Szolnok Megyei Néplap, 1972. március (23. évfolyam, 52-77. szám)
1972-03-29 / 75. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. március 29. A kaukázusi krétakör próbáján Hétfő máskor szünnap a színházban, de most szorgalmas munka folyik ezen a napon is: Brecht drámát próbálja a társulat Mondhatnánk próbával ünneplik a színházi világnapot. A premiertől jóllehet még napok választanak el, de a színpadon már minden úgy játszódik, mint ahogyan majd az előadáson fog történni. A Szigligeti Színpadán a Krétakör kosztümös próbáját tartják. A függöny nincs leeresztve, mint ahogyan szokás, a színpadtér nyitva. így lesz majd az előadáson is. Színpadot és a nézőteret nem választja el semmi sem. A színen középen egy jókora kukoricagóré terpeszkedik, s körülötte és előtte rendezettrendezetlenségben fonott fűzfakosarak, ládák, padok és egyéb tárgyak. Egy falusi környezet jellegzetes hangulatát árasztják, egy grúz falu környezetének illúzióját adják. Nem naturális módon, hanem jelképes valójukban, játékra teremtett virtuális színtér formájában. Aztán elkezd élni lassan a mozdulatlan színpad. Ember érkezik kosárral, leteszi, majd igazgat rajta és távozik. Egy másik ölre való bottal állít be a színre, ledobja, majd ő is kimegy. Azután a kukoricagóréban elhelyezett asztalra (egy ládára) díszes térítőt terítenek. Mindez a készülődés jele, a várakozás izgalma. Majd megérkeznek a szereplők is. Először a Galinszk Kecsketenyésztő Kolhoz küldöttei, azután a Rosa Luxemburg Gyümölcstermelő Kolhoz néhány tagja, csoportban, üd- vözlik egymást, benépesül a színpad. Közben a nézőtéren ülő Sándor János, aki meghívott rendezőként állítja színpadra Brecht drámáját, halkan odasúgja: „Míg a most látott készülődés folyik a színpadon, elképzeléseim szerint grúz dallamok hallatszanak majd. Grúz népdalok szólalnak meg eredeti nyelven. Csak a lemezek még nem érkeztek meg. De holnaptól kezdve már a zenei aláfestés is meglesz.” Mindezt az én megnyugtatásomra közli, hogy teljes képet alkothassak magamnak a játék indításának hangulatáról. Amit fent ismertettem, csupán annak jelzésére tettem, hogy valamelyest éreztessem: ^ a színház valóban eredeti, újszerű felfogásban, modern eszközökkel kívánja bemutatni Brecht remekművét, a Krétakört. „Nem a mindenáron újra- törekvés hajt, amikor életem első Brecht-előadását rendezem, — mondotta a békéscsabai színház főrendezője a próba előtti beszélgetésen. — Az öncélú formai bravű- roskodás engem egyáltalán nem vonz, és elképzelésemben sem vezet. Ha újítani kívánok, akkor elsősorban a Most jelent meg a Múzeumi levelek legújabb füzete, amelyet a Damjanich Múzeum munkatársai szerkesztenek. Mit és miről olvashatunk a sorozat legújabb fü- izetében? Mindenek eltölt, tekintettel Szolnok közelgő 900. évfordulójára, tömör ismertetést arró] az oklevélről, amely a város 900 éves múltjának igazolásában a korenetanú szereoéf játsza. A cikk idéz* az Esztergomban találgató oklevél Szolnokra vonatkozó sorait. Ta- niV'áaa szerint. Szolnok az alföldi rreffvps-ékhrtvek között az egyeben olvnn város amely már István király uralkodása idején is megye- székhely volt, és ma is ugyanezt a szerepkört tölti sajnos dogmává merevített Brecht-játszásmóddal szállók szenvedélyesen szembe. Azzal a fajta előadásmóddal, amely epikus színházat mímelve meg akarta fosztani Brechtet az érzelmektől. Én egy emberségesebb, melegebb és érzelmekben is gazdagabb előadásra törekszem. Az eszközeimet is akként válogattam, hogy a játék természetességével közelítsek a Krétakör emberi mondanivalójához; még magyarábban, Brecht gondolatait nemcsak az értelem, hanem az érzelem hullámhosszán is szeretném eljutattni a nézőkhöz. — Erre úgy gondolom a Krétakör kiváltképpen alkalmas is. Hiszen ismeretes, hogy a nagy német szerző drámái között alig akad még egy, amelyben a Krétakörhöz hasonló magas hőfokon lenne jelen, szólalna meg az Sándor János, a Krétakör vendég-rendezője emberség és a jóság utáni vágy, amelyben a dráma megújítója erőteljesebben és őszintébben vallana az em- berszeretetről és az életkedvről. Egyetlen drámája, amelyben az emberi jóság kerekedik felül. — Való igaz, de engem még sem ez ragadott meg elsősorban. Mint minden rendező, szeretnék valami személyeset is elmondani. A Krétakör színreállításában valami izgalmasan mait kifejezni. A hatalom mechanizmusa régóta foglalkoztat. Ez vonzott Shakespeare királydrámáihoz is. A hatalom, amely más-más formában jelentkezik. — Ügy tudom, legutóbb Békéscsabán Shakespeare IV. Henrik című drámáját állította színpadra, nagy sikerrel. — Igen. Abban is ez a kérdés izgatott. Az utca hatalma és a valós királyi hatalom természete, viszonya, különbsége. És most a Krétakör színpadra állításában is hasonló gondolatból indulok ki. Szeretném a művészi igazság erejével szuggerálni, hogy a hatalom nemcsak be a közigazgatás rendszerében Igen változatos, színes anyaggal van képviselve a népművészet- és a néphagyomány is. A Verseghy gimnázium KISZ érdeklődés' köre néprajzi gyűjtőmunkájának eredményeiből a szerelemmel és a házassággal kapcsolatos. Zagyvarék-'son gyűj- tött szokásokat adiák közre. Térjék; Éva és Lepuschán Anna írásában nadi° arra találhatunk feleletet. hogy miért is kucorognak a tószegi Kucorgó-Halmon és hogyan került Tószegre a tudományos akadémia. Dr. Szabó László egy nevezetes jászsági eledel alapos leírását nvúitja át az olvasónak: a jászkiséri lakodalmak elGruse hazájában, hanem nálunk is, itt is, a szocializmust építő Magyarországon is azokat illet meg jogosan, akik bánni tudnak veie. A föld, a gyár és minden, csak akkor lehet jogos öröksége bárkinek, ha nemcsak a jogokra aspirál, hanem felelősséggel eleget is tesz a reá váró feladatoknak. Csak annak lehet joga bármihez, aki el is végzi a kötelességét. Társadalmunkban óriási lehetőség van a kezünkben. Miénk a hatalom, és mégis milyen sokan nem jól élnek vele, nem tudnak bánni vele. Mindez nem zárja ki, hogy más talán nem közelíthetne más oldalról a Krétakörhöz. Egy azonban biztos, hogy egy előadás csak akkor lehet jó, ha érvényesül benne a hinc et hunc, azaz az itt és most jóértelemben vett rendezői alapelve. — Mit tart a szolnoki előadás legföob uju-saitaiít A gondolat megközelítése érdekében milyen sajátos ötletekkel gazdagodott a Krétakör bemutatása? — Nehéz válaszolni, mert nincs hasonlitási alapom, bgyanis az eveKKel ezelőtti nagy sikerű Madách Színház-beli előadást'nem láttáin. Krétakör-ügyben szűznek érzem magamat. Ami jó is, meg nem is. Jó, mert fantáziámat semmiféle emlékképek nem kötik. De rossz is, mert nincs viszonyítási alapom. ha úgy tetszik támpontom. De visszatérve az ötlet-kérdésre. Szorosan vett jeLés-játékrendszerrel dolgozunk; hogy ne mondjak mást, a játékban az udvari katonákká váló falusi parasztok egyszerű botot használnak dárdaként. A kormányzó levágott fejét pedig egy tök jelzi, illetve jelképezi. Előadásunk, megvallom nagyban épít a néző képzelőerejére. Az egyik talán legfeltűnőbb „újítása” pedig rendezésemnek, amelyet nem is kellett kitalálnom, hiszen a mű szövege sugallta, az az, hogy a szokástól eltérően a dráma énekesszereplője passzív szemlélődéből, ha úgy tetszik énekes narrátorból a játék cselekvő részese lett; sőt 5 rendezi, irányítja az ősrégi mondát- mesét felelevenítő, a falusiak által előadott játékot. így érzésem szerint, mozgalmasabbá és cselekményesebbé is válik a játék. És talán izgalmasabbá is. A Brecht-játszás újra értékelésének idejét éljük. Szerte a világon rendezik próbálko nak, hogy Brechtet kiszabadítsák az úgynevezett elidegenítő, epikus színházi stílus kényelmetlen szorításából. A szolnoki Krétakör is ezek kö7é a kísérletek közé tartozik. Pénteken este a bemutatón elválik, hogy az érdekesnek ígérkező szolnoki előadás végül is milyen sikerrel jár. maradhatatlan ízes rétesének receptjét Győrffy Lajos a múlt században élt túrkevei Egres Kiss Lajos, a nagyhírű verbunkos huszár nyomába szegődött, hogy kiderítse, ki is volt az a derék vitéz, akinek híre széltében-hosszában járta be hajdan az Alföld vidékét. Szabó István, az észtek fővárosának. Tallinnak jelképévé vált öreg Tamás magyarázatát adia. Érdekes látogatást ír le Egri Márta a tallini Kom"“,'ná’--e nő- gyárban látottak-ól szól; dr. Selmeczj László pedig az észt főváros múzeumait mutatja be. a néprajzi témájú írások körét néhány. Jászságban gyűjtött népdal közlése bővíti. Megjelent az Üj Magyar Lexkon kie^í szító kötete A szocialista ismeretterjesztés és világkép-kialakítás, a korszerű általános műveltség bátorítása szempontjából egyaránt az elmúlt évek fontos kulturális eseménye volt az Űj Magyar Lexikon hat Kötetének a megjelenése. A rendkívüli érdeklődést, amely a marxista felfogású, a kor színvonalán álló, megbízható ismereteket adó lexikon kötetek iránt megmutatkozott, mindennél jobban bizonyítja, hogy az Üj Magyar Lexikon hat kötete az utánnyomással és a második kiadással együtt összesen több mint 200 ezer példányban talált gazdára. Első kötetének szerKsztése 1959 augusztusával zárult, s maga a kötet 1959 végén került az olvasók kezébe. A hatodik 1982 végén jelent meg először a könyvesboltokban. Az időközben eltelt tíz esztendő mindenképpen szükségessé és indokolttá is tette tehát egy kiegészítő kötet Kiadását, amely a bekövetkezett változásokat és újdonságokat is tartalmazza. Az Akadémiai Kiadó lexikon-szerkesztőségének körültekintő munkájaként most megjelent a csaknem 500 oldalas, A-tól Z-ig terjedő kiegészítő Kötet. A lexikon e hetedik kötete szervesen kapcsolódik az előző hathoz; használatát rendkívül megkönnyíti, hogy a pótkötetben csillaggal jelzett címszavak a korábbi kötetek megfelelő címszavaira utalnak, azoknaK kiegészítései, vagy helyesbítései. Lépést tartva egy évtized tudományos fejlődésével, s egyéb változásaival, a kiegészítő kötetben olyan megállapításokat is találhatunk, amelyek a korábbi címszónak újabb frissebb értelmezését, vagy a korábbi értelmezésnek korszerűsítését je’entik. A hetedik kötet szerkesztése egyébként 1971, február 1- ével zárult. Bizonyos, hogy a 90 ezer példányban most megjelent kiegészítő kötet — társaihoz hasonlóan — jó szolgálatot tesz a szocialista műveltségnek, az általános ismeretterjesztésnek. (új) Pályázat az esztergomi Várhegy rendezésére _Az ország egyik legjelentősebb műemléki környezetét alkotják az esztregomi Várhegy fennsíkján álló épületek: a becses székesegyházi kincstárral rendelkező klasszicista bazilika, a Ba- kócz-kápolna, az Árpád-házi királyok palotájának maradványai, a barokk időkben áta'akított érseki palota, s a Várhegyet övező középkori várfal. A következő két ötéves terv időszakában ezen a területen a Művelődésügyi Minisztérium a műemléképületek jelentőségéhez méltó, s a várható nagyszámú látogatónak megfelelő új múzeum építését irányozza elő. Ezért az esztergomi Városi Tanács Végrehaitó Bizottsága, a Műve’ ödésügyi Minisztérium, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, a Dunakanyar Intéző Bizottság közreműködésével pályázatot hirdetett az esztergomi vármúzeum és Várhegy építészeti terveinek elkészítésére. A pályázati kiírást már átvehetik az érdeklődők az Éoítésügyi és Városfejlesztési ivri-üs-rtérium eazdasági hivatalában, s a kész terveket ’”V4söbb augusztus 14-ig kell beküldeni. A legjobb munkák díjazására összesen 330 ezer forintot irányoztak elő. A bíráló bizottság szeptember 15-ig hozza nyilvánosságra a pályázat eredményét Hogyan készül a híres íá^zkiséri rétes? KiPERNVSJE ELŐTT Irodalom a k 6p ?rnyőn Elsősorban három prog- ramra gondolok, illetve műsorra: a megfilmesített Gal- góczi-novellákra, az orosz szépíró, Kuprin kisregényének magyar tévéjáték változatára és az 500 éve halott Janus Pannóniust idéző irodalmi összeállításra. Sajnos nem kísérte mindhárom próbálkozást egyforma siker a képernyőn. Míg az erőteljes drámaiságú novellák, a sűrű, forró és szenvedélyes Galgóczi-írások teljes erejükben szólaltak meg a televízió képernyőjén, és élvezet volt hallgatni Janus verseit, fiatal színészek és főiskolások rutinmentes friss előadásában, addig A gránátköves karék egyszerűen megbukott a televízióban; elvesztette minden hangulatát és minden varázsát. A néző pedig elvárná, hogy ha egy tévéjáték vasárnap esti főműsorba kerül, akkor valami átlagon felüli élményt nyújtson, hiszen ilyenkor figyelmünk is „ünneplőbe” öltözik. Igaz, Kuprin nem Tolsztoj, nem Csehov és nem Gorkij. Az említett hegyóriások Kozott — kortársak — vagy meg- inkább mellettük csupán dombocskának számít. Századvégi jelenség — állapítja meg róla a kritika, — realizmus és romantika partjai között hányódik, sokszor igazi meggyőződés nélkül. A Gránátköves karék kifejezetten az érzelmes történetek közé tartozik. Kuprin romantikus alaptermészetét mutatja. Kisregényében egy fájdalmas, reménytelen szerelem halk tónusú, pasztelles elégiáját nyújtja, egy számvevőszéki kis tisztviselő a szépséges grófné iránti nagy érzését, olthatatlan szerelmét örökíti meg. Egy öngyilkosságba torkolló nagy vonzalom históriáját írja le, amelyben minthogy a Kistisztviselő érzését kioltani nem tudja, hát inkább életét oltja ki. Micsoda szerelem! álmélkodnak az imádott hercegnő környezetének előkelő urai és dámái. A szerelmi történetből Barabás Tibor írt forgató- könyvet, Sipos Tamás dramaturgiai segédletével. és képernyőre Esztergályos Károly vitte. Nehéz eldönteni, hogy a rendezőt mi vonzotta jobban: a muzsika és a tánc-e, a látványos elemek, vagy pedig maga a szerelmi história sajátos bensőséges hangulatával. Az egyes táncbetétek ugyanis úgy tolakodnak a történet részletei elébe, hogy szinte már-már elfedik az egészet. Darabokra tördelik a drámai cselekmény ívét, mintha kalapácscsal vertek volna rá a karék csillogó drága köveire; a finom rajzolatú szerelmi dráma darabjaira hullott szét a képernyőn. A rendező nem tudott szabadulni a zene varázsától sem. Mennyire túladagolta a zenét a történet befejező jelenetének aláfestésére is. Amikor a szerelem oltárán önmagát feláldozó Zscltkov búcsúleveléhez olyan romantikus zenét párosított, mely már-már a szentimentális giccs felé tolta el a tévéjáték hangvételét. Szépen táncolt az Operaház balattkara. meghatóan énekelt Zsadon Andrea, parádésak voltak a díszletek, csak éppen a nagy bábáskodásban a gyerek veszett el: Kuprin kisregényének lényege. A szereplők közül egyedül Bálint András dicsérhető, fanyar bölcsességgel megformált hercegéért. Gaá] Albert rendező sokkal szerencsésebb kézzel nyúlt hozzá Galgóczi Erzsébet novelláihoz. Igaz, dolga is könnyebb volt, hiszen mindhárom képernyőre vitt írás sűrített dráma, robbanásig feszülő és feszítő érzelmi töltéssel, kiélezett drámai helyzetekkel. A novellák az írónő 1971-ben megjelent Kinek a törvénye című kötetéből valók, és bár témájukban más-más világot idéznek, a bennük felvetődő központi gondolatok révén szorosan kapcsolódnak egybe. Miféle erkölcsi törvények igazgatják életünket, és hogyan is kell engedelmeskednünk neki? Mikor, mi az igazán erkölcsös? És különböző helyzetekben mikor, mi minősül erkölcstelenségnek? Lehetnek-e olyan kényszerhelyzetek az életben, amelyek felmenthetik az embert erkölcsi kötelezettségei alól? Az egyéni és a közösségi erkölcs viszonyának oldalait vizsgálja szenvedéllyel Galgóczi Erzsébet harcba szállva a hazug törvényekkel, a különféle erkölcsi torzulásokkal. Az éjszaka két katonával című novellájában azt mutatja meg, hogy semmilyen körülmény nem mentheti fel az embert az emberi erkölcsi törvények kötelessége alól, még a háború embertelen körülményei sem. A kiszolgáltatott kislány durva megbecstelenítése, a törzs- őrmester elvetemült gaztette, jogosan érdemel halált Ezt kívánja az emberi igazságérzet. De az írónő nem ad felmentést annak a bányásznak sem, aki a sors szeszélye folytán, a véletlenek közrejátszásával annak a bányászembernek halálával is vádolható, akinek a feleségébe őszintén szerelmes A rendezés kitűnően tudta visszaadni az említett, novellák erőteljes drámaiságát; fel esleges részi et ez.getéssel, képi magvarázcatássnl nem vonta el figyelmét, nz emho ri lélek színterén dúló belső küzdelemről, és éles kontúrokban tudta közvetíteni a novellák fekete fehér kontrasztokban villogó világát. Röviden A Nyitott boríték, Molnár Margit műsora ha így halad, a Kék fény leányműsorává válik. Lassan olvan ügyek kibogozására vállalkozik, például a háztulajdonos és a bérlő ádáz ellentéte, mely már kimeríti a bűneset tényét is. és amelyek Szabó Lászlóék műsorába kívánkoznának. Az elvált szülők gyermekért folyó jogi vitája pedig a televízió Jogi esetek profiljába tartoznék inkább. Mindez azonban nem vonja kétségbe a szerkesztő-riporter ügybuzgalmát. és azt a jóértelmű szenvedélvesséyét, amellyel a közérdeklődésre számot- tartható kérdések nyomába szegődik. Általános csalódást keltett a fi'mslágerként vetített Téli szerenád. Nemcsak a film patinája kopott meg, ha egyáltalán volt, hanem Sonja Hennie korcsolya tudományát is alaposan túlhaladta az idő. A műkorcsolyázás egykori fenomen- je. jelensége vajon milypn eredménnyel szerepelhetne ma egv világversenyen? Lassan a párizsi Olvmpia valamennyi nevezetes sztárját megismerjük: vasárnap este Sacha Distel rvitoe-o- zott be egy műsoráról készült felvételen. Különösképpen az énekes kollegáit parodizáló száma mutatta, hogy nemcsak jó énekes, hanem kitűnő színész is. Bemutatkoztak a Ki miben tudós televíziós résztvevői is; azok, akik az országos előcsatározásokból győztesen kerültek ki. Ot héten át láthatjuk őket szombat és vasárnap délutánonként. A bemutatkozáa alapján izgalmas, színvonalas, szellemi összecsapásokra számíthatunk.
