Szolnok Megyei Néplap, 1972. március (23. évfolyam, 52-77. szám)
1972-03-14 / 62. szám
1972. március 14. 870LN0K MEGYEI NÉPLAP 3 Az agrárérteímiség szerepe Szolnok megyében Irta: dr. Soós Gábor miniszterhelyettes I. A fogalom, hogy ag- r'.rértelmiség, egyre több 1 elhangzik és mind ismertebbé válik. A társadalmi közvéleményben. de még egyes szakmai körökben sem tisztázott eléggé, kit, illetve kiket értünk az agrárértelmiség fogalma alatt. A fogalom pontos körülhatárolása az értelmiség ezen csoportjánál a sajátosságok miatt, még bonyolult. Melyek ezek a főbb sajátosságok: Először: a mezőgazdaságban a szocialista átszervezés következtében kialakult úgynevezett értelmiségi munkakörök száma sokszorosan felülmúlta a betöltésükhöz szükséges végzettséggel rendelkező szakemberek számát és azt még azóta sem sikerült teljesen pótolni. Másodszor: ennek az értelmiségi rétegnek a felszabadulás előtt nem volt kialakult csopoitja, vagyis kevés olyan' tradícióval rendelkezik, amelyet korunkban is jó! felhasználhatnánk. Ebbő! kifolyóslag az agrárértelmiség az egyik legfiatalabb értelmiségi réteg. Harmadszor: a nagyüzemi munka- megosztásban elfoglalt helye szempontjából a funkciója ennek az értelmiségi rétegnek van legkevésbé és megfelelő tudományossággal körülhatárolva. A jelenlegi helyzet alapján véleményem szerint az agrárértelmiséghez tartozónak tekinthető mindenki, aki felső- vagy középfokú végzettséggel tölt be képesített szakembert igénylő, illetve vezetői munkakört és ide kell sorolni azokat a nagy tapasztalattal rendelkező értelmiségi munkakörben dolgozó, főleg termelőszövetkezeti vezetőket, akik felsővagy középfokú végzettséggel nem rendelkeznek. A jövőbeni fejlődés egyre közelebb hozza a munkakört és az azt betöltő ember végzettségét egyrészt úgy, hogy mind több olyan ember kerül választott funkcióba, aki legalább középfokú végzettséggel rendelkezik. másrészt a már értelmiségi munkakörben dolgozók a szervezett szakmai képzés és továbbképzés keretében pótolhatják ezt a hiányt Az agrárértelmiségről szólva reflektálnék arra is. hogy a fogalmat, az esetek többségében azonosítják a mezőgazdasági mérnökkel, vagy köznyelven szólva az agronó- mussal. A fogalom azonban ennél jóval tágabb, mert az előzőn kívül idetartozik a mezőgazdasági gépészmérnök, a kertészmérnök, az állatorvos, az erdészmérnök, a mezőgazdasági számviteli szakember, illetve az ezekben a szakmákban üzemmérnöki, vagy technikusi képesítéssel rendelkező szakemberek, akik a mezőgazdaság. az erdőgazdaság, az oktatás, a tudományos kutatás területén vagy az állami és társadalmi szervekben szakmájuknak megfelelő tevékenységet fejtenek ki. Az utóbbi időben azonban számszerűen növekszik a mező- gazdasági üzemekben az olyan szakén, berek száma is, mint pL iogász. vegyész, stb., akiket nem sorolhatunk az agrárértelmiséghez, bár tevékenységük az üzemen belül szorosan összefonódik az agrárszakemberek munkájával A társadalmi munkamegosztást azonban nem redukálhatjuk a foglalkozási ágak konkrét megoszlására és nem azonosíthatjuk a technikai munkamegosztás fogalmával, bár ennek is nagy jelentősége van. A társadalmi munkamegosztás nemcsak az anyagi javak újratermeléséhez szükséges funkciók elosztását jelenti, hanem mindazon tevékenységet. amelyek a társadalmi, politikai, tudati viszonyok erősítését, fejlesztését szolgálják. Ebből a szempontból az agrárértelmiség szintén sajátos réteget képvisel az értelmiségen belüL Hazánkban az elmúlt évtizedben az egész értelmiségen belül az agrárértelmiség számszerű növekedése volt a legdinamikusabb. Különösen örvendetes az a fejlődés, amely a termelőüzemek szakemberellátottsága terén bekövetkezett Ezt a következő tényezők bizonyítják: 1960 és 1970 között az agrár- felsőoktatási intézményeinkből 13 488 fiatal szakember került ki, köztük 7490 agrármérnök, 1731 gépészmérnök, 1720 kertészmérnök, 1344 állatorvos és 762 erdő- m érnök. A mezőgazdasági jellegű felsőfokú technikumokban 1962 óta 11122 fiatal szakember végzett, a középfokú szakoktatási intézményeinkben végzett fiatalok száma meghaladja a 30 ezer főt összességében az elmúlt évtizedben több napit 55 ezer felső- és középfokú végzettségű szakember került ki intézményeinkből, akik közül 25 ezer fő levelező útibn szerzett képesítést. Mindezek eredményeként. az agrárértelmiséghez tartozó kategóriákat figyelembe véve, az agrárértelmiség létszámában a felszabadulás előtti néhány ezer fővel szemben, ma megközelíti a 100 ezer főt A mező?azda«ási üzemek szakemberellátottságának fejlődését mutatja az a tény, hogy 1971 januári állapot szerint a termelőszövetkezetekben több mint 30 ezer közép- és felsőfokú végzettségű szakember dolgozik. Ez a szám kb. tízszerese az 1960. évinek, "elentős a fejlő dés az állami gazdaságok területén is. Az előrehaladást még szembetűnőbben bizonyítja, hogy míg 1965-ben egy mérnökre jutó szántóié - rület a termelőszövetkezetek ben meghaladta a 4000 ka- tasztrális holdat, addig je len leg 1700 kát. hold körű! alakul. Szolnok megyében az, országos átlagnál jobb a helyzet, 1460 kát. hold. Ugyanakkor az állami gaz daságokban 743 kát. hold Az ország termelőszövetkezeteiben dolgozó szakemberek 7.1 százaléka Szolnok megyében található. Ezen belül a mérnökök 7.3 százaléka, a felsőfokú technikusok 8 százaléka, a középfokú technikusoknak 6.8 százaléka. Nagy szellemi erő ez a megye élelmiszergazdaságának fejlesztésében. Milyen az élelmiszer- és fagazdaság műszaki és adminisztratív munkakörben dolgozó — főleg vezető és érdemi ügyintézői — gárdáiénak iskolai végzettsége? Az 1971 januári állapot szerint az előbb említett m unkakörökben 135 593 fő dolgo zik. Közülük 26 596 főnek egyetemi, főiskolai. 9608 fő nek felsőfokú technikumi 37 560 főnek középfokú tech nikumi. 18 919 főnek egvá1 középfokú végzettsége van, vagyis a 135 593 fő 68.4 százaléka rendelkezik középvagy ennél magasabb iskolai végzettséggel. Ügy gondolom, e néhány adat is világosan bizonyítja, az agrárértelmiség fejlődéséről tett megállapításomat és sokan nem gondoltak arra, hogy a szocialista átszervezés után rövid egy évtized alatt ilyen hatalmas eredményeket érünk eL Ebben elismerésre méltó tr unkát végeztek agrárszakoktatási intézményeink vezetői, professzorai, minden oktató és dolgozó. De mutatja a mező- gazdasági üzemek szakemberfogadási készségének pozitív megváltozását is. lííyaTTa^ kor enélkül a számszerűségében, szakmai színvonalában egyre növekvő agrárértelmiség nélkül, mezőgazdasági termelésünk bárír ilyen anyagi-műszaki ráfordítás mellett, a tudományok újabb eredményei nélkül és a gyakorlati szakemberek nélkül rém jutott volna el mai színvonalára. Elmondhatjuk, hogy a mező- gazdaságban, de egész élelmiszer- és fagazdaságunkban a tudomány, az oktatás, a gyakorlat terén olyan szellemi erő halmozódott fel. amely képes az eddiginél is nagyobb fe’adatok megoldására, nagyobb eredmények elérésére. (Folytatjuk) Megalakult a Hazafias Népfront jászberényi járási Bizottsága Tegnap tartotta alakuló ülését a Hazafias Népfront Jászberényi járási Bizottsága. Megválasztották a tizenöttagú elnökséget és a tisztségviselőket. A járási bizottság elnöke Bálint Imre. a jászberényi Sütőipari Vállalat Igazgatója lett, a két al- elnök Ács István, a jánoshi- dai Vörös Hajnal Tsz elnöke és Gyöngyösi István, az OTP 'ászberényi járási-városi fiókjának vezetője. Megvá- 'asztották a bizottság titkárát is Kövér József személyében. aki ezt a tisztséget 1964 óta tölti be. Az újraválasztott titkár a választást követően ismertette a résztvevőkkel a Hazafias Népfront községi bizottságainak újraválasztásával, a választások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos tapasztalatokat. Az ülés következő napirendi pontjaként a bizottság titkára előterjesztette a kővetkező négy évre szóló programtervezetet. A következő ciklus feladatait meghatározó tervezet a Hazafias Népfront Országos Tanácsának kongresszusi levelében foglaltak szerint készült — Tartalmazta mindazokat az észrevételeket és javaslatokat, amelyek a községi bizottságok újraválasztása során elhangzottak. Hangsúlyozta, hogy a járási és községi bizottságokban a jövőben szélesebb körű munkamegosztás legyen. Csak úgy tudják seg'teni az olyan alapvető feladótok megvalósítását — mint a nők helyzetének további javítása, a köz«égf elosztási célkitűzések teljesítése^ Nemzetközi autóstalálkozó A Magyar Autóklub Vas megyei szervezete és az Idegenforgalmi Hivatal az idén nyolcadik alkalommal rendezi meg a húsvéti Kőszeg— Savaria nemzetközi autóstalálkozót A programot, tekintettel a hármas ünnepre, bővítették a rendezők. Április t-én. szombaton Kőszegen és a határállomásokon ünnepélyesen fogadják a külföldi vendégeket. Nagyobb autókaravánt várnak Ausztriából, Jugoszláviából és Csehszlovákiából, — de számos autós jelezte érkezését Lengyelországból. Svédországból. s az NSZK-ból is. Vasárnap délelőtt a nemzetközi autós hegyi túrát és ügyességi versenyt bonyolítják le Kőszegen. A legjobb csafcat elnyeri Keszeg város vándorserlegét. Dé'után városnézésen. he°vi kiránduláson. s a plébánia temo’om- ban orgon-viaoíO’e>v'-noven vehetfiek részt a vendégek. Me^nyft a Lipcsei Vásár Az idei tavaszi Lipcsei Vásár napsütéses, de szeles időben. mínusz 5 fokos hidegben nyitotta meg kapuit vasárnap. Délelőtt a kormányküldöttségek látogatták meg a vásár területét. Az NDK-beli küldöttség Erich Honeckerrel, az NSZEP KB első titkárával és Willi Stoph miniszterei nőkkel az élen felkereste a szovjet, a lengyel és a csehszlovák pavilont, továbbá beszélgetést folytatott több fejlődő ország és fejlett kapitalista állam kiállítóival, kereskedőivel. Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter és a magyar küldöttség többi tagja szintén kihasználta a délelőttöt, s tüzetesen körülnézett a vásár területén. A nagyközönség vasárnap déltől kereshette fel a vásár területét A magyar kiállító sok iránt igen nagy az érdeklődés. s a magyar ipar és kereskedelem Lipcsében jelenlévő képviselői már megkezdték az üzleti tárgyalásokat is. 1944-től 1969-ig a Szovjetunió 65 millió tonna vasércet szállított Lengyelországnak. Az ércet a többi között a legnagyob lengyel kohókombinát, a krakkói Lenin Kohómű olvasztotta ki. Hat ilyen van az országban Fiatal vállalat, csupa fia'al dolgozó, új szakmák Ritmusosan, zakatolva járnak a gépek. A jól világított, szép nagy munkateremben minden gép mögött fiatal lány. Szinte csitriko- rúak. Szép szőkék, szelíd barnák, kontyos feketék Adatlapok előttük, ujjaik fürgén mozognak a hangos gépeken. Megfogó, szép kép. Szolnok egyik legfiatalabb „üzeme”, az adatfeldolgozó, így ismerik, pedig pontos neve: Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat szolnoki adatfeldolgozó központja. Január elsején volt két éve, hogy megalakították, s 1971 volt az újban is új és sikerekben is legsikeresebb évük. A megalakuláskor — országos hálózatot építettek ki, — Szolnok „előkelő” nagyvárosok között kapta 'az adatfeldolgozó központot. Győr, Pécs. Szeged, Miskolc, Debrecen után. Körzetnek dolgoznak ezek a vállalatok, telepítésükkel az volt a cél, hogv a helyi, körzeti igényeket elégítsék ki a helyi üzemek gépi adatfeldolgozását végezzék. Azt mondja Molnár Iván igazgató,- hogy eddig még ez megy a legnehezebben. A helyi nagyvállalatok egy része tartózkodik a szolnoki vállalat „dolgoztatásától”. Ezért munkájának, teljesítőképességének felét budapesti nagyvállalatok kötik ie. Pedig: az oda-vissza szállítás, gazdaságtalan. Es ez az oda-vissza kétszeres, mert sok Szolnok megyei vállalat viszont Budapestre, a különböző trösztökhöz, minisztériumi központokhoz, adatfeldolgozókhoz és szervezőkhöz viszi a munkát. A szolnoki vállalat 1971- ben sokat fejlődött. Két A szép, nagy munkateremben minden gép mögött fiatal lány Munkában a két elektronikus számítógép. Kezelőik Sza- / bó Lászlóné és Pálinkás Imre elektronikus kis számítógépet is üzembeállított, s az elektronikus gépteremben helye van máris egy nagyobb méretű számítógépnek. Nem kis dolog ez: különleges szabályok légkondicionált környezet kell ezeknek áz okos gépeknek. Az új gépekkel együtt új szakmák honosodása is megkezdődött tavaly. Befejeződött az elektronikus gépi szervezők, a számítógép programozók és a számítógépeket üzemeltető műszakiak oktatása. Azért a tanulás most sem szünetel. A kétszáznegyven dolgozónak — kilencven százalékuk nő — egyharmada most is tanul. Egyetemen, főiskolán, technikumokban és egy-két-három éves továbbképző tanfolyamokon. Ez az a szakma, amelyhez mindig tanulni kelL — Szép szakma — azt mondja Kelemen Mlhályné programozó, alkalmazott matematikus. A fiatalasszony 1970 nyarán, kitűnő diplomával itt kezdte a munkáséletet Egyetemről jött. s nyomban folytatta is a tanulást. Elvégzett két szaktanfolyamot, most egy háromévesre jár Budapestre. Hatan vannak matematikusok—programozók. Kelemenné közöttük egyke — a többiek férfiak. Az oktató központ különben már ebben a tanévben itt, Szolnokon megkezdte a számítógépeken dolgozók rendszeres képzését. Sok tanfolyam költségét, tankönyvek árát is a vállalat fizeti. S mit fizet dolgozóinak? Érdekes, hogy a jól dolgozó nők ennél n vállalatnál többet keresnek, mint a férfiak. A gépeken dolgozó, fiatal lányok, asszonyok pénze hanvonta 1500—1800 forint közötti. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a tavalyi eredményes év után már kifizették az átlagban egv havi fizetésnek megfelelő nyereségrészesedést, — akkor nem is olyan rossz ez az új szakma itt a megyeszékhely lányainak. Mégis, kik dolgoztatnak náluk a megyéből? Molnár Iván gyors felmérést ad: — Sok olvan vállalat van. amelyik 1971 előtt a számítástechnikai munkákat Budapesten. vagy más vidéki nagyvárosban csináltatta meg. Már nálunk dolgoztatnak az AGROKER, a Tejipari Vállalat, a BVM szolnoki és kunszentmártoni — Szép szakma ez — mondja Kelemen MiMlyné alkalmazott matematikus, akj itt kezdte a munkáséletet. gyáregységei, a megye gépjavító vállalatai — Legjobb tudomásunk szerint a szolnoki városi tanács Igen célszerűen hasznosítja a lakáskiutalásra várók sorrendiének elektronikus gépen történő rangsorolását. A gép tárgyilagosságához, igazságosságához nem férhet kétség, ezt a lakásra várók is elismerik. r~ sj — (
