Szolnok Megyei Néplap, 1972. március (23. évfolyam, 52-77. szám)

1972-03-14 / 62. szám

1972. március 14. 870LN0K MEGYEI NÉPLAP 3 Az agrárérteímiség szerepe Szolnok megyében Irta: dr. Soós Gábor miniszterhelyettes I. A fogalom, hogy ag- r'.rértelmiség, egyre több 1 elhangzik és mind ismer­tebbé válik. A társadalmi közvéleményben. de még egyes szakmai körökben sem tisztázott eléggé, kit, illetve kiket értünk az agrárértel­miség fogalma alatt. A fo­galom pontos körülhatárolása az értelmiség ezen csoport­jánál a sajátosságok miatt, még bonyolult. Melyek ezek a főbb sajátosságok: Először: a mezőgazdaság­ban a szocialista átszervezés következtében kialakult úgy­nevezett értelmiségi mun­kakörök száma sokszorosan felülmúlta a betöltésükhöz szükséges végzettséggel ren­delkező szakemberek számát és azt még azóta sem sike­rült teljesen pótolni. Másod­szor: ennek az értelmiségi rétegnek a felszabadulás előtt nem volt kialakult csopoitja, vagyis kevés olyan' tradícióval rendelke­zik, amelyet korunkban is jó! felhasználhatnánk. Eb­bő! kifolyóslag az agrárértel­miség az egyik legfiatalabb értelmiségi réteg. Harmad­szor: a nagyüzemi munka- megosztásban elfoglalt helye szempontjából a funkciója ennek az értelmiségi réteg­nek van legkevésbé és meg­felelő tudományossággal kö­rülhatárolva. A jelenlegi helyzet alap­ján véleményem szerint az agrárértelmiséghez tartozó­nak tekinthető mindenki, aki felső- vagy középfokú végzettséggel tölt be képesí­tett szakembert igénylő, il­letve vezetői munkakört és ide kell sorolni azokat a nagy tapasztalattal rendelke­ző értelmiségi munkakörben dolgozó, főleg termelőszövet­kezeti vezetőket, akik felső­vagy középfokú végzettséggel nem rendelkeznek. A jövő­beni fejlődés egyre közelebb hozza a munkakört és az azt betöltő ember végzettségét egyrészt úgy, hogy mind több olyan ember kerül válasz­tott funkcióba, aki legalább középfokú végzettséggel ren­delkezik. másrészt a már ér­telmiségi munkakörben dol­gozók a szervezett szakmai képzés és továbbképzés ke­retében pótolhatják ezt a hiányt Az agrárértelmiségről szól­va reflektálnék arra is. hogy a fogalmat, az esetek több­ségében azonosítják a me­zőgazdasági mérnökkel, vagy köznyelven szólva az agronó- mussal. A fogalom azonban ennél jóval tágabb, mert az előzőn kívül idetartozik a mezőgazdasági gépészmér­nök, a kertészmérnök, az állatorvos, az erdészmérnök, a mezőgazdasági számviteli szakember, illetve az ezek­ben a szakmákban üzem­mérnöki, vagy technikusi képesítéssel rendelkező szak­emberek, akik a mezőgazda­ság. az erdőgazdaság, az ok­tatás, a tudományos kutatás területén vagy az állami és társadalmi szervekben szak­májuknak megfelelő tevé­kenységet fejtenek ki. Az utóbbi időben azonban szám­szerűen növekszik a mező- gazdasági üzemekben az olyan szakén, berek száma is, mint pL iogász. vegyész, stb., akiket nem sorolhatunk az agrárértelmiséghez, bár tevékenységük az üzemen belül szorosan összefonódik az agrárszakemberek mun­kájával A társadalmi munka­megosztást azonban nem re­dukálhatjuk a foglalkozási ágak konkrét megoszlására és nem azonosíthatjuk a technikai munkamegosztás fogalmával, bár ennek is nagy jelentősége van. A tár­sadalmi munkamegosztás nemcsak az anyagi javak újratermeléséhez szükséges funkciók elosztását jelenti, hanem mindazon tevékeny­séget. amelyek a társadalmi, politikai, tudati viszonyok erősítését, fejlesztését szol­gálják. Ebből a szempontból az agrárértelmiség szintén sajátos réteget képvisel az értelmiségen belüL Hazánkban az elmúlt év­tizedben az egész értelmisé­gen belül az agrárértelmiség számszerű növekedése volt a legdinamikusabb. Különösen örvendetes az a fejlődés, amely a termelőüzemek szakemberellátottsága terén bekövetkezett Ezt a követ­kező tényezők bizonyítják: 1960 és 1970 között az agrár- felsőoktatási intézményeink­ből 13 488 fiatal szakember került ki, köztük 7490 ag­rármérnök, 1731 gépészmér­nök, 1720 kertészmérnök, 1344 állatorvos és 762 erdő- m érnök. A mezőgazdasági jellegű felsőfokú techniku­mokban 1962 óta 11122 fia­tal szakember végzett, a kö­zépfokú szakoktatási intéz­ményeinkben végzett fiata­lok száma meghaladja a 30 ezer főt összességében az el­múlt évtizedben több napit 55 ezer felső- és középfokú végzettségű szakember ke­rült ki intézményeinkből, akik közül 25 ezer fő leve­lező útibn szerzett képesí­tést. Mindezek eredménye­ként. az agrárértelmiséghez tartozó kategóriákat figye­lembe véve, az agrárértel­miség létszámában a felsza­badulás előtti néhány ezer fővel szemben, ma megköze­líti a 100 ezer főt A mező?azda«ási üzemek szakemberellátottsá­gának fejlődését mutatja az a tény, hogy 1971 januári állapot szerint a termelőszö­vetkezetekben több mint 30 ezer közép- és felsőfokú vég­zettségű szakember dolgozik. Ez a szám kb. tízszerese az 1960. évinek, "elentős a fejlő dés az állami gazdaságok te­rületén is. Az előrehaladást még szembetűnőbben bizo­nyítja, hogy míg 1965-ben egy mérnökre jutó szántóié - rület a termelőszövetkezetek ben meghaladta a 4000 ka- tasztrális holdat, addig je len leg 1700 kát. hold körű! alakul. Szolnok megyében az, országos átlagnál jobb a helyzet, 1460 kát. hold. Ugyanakkor az állami gaz daságokban 743 kát. hold Az ország termelőszövetke­zeteiben dolgozó szakembe­rek 7.1 százaléka Szolnok megyében található. Ezen belül a mérnökök 7.3 száza­léka, a felsőfokú technikusok 8 százaléka, a középfokú technikusoknak 6.8 százalé­ka. Nagy szellemi erő ez a megye élelmiszergazdaságá­nak fejlesztésében. Milyen az élelmiszer- és fagazdaság műszaki és admi­nisztratív munkakörben dol­gozó — főleg vezető és ér­demi ügyintézői — gárdáié­nak iskolai végzettsége? Az 1971 januári állapot szerint az előbb említett m unka­körökben 135 593 fő dolgo zik. Közülük 26 596 főnek egyetemi, főiskolai. 9608 fő nek felsőfokú technikumi 37 560 főnek középfokú tech nikumi. 18 919 főnek egvá1 középfokú végzettsége van, vagyis a 135 593 fő 68.4 szá­zaléka rendelkezik közép­vagy ennél magasabb iskolai végzettséggel. Ügy gondolom, e néhány adat is világosan bizonyítja, az agrárértelmiség fejlődésé­ről tett megállapításomat és sokan nem gondoltak arra, hogy a szocialista átszerve­zés után rövid egy évtized alatt ilyen hatalmas ered­ményeket érünk eL Ebben elismerésre méltó tr unkát végeztek agrárszakoktatási intézményeink vezetői, pro­fesszorai, minden oktató és dolgozó. De mutatja a mező- gazdasági üzemek szakem­berfogadási készségének po­zitív megváltozását is. lííyaTTa^ kor enélkül a számszerűségében, szakmai színvonalában egyre növek­vő agrárértelmiség nélkül, mezőgazdasági termelésünk bárír ilyen anyagi-műszaki ráfordítás mellett, a tudomá­nyok újabb eredményei nél­kül és a gyakorlati szakem­berek nélkül rém jutott vol­na el mai színvonalára. El­mondhatjuk, hogy a mező- gazdaságban, de egész élel­miszer- és fagazdaságunkban a tudomány, az oktatás, a gyakorlat terén olyan szelle­mi erő halmozódott fel. amely képes az eddiginél is nagyobb fe’adatok megol­dására, nagyobb eredmények elérésére. (Folytatjuk) Megalakult a Hazafias Népfront jászberényi járási Bizottsága Tegnap tartotta alakuló ülését a Hazafias Népfront Jászberényi járási Bizottsá­ga. Megválasztották a tizen­öttagú elnökséget és a tiszt­ségviselőket. A járási bizott­ság elnöke Bálint Imre. a jászberényi Sütőipari Válla­lat Igazgatója lett, a két al- elnök Ács István, a jánoshi- dai Vörös Hajnal Tsz elnöke és Gyöngyösi István, az OTP 'ászberényi járási-városi fiókjának vezetője. Megvá- 'asztották a bizottság titká­rát is Kövér József szemé­lyében. aki ezt a tisztséget 1964 óta tölti be. Az újraválasztott titkár a választást követően ismer­tette a résztvevőkkel a Ha­zafias Népfront községi bi­zottságainak újraválasztásá­val, a választások előkészí­tésével és lebonyolításával kapcsolatos tapasztalatokat. Az ülés következő napi­rendi pontjaként a bizottság titkára előterjesztette a kő­vetkező négy évre szóló programtervezetet. A követ­kező ciklus feladatait meg­határozó tervezet a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak kongresszusi levelében foglaltak szerint készült — Tartalmazta mindazokat az észrevételeket és javaslato­kat, amelyek a községi bi­zottságok újraválasztása so­rán elhangzottak. Hangsúlyozta, hogy a já­rási és községi bizottságok­ban a jövőben szélesebb kö­rű munkamegosztás legyen. Csak úgy tudják seg'teni az olyan alapvető feladótok megvalósítását — mint a nők helyzetének további ja­vítása, a köz«égf elosztási célkitűzések teljesítése^ Nemzetközi autóstalálkozó A Magyar Autóklub Vas megyei szervezete és az Ide­genforgalmi Hivatal az idén nyolcadik alkalommal ren­dezi meg a húsvéti Kőszeg— Savaria nemzetközi autósta­lálkozót A programot, tekin­tettel a hármas ünnepre, bő­vítették a rendezők. Április t-én. szombaton Kőszegen és a határállomásokon ünnepé­lyesen fogadják a külföldi vendégeket. Nagyobb autó­karavánt várnak Ausztriá­ból, Jugoszláviából és Cseh­szlovákiából, — de számos autós jelezte érkezését Len­gyelországból. Svédország­ból. s az NSZK-ból is. Vasárnap délelőtt a nem­zetközi autós hegyi túrát és ügyességi versenyt bonyolít­ják le Kőszegen. A legjobb csafcat elnyeri Keszeg város vándorserlegét. Dé'után vá­rosnézésen. he°vi kirándulá­son. s a plébánia temo’om- ban orgon-viaoíO’e>v'-noven vehetfiek részt a vendégek. Me^nyft a Lipcsei Vásár Az idei tavaszi Lipcsei Vá­sár napsütéses, de szeles idő­ben. mínusz 5 fokos hideg­ben nyitotta meg kapuit va­sárnap. Délelőtt a kormányküldött­ségek látogatták meg a vá­sár területét. Az NDK-beli küldöttség Erich Honeckerrel, az NSZEP KB első titkárá­val és Willi Stoph miniszter­ei nőkkel az élen felkereste a szovjet, a lengyel és a csehszlovák pavilont, továb­bá beszélgetést folytatott több fejlődő ország és fejlett kapitalista állam kiállítóival, kereskedőivel. Dr. Bíró Jó­zsef külkereskedelmi minisz­ter és a magyar küldöttség többi tagja szintén kihasz­nálta a délelőttöt, s tüzete­sen körülnézett a vásár te­rületén. A nagyközönség vasárnap déltől kereshette fel a vásár területét A magyar kiállító sok iránt igen nagy az ér­deklődés. s a magyar ipar és kereskedelem Lipcsében je­lenlévő képviselői már meg­kezdték az üzleti tárgyalá­sokat is. 1944-től 1969-ig a Szovjetunió 65 millió tonna vasércet szállított Lengyelországnak. Az ércet a többi között a legnagyob lengyel kohókombinát, a krakkói Lenin Kohó­mű olvasztotta ki. Hat ilyen van az országban Fiatal vállalat, csupa fia'al dolgozó, új szakmák Ritmusosan, zakatolva jár­nak a gépek. A jól világí­tott, szép nagy munkate­remben minden gép mögött fiatal lány. Szinte csitriko- rúak. Szép szőkék, szelíd barnák, kontyos feketék Adatlapok előttük, ujjaik fürgén mozognak a hangos gépeken. Megfogó, szép kép. Szolnok egyik legfiatalabb „üzeme”, az adatfeldolgozó, így ismerik, pedig pontos neve: Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat szolnoki adatfeldolgozó köz­pontja. Január elsején volt két éve, hogy megalakítot­ták, s 1971 volt az újban is új és sikerekben is legsike­resebb évük. A megalakuláskor — or­szágos hálózatot építettek ki, — Szolnok „előkelő” nagy­városok között kapta 'az adatfeldolgozó központot. Győr, Pécs. Szeged, Miskolc, Debrecen után. Körzetnek dolgoznak ezek a vállalatok, telepítésükkel az volt a cél, hogv a helyi, körzeti igé­nyeket elégítsék ki a helyi üzemek gépi adatfeldolgozá­sát végezzék. Azt mondja Molnár Iván igazgató,- hogy eddig még ez megy a legnehezebben. A helyi nagyvállalatok egy ré­sze tartózkodik a szolnoki vállalat „dolgoztatásától”. Ezért munkájának, teljesí­tőképességének felét buda­pesti nagyvállalatok kötik ie. Pedig: az oda-vissza szál­lítás, gazdaságtalan. Es ez az oda-vissza kétszeres, mert sok Szolnok megyei vállalat viszont Budapestre, a különböző trösztökhöz, minisztériumi központokhoz, adatfeldolgozókhoz és szer­vezőkhöz viszi a munkát. A szolnoki vállalat 1971- ben sokat fejlődött. Két A szép, nagy munkaterem­ben minden gép mögött fiatal lány Munkában a két elektronikus számítógép. Kezelőik Sza- / bó Lászlóné és Pálinkás Imre elektronikus kis számítógé­pet is üzembeállított, s az elektronikus gépteremben helye van máris egy na­gyobb méretű számítógép­nek. Nem kis dolog ez: kü­lönleges szabályok légkon­dicionált környezet kell ezeknek áz okos gépeknek. Az új gépekkel együtt új szakmák honosodása is meg­kezdődött tavaly. Befejező­dött az elektronikus gépi szervezők, a számítógép programozók és a számító­gépeket üzemeltető műszaki­ak oktatása. Azért a tanulás most sem szünetel. A kétszáznegyven dolgozónak — kilencven szá­zalékuk nő — egyharmada most is tanul. Egyetemen, főiskolán, technikumokban és egy-két-három éves to­vábbképző tanfolyamokon. Ez az a szakma, amelyhez mindig tanulni kelL — Szép szakma — azt mondja Kelemen Mlhályné programozó, alkalmazott ma­tematikus. A fiatalasszony 1970 nyarán, kitűnő diplo­mával itt kezdte a munkás­életet Egyetemről jött. s nyomban folytatta is a ta­nulást. Elvégzett két szak­tanfolyamot, most egy há­romévesre jár Budapestre. Hatan vannak matematiku­sok—programozók. Kelemen­né közöttük egyke — a töb­biek férfiak. Az oktató központ külön­ben már ebben a tanévben itt, Szolnokon megkezdte a számítógépeken dolgozók rendszeres képzését. Sok tan­folyam költségét, tanköny­vek árát is a vállalat fizeti. S mit fizet dolgozóinak? Érdekes, hogy a jól dolgo­zó nők ennél n vállalatnál többet keresnek, mint a férfiak. A gépeken dolgozó, fiatal lányok, asszonyok pénze hanvonta 1500—1800 forint közötti. Ha ehhez hoz­závesszük, hogy a tavalyi eredményes év után már ki­fizették az átlagban egv ha­vi fizetésnek megfelelő nye­reségrészesedést, — akkor nem is olyan rossz ez az új szakma itt a megyeszékhely lányainak. Mégis, kik dolgoztatnak ná­luk a megyéből? Molnár Iván gyors felmérést ad: — Sok olvan vállalat van. amelyik 1971 előtt a számí­tástechnikai munkákat Bu­dapesten. vagy más vidéki nagyvárosban csináltatta meg. Már nálunk dolgoztat­nak az AGROKER, a Tej­ipari Vállalat, a BVM szol­noki és kunszentmártoni — Szép szakma ez — mond­ja Kelemen MiMlyné alkal­mazott matematikus, akj itt kezdte a munkáséletet. gyáregységei, a megye gép­javító vállalatai — Legjobb tudomásunk szerint a szolnoki városi ta­nács Igen célszerűen haszno­sítja a lakáskiutalásra vá­rók sorrendiének elek­tronikus gépen történő rangsorolását. A gép tárgyi­lagosságához, igazságosságá­hoz nem férhet kétség, ezt a lakásra várók is elisme­rik. r~ sj — (

Next

/
Oldalképek
Tartalom