Szolnok Megyei Néplap, 1972. március (23. évfolyam, 52-77. szám)
1972-03-31 / 77. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. március 81. Az első női követ Tűzoltó-repülőgépek Ma száz éve, 1872. március 31-én született az orosz munkásmozgalom kiemelkedő harcosa, a kiváló szónok és publicista, az első szovjet diplomaták egyike, Alexandra Mihajlovna Kol- lontaj — az első női követ a diplomácia történetében. A szép és okos fiatal teremtés Domontovics cári tábornok lánya volt. Több idegen nyelven beszélt. Társadalmi helyzetének megfelelően ment férjhez, családi élete azonban nem volt boldog. Alexandra nem tudott megbékélni a körülményei nyújotta polgári életmóddal, nem elégítette ki. Ifjú korától vonzotta az emberi szabadságért, a nép boldogságáért folytatott forradalmi harc. Elvált férjétől, néhány évet külföldön töltött, ahol a munkásmozgalmat, a társadalomtudományokat tanulmányozta. Ütja a forradalomhoz, a bolsevikokhoz vezetett. Miután visszatért hazájába, a szocialista sajtóban lépett fel bátorhangú írásaival. 1908-ban a textilre unkások között kifejtett politikai munkáért és a „Finnország és a szocializmus” című könyvében publikált, fegyveres felkelésre szólító felhívásáért bírósági eljárást indítottak Kollontáj ellen. Kénytelen volt külföldre emigrálni, ahol 1917-ig élt és dolgozott A tröténelmi nevezetességű Sipka-szorost koronázó hegytetőn ma lenyűgöző szépségű Nemzeti Park őrzi a múlt emlékeit. A múlt század utolsó negyedében, 1877- ben tört ki a Bulgáriának is szabadságot hozó orosz—török háború. Az ország még török uralom alatt állt; a számtalan felkelést, köztük az 1876. évi áprilisi lázadást a törökök dermesztő kegyetlenséggel vérbefojtották. Az orosz—török háború kezdetén az orosz és rorr.án csapatok — a Dunán átkelve — északról támadtak a bulgáriai török csapatokra Pleven erődítményében és Sumen sáncai mögött Oszmán pasa a „pleveni oroszlán” és Favzi pasa parancsnokolt. Keményen védekeztek; ki akartak tartani addig, míg a felmentő török sereg megérkezik. Ez a sereg csak egyetlen úton jöhetett, az orosz katonák és a hevenyészve felfegyverzett bolgár csapatok által már korábban elfoglalt Sipka-szoroson át. Kapcsolatot tartott Leninnel, tanulmánygyűjteményt írt a munkásmozgalomról és harcairól. Ekkor született híres munkája, a „Társadalom és anyaság” című könyve. Az első világháború kitörése előtt munkás- és nőgyűlések szenvedélyes szónokaAlekszandra Kollontáj 1934-ben (Foto: APN—KS) ként lépett fel Párizsban, Londonban és Berlinben. A forradalom hírére Pet- rográdba sietett, ahol agitá- ciós munkát végzett a balti flotta matrózai között. Itt November volt; az öreg Balkán hegyi világát és óriási erdőségeit több méter vastagon takarta a hó. A vidékre jellemző hideg, vad szelek süvöltöttek a fák között. A hó alatt, a földbe vájt üregekben, lövészárkokban küzdöttek a védők nemcsak a törökök, hanem a megfagyás ellen is. 1877 novemberétől 1878 januárjáig folyt a Sipka-szorosban a félelmetes téli harc, amelynek múlhatatlan emléket állított Verescsagin orosz csataképfestő világhírűvé vált képével, amelynek szállóigévé vált címe:: „A Sipka-szorosban minden csendes”. A törökök nem tudták megtörni a védők ellenállását, a felmentő sereg nagy része holtan maradt a Sipka-szoros havas rengetegében. Pleven és Sumen megadta magát, — eldőlt a háború és Bulgária sorsa; megszűnt a török uralom. Ma már nem csendes a Sipka-szoros; hazai és külföldi láogatók ezreinek beismerkedett meg leendő férjével, Pável Dibenkóval, a későbbi haditengerészeti népbiztossal. Kollontáj a forradalom győzelme után tagja lett a párt központi bizottságának, majd a szociális ügyek miniszterévé nevezték ki. A világ első női miniszterének nevéhez fűződik a nő- és gyermekvédelmi törvények kidolgozása, óvodák és bölcsődék létesítése. 1923-tól Alekszandra Kollontáj dijlomáciai tevékenységet folytatott: Norvégiában, majd Mexikóban volt a Szovjetunió követe. Hamarosan a diplomáciai testület népszerű tagjaként emlegették. Amikor 1927-ben ismét Norvégiába került, régi jóbarátként fogadták, s diplomáciai tevékenységéért három év múlva megkapta a norvég kormány legmagasabb kitüntetését. 1930-tól 15 évig a Szovjetunió svédországi követe. Diplomáciai sikereit a svéd —szovjet hitelegyezmény megkötése, Svédország semlegességének megőrzése fémjelzik. Kiváló munkásságáért Kollontájt Lenin-renddel és a Munka Vörös Zászló érdemrenddel tüntették ki. 1945-ben Moszkvába történt visszatérése után, élete végéig tanácsadóként dolgozott a külügyminisztériumban. (APN—KS) szélgetése és éneke töri meg a Verescsagin által „láthatóvá tett csöndet ’. A Sipka- szorosi Nemzeti Parkban sok emlék idézi a múltat; a legvéresebb harcok színhelyén, a Sztoletov-csúcson, a harcok aranykupolás emléktemploma e’őt* 1971-ben 1 millió 182 270 látogató tis~ telgett a hosös. emlékének. Egy év alatt 283 csoportos látogatást szerveztek, ezekben 200 000 külföldi vett részt Sokan keresték fel azt az erdei tisztást, ahol 80 évvel ezelőtt megalakult a Bolgár Kommunista Párt. A szerpentinét 1326 méter magasságból 20 kilométeren át kanyarog le a 342 méterig, — szédítően meredjek tehát a Sipka-szoros hegyoldala. Lent a kis falu, Sipka, a gyönyörű emléktemplommal, a magas hegycsúcs árnyékában nézi, őrzi az időt. Fönt hull a hó, s itt lent ragyogva süt a nap: a falu már új tájon fekszik, amelynek ez a neve: a Rózsák Völgye. Balzac-emlék egy ukrán faluban Verhovnában, ebben a Zsitomir közelében lévő régi ukrán faluban műemlék-helyreállítási munkák folynak. A falu neve több mint száz éve már minden lexikonban szerepel: itt élt, Evelina Ganszka kastélyában csaknem három évig Honoré de Balzac, a nagy francia iró: negyven kilométerre innen, a bergyicsevi Szent Borbála kolostorban pedig 1850-ben házasságot kötött Evelina Ganszkával. A több mint 500 éves kolostor és a kastély építészeti műemlékként is nevezetes; Balzac a verhovnai kastélyt „második Louvre”-nak nevezte. Ukrán építészek felkutatták az épületek történetét, kidolgozták a helyreállításnál alkalmazandó technológiát. A restaurátorok megtisztítják a kastély homlokzatát a rárakódott rétegektől, helyreállítják a díszterem stukkós mennyezetét, a falfestményeket, a féldom- borműveket és szoborkompozíciókat. Visszanyeri eredeti képét a szoba, amelyben Balzac „A mostoha” című drámáját írta és ahol befejezte híres „Emberi színjá- ték”-át. A helyiségben az író könyvtárából származó könyvek mellett egykori használati tárgyait is őrzik. MARIE ANTOINETTE ÍRÓASZTALA 1924-ben Jósé Gomez Ma- na, a dúsgazdag kubai cukorkirály egyik leányának egy tizennyolcadik századbeli palotát adott nászajándékul. Francia szakembereket hozatott Kubába, akik az épületet „kellő pompával” berendezték. Az ifjú asszony azonban túl terjedelmesnek találta a palotát: fenntartása havi 3000 dollárba került. Elhatározta, hogy eladja. Nagynénje, Maria Luisa Gomez Mana vásárolta meg. Az új vevő nem találta elég káprázatosnak a berendezést és újabb kincseket halmozott fel, s a palotához jelentős pénzösszegért főúri címet is vásárolt, így lett az új, teljes neve Revilla de Camargo grófnő. Tizenegy termében csodálatos festmények, falikárpitok, porcelántárgyak és egyéb műtárgyak sorakoznak. Egyik figyelemreméltó darab a XVI. Lajos korabeli íróasztal, amely Versaillesből származik és a kivégzett francia királyné, Marie Antoinette tulajdona volt. A Dél-Franciaországban pusztító erdőtüzek országos jelentőségű problémává váltak. Egy francia cég most olyan berendezést dolgozott ki, amely lehetővé teszi a 15—18 tonna víz szállítására képes Nord—Atlas 2501 típusú, nagy szállítórepülőgép számára, hogy a távoleső repülőterén való leszállás nélkül is megtölthesse vízTelefon hölgyeknek Speciális telefonfülkéket állítottak üzembe Torontóban, kifejezetten hölgyek számára. Egy régi Ford- kocsi karosszériájára olyan Kényelem A világhírű porcelánjáról ismert Rosenthal-cég újfajta, elemekből összeállítható, modern bútort tervezett. Az egész család kényelmesen elfér egy részekből összeállítható hatalmas kádszerű ülő-fekvő alkalmatosságban. Fototrop üveg Felvételünk nem egy kulcsmásolat elkészítésének egyszerű módszerét ábrázolja. Itt teljesen másról van szó. A lány kezében látható üveglemezen lévő kulcs körvonalai azt ábrázolják, tartályait. Így sok időt megtakarítanak és kevesebb repülőgéppel is megoldhatják a feladatot. Az új berendezés lényege az, hogy a víztartály kiürülése után a repülőgép leereszkedik a tenger fölé, merítőszerkezettel ellátott csövet bocsát a vízbe és gyors működésű szivattyú segítségével megtölti tartályát. telefonfülkét építettek, amelyből — a volán mellől — az egész világgal lehet kapcsolást teremteni. A cég másik sztárja egy földgömbhöz hasonlóan kiképzett bútordarab, amelyben tetszés szerint ülhet vagy fekhet az ember. Ehhez a bútorhoz gombnyomásra működő telefonasztalka és bárszekrény tartozik. világos lesz. A fototrop üveg a mainzi Schott Művek találmánya. Többek között szemüvegek előállítására használják fel — egy további napvédelem fölöslegessé válik —, lakások és Dohányzótársaim állandóan hőzöngenek a legmodernebb öngyújtóikkal. Pisztoly alakú benzinkanócos, rakéta alakú gáztartályos, meg a fene tudja milyen csodálatos masinákat mutogatnak. Én megmaradtam a 40 filléres gyufánál. Na, nem azért, mert maradi vagyok, hanem az önképzés miatt. Igen kérem, az önképzés miatt. Ugyanis a gyufacimkék oktatnak, nevelnek. Itt van például a mostani eresztés. Fut rajta egy bögyös kis csaj, meg egy eléggé morcos ürge. A kép alatt a szöveg: A láb mindig kéznél van, fuss naponta 10 percet, 10 évvel tovább élsz! Hát látják kérem, komoly tudósok ezrei kutatják a hosszú élet titkát, nem is valami eget rengető eredménnyel, és akkor jön a gyufagyár, és egy kis cetlivel megold mindent. A gyufa cimke szerint addig élek, ameddig akarok, csak futkosnom kell, mint a póknak a falon. Jó, mondom, de azért mielőtt futkosni kezdenék meg kell vizsgálnom ennek a bölcs tanácsnak a hihetőségét. És itt egy kicsit azért fennakadtam. Mi az, hogy láb mindig kéznél van? Miért lenne az mindig kéznél? Szerény véleményem szerint a láb kéznél levésének csak az alábbi esetei fordulhatnak elő: Lábmosásnál. Az ember leül egy sámlira, maga elé tesz egy lavór vizet és bele rakja a lábát. Miután jól felázott a korrózió elleni védőréteg a dolgozó nekihajol ... Ez esetben a láb, illetve a lábak, tényleg kéznél,. illetve kezeknél vannak, vagy a kéz, illetve kezek vannak a lábnál, illetve lábaknál. Ez csak nézőpont kérdése. De ebben a helyzetben nem nagyon lehet futkosni, mert a lavórból kipocsátoljuk a vizet. Műláb esetében. Van egy ismerősöm akinek műlába van, mert az eredetit Do- berdónál elvitte egy srap- nell. Kocsmai verekedésnél lecsatolja és szétcsap vele az ellenfelei között. Azt szokta mondani: komám, ez a láb mindig kéznél van és sokkal jobb, mint a székláb, mert ez vasalva van. Verekszik is vele elég gyakran. A futás azonban nehézségekbe ütközik A múltkor két hétig ápolták a baleseti sebészeten, ugyanis túlerővel találta magát szemben: amire felcsatolta volna a lábát a futáshoz, elverték Látják kérem, az ember elolvas valamit és egyből belelkesedik Azután, ha aprólékosabban utánanéz a dolognak, rájön, hogy átverik a dolgozót a szöveggel. Kiderül, hogy a láb nincs mindig kéznél, ha meg ott van, akkor nem lehet vele futkosni. Persze, ha nagyon megszőrözzük ezt a futást, itt sem stimmel ám minden. Azt mondja a gyufa, hogy fussak naponta tíz percet, tíz évvel tovább élek. Hát ez úgy nagyjából rendben is lenne, de mihez viszonyítva élek tíz évvel tovább? A futkosás megkezdésének időpontjához? Mert akkor majd csak húsz év múlva kezdek melegíteni. Hatvan éves koromig futás nélkül is elélek. Ezt még 1943-ban megjósolta a csodapók Vagy felmerül egy másik kérdés. Meddig fussak naponta tíz percet? Életem végéig? Majd ha hülye lennék Ugyanis ez esetben életem utolsó kilenc évében és 364 napján feleslegesen futnék Mert ezekre a napokra és évekre már nem kapnám meg a beígért plusz tíz évet Vagy az is előfordulhat, hogy futok már nyolc éve, abban a tudatban, hogy kilencven évig fogok élni és ötven éves koromban elüt egy szerencsétlen maszek a Skodájával. Kampec. Akkor nyolc évig én potyán futottam? Ki fizeti meg nekem a fáradságomat és azt a töméntelen sok szétfutott cipőt? A gyufagyár? De ha én — mondjuk — túlbuzgó vagyok és nem tíz percet futok naponta, hanem húszat Akkor húsz évvel fogok tovább élni? Ezek szerint egy maratho- ni futó az háromezer évig él? Nem is folytatom tovább. Tegnap kipróbáltam ezt a futkosási műveletet, hat perc után kipöktem a tüdőmet és azóta kopoltyúval lélegzem. Az éjjel a fürdőkádban aludtam a víz alatt. Most már csak azt nem tudom, hogy fogok élni ebben az őrületes vízhiányban? Vass Már nem csendes minden a Sipka-szorosban hogyan sötétedik el egy fo- totrop üveg erős fény hatására. Pár perccel az elektronikus blitzkészülékkel való megvilágítás után, mialatt a kulcs az üveglapon feküdt, az üveg színe újra munkahelyek üvegezésére és az autógyártásban. Szó van arról is, hogy a jövőben a komputer számára való adattárolóként is felhasználható lesz. A százévesek kora következik ötven éven belül az emberek átlagos életkora 100— 120 évre növekedhet, jövendölte Francesco Antonini professzor egy Rómában tartott szimpóziumon. Antonini a firenzei egyetem geriátriai intézetében szerzett tapasztalataira támaszkodik, amelynek ő a vezetője. Az állandóan javuló orvosi ellátás, a sebészet és a szerv- átültetés fejlődése, valamint a hatékonyabb gyógyszerek gyártása és a jobb táplálkozás következtében a várható életkor 1956 óta átlagban Visszavarrták egy svéd kisfiú lábát négy- évvel emelkedett, a férfiaknál 68 évre, a nőknél 72 évre. Az ismert román geren- tológus, Anna Aslan professzornő a szimpóziumon síkraszállt azért, hogy az öregedési folyamat kezelését már közvetlenül a születés után megkedjék és azután az egész életen át folytassák. Ez megakadályozná, hogy öregkori betegségek alakuljanak ki és az orvosok több időt nyernének arra, hogy a különböző betegségek, elsősorban az érelmeszesedés ellen küzdjenek. A tíz éves Torbjörn Me- linder lábát négy évvel ezelőtt levágta egy cséplőgép. Kilencórás műtét során a svéd orvosoknak sikerült visszaoperálniuk a levált végtagot erekkel, csontokkal, idegekkel és izmokkal együtt A gyermek lába természetesen deformálódott, de úgy tudja használni, hogy még a síelésben sem akadályozza. A műtét minden szempontból egyedülálló: gyakran előfordult már, hogy visszavarrtak levágott testrészeket, orrot, fülcimpát, ujjakat. Ezek a műtétek olykor egész jól sikerültek. Azonban amikor teljes végtag visszavarrásáról van szó, nem egy ízben következik be a visszahelyezett végtag teljes elsorvadása. Az említett esetben a sikerhez jelentős mértékben hozzájárult a beteg életkora, regenerálódó és fizikai ellenállóképessége. .. Mindehhez hoz- záj árult a svéd orvosok kiváló tehetsége is. A sikeres műtét egyben valószínűleg túlélési rekordnak is számít. Fussak, va%y ne fussak!?
