Szolnok Megyei Néplap, 1972. március (23. évfolyam, 52-77. szám)

1972-03-05 / 55. szám

í 19T2. március 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Öntözés fejlesztés Szolnok megyében Hitellel és saját erőből O A flalkészülési időszak ban megvalósítandó beruhá­zások jelentős hányada, több mint 55 százaléka — a nép­gazdasági igényekkel össz­hangban — elsősorban az állat férőhelyek, azon belül Is a tehenészeti és a sertés­telepek létesítéséhez szüksé­ges. A gépek, berendezések, járművek beszerzése mint­egy 30 százalékot, az egyéb beruházás 15 százalékot kép­visel. E gazdaságok 1972-i jelzé­sei szerint, a beruházások összes forrásain belül csök­ken a beruházási hitel. Ezt. egyrészt a beruházási hitel- nyújtás megváltozott feltéte­le, másrészt az állami támo­gatás csökkenése indokolja. Az öntözésfejlesztésben ré­szesülő gazdaságok eredmé­nyességét kifejező főbb mu- tatójj közül, a halmozatlan termelési értéket, a termelési költséget, a nettó' jövedelmet és az árbevétel alakulását célszerű értékelni. Ezek jól reprezentálják az üzemek gazdálkodási színvonalát A nyolc gazdaságban összessé­gében a főbb jövedelmező­ségi mutatók alakulása az alábbiakat mutatja: a hal- mazatlan termelési érték 1969-ben 11 ezer 812 forint volt holdanként, 1970-ben 11 ezer 918 forint és 1974- ben 11 ezer 588 forint lesz. A termelési költség 1969-ben 10 ezer 164 forint volt hol­danként. 1970-ben 11 ezer 197 forint, de 1974-ben már csak 0 ezer 869 forint lesz. Ebből az következik, hogy a tiszta jövedelem 1974-ben 1769 fo­rint lesz holdanként, míg A IV. ötéves tervben a nyolc öntöző gazdaságban a felkészülési időszak végére tervezett 7 százalékos árbe­A nyolc öntöző gazdaság­ban 1969—70-ben még jelen­tős hitelt vettek fel, de a felkészülési időszak végére összességében nagyarányú csökkenés várható. Ezt az alábbi számok jól illusztrál­ják: 1969-ben 53,9, 1970-ben 50,6, 1971-ben 30,8 millió fo­rint volt a hitel, de 1974-ben már csak 12,2 miliió forint lesz. Két közepesen fejlett gazdaság, a nagyrévi és a kungyalui továbra is csak hitel igénybevételével tudja megvalósítani tervezett be­ruházásait. Addig hat gazda­ságban a hitel igénybevétele csökken, ezzel párhuzamosan a felhalmozás nagysága nő. Az ’ ilyen irányú tendencia feltétlen kedvezőnek ítélhető meg az öntözésfejlesztési fel­készülés szempontjából. 1969-ben 1648 forint, 1970- ben csak 1221 forint volt Ugyancsak holdakra vetítve Bz árbevétel 1969-ben 9 ezer 517 forint volt, 1970-ben 10 ezer 149 forint, s 1974-ben 10 ezer 188 forint lesz a tervek szerint Szembetűnő 1970 kedvezőt­len gazdasági hatása, amikor a , termelési költség 1969-hez mérten 10,2 százalékkal nőtt, a nettó jövedelem pedig mintegy 25 százalékkal ke­vesebb volt. Az anyagi rá­fordítások jelentős növeke­dése óvatosságra, jól meg­alapozott döntésekre hívja fel a figyelmet. A gazdasá­gok erőteljesen növelték a ráfordításokat és azok kö­rülményei között nem reali­zálódtak a vállalati jövede­lemben, a többlet ráfordítá­sok nem hozták meg a kí­vánt eredményt, f vételtöbblet könnyen telje­síthetőnek tűnik. — Külö­nösen, ha figyelembe vesz- szük, hogy a gazdaságom jó része ezt már 19T|0-ben el­érte. A nettó jövedelem tö­megében a tervek talán túl­zottan is óvatosak, hiszen 1969-hez mérten a felkészü­lési időszak utolsó évére, 1975-re mindössze 7 százalé­kos növekedést rögzítenek. A tervezők figyelemmel voltak a jövedelmek növelé­sére, valamint a tartalék- alapok képzésére. Előzetes számítások szerint a nyolc gazdaságban ekképp alakul a részesedés. 1969- ben 24 ezer 405 forint volt az egy emberre eső évi jövedelemátlag. 1970-ben 25 ezer 927 forint, s 1974-ben 27 ezer 700 forint lesz. Va­gyis 13,5 százalékkal maga­sabb öt év alatt. A nyolc gazdaságban a jövedelem felhasználását, valamint az alapképzés belső arányait tekintve — évente jelentős ingadozás figyelhető meg. 1970- ben a tiszta jövede­lem felosztásából a fejlesz­tési alap aránya 1969-hez képest 11 százalékkal csök­kent. Ezt túlnyomórészt a részesedési alap szintentartá- sa idézte elő. A gazdaságok a felkészülési időszak végére a termelési alapok mérsékelt növelését, valamint a kiala­kult személyi jövedelem ál­landósítását tervezik. Kellően v felkészülve Szolnok megyében a IV. ötéves terv időszakában meg­valósuló öntözésfejlesztés a gazdaságokban alapvetően fejlett termelési és gazdál­kodási színvonalat feltételez. Az öntözésfejlesztés céljai megvalósulása érdekében a vizet fogadó gazdaságokban kellően fel kell készülni. A felkészülés kezdeti szakaszá­ban szerzett tapasztalatok alapján mondhatjuk, hogy az öntözésre kijelölt gazdaságok jó úton haladnak a feltételek megteremtésében. (Vége) Varga Pál Főbb mutatók Óvatos, alapos tervekkel Nemes György: Dávid és Klotíld 16. — Biztosan van — vála­szoltam. — Ez jó, de veszélyes is — mondta anyuci. — Miért? — És csodál­kozva néztem rá. — Nem akarlak eltiltani Dávidtól — mondta. Megrémültem. * Éreztem, hogy a nyakamon megme­rednek az izmok. — Mit mondasz, anyuci? — Ezt dadogva kérdeztem. — De be kell látnod, hogy ilyen fiatal gyerekeknek még nem való a szerelem — foly­tatta. Zokogva kiabáltam: — De hát értsd meg, anyuci, nem vagyok szerel­mes Dávidba. Én Karéiba voltam szerelmes. Ez más. — Ez az — mondta anyu­ci. — Én csak azt javaslom, hogy kevesebbet találkozza­tok. — De hát keveset találko­zunk — kiabáltam. — Egész nap együtt vagy­tok — mondta anyuci. — De éjszaka nem va­gyunk együtt — kiabáltam tovább is. Mintha anyuci abbahagyta volna a könnyezést. Mintha mosolygott volna. — Még csak az kéne — mondta. — Legyetek keve­sebbet együtt. És amikor nem vagytok együtt, akkor gondolj rá — mondta anyuci. Nem valaszoltarru Ismertem anyucit. Tudtam, hogy a ti­lalmat nem veszi komolyan. És különben sem ér rá', hogy ellenőrizzen. Váratlanul beállított anyu. A délelőtti vonattal érkezett. Azt mondta, főként pihenni jött. Meg a két koncertmű- ’veb akarja gyakorolni, de ‘lehetőleg nem zongorán. Majd kifekszik az erkélyre, nyugágyban, és úgy biflázza fejből a zongoraszólamot. — Közben ideköltözött egy -fecskepár. Nem fog zavarni? — kérdeztem anyutól. — Miért zavarnának? Mit csinálnak? — kérdezte. — Csivitelnek eszeveszet­ten. Már hajnalban f elköl­tik az embert — válaszol­tam. — Hajnalban csivitelnek. Hajnalban már ébren va­gyok. Üj abban ugyanis nem tudok aludni — mondta anyu. Nagyon szeretem anyut, de most úgy éreztem, ha itt marad, akkor kevesebbet le­hetek együtt Klottal. És gya­korolni se tudok majd. Hi­szen ha a két koncertet ta­nulja, nem tülkölhetem tele a házat. Pedig most volna időm, mert a málnaszedés befejeződött. Elrohantam Klothoz, ne­hogy ő lepjen meg. A klari­nétot beraktam a tokba, s úgy csaptam a hónom alá. Az erdőrészen,, a turistaház­tól vagy száz méterre meg­álltam. A klarinéton elfúj­tam a mi kis dallamunkat. Az Éji zenét, vagy másképp a málna-dalt, délelőtt tizen­egykor. Ez a házig hallik, biztos. Klót meghallja, és akkor jön. .Vártam öt percig, Klót nem jött. Üjra elfújtam a dallamot, és megint vártam. Klót még mindig nem jött. Harmadszor is számhoz emeltem a klarinétot. Ekkor megreccsent a kö­zelben az ág. Az egyik fa mögül Darkó Pista lépett ki. — Ne erőltesd magad, öcsi — mondta. — Klotíld barát­nőd nem jön. Leengedtem a klarinétot. — Mit beszélsz? — Hallottad. Klotild nem jön. Eltiltották tőled. — Elment az eszed — mondtam, és újra a számhoz emeltem a hangszert. A fiú felemelte a kezét. Kezében egy bot volt. — Pucolás — mondta, és láttam, nekem akar rohanni. Teljes hangerővel belefúj­tam a hangszerbe. Nem le­het, hogy Klót ezt ne hallja meg. A fiú valóban nekem ron­tott. Én védekezőén a klari­nétot tartottam magam elé. — Vigyázz, ez szabálytalan — kiáltottam rá. Megtorpant. — Jó — mondta. — Eldo­bom a botot. Te is dobd el a klarinétot. Elhajította a botot Egy fához mentem, s annak tö­vébe tettem a klarinétot. Szembefordultunk egymás­sal. Zömökebb volt, de iz­mosabb nálam. És néhány évvel idősebb, tehát tapasz­taltabb. Nem látszott nagyon egyenlőnek a viadal. De mit tehettem? Ez a fiú nem bo­csátja meg, hogy Klót engem szeret. Most Klót szereimé­Kirobbanó siker a „híres" városban A Maya szereplői boldogan köszönik az ütemes^ vastapsot Megérdemelt sikert hozott a Szigligeti Színház péntek esti kecskeméti bemutatko­zása. A szolnoki társulat já­tékkultúrája, a Maya kor­szerű, a mai néző ízlésvilá­gához igazított és egyben öt­letes és szellemes színrevi- tele a vendéglátó kecske­métiek körében is — mint Szolnokon általános tetszést és őszinte elismerést váltott ki. Az operettnek ez ,a faj­ta „szolnoki” tálalása az új­ság ízével hatott a zenés műfaj kedvelőire. Tapsban és szóban egyaránt kifeje­zésre jutott: az új kezdemé­nyezésnek, két szomszédos megye színháza időnkénti műsorcseréjének van értel­me és jövője. A' társulatok művészete szélesebb körben náthát, s a kitekintés, „a le­vegőváltozás” ösztönző ha­tással lehet a színházak mű­vészi munkájára Is. Most a kecskeméti Katona József színház és a szolnoki ért fogok verekedni. Ha kell, megsebesülök. Ha kell, meg­halok. Egymásnak rontottunk. Pillanatok alatt a nedves fü- vön hemperegtünk. A fiú nem volt szabályos birkózó. Én viszont tanultam szabad­fogású birkózást. Némán viaskodtunk. Rajta rövid uj­jú ing volt. Ezt sikerült ösz- szeszaggatnom. Hamarosan fölébe kerekedtem. Mind a ketten szótlanul ziháltunk. — Mit akarsz még? — li­hegtem. — Menj a fenébe. Nem akarok többé találkozni veled. És Klotnak hagyj bé­két, érted? Szorosan fogtam, s tehe­tetlenül vergődött alattam. Nem válaszolt. Zörgést hallottam a turis­taház felőli úton. Egy pilla­natra arra néztem, és enged­tem karom szorításából. Ez elég volt a fiúnak, hogy egyik karját kiszabadítsa. Félfordulatot tett, lerázott magáról, s a jobb lábával teljes erővel a hasamba rú­gott. Összegörnyedtem a fáj­dalomtól. Csépelni kezdett, rugdosott, úszónadrágomat, egyetlen ruhadarabomat le­tépte rólam. — Te tökfej! Te vadállat! Te! Te! Te! — Csak ezt hal­lottam. Klót sikoltott, és két kézzel verte a fiú fejét A füvön hevertem mezte­lenül, összegörnyedve. Hasa­mat a földhöz szorítottam. Könnyes szemem fátyolén át láttam, hogy Klót a szó szo­ros értelmében véresre ka­parja a fiú arcát. Sőt, meg­találta a fiú botját. Felkap­ta és azzal kergette eh Egyedül maradtunk. A szégyentől és a fájdalomtól a szememet se mertem ki­nyitni. (Folytatjuk) Szigligeti operettet operet­tért Cserélt. A kecskemétiek Cigányszerelem című elő­adásért a szolnokiak a Ma- ya-t adták cserében. Ebben az évben csupán erre és ennyire tellett. Ki járt jól, és ki jár jobban, majd a kö­zönség dönti el végül is. Az azonban máris tény, hogy a Szolnokon is siker­rel bemutatott Fényes Sza- bolcs-operett a szomszéd megye székhelyén is kelle­mes szórkozást szerzett a nézőknek. A színészeknek már a premier estéjén bő­ségesen kijutott a tapsból, köztük a Dixi szerepét Lenz Györgytől átvevő és Kecs­keméten először játszó Szom- bathy Gyulának, aki kitűnő­en illeszkedett bele a már összeszókott és olajozottan működő együttes produkció­jába. A szolnoki színészek a kecskeméti siker nyomán bízvást mondhatják bemu­tatkozásukról: jöttek, láttak, győztek. Karcagi képes piaci szemle A héten a karcagi nagypiacon jártunk. Ott érdeklőd­tünk árak és felhozatal iránt. Néhány érdekességet meg­örökítettünk: A kosarakban tojás van, darabját 1,20 forintra mondták. A kosarak előtt meggybefőtt 12 forintért és paradicsomlé. Azt mondják veszik. — Dévér keszeg, a Körösből fogtuk, csak 14 forint kilója — így kínálja áruját egy fialász. Nem is kevés sikerrel. Valóban szép, friss árut hozott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom