Szolnok Megyei Néplap, 1972. március (23. évfolyam, 52-77. szám)

1972-03-29 / 75. szám

1972. március 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ámos emlékünnepség N agykáliéban Amos Imre. az 1944-ben mártírhalált halt festőmű­vész 1907. december 7-én született Nagykállóban. Szü­lővárosa születésének 65. év­fordulójára március 25-én nagyszabású ünnepségsoro­zatot rendezett. Azon a há­zon, amelyben Amos érett­ségi vizsgáinak letételéig ne­velkedett, emléktáblát avat­tak tiszteletére. Belicza Ist­ván nagyközségi tanácselnök megható szavakkal számolt be Ámos gyermekkoráról, családjáról. Szülei korán el­haltak, nagybátyja nevelte beteges húgával együtt. Ugyanez a nagybácsi támo­gatta Ámost érettségi után először műegyetemi, majd Képzőművészeti Főiskolai tanulmányai alatt. Sőt anya­gi segítségét egészen a 30-as évek végének gazdasági romlásáig élvezte a mindig elég nehéz körülmények kö­zött élő festőművész. Az emléktábla avatása után. amelyen a megyei és a járási tanácsi és pártve- zetők, iskolások s a község lakosai szép számmal meg­jelentek, a művelődési ház­ban megrendezett Ámos Im­re emlékkiállítás megnyitása következett. A Nemzeti Ga­léria festmény- és grafikai anyagából kiállított művek előtt Madarász Istvánná, a járási hivatal elnöke mon­dott beszédet. Kiemelte Ámos utolsó korszakának megrázó grafikáit, a hábo­rús feszültség, a fasizmus, emberüldözés szorításában fogant döbbenetes lapokat. Idézte naplójának utolsó be­jegyzéseit, amelyben minden átélt szenvedés, megsejtett pusztulás ellenére hitet tesz amellett, hogy az emberi be­csület, a tisztesség végül is elnyeri jutalmát. Ezután a képek között Ámos szimbó­lumrendszerét, képi jeleit magyarázó tárlatvezetés kö­vetkezett. majd a járási hi­vatal kistermében első ízben osztották ki az Ámos emlé­kére alapított plaketteket. A fehér porcelán emlék­plakettet Margittay Jenő festőművész tervezte, és Hollóházán készítették. Óarany háttér elé, égetett sziénával rajzolta a művész Ámos egyik önarckép-kom- pozicíóját. Vörös selyembé­lésű dobozban, a fehér­aranybarna emlékérem szín­hatásában érzékelteti az eredeti Amos-graíika bar­nás-sárgás hatását. Az ünnepség megható pil­lanata volt, amikor Amos Imre özvegyének, Anna Margit festőművésznek át­nyújtották az emlékérmet. Tiszteletük jeléül az Ámos- hagyaték megőrzéséért nyil­vánossá, publikussá tételé­ben kifejtett áldozatos te­vékenységéért, a kutatómun­ka mindenkori támogatá­sáért. Ámos Imre munkássága szolnoki közönségünk előtt is ismeretes. 1969-ben a Damjanich Múzeum rende­zett kiállítást grafikáiból, s Anna Margit munkáiból. A tárlat emlékezetes és szá­munkra legjelentősebb do­kumentuma Ámos 1944 augusztus—szeptemberében a szolnoki munkatáborban rajzolt 46 lapos vázlatköny­ve, amely Szolnoki Vázlat­könyv néven vált ismertté, és a mártírfestő utolsó ránk maradt munkája. Ennek a késerű kordokumentumnak kapcsán kötődik városunk­hoz, s érezheti közönségünk magáénak is Amos Imre művészetét. Születésének 65. évfordu­lóján kegyelettel emléke­zünk rá. f E, M, Az ismeretlen küldött Tavasszal a böjti szelek belekapaszkodnak a homok­ba. Viszik a Csorda járást, hordják a Sargapusztát. Be­kerítik az utakat, befújják a kis tanyák ablakait, ajtóit. A tanyákat kétszer meszelik évente, húsvét előtt a nagy­héten, meg ősszel a községi búcsúkor. Akkor tüntetik el a homokverések nyomait. Ilyen a homoki ember éle­te. Sárgábavesző, szűkös vi­lág. Betemetett világ. André Ferencné, Magduska néni életét is majdnem betemet­te a homok. — Itt gyerekeskedtem a Kisvesszőhalmon. Tanultam volna a csordásjárási isko­lában. Sokszor elszöktem ha­zulról az iskolába, mert be­fogtak venyigézni apámék. Még akkor mezítláb jártunk a homokon. Nem is volt az olyan na­gyon régen. Húsz esztendeje is alig múlt még. Az asszony 14 éves csak, de arcán ott a homok nyoma. Mindig itt élt ebben a világban. Felne­velt három gyereket, küsz­ködött a két holdacskán, a rozsot is aligtermő homok­kal. — Mindig én keltem ko­rábban, nem a nap... ötvenkilencben hívták a tsz-be André Ferencnél. Hú­zódott, mint sok ember a ta­nyán. Aztán, hogy a munka elkezdődött, ment az André család. Ment olyan szorgal­masan az asszony a két lá­nyával, hogy sok férfi is el­ismerte. Mégis soká vették észre. Ezernyi tagja van a lászszentandrási Haladás Tsz-nek. Csupán nők száz­ötvenen dolgoznak nálunk. Aki szerény, aki csendes, könnyen elvész a tömegben, így jártak Andre Ferencné- vel is. — Nagyon csendes asszony, — vallja róla Medveczki 1,ászló ehiök és Gulyás Béla párltitkár is. Ráadásul kinn élnek a ta­nyán, a pártnak se tagja, nem volt a szem előtt. Mikor a szövetségbe küldöttet je­lölt a szövetkezet, akkor mondogatták a tagok: — Próbálkozzunk Magda nénivel a Csordajárásról. így lett szövetségi küldött. Ott ült a szótlan tanyai asz- szony a küldött-tanácskozá­son, mikor a kongresszusi küldöttek nevét olvasták. ABC-szerint és így elsőnek az övét. — Jaj, istenem — szólt ijedten a mellette lévő Med­veczki elnöknek — mondja már meg, hogy én oda nem megyek. — De Magda néni, oda el kell mennie, ha megválaszt­ják. Megválasztották. A küldöt­tek ugyan felkapták a fejü­ket a csupa ismert név, a szövetkezeti mozgalom nép­szerű vezetői mellett, egy so­se hallott névre: André Fe­rencné. Lépjük a homokot, mint puha lisztben süpped az em­ber a csordajárási pusztán. Gyümölcsfákat telepít az asszony-csoport. — Hogy megy a munka? — Nem alávaló, mintha férfiak csinálnák. Két lánya is ott dolgozik vele, anyjuk irányításával. Éva már férjnél van, Ördög Sándor traktorosnál. A vő is Rt traktoros, meg n fiú is. A fiú érettségizett Jaszapahn. Aztán hazajött a szövetkezetbe, gépre ült. — Sokan rosszallották. Miért tanult akkor? Meg azt is mondogatják, ritka család, hogy mind ott ma­radjon a szövetkezetben. Valóban kivétel, meg is kérdezem Andrénét. Szétnéz a hosszan sárgáló földeken, a mérnöki pontossággal ülte­tett gyümölcsfákon, szőlő­kön. — Hát tessék mondani, ak­kor kinek telepítiük ezt a 80 hold meggyest? Meg a sok szép szőlőt, kire marad­va akkor? Itt van a kertészetvezető is. Jezsoviczki László. Há­romszáz hold újtelepítésű szőlő szakembere. Üj borfaj­tát visznek a világkiállításra: a szentandrási leánykát. Csak a homok a régi még itt, semmi más. Üj műút vezet a pusztára, pompás ültetvé­nyek ölelik a kistanyákat. Teljesen új világ. André Fe­rencné pár esztendeje újra beült a csordajárási iskola padjaiba. Bepótolta amit gyerekkorában el kellett mu­lasztania. André Ferenc a Hevesi Ál­lami Gazdaság munkása. Mindig összevetik a kerese­tet. — Igen ott porzik az enyém is, ahol az uramé — mondja Magda néni. A kongresszusba is beletö­rődött már az asszony. Elő­ször jár a Parlamentben. Pesten is csak átutazóban volt még. A lányai iárnak fel ruhát vásárolni. Mikor a tagok megtudták, hogy az asszony a Parlamentbe ké­szül, körülfogták a dűlő vé­gén. — Dobjál már be egy cé­dulát Magduska. — Milyen cédulát? — Hát. olyan helven csak az beszélhet, aki előtte fel­írja, hogy szólni akar. Pen­gessed már meg azt a nyug­dijat. Csendes asszony még Ánd- réné. Csendes asszony volt idáig. Most, hogy megválasz­tották, a felelősség Magda nénit is gyakran szóra birja. Azt mondja az elnök. — Betették a tagok a dön- tób!zottsagba, meg a nőbi­zottságba is. És nem is olyan szótlan ember ám. 'Nekünk is megmondja, ha valami nem tetszik, de a tagoknak is ha jogtalanul követelőz­nek. Későn vették észre a szentandrásiak Andrénét. Mert csak úgv mentek fe­lette az évek, hogy hangta­lan szorealommal dolgozott. Csendben. Sose kapaszkodott köztisztségért. És csak most tűnt ki, hogy milyen méltó is rá. Borzák Lajos A célok azonosak A gazdasági vezetők és a mozgalmi szervek együttműködése a szolnoki fűrészeknél Az üzemek, vállalatok igazgatói a párt- és a szo­cialista állam bizalmából kerültek beosztásukba. Nyil­vánvaló, hogy intézkedése­ikkel a párt, a kormány és a munkásosztály politikáját kell képviselniük. Számol­niuk kell döntéseik politikai hatásával. Helyenként az igazgatót mégis „csupán” gazdasági vezetőnek tekintik, akinek „rangon aluli” a po­litikai munka. Arról is pa­naszkodnak, hogy a gazda­sági vezető ritkán vesz A szolnoki fűrészüzem helyzete eltér az átlagostóL A vállalat központja Buda­pesten van. Az üzemi és a vállalati vezetők, a párt- és szakszervezeti vezetősé­gek kapcsolata mégis jó. A szolnoki pártalapszervezet- nek úgynevezett ,,koordiná­ciós” jogköre van. Az együtt­működés a szokásosnál jó­val szorosabb. Kispál Sán­dor mondta: — A fontosabb döntések kimunkálására az üzemve­zetővel és az szb-titkárral együtt hívnak meg bennün­ket a központba. A vállala­ti szakszervezeti tanácsban üzemünket hét személy — köztük négy kommunista — képviseli. A tanácskozások A párt titkártól hallottam: — Az üzemvezető politi­kai munkás is. Meghívjuk a pártvezetőségi ülésekre, résztvesz az szb-üléseken is. Hartmann elvtárs gyakran napi 16 órát tölt az üzem­ben, sokat tartózkodik a munkások között, tehát nemcsak gazdasági vezető. Éveken át ő vezette a szak- szervezeti politikai oktatást, ez pártmegbizatása is volt hosszabb betegsége előtt. Hartmann Tibor így véle­kedett: — A kapcsolat valóban szoros a pártszervezettel és Az üzemi pártszervezet megfelelő döntési, vélemé­nyezési jogkörrel (hatáskör­rel) rendelkezik, a műszaki vezetők — üzemmérnök, fő­művezető, főgépész, iroda­vezető, — személyi ügyben részt a párt- és az egyéb mozgalmi szervek rendezvé­nyein — más elfog­laltsága miatt. Holott ő is annak az alapszervezetnek tagja, s mint kommunistá­nak jogai és kötelességei azonosak a fizikai munkás párttagokéval. Erről az együttműködés­ről. a kölcsönös feladatok­ról' beszélgettünk Hartmann Tiborral, a Fűrész- és Hor­dóipari Vállalat 2. számú üzemének vezetőjével és Kispál Sándor párttitkárral. előtt öszegyűjtjük a szolno­ki dolgozók észrevételeit, s a VSZT tagok képviselik ér­dekeiket. Hozzátehetem eredményesen. A főbb gaz­dasági, érdekvédelmi ügyek­ben — távlati — és éves tervek, kollektív szerződés — üzemünk gazdasági ve­zetői, pártvezetősége, szak- szervezeti bizottsága együtt tanácskozik. — Razsák János, a válla­lat igazgatóia mindig felke­res. ha Szolnokon jár. A vállalati pártszervezet titká­rát és az igazgatót éves be­számoló taggyűlésünkre is meghívtuk, én is résztvet- tem a budapestiek taggyűlé­sén. a többi mozgalmi szentek­kel. A gazdasági munkához maximális segítséget kapok. Termelőegységünk munkája az együttműködés nélkül nem képzelhető eL Ezt az eredményeink is igazolhat­ják. A szolnoki fűrészüzem­ben március 15-én csaknem egyhavi részesedést fizettek ki a dolozóknak. Az éves keresetnek átlagosan 5.8 százalékát Persze a törzs­gárda. jóval többet kapott. Az üzemben eltöltött évek után az aTaprészeSedésnek 15—100 százaléka hűségjuta­lom. a taggyűlés, a művezetők, szállítási diszponens és a bérelszámoló csoportvezető ügyében a pártvezetőségi ülés dönt Kilencen dolgoz­nak az említett munkakö­rökben, egy személy kivé­telével párttagok. Az üzemvezető és a mű­vezetők az elért eredmé­nyekről, a következő ciklus feladatairól, a párttaggyű­lésen, illetve pártvezetőségi ülésen számolnak be. Poli­tikai munkájukról, pártmeg- bizatásuk teljesítéséről úgy­szintén. Ez is bizonyítja, hogy a fűrészüzemben ösz- szefüggően szemlélik a gaz­dasági és politikai tenniva­lókat. S ez, a pártalapszer- vezet érdeme. A pártcsoportok munkate­rületenként, műszakonként szerveződtek. Külön felada­tuk, hogy a művezetőkkel együtt segítsék a szocialista brigádok munkáját. Megúj Hédik az üzem A szolnoki fűrészüzem korszerűsödik. A csaknem 100 éves, faépítményű, hu­zatos csarnok helyett új, automatizált gépekkel fa­szereit épület épül. A beru­házás költsége 20 millió fo­rint. Az űj csarnok már áll, lengyel szerelők is dolgoz­nak benne. A terv szerint júliusban kezdik meg a pró-: baüzemeltetését. Az új üzem jóval terme­lékenyebb lesz. A jelenlegi­ben hatvan munkás dolgo­zik műszakonként. A kor­szerűsítés révén a létszám felére csökken, a napi rönk- feldolgozás viszont 257-ről 300 köbméterre emelkedik, A IV. ötéves terv végére a termelési érték 25 százalék­kal emelkedik, ezzel párhu­zamosan az üzemi nyereség is. 1972 az üzem- és munka- szervezés korszerűsítésének éve. A fűrészeknél ez száz­húsz embert érint. Az auto­mata gépekhez ki kell ké­pezni a kezelőket. Kidolgoz­ni az új technológiát és gon­doskodni a felszabaduló munkaerő más területen va­ló foglalkoztatásáról is. Gond tehát bőven akad. A párt- szervezet legközelebbi tag­gyűlésén tárgyalja meg az üzem és munkaszervezés korszerűsítését. Ennek elő­adója Hartmann Tibor üzemvezető lesz. A szolnoki fűrészek üze­me a kisebbek közé tarto­zik. De a gazdasági és moz­galmi szervek közötti együtt­működésben a nagyobbak­nak is példát adhat. —■ m. I. — Szoros kapcsolat a központtal Az üzemvezető politikai munkás is A művezetők beszámoltatása Szocialisía szerződés Elkeserítő látvány a repülőgépből Tegnap délelőtt 10 órakor startolt az Országos Víz­ügyi Hivatal Pilátus-Porter nevű nyolcüléses repülőgépe, a szolnoki sportreptérről. Utasai Szolnok megyei vízügyi szakemberek voltak, akik azzal a céllal szálltak fel, hogy megállapítsák. vajon öntöznek-e a Szolnok megyei mezőgazdasági üzemek. Győr megye városi taná­csának, valamint a Győr- Sopron megyei tanács terve­ző vállalatának vezetői mind­két fél részére előnyöket biztosító szocialista szerző­dést kötöttek. A szerződés értelmében a tervezők tár­sadalmi munkával segítséget nyújtanak Győr város taná­csának a beruházások előké­szítésében, ütemezésében. Se­gítik munkájukkal az óvodai helyek szamának növelését a városban. A tervező vállalat a városi tanács részére vég­zendő tervezési munkák árá­ból, az idén 150 ezer, 1973- ban 300 ezer, 1974-ben pe­dig 400 ezer forintot enged el. Az óvodai hálózat fejlesz­tésére az idén és jövőre 50— 50 ezer, míg 1974-ben 75 ezer forintot utal át a ta­nácsnak minden év elején. A szocialista szerződés ér­telmében a városi tanács évente két-két lakást juttat a tervező vállalat dolgozói­nak. Ezenkívül minden év­ben újabb négy-négy kicsiny­nek biztosítanak helyet a vá­rosi tanács óvodáiban. — Nagyon elkeserítő a látvány — mondta Mezei Já ­nos, a megyei tanács vb me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezető helyettese, másfél órával később, a le­szállás után. Szolnok megyé­ben 450 esőztetóberendezés van a termelőszövetkezetek­ben, de ezek közül tegnap nagyon kevés üzemelt. Ti­szafüred, Kenderes, Kisúi- szállás, Mezőtúr, Tiszaug és Szolnok határában trrndösz- sze öt helven forogtak a szó­rófejek. Pedig onnan a ma­gasból is látható volt. meny­nyire kivániák a vizet a nö­vények K’"l*nöcen a legelők és az őszi kalászosok. Karcagi Gábornak, a Kö- zér>tiK7avidéki vfzüevi Igaz­gatóság főmérnökinek sem tetszett a magasból látott kép: — Nem értem a mezőgaz­dászokat — mondta — 80 ezer hektár öntözhető igaz­gatóságunk területén, és a inai napig csak 590 hektárt öntöztek meg. Hónapok óta nem esett az eső, a föld re­pedezett. Nem elég jel ea arra, hogy cselekedni kell?! A Középtiszavidékj Víz­ügyi Igazgatóság minden csa­tornájában van víz. Mire várnak a mezőgazdasági üze­mek? Néhány hét múlva on­nan is elfogy, mert ez kö­vetkezik. ha nem esik az eső.' Most kell menteni, ami ment­hető! Segítséget nyújt ebb n minden szerv, amelynek v )- lami köze is van az öntö­zéshez. Az AGROTRÖSk T 20 százalékkal olcsóbban ad­ja az öntözőberendezéseket, visszamenően március 1-től. A Szolnok mesrvei tanácsnál öntözéses operatív bizottság alakult e hónap ele’én azzal a céllal, hogv elhárítsa, az üzemeket tenniakafásukban akadályozó tényezőket. Csak egy a baj: a tenniakarás hi­ányzik­Gyulai György

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom