Szolnok Megyei Néplap, 1972. március (23. évfolyam, 52-77. szám)
1972-03-21 / 68. szám
4 <(701 NOK MM.» El NÉPLAP 1972. március 21. Kunsági virágok a bányavidéknek Karcagi népművészeti kiál ítás nyílt Tatabányán Dr. Nagy László, a Népművészeti és Háziipari Ksz Vállalat igazgatója mondta: „Kiállításaink kettős célt szolgálnak. Egyrészt ismertté tenni a legjellegzetesebb magyar tájak népi díszítő művészetét, bemutatni, hogy a magyar népi művészet gazdag formavilága, csodálatos színkultúrája miként jeleni"• meg a mai használati és viseleti tárgyakon; másrészt a széles néprétegek esztétikai nevelését, ízlés formálását szolgálni és segíteni a giccs elleni harcot.” * Tatabánya, szombat délelőtt ebben a tájegységben, ame- 11 órakor. A népművészeti lyek közül legjelentősebb a bolt zsúfolásig megtelt. Kar- kun népi hímzés sajátos Ifjú Russói István népművész, az édesapja készítette gyertyatartóval cagról és ezt jő szívvel vették tudomásul a két szövetkezet. a karcagi háziipari és agyagipari elnökei — egész kis küldöttség érkezett Tatabányára Kovács István, a városi- pártbizottság titkára. Kundra József, a városi tanács elnöke vezetésével. A házigazdák között pedig ott volt Kroszner László, a Komárom megyei Tanács elnöke, Takács Tihamér, a tatabányai városi pártbizottság első titkára. Sütő András a tanács elnöke, Salamon Hugóné országgyűlési képviselő. A kiállítást Kiss Ivor Sándor főosztályvezető nyitotta meg. „Hihetetlenül gazdag és élő ma is a Nagykunság díszítő művészete, amelynek jelentős centruma Karcag. Több dís~ítő művészeti műfajt újítottak fel színvilágával és technikájával, a cifra szűrhímzés hagyományaiból élő művészeti varrás és cserépedények, valamint a népi szemes kályhacsempékből alakított modern fogalmazású népi kerámiák” >— mondotta beszédében. A látogatók véleményeiből. Szabó Andrásné vájárfele- ség: „Bizony szégyellem, hogy eddig nem ismertem a kunsági hímzéseket.• Most a kirakatban látom, milyen szépek. Szeretnék majd venni egy térítőt meg egy párnát.” Petzkó Irma tisztviselőnő: „Eddig csak elképzeltem milyet. lehet a szűrhímzés, de látva egészen más. Ilyen csodálatos színek nem éltek képzeletemben. Tessék mondani, tényleg ilyen csempékből csinálják a kályhát az Alföldön?” ☆ Nagy Józsejné, a tatabá- n; ai népművészeti bolt vezetője: „Az idén ünepli ez a település várossá nyilvánításának 25. évfordulóját. Gazdag programsorozatot állítottak össze a város, a megye vezetői erre az alkalomra. E programsorozat rangos eseménye a Kunsági Napok megrendezése. A boltunkban ízléses kamarakiállításon mutatjuk be az Alföld népművészetét, a hímző asszonyok munkáit. Kántor Sándor, F. Szabó Mihály, idősebb és ifjabb Russói István népi kerámiáit. Emellett 2—300 ezer forint értékű árut is kaptunk — futót, faliszőnyeget, blúzokat, párnákat, gyermekruhát — de már most látszik, hogy a karcagi szövetkezetnek még kell küldenie hímzéseket, vertcsipkéket.” Kiss Ivor Sándor beszélgetésünk közben elmondta: „Tavaly öt háziipari szövetkezet rendezett kiállítást Budapesten különböző időközökben. De reprezentatív seregszemléje volt az évszázados magyar díszítő művészet tárgyainak az a kiállítása is, amelyet a Budai Vár Múzeum termeiben rendeztünk 1971. derekán. Akkor határoltuk el, hogy a magyar népművészeti alkotások népszerűsítésére 12 nagy népművész-szövetkezet termékeit kiállítjuk úgy, hogy az Alföld remekeit a Dunántúlon, a dunántúlit az Alföldön. Ennek a sorozatnak első kiállítása a karcagiak tatabányai bemutatkozása. Ez a bemutató 10 napig tart, vásárral egybekötve. Jövőre Szolnokon is szeretnénk egy reprezentatív kiállítást nyitni a Nagykunság tájművészeti anyagából." Dicséretre méltó vállalkozás vette kezdetét a szombaton megnyílt kiállítással. V. V. Recenzió A Nemzetközi Szemle A Nemzetközi Szemle márciusi száma több ideológiai vonatkozású, a külpolitikai folyamatokból általános tanulságokat leszűrő írást közöl. Elsősorban Latin-Ame- rika forradalmi mozgalmainak tapasztalataival foglalkozik a folyóirat. Karczag Gábor cikke és Szolnoki Péter elemzése a jelenlegi chilei helyzetről felveti a forradalmi folyamat és a forradalmi helyzet közti különbség problémáit, s ezt a kérdéscsoportot konkrét latinamerikai példák egész sorával világítja meg. Ugyancsak ideológiai vonatkozású kérdésekről közöl a szerkesztőség tanulmány-részleteket szovjet folyóiratok anyagából, s ismerteti az SZKP Központi Bizottságának a művészeti kritikáról hozott határozatát. A folyóirat időszerű kérdésekre adott rövidebb lélegzetű válaszai mellett, az olvasók érdeklődésének kielégítésére teszi közzé Agárdi Tibor eleven, a mindennapi élet tényeiről és a nagypolitikáról egyaránt érdekes részleteket közlő tanulmányát a legutóbbi ghanai államcsíny előzményeiről és a ghanai helyzetről. Üj kezdeményezés, hogy a folyóirat hosszab fényképes riportjelentéseket is közöl; ezúttal nagyobb képösszeállítás mutatja be a mai Kínát. (A következő számban Banala Desh-ről és Pakisztánról közölnek fényképes beszámolót.) Jelenkor Az élő Janus címen harmadik hónapja olvashatjuk az első nagy magyar humanista költő életművét bemutató összeállítást a pécsi folyóiratban. A dicsőítő énekek és az elégiád után a márciusi számban az epigrammákból kapunk ízelítőt Csorba Győző fordításában. Külön összeállítással köszönti a folyóirat a Pécsett élő 70 éves Bárdosi Németh Jánost; verseinek csokra, az idős mestert üdvözlő írás és Tüskés Tibor tanulmánya kapott helyet az összeállításban. Bertha Bulcsu interjú-sorozatában ezúttal Simon Istvánnal folytatott beszélgetést; ehhez kapcsolódik a költő új verse. Nemes György: Dávid és Klotild 29. Rohantam eszeveszetten. Elszaladtam a málnásunk mellett. Ott, ahol először csókoltuk meg egymást. Tessék. Itt a huszonötödik. Ezt kapd be. És én a fejemet kaptam el. És szétdörzsölő- dötf arcomon a málnaszem. Most szedetten hervadoznak a málnabokrok. Hajladoznak, susognak, ahogy a szél fújja őket. Mit susognak? Először ők látták a mi szerelmünket. Már itt is volt Dáv’dék háza. Két fa között megálltam. Kezemmel megfogjam a fák törzsét. Vékony törzsű fák ezek. Zsengefák, csaknem csemeték. Fütyülni kezdtem a málna-dalt. Előbb nagyon élesen. Háromszor, négyszer ezt a szép Mozart-dallamot. Aztán halkabban. így tán jobban meghallja Dávid. Dávidnak akkor is meg kell hallania, ha ha’kan fütyülök. Sőt, akkor is, ha nem fütyülök. De semmi nem mozdult a házban. Csak a ház fölött suhantak a fecskék. Nem a mi két fecskénk csupán. Voltak vagy tízen, tán húszán is. Magasba szálltak, aztán elsuhantak. Aztán a mélybe buktak. Aztán megint feltörtek. Gyakorlatoztak ezek a fecskék, tudom, Utazás előtt gyakorlatoznak. Elmennek messzire. Elmegy a mi fecske-Rómeónk és fecske- Júliánk is. Délre mennek, s ott raknak újra fészket. Nekik jó. S micsoda köröket írtak le a levegőbe. Ha én így tudnék körözni. Leereszkedtem törökülésbe a fűre. Ügy, ahogy először ü’tem itt. Amikor először haliS&Ham Dávid klarinétját. Te Dávid most nem klarinétozik. Most valami hirtelen belém hasított. Mel’emre tettem a kezemet. A szívem gyorsabban vert, mint valaha. Igen, most vettem észre, hogy a házon be vannak húzva a fatáblák. És a kertkapun lakat van. Ez nem lehet igaz. Mert ha igaz, akkor Dávid nincs itthon. Akkor Dávid elutazott. Itthagyott engem. El se búcsúzott. Felugrottam. Odarohantam a kerítéshez. Először arra gondoltam, hogy felmászom a fenyőfán. És beugróm az erké’yre. De az erkélyajtó is csukva volt. Hol van Dávid? És hová lettek a délignyi- tók? Az a kettő különösen. A halványlila meg a sötétlila. Csak szív alakú leveleik bólogattak a szélben. Virág nem látszott egyetlenegy se. összesodródott mindnek a szirma. Árnak a kettőnek is a kerítés peremén. Csak ér. gondoltam, hogy az egyik a halványlila, a másik a sötétlila. Látni nem lehetett. Persze hiszen csak délig tartják nyitva szirmaikat. Most pedig már délután van. Gondoltam, sírnom kellene. De most nem tudtam sírni. Megfogtam a drótkerítést. És behunytam a szememet. És egyszerre Dávidot láttam. Vajon hányszor fogom még látni így? Erre gondoltam. Kicsit felhúzózkodtam, a drótkerítésbe kapaszkodva Éreztem, hogy . lábikrám megfeszül. Itt a kerítés mellett jól lehetne gyakorolni. Ha a spicc-cipőm velem volna. Letéptem a két összecsukódott virágot. Szétmorzsoltam a tenyeremben, és bedobtam a patakba. Fázni kezdtem. Holnap szeptember elseje, jutott eszembe. Néhány nap múlva én is megyek haza. Kezdődik az iskolaév. Futni kezdtem a túrista- ház felé. A szél szembefújt velem. S most egyszerre rám tört a sírás. Pedig nem akartam sírni. De nagyon sajnáltam magam. Itt fut N?gv Klotild. Senki sem tudja, hogy egyszer majd olyan híre- lesz, mint Fanny Elss'er vagy Anna Pavlova. Ezt csak én t 'dóm. S azt is csak én, hogy senki sem mondja nekem többé: Klót. \ Vége Televízió és fényképezés Az egyik japán cég előtétekkel felszerelt televíziós készülékeket gtárt. így lehetőség nyílik a televízió képernyőjén megjelenő képek lefényképezésére. A kész pozitív kép tíz másodpercen belül elkészül, a további fényképek pedig 4—4 másodperc alatt készülnek. Hasonló berendezést gyártanak az ipari televízió számára is. Törhetetlen izzók Angliában olyan izzókat gyártanak, melyek körtéjét gumilakkal vonják be. Az izzók olyan tartósak, hogy még akkor sem hullanak darabokra, ha szöget vernek beléjük. Talajkutatás — szondázással A többszintes lakóházak és középületek, valamint a nagy ipari létesítmények tervezési munkáit meg kell hogy előzze a helyszíni talajvizsgálat. A hagyományos módszer szerint ilyenkor kutatóaknát (lyukat) fúrnak vagy ásnak, próbát vesznek, s azt laboratóriumban analizálják. Egy szovjet kutató által kidolgozott új talajmaximálisan harminc méter mélységig lehatoló rúd végén jelzőműszer (rádióaktív szonda) foglal helyet, mely a behatolás során folyamatosan nagy pontosságú mérési adatokat továbbít a műszerkocsiba, a talaj szemcseszerkezetéről, fajsúlyáról, nedvességtartalmáról és mechanikai tulajdonságairól. Az adatokat rögzítik, de vizsgálati módszer jelentősen leegyszerűsíti és meggyorsít ja, ezt a munkát. A vizsgálatot végzőknek a képen látható két' gépkocsi' és annak felszerelése áll rendelkezésére. Az egyiken egy erőátviteli berende-és van, amely a talajba több részből álló fémrudat döngöl be. A másik gépkocsi belsejében mérőműszerek sokaságából álló laboratóriumi felszerelés található. A egyben mindjárt fel is dolgozzák őket. A szondázás . < megtörténte ufáiLJi rudat ' kihúzzák a talajból. Ezzel á módszerrel égy " folyóméter talaj vizsgálati költsége kétszer-háromszor kevesebbe kerül, mint a fúrás és az azt követő laboratóriumi vizsgálat, a mérési eredményekhez való gyorsabb hozzáférhetőség előnyeiről nem ia beszélve. Rádió süketeknek Jugoszláv elektronikai szakemberek és orvosok egy csoportja D. Kosztica, a belgrádi kísérleti fonetikai intézet igazgatója vezetésével olyan módszert kísérletezett ki. melynek segítségével csaknem teljesen süket emberek is hallgathatnak rádiót. A speciális rádióműsorok készítésénél szelektív szűrőket és erősítőket alkalmaznak. Rendes hallású emberek ezeket az adásokat kellemetlen fütyülésnek hallják. Á süketek az n. dekóder szűrőberendezés segítségével vehetik " műsort, melyet a nagyothallók körében népszerű hallókészülékhez hasonló módon viselhetnek. Impregnált ostya A lódzi hűtőipari laboratóriumban új technológiát dolgoztak kj a fagylaltostya elázásának megakadályozására. Különleges — ártalmatlan — impregnáló oldattal telítik a fagylalttal már megtöltött ostyát, amely — mínusz 25 fokon tárolva — öt hónapon át ropogós marad. Biológiai szennyvíztisztítás Észt szakemberek a szennyvíztisztítás eredeti technológiáját dolgozták ki. E rendszert kísérletileg az egyik észt kc'hcz területén levő vízvezeték- és csatorna- hálózatnál próbálják ki. Különleges csatornákat építenek. amelyekbe baktériumoktól álló aktíváit iszapot juttatnak. A csatornán át- fclv- szennyvizet az iszapban található baktériumok megtisztítják. Gépek és hulladékok Svédországban megkezdték azoknak az álló elrendezésű gépeknek a gyártását, amelyek összesűrítik kondenzálták a hulladékokat. Attól függően, milyen fajta hulladékról van szó, a terjedelem egyharmadára vagy egyötödére csökkenthető. Ez jelentősen csökkenti a hulladékok eltakarításának költségeit. Űj fehérjeforrás Világszerte nő az élelmiszeripar állati fehérje-fogyasztása. Az új-zélandi Massey egyetemen tartott értekezleten dr. Harr.ilto elmondotta: minden lehetősén megvan arra, hegy Űj- Zál?)m? lucernából olyan íe- hériét állítson elő, melynek tápért=ke semmiben sem marad alatta az állat; fehérje tápértékének. Száz kg lucemalevélből Ő kg fehérjét nyernek. Annak ellenére hoey a lucerr • jellegzetes illatának és 'zenek kiküszöbölése meglehetősen költséges felvamat. e termék még mindig kb. 80 százalékka1 lesz olcsóbb az állati fehérjénél. Különböző szintetikus aminósavak (lizin és metionin) hozzáadásával dúsítják.
