mint négy és félezren vettek részt. Gulyás Imre, a nagyközség polgári védelmi parancsnoka többek között elmondta : — Kezdetben nagyon kevesen jelentek meg a polgári védelmi foglalkozásokon. A lakosság akkor még nem ismerte ennek jelentőségét. Az utóbbi két évben azonban egyre eredményesebbek voltak foglalkozásaink. Egy-egy előadáson nemcsak azok vettek részt, akik kötelezve voltak. Nagyon sok volt az érdeklődő is. — Milyen időszakonként változtak a csoportok? — Kéthónaponként szerveztünk új csoportokat. Ez idő alatt öt előadás hangzott el. Egy foglalkozás háromórás volt. — Milyen témákkal foglalkoztak? — Többek között az elsősegély-nyújtási ismeretekről, az állatállomány és az élelmiszerek mentesítéséről, az rbv- fegyverek alkalmazása esetén az ellenük való védekezésről, a légi veszély idején a lakosság magatartásáról. — Miben látja a foglalkozások sikeréi? — A siker elsősorban az előadóknak köszönhető, akik mindig alapos felkészülésről tettek tanúságot. Eredményesek voltak a filmbemutatók is. Majdnem minden előadást filmvetítés követett, amely nagy érdeklődést keltett a lakosság körében. Ebben az évben ismét beindítjuk a polgári védelmi oktatást, amely most már az eddigieknél magasabb szintű lesz. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP I INI NEN-ONNÁ INI