Szolnok Megyei Néplap, 1972. március (23. évfolyam, 52-77. szám)

1972-03-24 / 71. szám

1972. március 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­ga 1971. december 1-én ho­zott határozatot a vállalati üzem- és munkaszervezés korszerűsítéséről, s a szocia­lista munkaverseny-mozga- lom fejlesztéséről. A Szolnok megyei pártbizottság megbí­zásából a megye tizenöt üzemében, vállalatánál ta­nulmányozták az üzem- és munkaszervezés s a munka­verseny helyzetét, az üzemi pártbizottságok, pártszerve­zetek e témában végzett gazdaságszervező munkáját. A megyei párt-végrehajtóbí­E<ry százalékkal jobb munkaidő kihasználás, 150 millió forint értéket jelent a megyében A munka- és üzemszervezés, a munkaverseny a megyei pártbizottság ülésének napirendjén zottság erről adott jelentést tegnap a megyei pártbizott­sági ülésen. A megyei párt-végrehajtó­bizottság jelentése A végrehajtó bizottság tá­jékoztató jelentést adott ar­ról, hogy a KB-határozat megjelenese óta milyen in­tézkedéseket tett a megyé­ben. A megyei pártbizottság szervezési, intézkedési és el­lenőrzési tervében határoz­ta meg a feladatokat Ennek a' pján a járási, városi és. az üzemi pártbizottságok, csúcsvezetőségek még e fél­évben napirendre tűzik a témát. A szakszervezetek nr.e;yei tanácsa ugyancsak ebben a félévben tárgyalja a munkaverseny fejlesztésé­nek megyei feladatait. To­vábbá a januári, februári pártnapokon kiemelten fog­lalkoztak ezzel az előadók is. A MTESZ és tagegyesületei, valamint a Magyar Közgaz­dasági Társaság megyei szer- vezéte évi munkaprogramjá­nak kialakításában szintén figyelemmel voltak erre. Megalakult a Szervezési és Vezetési Tudományos Társa­ság megyei szervezete is. A párt-vb jelentése beszá­molt a vállalati és munka- szervezés megyei tapasztala­tairól. A szervezési • követel­mények, a korszerű üzem- és munkaszervezés eszközei felhasználása előtérbe kerül­tek, a folyamat kibontako­zik a megye gazdaságában is — állapítja meg a jelen­tés. Jó dolog, hegy ez össz­hangban történik a népgaz­dasági és a megyei célok, a középtávú üzemi tervek ké­szítésével. A megye legjob­ban fejlődő vállalatainál, a jászberényi Hűtőgépgyáriján, a Nágyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalatnál ismerték fel elsők között a szervezés fontosságát, s fog­lalkoznak folyamatosan és tervszerűen az üzemi szer­vezettséggel.- A megyében a korszerű szervezés legszembetűnőbb megnyilvánulása a vállalati belső mechanizmus fejlesz­tése. A megye nagy iparvál­lalatainál egyértelműen jó a korszerű szervezeti feltételek kialakítására irányuló erő­feszítés. Komplex megoldá­sokra törekszenek, a terme­lési adottságok és a piaci igények által meghatározott vállalati politika alapján, a termelési-értékesítési folya­mat korszerűsítésének érde­kében tervszerűen formálják belső szerkezetüket. Ebben benne foglaltatik az is, hogy a vállalaton belül ; terme­lőegységek és az irányító szervezetek közötti jobb kapcsolatokat alakítják ki, ami együtt jár a különböző vezetési szintek közötti mun­ka- és a felelősség tisztázá­sával, alsóbb szinteken a hatáskör, a jogkör növeke­désével. Nagyobb szervezeti változásokat általában nem, csak kisebb módosításokat terveznek. A vállalati rend­szerek kialakításába, a ter­vek kidolgozásába megbízás alapján bevontak intézeteket, a Közgazdaságtudományt Egyetem tanszékeit, külső szakembereket is. Tapasztalat azonban az Is, hogy néhány helyen, (például a jászberényi Aprítógépgyár- ban) nem foglalkoztak még átfogóan a szervezeti felté­telek fejlesztésével, s ilyen intézkedéseket csak 1973-ban terveznek. Máshol, mint pél­dául a helyiiparban csak részmegoldások, részintézke­dések történtek. A műszaki-szervezési intézkedések íő csoportjai A vállalatok sikereket ér­tek el a technológia korsze­rűsítésében. a gépesítésben, a gépbeszerzésben. A célgé­pek; félautomata és automa­ta gépek munkába állítása munkásokat, munkáscsopor­tokat szabadít feL s azokat máshol tud iák foglalkoztat­ni. A martfűi Tisza Cipő­gyárban, például a direkt- fröccsöntő technológia be­vezetésével az aljakör mind­össze harminchat—ötven em- bef munkáját igényli a ko­rábbi kilencves—száz ellené­ben. A Vörös Csillag Ruha­ipari Ktsz-ben ugyancsak a termelékenység emelkedését biztosította a ragasztásos technológia üzemszerű al­kalmazása. Jelentős az a törekvés is, amely ‘ a termelésszerkezet átalakításában arra iránvul, hogy magasszintű szakosodás alakuljon ki a vertikumon belül. Ezzel találkozunk a Szolnok megyei két MEZŐ­GÉP Vállalat gváregvségei közötti rr unkamegosztásban. Több helven — mint a túr- kevei AFIT Vállalatnál, s a karcagi Vegyesipari Szövet­kezetnél is — teljesen át­szervezték a 'ermelési folya­matot. A termelés folvama- togságának biztosításában igen nagy a jelentősége az" ónvagnlkatrész és szerszám- ellátottságnak. Az anyag- és készletgazdálkodás javításá­ra is történtek intézkedések a megye vállalatainál. A Hű- tőgépgvárgyár például ötéves szerződést kötött a székes- fehérvári Könnyűfémművel, amelyben- a herényiek fel­szervezettségére törekvés. A Nagyalföldi Kőolaj- és Föld­gáztermelő Vállalat aktíva­értekezleten foglalkozott az­zal, hogyan gyorsíthatná meg beruházásait. ■ Az előzőekkel összefüg­gésben foglalkoznak a vál­lalatok a belső érdekeltségi rendszer javításával, az ösz­tönzőbb érdekeltségi for­mák bevezetésével. A nagy- vállalatoknál és a nagyobb tanácsi vállalatoknál elő­térbe került az információs rendszer fejlesztése. Távlati programok alapj án elkezd­ték a számítógépes adatfel­dolgozás bevezetését, ennek tárgyi, szervezeti és szemé­lyi feltételei biztosítását. A középüzemekben középszin­tű ügyvitelgépesítés szere­pel a tervekben. Nagy sze­repet kaptak a nagyvállala­toknál kialakított szervezési osztályok. Ezek feladatait más osztályok javaslatai alapján a vállalati vezetők határozzák meg. így van ez a Hűtőgépgyárban, a két olajipari vállalatnál, a túr- kévéi autójavítónál is. A harmadik ötéves terv­ben a megye iparában az állóeszközök bruttó értéke 48, a munkások átlagos ál­lományi létszáma 52 száza­lékkal nőtt, az egy foglal­koztatottra jutó termelés csak 11 százalékkal. A fel­halmozódott 9 milliárd fo­rint értékű állóeszközzel, 60 ezer ipari foglalkoztatottal, mintegy 15 milliárd forint termelési értéket ad a me­gye ipara. E számok is utal­nak, a szervezés nagy jelen­tőségére, s arra, hogy a gazdasági fejlődésben még nem kapott döntő szerepet az üzem- és a munkaszer­vezés. Ez minden szinten és minden munkahelyen a ve­zetők tevékenységének ki­emelt részét kell hogy ké­pezze a jövőben. A veze­tők megítélésének, minősíté­sének egyik alapja az irá­nyításukkal dolgozó vállalat, inézmény szervezettségének színvonala legyen a jövő­ben. * A magasfokű szervezett­ség elérése megköveteli a személyi feltételek javítását is. Ma még kevés a szerve­zéstudományban jártas, a korszerű szervezési ismere­tek birtokában levő gya­korlott szakember. Nagyobb gondot kell fordítani azok kiválasztására, akikből üzemszervezők képezhetők. Az üzem- és munkaszerve­zés színvonalát befolyásolja a vállalatok többségénél az ösztönösség, a nem tudatos tevékenység. Nem sok min­den történt a munkaerő ész­szerűbb felhasználásáért sem. Munkásátcsoportosítás- ra többnyire csak külső té­nyezők. például egy-egv' ter­mék gyártásának megszűné- . se esetén van példa. A fej­lődés ellenére sem vált még az üzem- és munka- szervezés a gazdasági hala­dás döntő elemévé. A szocialista munkaverseny ~ mozgalom árat fizetnek r. szállító vál­lalatnak, s az biztosítja az ütemes anyagszállítást. Az első év — 1971 — tapaszta­lata; nagyon kedvezőek \ ol- tak. Több vállalat felülvizs­gálja az anyaggazdálkodást, az anyag- és készletnyilván­tartást, szabályozza, kiala­kítja űj rendszerét. Foglalkoznak a vállalatok az anyagmozgatás gépesíté­sével, a gyáron belüli és kí­vüli szállítás szervezettebb i tételével is.1 Igyekeznek a nehéz fizikai -'unkát kiik­tatni, s az itt dolgozók mun­kakörülményeit javítani, se­gíteni önmagukon így is munkaerő-felszabadítással. A Tisza Cipőgyárban 1972-ben befejezik a gyáron belüli anyagmozgatás gépesítését. A Szolnoki Cukorgyárban a felújított szárító-, hűtő- és osztályozóberendezés telje­sen megszünteti a csillézést A törökszentmiklósi Mező­gép Vállalat segíti a rako­dásgépesítést önrakodó pót­kocsik gyártásával, valamint targonca iavító és felújító üzem kialakításával Naga-obb üzemekben kez­dik tervszerűen feltárni a veszteségek okait. Ennek fő módszere a rendszeres mun- kanao-fénvképezés, a minta- vételezés. s ezek tapasztala­tait hasznosítiák a műszaki, szervezési döntésekben. A Tisza Cipőgyárban a Hűtő­gépgyárban is ez képezi a normakarbantartás alaoiát, az ésszerűbb létszámgazdál­kodást. Érzékelhető már a vállalatoknál a beruházások A megye vállalatainál, szövetkezeteiben tiszteletre méltó múltja van a szocia­lista munkaverseny-mozga- lomnak. A szocialista brigá­dokon kívül egyének is ver­senyeznek. műhelyek, üzem­részek. üzemek, vállalatok törekvése nemes vetélkedés­ben megszerezni a szocialis­ta címet. A Hűtőgépgyárban például a dolgozók 85, a Tisza Cipőgyárban 98 száza­lékuk részt vesz a munka­verseny különböző formái­ban. A vállalatok, szövet­kezetek megtárgyalják a szocialista brigádokkal, üze­mi kollektívákkal a középtá­vú terveket csakúgy, mint az éves terveket. A terme­lési vállalásokon túl mind­inkább helyet kap a terme­lékenység növelése, az ön­költség csökkentése a minő­ség javítása is a felaján­lásokban. Több vállalatnál elterjedt a ..dolgozz hibát­lanul” mozgalom. A versenyzők teljesítmé­nyeinek értékelésében részt vesznek a vállalat a párt. a szakszervezetek és a * KISZ képviselői. Az értékelés ál­talánossá váló formája, hogy termelési tanácskozásokon döntenek a címek odaítélé­séről, több vállalat és szö­vetkezet pedig sikerrel al­kalmazza a szocialista ’ bri­gádok önértékelési módsze­rét. Általában gondot fordi­Tőth János ajánlása A megyei párt-végrehajtó- blzöttság előterjesztéséhez Tóth János, sr megyei párt- bizottság titkára szóbeli ajánlást fűzött. — Tóth elvtárs szólt arról, hogy az üzemi tapasztalato­kat összegyűjtő munka- bizottságok, a szervezésben tapasztalt közreműködők há­rom dolgot figyeltek főkép­pen. Azt. hogy a vállalatok miiven műszaki szervezési intézkedéseket tettek a ter­melés belső ténvezői, az em­ber, az anyag és a gép tér­irányítás, a vezetés eszkö­zeként kell felfogni. S csak átgondolt, tervezett szerve­zéstől lehet eredményt vár­ni. Az ágazati felügyeleti ér­dekképviseleti szervek aján­lásokat adnak ki. ezek alap­ján a gazdasági egységek dolgozzanak ki a középtávú tervekhez szervezési terv­fejezeteket. A Központi Bi­zottság határozata nem le­het egy rohammal elintéz-, hető munka, ez hosszú idő­re szó’ó következetes folya­mat. És komplex tevékeny­ség. ami azt jelenti hogy a szervezői munkának már most központi kérdése az élő- és holtmunka ésszerű felhasználása, a termelés és a termelékenység korszerű­sítése. a jövedelmezőség ja­vítása éppen úgy. mint a termelés szerkezetének fej­lesztése. Gond, hogy milyen szer­vezetek. kik és hogyan vé­gezzék a szervezést. Sokszí­nű az összkép. Vannak, ahol szervezési osztályok működ­nek. Máshol, s ez a legel­terjedtebb, a vállalatok igazgatási szervezeteiben a munkaügyi, fejlesztési, a technológiai és a termelési osztályok foglalkoznak ezzel. Általános jelenség, hogy az üzemekben nincsenek kép­zett szervezési szakemberek. Ezért is külső erőket, szer­vezési intézeteket vesznek iffmvbe a vállalatok, több­nyire megtérülő ráfordítás­sal. Fel kell kelteni az ér­deklődést a gyárvezetők, üzemvezetők, részlegvezetők, művezetők körében a szer­vezési kultúra iránt, ők a szervezés kulcsembereinek tekintendők a hivatásos szervezők mellett. A szervezés komplex és összehangolt olyan értelem­ben is, hogy a magasabb színvonalú szervezettségért minenki tehet valamit, pél­damutatással javaslattal, in­tézkedésekkel. A megye ipa­ri gazdaságában a szervezési kultúra fejlesztésével sokat lehet tenni a hatékonyság növeléséért, a teljesítőképes­ség emeléséért. Az utóbbi években gyorsütemű volt a termelőerők gyarapodása a megyében. A legutóbbi hat évben 20,5 ezerrel nőtt az iparban foglalkoztatottak száma, s a megye ipari fog­lalkoztatottainak évi mun­kaidő alapja már 120 millió munkaóra. A munkaidő ki- hásználásának csak egy szá­zalékos javulása is már 1,2 millió munkaórát jelent, s ez 150 millió forint termelé­si érték szaporulatot, 15 millió forint plusz nyeresé­get adhat önmagában. A szervezési színvonal megosz­lik a megye iparában. Álta­lában lemaradtunk ebben, de még az átlagosat sem éri el az ipari szövetkezetek, az építőipar, az építőanyagipar, a beruházási tevékenység. ' A munka- és üzemszerve­zés időszerűségét több min­den bizonyítja. A IV. ötéves tervben a megye iparfej­lesztésében nem az extenzív, hanem az intenzív utat jár­juk. A szervezési tartalékok feltárásával 20—25 százalék­kal lehetne növelni az ipar produktumát, bizonyítják a tanulmányok. A munkaverseny fejlesz­téséről szólva azt mondta Tóth János: A versenycelok középpontjában a gazdasági hatékonyság növelését kell állítani: A mozgalom fejlesz­tésének második fontos éle­mé az anyagi-erkölcsi elis­merés fejlesztése. A napirend vitája tanak az erkölcsi és anyagi ösztönzés megfelelő össz­hangjának biztosítására. Jó visszhangjuk van az ered­ményhirdetéseknek, s annak, hogy ez és a jutalmak ki­osztása éppen a munka ün­nepére időzített. A versenymozgalmak fej­lődését azonban gátolja, hogy az iparági irányelvek későn jelennek meg. így azokat vagy pótlólag veszik figyelembe vállalásaikban a versenyzők, vagy később történnek meg a vállalások. Több vállalatnál nem dol­gozzák ki a gazdasági ter­vekkel együtt a versenycé­lokat. Avagv nem az üzem évi feladataihoz kancsoliák. A szocialista brigádok jog­gal váriák. hogy a gazdasá­gi vezetők teremtsék meg a munkafeltételeket, az átla­gon felüli tel i “Sí tm én vek megbecsülését. Gazdagítani kell a munkaversenv ered- ménveinek propagálását is. Az üzemi pártszervezetek­nek. pártbizottságoknak, tö­megszervezeteknek sok a kötelezettségük a munka- és üzemszervezésben, a szocia­lista munkaversenyben is. A pártszervezetek ismerik teendőiket, mégis az a ta­pasztalat, hogy az utóbbi években nem foglalkoztak kellően, átfogóan e témák­kal. tnelési kapcsolatának szer­vezettebbé tételéért. Azt, hogy müven a válla’aton belüli szervezetek beillesz­kedése az üzemi munka- megosztás rendszerébe, az Irán vitás, a gyártás, a ter­melés folva^-atáfca. Véaül, hogv a szocialista munka­verseny miiven hatékonvan segít a gazdasági célok valóraváltásában. A megyei pártbizottság titkára beszélt arról hogy a szervezési tevékenységet az Elsőnek Fodor Sándor, a Tisza Cipőgyár pártbizottsági titkára számolt be az üzemi tapasztalatokról Dr. Lukács Pál, a közgaz­dasági társaság megyei tit­kára azt mondta: A szerve­zettség színvonala és foka abban különbözik egymástól, hogy az előbbi azt jelenti a vállalat a társadalmi mun­kamegosztásban milyen mér­tékben vesz részt, az utób­bi pedig elsősorban a válla­laton belüli szervezést. 'Soős István, a megyei ta­nács elnökhelyettese a he- Iviinar tapasztalatairól szá­molt be. Javasolta, készül­jenek üzem- és munkaszer­vezési irányelvek s kis- és középvállalatoknak is. Szót kért a vitában Csáki István, az MSZMP KB tag­ja. a megyei bizottság el«ő titkára is. Felidézte a gaz­daságirányítás átszervezése­kor tett megállapításokat. Azt. hogv a reform a szük­séges változtatásokkal kénes lesz a gazdasági fejlődést biztosítani. De ez általános érvényű dolog, s az apró­pénzre váltás az üzemekben történik, éppen azzal a fo­lyamattal. ami most kezdő­dik. Ez most a kor. a techni­ka parancsa. Korszerű ter­mékeket csak korszerűen szervezett üzemben 'ehet előállítani. S az üzemben már nem általános igazsá­gokról kell beszélni, hanem arról hdgy a műhelyre, a génsórra. az emberek cso- pc-t:aira miből mi vonat­kozik. Csáki elvtárs beszélt ar­ról hogy csak a múnka'dő tisztességes kihasználásával egyötöddel lehetne a terme- l£lronvc£o<jt növelni. Ám an­nak okai vannak, ha a mun­kás nem dolgozza k; munka- ideiét. Többek között fügr attól a teljesítmény, hogvan veszik át a gépet, hogvan ad iák át, miiven az anyag- szállítás. S milyen az em­berek munkaidőben! társa­dalmi elfoglaltsága. A tár­sadalmi munka tisztelendő tevékenység, de vannak, akik ezzel visszaélnek, s a munkaidőt erre használják. A munka- és üzemszerve­zés olyan folyamat amely­nek a túlsó vége nem lát­szik. Hiszen ha elérkezünk egy korszerűbb szintre, az már igényli a még korsze­rűbbet Irigyeljük a manu­faktúrát. hogv mai szem­mel nézve milyen könnyű volt akkor. Egy pár évtized múlva ránk tekintenek majd vissza így. hiszen akkor mé • bonyolultabbak lesznek a dolgok. Csáki elvtárs a sok telnhelvű Szolnok megyei ipar jellegzetességére hívta fel a ügyeimet, hegy ne vár­janak a központi direktívák­ra, viszont szorgalmazzák a vállalati központokat ezek mielőbbi kiadására. A mun­ka- és üzemszervezés n m csupán ipari téma. ehhez min len ágazatban hozzá kell kezd“ni. A mezőgazdaság­ban. a szállítási ágazatban, s még a kereskedelemben is. Szervezéssel összjfügaő do­log például, hogv a me" ben épülő 43 szakosított te­lepből még csak néhány üzemel, s a többiek átadása másfél—két évet késik. In­tett attól. hogy illúziókat tánláHon valaki. Látni k“U. mos* ott tartunk, hogv még hcsszi'i ideig együtt él mari a legkorszerűbb a hagyomá­nyossal. sőt az elavulttal. Az üzemszervezésben ezzel ’ “v kell számolni. Ez nem meg­alkuvás. hanem a tények reális megközelítése. A vita után Tóth János összefoglalta a navirendet. K'Mön kitért -ima. hogy 3 üzem- és munkaszervezés nálunk szocialista viszenvok között történik. Ennek a kö­zéppontjában az ember van. A megvei nártbGottsáa in- t^vTcjdési, ellenőrzési tervet dolgozott ki a Központi Bi­zottság haté: ozatának vég- rebq''t#eácól s °7t 3 pártbi­zottság! ülés o- olőterjeszté- sekkel együtt elfogadta. B. L.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom