Szolnok Megyei Néplap, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-13 / 37. szám

«ZOLNOK MÉRVÉI \ ES* LAP 1972. február 13. A rendőrtiszt naplójából \ „Várj rám, este 10 után11 O Almás! László alezredes szobájában együtt ültek a nyomozók és az ügyész. Ba­ross Bálint. Ismét lehallgat­ták a magnótekercset. Ko­vács vallomását. Bárdi szó­lalt meg elsőnek: — Két nót öltek meg, akiknek gyilkosát korábban nem sikerült megtalálnunk, pedie a nyomozás nem szü­netelt egy percig sem. 1962 eleién S. Ilonát és 1964-ben M. Évát, hasonló módon mint P. Terézt. Ugyanígy megfojtották, lemeztelenítet­ték és vízbe dobták őket. Korábbi időpontokban Sz. f.-uét és S. J.-nét éjszaka megtámadták, leütötték. Vé­letlen szerencsének köszön­hető. hogy mindketten élet­ben maradtak, f Valamennyi cselekményt néhány kilomé­teres kör sugarában követ­ték el, kiinduló pont a Ti­sza Cipőgyár. Tehát, olyan valaki, aki jólismeri a kör­nyéket. akinek sok ismerőse lehet a munkásnők közük Olyan valaki, aki esetleg a cipőgyárban dolgozik. — A további következte­téseid ? — Nos. valamennyi sértett nő volt. akiket lemeztelení­tettek, vagy a ruhájukat megszaggattak. Egyetlen sér­tett értéktárgya sem tűnt el. A támadás tehát nem nye­reségvágyat igazol, hanem hangsúlyozottan szexuális motivációjú. Baross Bálint szólt közbe: — És ami rendkívül fon­tom szerintem: a bűncselek­mények elkövetésének mód­ja is azonos elkövetőre en­ged következtetni. Nézzük csak végig: minden esetben rendkívüli testi érőt kell feltételezni, ezt a ruházat leszaggatása, a testek emel- getése és cipelése. az alkal­mazotti, ütések ereje bizo­nyítja. Azután a halottak, vagy halottnak vélt nők el­tüntetése nagyjából azonos módon történt; csaknem' minden eset a késő esti, vagy éjszakai órákban, teljesen vagy viszonylag elhagyatott helyen. Ismét Bárdi vette át a szót: — Nagyon sok apró moz­zanat utal arra, hogy a bűn- cselekmények egyetlen kéz­től származnak. A jármű használata: a helyszínek többsége a közforgalmi jár­művek közlekedési vonalától távol volt: Almási, aki eddig hallga­tott és jegyezgetett az előt­te lévő noteszba, most meg­szólalt: — Részletes és minden ap­ró mozzanatra kiterjedő nyo­mozást kell elrendelni. Elv- tárSaim nem állunk könnyű munka előtt Ismét éjszaka — Mondja Kovács, maga elhatározta, hogy csak ak­kor jelentkezik vallomásté­telre. amikor éjszaka van és amikor pont én vagyok szol­gálatban? — fakadt ki Ka­sza főhadnagy. Az előtte ülő férfi — akin most nyoma sem volt a ko­nok dacnak, mint első ki­hallgatásakor — megszó­lalt. Fáradtan, elgondolko- zón: — Azt hiszi főhadnagy úr, hogy az utóbbi napokban, amikor kihallgattak és az életem korábbi eseményei iránt érdeklődtek, nem sej­tettem miről van szó? Gyil­kost keresnek, azt aki meg­ölt három másik asszonvt... Kasza gondolatai elkalan­doztak egy pillanatra. Szó­rakozottan annyit mondott: — Na jó. hát kezdje el. Miről akar velem beszélni? — Az életemről. — Az életéről? — Igen. — És miért négyszemközt, éjszaka’ A férfi lesütötte a szemét: — Mert ha többen va- vunk szégvellek beszélni óla. Meg most már érzek nagamban annvi erőt ah­hoz hogy mindent el tudjak mondani Kasza bekapcsolta a mag­nót — Tessék, kezdje el. — Amiről beszélni aka­rok. az visszanyúlik egészen a gyerekkoromra. Hetedikes voltam amikor egy kun­szenti ember az iskolákat járta, a gyerekekkel foglal­kozott. Egyszer vele mentem hazafelé, ő az állomásra tar­tott. ÜtKözben kért kísér­jem k; az állomásra, de mi­előtt kiértünk volna, behí­vott a gazdasági iskola kert­jébe. Azt mondta, nagyon jó dolgot akar velem csi­nálni ... Így kezdődött A lányok nem érdekeltek. — Akkor, hogy nősült meg? — A húgom ajánlotta ezt az asszonyt. Mondta, hogy nagyon rendes. Elhatároz­tam, megnősülök, de bizo­nyos akartam lenni magam­ban ... Egy délután a gyár­ba mentem.' motorral. — volt egy motorom is — meg­láttam S. Ilonát. Hallottam róla, hogy volt már szerető­je. gondoltam, itt az alka­lom. Felvettem, útközben beszélgettünk, rávettem, hogy legyen velem jóba. Még ő is ajánlott egy félre eső he­lyet a Tisza-parton. Volt ott egy szalmakazal is. Egyszó­val nem sikerült. Kineve­tett. Engem elfogott a düh ... megnősültem, de mindig ar­ra a pillanatra gondoltam. — A felesége nem vett észre magán semmit? — Kifogásokat mondtam. Ajánlotta, hogy menjek or­voshoz, de nem hallgattam rá. — Aztán mi történt? — Miért kérdezi, hisz úgy­is tudja. 1965. március 20-án este, amikor a kocsit mos­tam, találkoztam — mert akkor már gépkocsivezető voltam — M. Évával. Kért, vigyem el autózni. És meg­történt az. ami Ilonánál... Kasza közbeszólt: — Mondja, amikor azt a szerencsétlen tizennégy éves lányt a vízbe dobta, való­ban nem vette észre, hogy még él? — Él? Azt mondja, hogy akkor még élt? Hisz nem mozdult... — Élt! Elájult. Később halt meg, a vízbe fulladt. Valóban lezárult az ügy? Augusztus vége felé járt. Almási alezredes is letöltöt­te nyári szabadságát. A csa­láddal üdült egvtitt a Bala­ton mellett. Kipihenve, le­barnulva érkezett meg. Ami­kor az első munkanap reg­gelién benyitott a szobája előtt lévő irodába. Rózsika, a gépírónő szinte felvisított a gyönyörűségtől: — Alezredes elvtárs, mi­iven jól néz ki. Megfiatalo­dott. — Mi újság van Rózsi- kám? Tudja-e, hogy a két hét alatt egyedül a maga kávéját meg a vicceit hiá­nyoltam igazán ? — Mindjárt főzök egyet. Üjság nincs. — A fiúk? — Bent vannak. Hívjam őket? — Ne, majd én megyek át hozzájuk. A folyosón Almási. Bárdi egyik beosztottjával találko­zott. — Bent van a főnököd? — kérdezte Almási. — Nincs alezredes elv­társ! — Hát hol van? — Átment a főügyészség­re, hívatták. — Nocsak, miért? — Alezredes elvtárs. is­meri a Kovács Péter ügyet, hiszen együtt nyomozták le az egészet. — Igen, persze. Miért, mi van? — Az ügyészség pótnyo­mozást rendelt el. (Folytatjuk.) Szántó István A Gárdonyi Géza múzeum kiállítása Tatán Gárdonyi életét, munkás­ságát, titkos írásait bemuta­tó fotókiállítást nyitottak — szombaton Tatán, a megyei művelődési központban. Az egri Gárdonyi múzeumból érkezett anyag, amelyet már Pest megyében is bemutat­tak, szerves része annak az együttműködésnek, amely az egymáshoz közel eső Heves. Pest és Komárom megyék között már évek óta tart. A szerződéshez később Nógrád megye is csatlakozott. Az idei program is nagyon gazdag. Komárom megyében kerül majd sor mind a négy megyéből a járási, városi, művelődésügyi osztályveze­tők és a kollégium-igazga­tók, Nógrádban a középisko­lai igazgatóhelyettesek. Pest megyében a tanulmányi fel­ügyelők, Hevesben a nép­művelési felügyelők tovább­képzésére. A fizikai dolgo­zók középiskolába járó har­madik osztályos gyermekei­nek Komárom megye szer­vez — matematikai, fizikai egyetemi előkészítőt. Heves megye a gimnáziumi magán­vizsgára előkészítő tanfolya­mok tapasztalatait bocsátja majd közre. Komárom és Pest megye vállalta, hogy ismét meghívja a társme­gyék képzőművészeit alkotó táboraiba. A négy megye közösen elemzi majd a szlo­vák kulturális kapcsolatok megteremtésének, illetve bő­vítésének lehetőségeit. Építkeznek Tiszafüreden ABC áiuház épül az lean úton Tiszafüreden az Igari út környéke az ellátatlan te­rületek közé tartozik, az ott lakóknak a legfontosabb köz­szükségleti cikkekért is rresz- szire kell .gyalogolni. A Ti­szafüred és Vidéke ÁFÉSZ nem véletlenül határozta el tavaly, hogy erre a részre egy kis ABC áruházat épít. 2 214 négyzetméter alapte­rületű áruház. 70C ezer fo­rintba kerül. Az ÁFÉSZ az építkezéshez 300 ezer forint állami támogatást kapott, de csak azzal a feltétellel, hogy 1971. december 31-ig tető alatt lesz az épület. A kivi­telező az ÁFÉSZ saját épí­tőbrigádja, a segédmunká­sok pedig az ÁFÉSZ tagjai voltak. Tavaly novemberben kezdődött az építkezés és egy hónap múlva már „tető alatt volt az épület”. Száz­negyvenen dolgoztak társa­dalmi munkában, még a Há- mán Kató Tsz két brigádja is segített. Sokan — köztük szinte az egész ÁFÉSZ-ve- zetőség — 2—3 nap szabad­ságot vett ki és ff alatt dol­gozott az építkezésen. Jelenleg a belső szerelést végzik ésf minden remény megvan arra, hogy az új áruházat még az első félév­ben megnyitják. Új szolgáltatóház Tiszafüreden egyre többen vásárolnak televíziót, rádiót, a háztartási munkákat meg­könnyítő gépeket. Éppen ezért a tiszafüredi járási Építő- és Vegyesipari Ktsz a régi, korszerűtlen rádió-, televízió és háztartási gép­javító részlegét újíjta fel ebben az évben. A munká­kat egy hónapon belül meg­kezdik. Ez az üzemrész a já­rás tíz községében végzi az elromlott gépek garanciális javításait. Üj szervizkocsit is vásárolnak, hogy ezzel is megkönnyítsék az ott dol­gozók munkáját A ktsz saját erőből 500 ezer forintot ad, a KISZÖV 1 millió forinttal segíti az építkezést A másik fontos feladat a szolgáltatóház fel­építése, am elynek terve már­cius 31-re készül el. Ebben az épületben kap helyet az Állami Biztosító, az IBUSZ és a Patyolat helyiségei mel­lett a ktsz női és férfifod­rászata — mindkettő tíz— tíz munkahelyes — valamint a kozmetikai részleg is. A kivitelező a ktsz építő rész­lege lesz. nyelvművelés) „Hangos szereposztás... A Népszabadság vasárnapi számában (1972. febr. 6.) mindennapi életünk nyelv- használatával kapcsolatban igen hasznos cikk jel ont meg Idézi annak az olva­sónak elítélő levelét is, aki a „sajtónyelv”, a „kritikusi műnyelv” öncélúan irodai- miaskodó szavaira hívja fel a nyelvművelő szakemberek figyelmét. Ezek között a sza­vak között em'-'ti a címben is idézett rangos szóalakot. A levélíró szerint ez a szó valamikor jelentett is vala­mit, volt egyértelmű fogal­mi tartalma, most már csak üres szó, tartalmatlan kife­jezés. elsősorban a kritiku­sok, az újságírók általában a sajtó nyelvhasználatában. Sajnos, nemcsak a „szak­mai” nyelvben vállal felesle­gesen nyelvi szerepet a ran­gos szóalak, lanem minden­napi nyelvhasználatunkban is. Különösen gyakran hall­juk és olvassuk r követke­ző jelzős szerkezeteket: ran­gos tényező, rangos szereposz­tás, rangos munkakör, ran­gos állás, rangos tolmácso­lás, rangos siker, rangos rendezés, rangos szakma, rangos pálya, rangos kiállí­tás. rangos küldöttség, ran­gos értekezlet, rangos sze­rep stb., stb. Az azonban igaz, hogy a sajtó nyelvében az utóbbi években különösen elszapo­rodott, és sokszor egészen szokatlan és merész jelzős szerkezetben találkozunk a rangos szóalakkal. Csak két példát ennek bizonyítá­sára: „Egy-egy rangos esz­mefuttatás nyomán néha már -már elvont tudomány­nak tartottam a nyelvésze­tet.” — „Nem a rangos he­lyet betöltő favágótuskóra ült, hanem a puszta földre.” Természetesen nem a rang szavunkból képzett rangos hangsor ellen van kifogá­sunk, hanem feleslegesen gyakori használata miatt tesszük rostára. Nagyon fa­lánk divatszóvá vált. s ép­pen e miatt szókincsbeli sze­gényedést s a rokon értel­mű szavak elhanyagolását eredményezi. Falánksága, gyakorisága miatt eovre rit­kábban kapnak nyelvi sze­repet a következő valótól „tartalmas” magyar szavak: jelentős, jelentékeny, tekin­télyes. kiemelkedő. neves, fontos, példás, elsőrangú, ki­váló. értékes, számottevő, ér­demes stb.. stb. A címben idézett nyelvi formáról is az a vélemé­nyünk, hogy a nagy, a parádés szereposztás nyefvi forma kifejezőbb, „tartalma­sabb”. mint a rangos szerep- osztás jelzős szerkezet. A kiváló, a tehetséges,' a je­lentős. a neves író, mű­vész, tudós nyelvi képletek­ben is csak szürkíti. szegé­nyig a kifejezendő tartal­ma'. a rangos jelző haszná­lata, A tényező, az eszme- futtatás szavak jelentési-őré­nek szűkítésére s jelentéstar­talmának bővítésére gazda­gítására a rangos jelzőnél al­kalmasabbak a fontos, az elmélyült, a gondolatébresztő jelzők. Éljünk a rangos jelzővel akkor, amikor valóban a ne­ki való nyelvi szerepet tölt­heti be, amikor a magasabb rang birtokában levőt s rang­jával a többi közül kiemel­kedő egyént, embert nevezi meg. Jó tollú íróink művei­ben a rangos rokonság, a rangos betyár, a rangos nép, a rangos fellépés jelzős szer­kezetek jól teljesítik nyelvi szerepüket. Különben a rangos szó­alaknak rosszalló értéke is van. Népünk a hetyke, a gő­gös. az uraskoló, a rátarti, a kényes és az öntelt embere­ket is ezzel a szóval nevezi meg, s aki rangosán lépdel, viselkedik, beszél, valójában gőgösen, előkelőén, hetykén, rátartian viselkedik, lépdel, beszél, és cselekszik.* A ran­gos szó e jelentésárnyalatá­ról se feledkezzünk meg ér­demes lenne újra nyelvi sze­rephez juttatnunk. Dr. Bakos József Szombati szemfe három város piacán A Tiszamenti Vegyiművek mosószer üzemében az olasz automata csomagológépsor kapacitása percenként 250 doboz E hét végén a megyeszék­helyen kívül a kisújszállási és a jászberényi piac felho­zataláról és árairól érdek­lődtünk. Mindhárom városban drá­ga az élőbaromfi. A kisúj­szállási piacon ezen a szom­baton egy élő csirke sem volt Szolnokon a terrr élők 35,—. a szövetkezetek és a MÉK elárusítói 25 forintért adták a csirke kilóját. Jász­berényben 37 forintért mér­ték az élőcsirkét. A tyúk Kisújszálláson és Szolnokon drágább, kilónként 29 forint volt. Jászberényben 27. Joggal panaszkodtak n háziasszonyok ezen a hét végén is a zöldség ára mi - att. Érdekes, hogy Szolnokon a két másik városhoz viszo­nyítva „olcsóbb” a sárgaré­pa és a petrezselyemgyökér is. Kisújszálláson ugyanis a sárgarépa kilója 7.50. a pet­rezselyemé 10 forint. Jász­berényben 5 forint a sárga­répa —. 8 forint a petrezse­lyemgyökér kilója. Mindhá­rom városban 4 forintért mérték a fejeskáposzta kiló­ját. Micsoda különbség: Jászberényben és Szolnokon 4 forint a karalábé kilója, Kisújszálláson 8! Olcsóbb a tóját és nagy volt a felhozatal, a kínálat mindenütt. Szolnokon évek óta nem jegyeztek fel ilven mennyiséget, min;, a teg­napi. Tizenötezer tojást kí­náltak. 1.30 1.20 forintért. Kisújszálláson és Jászbe­rényben 1.10 forintba került egy tojás. Kevés az ózírófea, mégis elégedettek a vadászok (Tudósítónktól.) Az utóbbi évtized legna­gyobb őzállományából kise­lejtezett bakok trófeáit mi­nősítette Szolnokon, a vadá­szati és erdészeti szakembe­rekből álló zsűri. Az 1971- ben kilőtt őzek „terméséből” 340-et vizsgáltak meg. két­szer annyit, mint egy évvel korábban. A nagy szakér­telmet követelő bírálaton a felvonultatott őztróleáknak csupán 5,3 százaléka minő­sült érmesnek. és mirdösz- sze 1 arany. 7 ezüst és 10 bronzéremre jogosult agan­csot találtak. A kevés „érem- hullás” ellenére örülnek a vadászok, mert az eredmény­ből arra lehet következtetni, hogy az előírásnak megfele- Iőer hajtották végre a se­lejtezést. Az őzállománv r hótakaró nélküli területeké- jól te­lel.' kitűnő -rőber. van. Az ősszel elhu'latott agancsok helyén szépen . rakják fel” az úi trófeákat. Már ianuár- bar is láttak a vadászok olyan egyedet. amelyik 15 centis .barkában” léve fej­lődő agancsot növesztett. A kedvező telelésből arra kö­vetkeztetnek hogv ez évben sokkal gazdagabb lesz a tró­feák választéka, három-négy év múlva oed!g csak helye­zésre esélyes őzagancsokkal számolhatnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom