Szolnok Megyei Néplap, 1972. március (23. évfolyam, 52-77. szám)

1972-03-26 / 73. szám

1972. március 26.

«70» NOR MÉRVÉI NÉPLAP

3

Kongresszus előtt

Irta: Csáki István

Már csak napok választanak el bennünket tarsa- danrn, poiituiai eietunn íon- tos es rangos eseményétől, a mezőgazaasagi termelőszövetkezetek 11. Kongresszusától. Március 29-én a kongresszus megnyiÜK, a küldöttek munkanoz latna*. — s mintegy folytatásaként a mindennapi szovetitezeti tevékenységnek — összegezik a sikereket, felmérik a mozgaiom helyzetét és kialakítják pártunit X. kongresszusa szellemében a mozgalom további útját. Társadalmunk minden rétege nagy várakozással tekint a kong.esszus elé. A munkásosztály szovetsegesenek küldöttei tárgyalna*, véleményeznek, foglalnak állást fontos kérdéoeKDen, s így a kongresszus döntései hatással lesznek szocialista építő tevékenységünkre. Meggyőződésünk, hogy jó hatással.

A kongresszust több hónapos politikai munka előzte meg, ameiyben gyakorlatilag megnyilvánult a szocializmust építő magyar falu. Megyénkben a termelőszövetkezetek küldöttváiasz- tó közgyűlései, a területi küldöttértekezletek jó hangulatban, bizakodó /légkörben folytak le. A szövetkezeti parasztság szinte demonstrálta erejét, megnövekedett politikai öntudatát, a munkásosztály, a párt X. kongresszusa határozatai melletti kiállását. Abból a kiállásból, amely a közgyűléseken és a küldöttértekezleten mindvégig tapasztalható volt, az előrehaladás új lépése és nagyobb tempója kovácsolódhat ki a kongresszuson és az azt követő időben. Így tekintenek pártszervezeteink, így tekint a munkásosztály, a parasztság, így tekint egész társadalmunk a soron következő kongresszus elé.

A parasztság — elsősorban a falusi szegénység — mindig is a forradalmi munkásosztály természetes támasza volt. A szövetség sok évtizedes története, különösen pedig a legutóbbi negyedszázad ennek beszédes bizonyítéka. A parasztság a munkásosztály szövetségeseként lépett előre, emelkedett fel politikailag, gazdaságilag és a kultúrában a mai szintre.

A felmérés és értékelés a közgyűléseken visszanyúlt pártunk IX. kongresszusáig. Az ott hozott nagyjelentőségű döntések végrehajtásának elemzése adta a mozgalom mai jellemzését, arculatát és távlatait. A IX. kongresszus agrárpolitikai döntései — ahogyan 5 esztendővel ezelőtt ezt hangsúlyoztuk — új távlatokat nyitottak meg a szövetkezeti mozgalom életében. Ezek a távlatok realizálódtak. A termelőszövetkezeti mozgalom belső rendjét, tevékenységét. társadalmunkban elfoglalt politikai és gazdasági szerepét, jelenét és jövőjét gondos elemzésnek vetettük alá.

Ma mindez tisztán áll társadalmunk és a mozgalom előtt. Leválasztottunk a mozgalomról több olyan tevékenységet és szerepkört, ami az átszervezés időszakában rátapadt, és ma minden előbbi időszaknál tisztábban bontakozik ki mindkét jellege. A mezőgazdasági termelőszövetkezet is — éppen úgy, mint az ipari és általános fogyasztási — egyfelől emberi közösség, másfelől vállalat, amelv termelő tevékenységet folytat. Erős, szilárd, gazdaságilag megalapozott szövetkezeti mozgalom küldöttei tárgyalnak most a soros kongresszuson.

A IX. kongresszuson hozott döntések végrehajtása közül kü’«rKSen fontosak a a következők.

A szövetkezetek megs-i- l<rfpTitak az által hogv az )5f~7<sryp7Óq iítőszrkőb n

eltő-aitnv ez közel rrU,!<r-(3os tétet* ieien- tett. Az/ta a termelőszövetkezetek rnez'zMvH-’prk a ráluk nehezedő szinte Hbfr- hatatlan nagv teho-től. gvnrsan növekedtek a termelő alanok és gvor- c&n növekedett tiszta

vagyonuk. Jelenleg a megye termelőszövetkezetei 5 milliárd forint tiszta vagyonnal rendelkeznek. A megye parasztsága ilyen hatalmas értékkel a történelem során még soha nem rendelkezett.

A gazdasági irányítás új rendszerében kialakult a szövetkezet mindkét jellemzője, a közösségi jelleg és a vállalati tevékenység. Mindkettőben számottevő az előrehaladás. A szövetkezet tisztségviselőit a tagság titkosan válassza. Szélesebb lett a tagság ellenőrzése a vezetők tevékenysége felett. A belső élet tovább fejlődött, a szocialista emberközösség jellemző tuladoo- ságai erősödnek benne. Ez a falu egész arculatát átformálta. Egyre inkább a közösségi szellem, az összetartozás gondolata uralkodik el. De megerősödött a másik jellemző is, a vállalati szereokör és tevékenység. A szövetkezeti üzemek egyre nagvobb gazdasági tényezőkké válnak. Országosa o ezek adják a mezőgazdasági termelés háromnegyed részét.

az

évről évre biztosított újratermelés feltétele és megvalósult ez a folyamat. Megyénkben a szövetkezeti gazdaságok évente közel kétszer akkora termelési értéket produkálnak mint az átszervezés előtt, sőt egyes ágazatokban ennél is többet. Búzából az államnak több év átlagában 180—200 ezer tonnát értékesített a megye mezőgazdasága. A „nagy begyűjtés” — 1956 előtti — időszakában a megyében begyűjtött gabona legnagyobb mennyisége 90 ezer tonna volt. Az akkor felvásárolt mintegy 130 ezer Mzós“’-*»-s- sel szemben a legutóbbi években átlagosan 300 ezret értékesített mezőgazdaságunk. De nem sorolom a számadatokat. Megoldódott országosan a gabonaproblé- ma. kialakult a húsprogram, amelynek keretében Szólónk megve mezőgazdasága 1971- ben ni. 52 százaiéval több hízottsertést értékesített, mint az előző esztendőben. Kibontakozott a baromfi üzemszerű tenyésztése, előrehaladt a zöldségtermelés és mindezek alapján új helyzet állott elő az é’elmi- szer gazdaságban. Az élelmiszergazdaság ma hazánk egvik legnagyobb exportforrása — s noha az ioari hányad gyorsan növekszik — tartósan az is marad Ez bizonyítéka annak, hogv a Magyar Szociálist-' Munkás- Dárt agrároolit'káiöban helves oldalról közelíti meg a kérdhet: az állami készletek növelését pz ellátás színvonalénak emelését, a mezőfohm a] ^<3 p-*íi_

szaki technikai ellátás fejlesztésében határozza meg.

A termelési eredmények, a szórj Mist a üzemek meg- szilárdu’á«a. a parasztság anvaei jólétének növekedése növelte agrárgazdaságunk és különösen növelte a szocialista nagyüzemek tekintélyét. Még a legelvetemültebb ellenséges elemek — on nah külföH-öl — sem tudnak már direkt módon ..SZÖVedzezefMlenes” politikával f“h-ínni és főleg érvényesülni. Most a beiül esetenként előfordul^ bihóvhól élnek, azokat élezik ki. Ter- sa'óf. szemnont- iukhöi é„ salát céljukat szem előtt tartva.

Tö"íéne"mJ jelentőségű e’Ő-elénés történt a paraszt~ n v* 'T'i |ó+_

alon'í'5 t*í V'í fli

«7Q”'1 nvu^(i’'í- 1^— o rn"'1«7*! álof gq.

I A f r*sr'~* -r-hlVlAl |e.

^70nos a mun,,-ásosztálvéval. S

ha mananság — ki tudi'a

miért — sokan n°m szedetik

idézni a fei^-mbodulás előtti

szegénységet, a nyomorúságot, itt most felidézem, mert mindaz, amit a parasztság évszázados nagy küzdelmében célul tűzött ki, mindaz, amiért százak és ezrek küzdöttek és estek el, valóság lett, amivel a ma élő generáció már élhet és amivel a jövő parasztsága még inkább számolhat. Történelmi tény, hogy megvalósult a parasztság életében az állandó és garantált jövedelem, az általános biztosítás, a családi pótlék és ny ugdíjj ogosultság.

A IX. kongresszus óta eltelt időszakban kialakult — általában a szövetkezeti mozgalom és ezen belül — a termelőszövetkezeti mozgalom képviseleti rendszere. 1967 második felében létrejöttek a mezőgazdasági termelőszövetkezetek területi szövetségei. Megyénkben két ilyen területi szövetség alakult és joggal — nem kis büszkeséggel — mondhatjuk el, hogy mindkettő beváltotta a hozzáfűzött reményeket. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek területi szövetségei nemcsak társadalmunk mechanizmusában nyertek jogot és elismerést, hanem elismerést kaptak elsősorban a létrehozó szövetkezetektől.

A s Ö»et«éjpe < nem kötődnek közigazgatási egységekhez és államigazgatási szervekhez. Az állami szervek törvényesség oldaláról tevékenységüket felügyelik ugyan, de egyebekben nem irányítják, tevékenységükbe nem avatkoznak be. A szövetségek a párt agrárpolitikájának talaján tevékenykednek, fejtik ki munkájukat, segítik, támogatják és társadalmunkban képviselik a szövetkezeti gazdaságokat.

A területi szövetségek nagy munkát végeztek az elmúlt öt esztendőben a termelőszövetkezetek jogainak elismeréséért, érdekeikért, de nagy munkát fejtettek ki a tagszövetkezetekben a műszaki-technikai fejlesztés területén is. Sok országból gyűjtötték össze ezek a szövetségek — a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának segítségével — a tapasztalatokat és adták közre a tagszövetkezeteknek. Az így közreadott tapasztalatoknak és ajánlásoknak is eredménye, hogy a műszaki technikai haladás a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben fellendült, előrehaladt és most meg szélesebben bontakozik ki. Most különösen előtérbe kerül az álla tenyésztés korszerűsítése és ilyen alapon gy.., fellendítése.

Ö.'ii ünk annak, hogy csak megyénk területén 43 komplex állattenyésztő telep van épülőben — részben bekapcsolódott, részben pedig a következő években kapcsolódik be a termelésbe. Az előrehaladás ütemét mindenképpen fokozni kell, különösen a beruházások területén. Tűi hosszú a kivitelezés. tűi hosszú az állóeszközérték megtérülés és alacsonv annak kihasználási foka. Ebből évről évre több probléma származik. Messze még az az Idő — és főleg sok erőfeszítést követel — amikor a mezőgazdaság az ioari termelés egy ágazatává válik. De az eltelt időszak és különösen a legutóbbi 4—5 esz*endő naeyon biztató eredményeket hozott.

Ma nagv téma a mező«az- desági termelőszövetkezetek műszaki, technikai “ .i'eszté- se. A fejlesztés érd°kóhun tett <>rőfe«zítZsoi{í>t táraa-telmunk nazv fivvaiöpinie]

séri. mart b°nr>ük is a mű- sz"kí to-VmiVai forradalom

y-Tó-s váltását, a feüett szo- e'n'í-fa v'saeuvok

lá**a. Vannak azonban vállalkozások. amMvek nem hoznak telies sikert. noha tiszta és nemes szándékkal Indultai* Az ilyeneket a kíl’*vél°ménv erősen elítéli. Néha elemzés, mérlegelés és

válogatás nélkül. Mi úgy fogjuk fel, hogy a technika' fejlesztésben a merészség a bátorság és vakmerőség határa nincs előre pontosan meghúzva. Ha a vállalkozás sikerül, akkor a kezdeményezőt bátor, merész jelzőkkel illetjük; ha nem sikerül, akkor esetleg kalandornak minősítjük. Most ezek a jelzők sokszor hangzanak el és nem egyszer keverednek. Gondosabban kellene mérlegelni az egyes eseteket. A megalapozatlan vállalkozásokat a lehetőségen belül vissza kell tartani, de nem szabad dicsőíteni, magasztalni az „egy helyben topogást”, a bátortalanságot, az oktalan óvatoskodást. Tucatszám vannak termelő- szövetkezetek, amelyek évről évre „megismétlik” önmagukat. Velük jelenleg különösebb baj nincs. Még zárszámadásukat sem zárják hiánnyal. Jövedelmük nem magas, de nem is élnek szegényesen. A vezetés és a tagság azonban nem mer újért kiállni, újra vállalkozni. Az ilyen termelőszövetkezeteknek ha ma aktív is a mérlege, ha meg is van tagságának a szerény jövedelme, a termelés színvonala a gazdaságon belül alacsony marad és ennélfogva évről évre visszább csúsznak.

Itt ve Ideje, hogy szóvá tegyük ne csak az esetleg erőn felüli vállalkozókat, hanem az ilyen helyzeteket is. A politikai vezetés elítéli a megalapozatlan és oktalan vállalkozásokat, különösen olyanokat, amik már a mezőgazdasági termelés területéről átcsapnak más, főleg ipari szférába tartozó területekre. De szilárdan és következetesen áll ki azon termelőszövetkezetek mellett, amelyek vezetőségei bátran léptek előre, bátran kezdeményeztek — még akkor is, ha itt-ott e kezdeményezéseket nehézség kíséri.

És most új lépésekre készülünk. Közvéleményünk úgy gondolja, hogy ez a kongresszus a megfontolt szövetkezeti emberek bátor és merész elhatározásának fóruma lesz. Azzal a szervezeti formával, amj mező- gazdaságunkban a szövetkezetek létrejöttével kialakult, azzal a hatalmas technikai háttérrel, amit évtizedeken — de különösen az utóbbi fél évtizedben — létrehoztunk. lehet és kell nagy dolgokra vállalkozni. A párt- szervezetek ismerik és nagynak tartják a IV. ötéves terv mezőgazdasági termelés-fejlesztés! elhatározását, de egyben azt is tudják — sok jó gazdálkodó szövetkezet példázza —, hogy azokon a célkitűzéseken túl is lehet jutni. Mérlegeljünk bátran, de reálisan hogyan érhetjük ezt el.

A kongresszust előkészítő közgyűléseken és küldöttértekezleteken sok érdekes vélemény. javaslat és kívánság hangzott el a szövetkezeti emberek részéről. Ezek a vélemények és kérések bizonyosan eljutnak a kongresz- szusra, a nagy fórumra is. Jussanak is el, mert oda valók Szeretnénk, ha megvénk termelőszövetkezeti küldöttei jól felkészülnének és iól kénviselnék a megye termelőszövetkezeti mozgalmát és eljuttatnák szövetkezeti parasztságunk nózitív állásfoglalásával együtt kérését, kívánságát.

Társadalmunkban igénv az. hogv az ország közvéle- ménve ismerie meg a szövetséges osztálv véleményét, ismerje meg és lássa, hoev a rna^var oarasztsóg ellenőrzi önma"át. figvei-’mrml kísér! a társróalom fo'lőcK- sét részt vállal az azért folytatott VíWőMomben és ee-- ben számot tart az eredményekből ráeső 1 'szre is.

% mCMzy»» termelőszövetkezeteinek a kommunisták, a küldöttértekezleteken a megy j vezető oártszerveinek kérvisalői magban vatták az észrevételeket, a javaslatokat, segítettek kialakítani a helyes álláspontot. Ügy gondoljuk, hogy az egységes véleményt erősítjük, ha ezekről a kongresszus előtt is szólunk.

1. „Mikor lesz döntés a nyugdíjkorhatár egységesítésében?” — hangzott sok helyen a kérdés. És ebben a paraszti nyugdíjkorhatár 60 évre történő leszállítása a tét, a hangsúly pedig a ..mikor” kérdőszócskán van. Senki ne higgye, hogy a szövetkezeti parasztság nem tartja nagynak — mitöbb óriásinak — azt az előrehaladást, ami a biztosítás rendszerében, a járadékok és juttatások területén történt. Arra sem szabad gondolni, hogy a szövetkezeti parasztság valamiféle követeléssel áll elő. Elmondottuk a közgyűlésen — és a szövetkezeti emberek elfogadták —, hogy ennek ma még nincs meg az anyagi háttere. Nem valószínű, hogy a IV. ötéves terv időszakában úgy fel tudiuk lendíteni gazdaságunkat, hogy ehhez a szükséges anyagi fedezetet pluszként elő tudjuk teremteni. A gondolat azonban élő és vele a párt vezető szervei és az államvezetés behatóan foglalkozik. Ha nem most, később — lehet, hogy nem egyszerre, — de a megoldás megszületik, a nyugdíjkorhatár egységessé tétele bekövetkezik. Azt azonban világosan kell látni falusi lakosságunknak. hogy a mező- gazdaság ezideig még nem vált az ipari termelés válfajává — mint ahogyan azt a szocialista építés további menetében el akarjuk érni — viszont a szociális ellátás ezt sok tekintetben máris megelőzte. Fel kell zárkózni a mezőgazdasági termelés területén a műszaki, technikai színvonal területén és akkor megérik az újabb lépés feltétele.

2. A szövetkezeti tagság szinte mindenütt elégedetlenségének adott kifejezést azért, hogy a néhány helyen a megyében és az ország különböző területén történt ' ■ lelőtlen gazdálkodásért, vagy visszaélésért sommás az elmarasztalás, általánosító a megbélyegzés.

Jobb lenne ezt az általános propagandában konkrétabbá tenni. Ügy Igaz, hogy a megszemélyesíthető. kalandornak minősíthető vállalkozásokat és visszaélők szűk csoportját leszámítva, a szövetkezeti mozgalom tiszta szívű és tiszta kezű emberek nagy és bátor vállalkozása: méltó pártunk politikájához. méltó szocialista rendszerünkhöz és mai létében is minden eddiginél magasabb szintű erkölcsöt képvisel falun. A felületes benyomást. a futó megismerést ki kell zárni a szövetkezeti mozgalom helyzetének jellemzéséből és a propaganda tevékenységből. Vele eeyü't ki kell zárni azokat a har - gulatt elemeket, ami a 4 ^ szövetkezetek eredményen általánosítva olyan képet fest. mintha a paraszti életnívó ..elhúzott” volna a munkás életviszonyok mellett.

4sf éIpf«»ínv9Pal

életnívó nem azonos fogalom a jövedelemmel. De még ha a jövedelmeket tesszük is vizsgálat tárevává. nem ez a kéo. A legutóbbi három év jövedelmi alania a szövetkezetekben azonos szinten maradt., Szolnok megvében

— ahol sok szövetkezet a jól gazdálkodók esooortiába tartoz:k — a szövetkezet" át- laglövedMem megközelítette a munkás átlagos havi jövedelmet. De ezz.el egvütt !s müven óriásiak a különbségek az életkörülménvekb” i Szólni Von. az ioari városo’ - ban és a falusi t“"',,ot**k",i

— nem is szólva a lakossá- - nak mintegy "2 százM*’ t k'tövö tanvai terül o+okröV ^S kd'ónben is* óbból a szövetkezőtökből áramlik sok termék a felvásárló szervekhez és a niacra. ahol magas a terme’ilr“n''«05 és ott viszont magas is a jövedelem.

A „szegény” szövetkezet nemcsak a parasztság szegénysége. hanem a munkás- osztályé, a városi lakosságé is. Jó lenne ezt a témát mélyebben és tudományosabban elemezni, akkor nem keltene az egyes szövetkezetekben elért jövedelmek propagandája hangulati elemeket.

3. „Jogilag egyenlők a szövetkezetek és a különböző vállalatok, de az egyenlőség sokszor csorbát szenved” — hangzott sok helyen a felvetés.

Valóban törvényileg a jogi egyenlőség minden feltétele adott. Ezt a gazdaságirányítás új rendszerében a szövetkezet fogalmának tisztázásában, a szövetkezeti tulajdon helyének és szerepének meghatározásában, a vállalatok és szövetkezetek kapcsolatának megfogalmazásában biztosítottuk. Látnunk kell azt az előrelépést, ami a szövetkezetek és a vállalatok viszonyában öt esztendő alatt bekövetkezett. De az előrelépés nem teljes értékű. Ma is találkozunk olyan helyzettel, amikor a jobban felkészült és iobb pozícióban lévő vállalat vezetősége előnyt teremt magának. Igaz, hogv a cukorgyár 1971-ben nem tudott teljes kampányt ledolgozni. Ennek oka a kevés répamennyiség volt. De nem a szövetkezetek hárították el maguktól ennek termelését. nem is igaz. hogy csak az árak okozták a visszaesést. Szemlélet, vállalati álláspont is egyengette ide az utat. Nem is lehet érte csak a szövetkezeteket elmarasztalni.

Jelenleg a politikai vezetésnek a gyengébb — a segítségre szoruló — oldalára kell állnia, ott kell tevékenységét aktívabban kifejtenie. hogy a törvényi egyenlőséget a gyakorlatban is valósággá tegyük. És ebben a gyengébb, a gyakrabban „sértett” fél a szövetkezet. Függetlenül attól hogv ezzel a kérdéssel most a kongresszus milyen mélységben foglalkozik — vagy egválta- lán ezt szóba hozzák-e a •küldöttek —, a megyei nárt- és állami vezetés intézkedéseket tervez és foaanatosí* annak érdekében, hó»’ a törvényi jogegyenlőséget

mindenütt betartsák, a szövetkezeti és vállalati együttműködésnek ne legyen vesztes fele.

A párt IX. kongresszusa tisztázta, hogy az állami és szövetkezeti tulajdon azonos rangú — mindkettő névformán szocialista túl a'dón. Érvényesítenünk kell. hogv a mezőgazdasági termelőszövetkezetekre kötelezettség csak a szövetkezeti törvénv- ben megfogalmazott bárom forrásból — az állam törvényeiből. törvénvereiű rendeletéiből és miniszteri utasításokból : saját szerveinek határozataiból: és szerződésileg vállalt kötelezettségeiből — származzon. Társadalmunk érdeke, hogy a vállalatok és a szövetkezőtök közötti kapcsolat a jövőben ennek szellemében fejlődjön tovább.

V

Kongresszusra készül parasztságunk és vele együ't készül egész társadalmuk . Megyénkben pártunk sze - vezetei sokat tettek a L . kongresszus határozatán : végrehajtásáért, a szövetk - zet* gazdaságoknak — mint emberi közösségeknek — a megszilárdításáért, gazdasági megerősítéséért, a társadalmi tevékenység kibontakoztatásáért. és mindezzel egvütt a műszaki, techn'kai színvonal eme’éséért. Fzt e fal"si kommunisták, a munk/sosz- tálv a párt politikába részeként tették. ÉbbDP természetes a személyi érdekeltség is benne van.

Pártszervezeteink most a kongresszusra figyelnek. Várják. miként vonla "e a mezőgazdasági termo'ősrövrt- kezeti mozgalom örma^á-i nézve a következtité-Mret, ' várják, mit határoznak 1 párbunk X. kongresszusa t - la'án a mezó'»’'zi''-ági t« - meié' fejlesztése '■cvábt’ ff - lendítése érdekében. Fá: - szervezote’nk készen áll n : arra. ho»v agm—'-'itr’a : ű* és leg'rabb cé’ alt — ül és mé? úiabfc lépéseit — a megszokott köveikez.tessé«'- gel képviseljék, megvalósítási kát teljes szívvei támogassák.