Szolnok Megyei Néplap, 1972. március (23. évfolyam, 52-77. szám)
1972-03-14 / 62. szám
4 SZÓI NOK MEGYEI NÉPLAP 1972. március 14 A KPM Autópálya Felügyelőség az M 7-es balatoni autóút karbantartásához újabb univerzális gépeket vásárolt, amelyekre a különböző tisztítóberendezéseket lehet felszerelni így gépesítették a pálya tisztántartását, a pályához tartozó jclzőoszlopok és KKESZ-táblák gc'-i mosását is. Képünkön: munkában a Mercedes-típusú munkagép. (MTI fotó: Csikós Gábor felvétele — KS) Keresik a természetes állapot mesterséges szereit Űj altatók, nyugtatok és az emlékezésre ható vegyületek a gyógy szer kutatási programban r Napjaink fokozott életritmusa egyre több embert késztet arra, hogy megingott pszichés egyensúlyát, üz idegrendszer kisebb- nagyobb kellemetlen állapot- változásait gyógyszerek segítségével állítsa helyre. Nő a nyugtátokat és az altatókat fogyasztók száma. Ezeknek a gyógyszereknek a hatása hosszabb alkalmazás Után azonban fokozatosan csökken, egy részük pedig mellékhatásaival gátolja az embert napi tevékenységében. Mindezek indokolttá teszik, hogy a kutatók újabb és újabb szereket keressenek, további tudományos munkával tökéletesítsék eddigi eredményeiket A gyógyszerkutató intézet tudományos terveiben különböző típusú anyagok előállítása szerepel, amelyekkel szemben közös követelmény, hogy a szervezet, természetes állapotát mind kevesebb mellékhatással állítsák helyre. Ezek ez úgynevezett pszichotrop szerek, a különböző megnyilvánulási formája a pszichés megbetegedéseket gyógyítják majd. Kutatási terveikben szerepelnek új altatók, amelyek az eddiginél jobban kímélik a szívet és az érrendszert, a természetes alváshoz hasonló élettani állapotot biztosítanak és hat-nyolc órán belül nyomtalanul elhagyják a szervezetet. Az eddigi altatókkal előidézett nyugalmi állapot ugyanis sok tekintetben különbözik a természetes alvástól, s ennek következménye, hogy az alvászavarban szenvedő és altatót használók lassabban ébrednek és kevésbé frissek. A nagyjelentőségű Tri- oxazint követően most hasonló típusú nyugtátokkal kísérleteznek, tovább keresnek még specifikusabb hatású anyagokat, amelyek feloldják, csökkentik a mindennapi élet izgalmait, feszültségét, ugyahakkor nem okoznak izomelernyedést, bágvadt- ságot, s nincs káros hatásuk a vérkeringésre és egyéb szervekre. A súlyos pszichikus megbetegedések. így például a skizofrénia gyógyításában már eddig is jelentős sikereket ért el az intézet, a Frenolon elnevezésű gyógyszer hazánkban és külföldön egyaránt ismert készítmény lett. Most tartós hatású vegyületeket keresnek, amelyekkel a beteget a kórházi kezelés után otthonában, családi környezetében lehet gyógyítani gyakori orvosi beavatkozás nélkül. Napjaink • egyik izgalmas elvi témája, miként lehet fokozni, javítani az emlékezőképességet, erősíteni a memóriát. Erre a kérdésre keresnek választ — más hazai egyetemi kutatóhelyekkel együtt — a Gyógyszerkutató Intézet szakemberei is. Eddigi kutatásaik során több igényes farmakológiai módszert fejlesztettek ki a memória — folyamat különböző szakaszainak mérésére, sőt. sikerült előállítaniuk olyan anyagot is, amely hat a nukleinsav — anyagcserére és megnöveli az ;*gy ribonukleinsav tartalmát. Beszélő könyv A szokottnál is nagyobb csend honolt a belgrádi Vakok Házának tágas előadótermében, ahol mintegy negyven személy tartózkodott. A csendet vékony, tisztán kivehető beszédhang törte meg. olyan, amilyent a telefonkagylóban hallhatunk. A terem közepén levő asztalon egy könyv feküdt, előtte a Vakok Szövetségének egyik tagja ült, a szokványos golyóstollra emlékeztető rúdalakú fémeszközt tartva az ujjai között. Ezzel a ..tollal” kísérte a sorokat; a kis rudacska megszólalt, a könv beszélni kezdett. ELEKTRONIKAI ÖTLETEK A hangoskönyv a Belgrad melletti Vinca-ban levő Magfizikai Kísérleti Intézet fiatal kutatóinak a találmánya. Technikai szempontból ismert elektronikai megoldásokon alapszik, de a fiatal jugoszláv szakemberek eredeti fizikai és elektronikai ötleteket kapcsoltak össze és találmányukkal be’áthatatlan távlatokat nyitottak a látásuktól megfosztott emberek előtt a tanulásban, a munkában és a szórakozásban. HANG A PAPÍRON A beszélő olvasókönyv a hangot papíron rögzíti úgy, ahogy a hangosfilm teszi. A kívánt frekvenciát és hangerősséget, ugyanúgy mint a filmszalagon, itt is úgy érik el, hogy különböző szé’ességű vonalakat ..rajzolnak” a papírra. Ezzel a régen ismert módszerrel nem okoz különösebb nehézséget a hang, a szó, a beszéd rögzítése a papírlapon. A problémákat a rögzített jelek megfejtése, azok lehallgatása, a „leírt” hangok olvasása; okozza. FOTÓLEOLVASŐ A megoldásra a szakemberek széles körben alkalmazható módszert dolgoztak ki. Hosszas kísérletezések után született meg a „fotóleolvasó”, a golyóstollra emlékeztető új eszköz, amely optikai és elektronikai megoldások kombinációja. A leolvasó eszközt a lapok hangsorai mentén mozgatva a jelek fotóelektronikus detektorba kerülnek, amely azokat felerősíti és hangszóróba továbbítja. Ülök a dolgozószobámban. A vezetőség egyik na~ gyón fontos megbeszélésére készülök. Bejön a titkárnő. — Egy munkatársnőnk kéri, hogy fogadja őt. — Dolgom van. — Azt mondja, nagyon fontos a dolog. — Rendben van. Hadd jöjjön. Bejön. Közeledik az asztalomhoz. Bátortalankodik. — Ipatova vagyok. A tegnapi felszólalásában emlegetett engem. Na, és mi van7 *— ön először felsorolta a jól dolgozókat, majd azt mondotta, hogy nálunk egyelőre még olyanok is vannak, mint Ipatova, akik szégyent hoznak a vállalat becsületére. — lge-en, már emlékszem, volt valami ilyesmi. Meg kell változnia. — Csakhogy, szerintem ön hibázott. Munkámban ugyanis nincs semmi kivetni való, sőt a magánéletemmel is minden rendben van. — Mindjárt meglátjuk, — mondom. Előveszem a tegnapi felszólalásom szövegét. Lapozom. „Vannak nálunk olyan dologzók, mint Ipatova...’’ — Igen, beismerem — tévedtem. Előfordul. — És hogyan fogja kijavítani ezt a tévedését? — Már minek kellene kijavítanom? — mondom. — Nem is akarom. — De hiszen ön, — kiált fel — mindenki előtt megrágalmazottl — Nem számit, — nyugtatgatom, — majd lassan elfelejtik. Az emberek nem haragtartók. — Nem, — erősködik mindegyre, — követelem, hogy a holnapi értekezleten nyilvánosan bocsánatot kérjen. — Na, — mondom, — még mi nem kellene! Mindenki tudja, hogy én az ember mellett állok. Én állom a szavam, csat- úgy egyszerűen, nem dobálózom a szavakkal. — De hiszen én is ember vagyok! — Pontosan így van, — helyeslek neki, — ember. Éppen ezért emberként meg kell értenie engem. Nem tudok semmiben sem segíteni. Elmegy. Elkeseredett. Nem baj, túléli. Telefon a közvetlen vonalon. Felveszem a kagylót. — A vezetőség értekezletét a mai napról áthelyezzük. Bánja az ég. Legalább ötévenként egyszer időben haza kerülök. Majd megörül a feleségem. Már régen nem örvendeztettem meg semmivel. De hiszen szeretem, szeretem. Hazaérek. Felmegyek a lépcsőn. Kinyitom az ajtót. Belépek az előszobába. Felgyújtom a villanyt. A fogas alatt egy pár idegen sárga félcipő van. Bekopogok a szobaajtón. Kijön az asszony. Rémülten csodálkozik. — Történt valami? — Történt, — mondom. — Elhagylak téged. Örökre. — Hová? — kérdezi. — Miért? Kihez? Miért? Megmutatom a mikropö- rozus — talpú sárga félcipőt. Rögtön hahotázni kezdett. — Te buta, — mondja, — ezt neked vettem ajándékba. Kézbe veszem a cipőt. Igazat beszél. Egyszer sem viselték. A cipőfűzőn még a fémvégek is rajta vannak — Nagyon köszönöm, — mondom. — De ez nem változtat a lényegen. Ha egyszer azt mondtam, hogy elhagylak, az azt jelenti, hogy el is kell mennem. Én állom a szavam. Csomagold be a cipőt. Ügy fogom őrizni, mint valami szép emléket, tőled. — Jobb lesz, ha felveszed! — kiáltja. — Az utcán havazik! — Igazad van, — mondom — Mit fogok én nélküled csinálni?! Megöleltem. Megcsókoltam. Sírvafakadtam. Fel- vettem az vj sárga cipőt és elmentem örökre. Molnár Nándor fordítása ........................»«»»«»..........»..................... G . KmOKLIDZEi t Állom a szavam 1 ■ b ■’ IMÉ b I V iKilriUUAflBBÉÉHBál'Slllll M MWM'fWKW ff ■ ffTI'l 11|g g ETV1 Oxigén... kanállal Az orvosok egyes gyomor- és bélbetegségek gyógyításánál oxigént használnak, amelyet szondával juttatnak a 'nyelőcsőbe. M. Elksnis, a rigai Baltija szanatórium laboránsa különleges eljárást dolgozott ki, hogy megszabadítsa a betegeket ettől a kellemetlen művelettől. Olyan készüléket szerkesztett. amely gyógyászati célokat szolgáló, ionizáló, fehérje tartalmú oxigénhabot állít elő. A beteg szonda helyett egy tányér gyümölcsszörppel ízesített oxigénhabot kap, s a kellemes ízű gyógyító „koktélt” kanállal kényelmesen elfogyasztja. „Vízálló” beton Még a legjobb minőségű betonban is nagyón sok kicsiny pórus és úgynevezett hajszálér van, amelyen keresztül beszivárog a nedvesség. Különösen „nedvszivó- ak azok az építmények, amelyek állandóan ki vannak téve a víz „támadásának”, például az öntözőcsa- tomák falai. N. V. Viaszt juk, az Ukrán Tudományos Akadémia kolloidkémiai és vízkémiai intézetének tudományos munkatársa kidolgozta egy olyan vegyi adalékanyag receptjét, amely a szokásosnál jóval sűrűbbé teszi a betont. Ez az adalékanyag felére csökkenti a betonba szívódó víz mennyiségét. Telefonfülke helyett — „űrsisak” Nemcsak hazánkban, más országokban is egyre gyér'»* a „komplett” telefonfülkék száma, aminek több oka is van. Az egyik az, hogy a fémvázas, ajtóval ellátott, üvegfalú fülke felállítása igen sokba kerül. Olyan jól nem lehet (nem érdemes) hangszigetelni, hogy ne legyenek hallhatók a beszédnevezték el a képen látható telefonbúrát, mely árkádok alatt, aluljárókban, kapualjakban stb. elhelyezve jól megfelel a telefonfülkék helyett. Az átlátszó, plexiüvegből készült „flrsisak” megnehezíti a készülékeket feltörő, megrongáló tolvajok dolgát is, hiszen rtem tudnak olyan háborítatlanul foszlányok, és ezzel el is veszíti tulajdonképpeni jelentőségét. Az egyedüli, ami a telefonfülke mellett szól az, hogy szabad területen mind a készülék, mind a telefon- használó számára védelmet nyújt az időjárás viszontagságok ellen. A párizsiak „űrsisaknak” „dolgozni”, mint a zárt telefonfülkében. A félgömb alakúra kiképzett, visszafelé hajló oldalfalú telefonbúra halk beszédnél is igen jól megőrzi a „telefontitko{”. A burán ejtett felső kivágással az extra-magasságú telefonálókra is gondolt a francia telefontársaság. Különlegesen érzékeny műszer A kisinyovi egyetem elektrofizikai tanszékén félvezetőkkel működő különleges impulzátorokat dolgoztak ki. amelyek az eddigi impulzátoroknál tízezerszer érzékenyebbek a fényre. A szakemberek véleménye szerint ezeket az impulzátorokat igen széles körben lehet majd alkalmazni: optikai rendszerekben, automatikus ellenőrző műszerekben, különböző típusú programozó berendezésekben. A rendkívül érzékeny impulzátorok a legcsekélyebb eltérést is észlelni tudják a precíziós szerszámgépek beállításánál, ellenőrizni tudják a nagy átmérőjű csövek nyílásának pontosságát. Repülőgépek és madarak Nemrégiben Kanadában nemzetközi konferencián vitatták meg a repülőgépek és madarak összeütközéséből származó problémákat és a védekezés lehetőségeit A második világháború utáni években kezdtek terjedni azok a hírek, amelyek szerint a madarak komolyan veszélyeztetik a katonai és polgári repülés biztonságát Albatroszok, sirályok, denevérek, keselyűk és még jó- néhány madárfajjal történő ütközés okozott eddig nem egy esetben végzetes kimenetelű szerencsétlenségeket A szakértők szerint különösen a nagytestű nagy magasságokba is felmeríszkedő madarakkal és a csoportos madár-rajokkal történő ütközés lehet végzetes a repülőgépekre. Sajnos a veszély a gépe^ sebességének növekedésével egyre nő, mert az ütés mértéke ..súlyban” is egyre növekszik. Az amerikaiak a csendesóceáni repülőtereiken már az ötvenes években megkezdték n sirályok riasztását, hang- és füstjslekkel, de ezek a kísérletek eddig nem vezettek eredményre. Ausztrál kutatók most különböző színű fény segítségével igyekeznek a repülőterektől távoltartani a madarakat. Az amerikaiak vegyszerekkel kísérleteznek, Kanadában pedig mikrohullámú sugarakkal igyekeznek bénítani a madarakat a repülőterek közelében. az angolok hangriasztó kísérleteket végeznek. Mind?7!de:g egyik eltérés sem váltott-, be teljesen a hozzá fűződött reményeket. Samos a madarak nagv magasságokba (500C—7000 méter) is felmerészkednek és nem egv olvan balesetnél, amelynek az okát nem sikerült kideríteni, joggal gyanakodnak madár ütközésre.
