Szolnok Megyei Néplap, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-13 / 37. szám

1972. február 13. 8701 NOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az éves beszámoló taggyűlések tapasztalatairól A pártalapszervezetek, csúcsvezetőségek számára jelentős politikai feladatot jelentett az év végi beszá­moló taggyűlések előkészíté­se és megtartása. A szerve­zeti szabályzat előírásainak megfelelően a megyében de­cemberben és januárban 922 alapszervezeti és 79 csúcsvezetőség számolt be az 1971-ben végzett munkáról, a X. kongresszus határozata végrehajtásának helyi tapasz­talatairól. A oártvezetőségek nagy felelősséggel adtak szá­mot a munkáról. A beszá­molók tárgyilagosak, többsé­gében gondos, kollektív te­vékenységet tiikrözőek. A vezetőségek igyekeztek hasz­nosítani a munka megítélé­sében a párttagság vélemé­nyét, mindenekelőtt a meg­tartott pártcsoportértekezle- tek tapasztalatait. A pártszervezetek mint­egy 70—75 százalékában megvitatták a pártcsoport tagjainak munkáját, a párt­megbízatások helyzetét és vé­leményt mondtak a vezetőség munkájáról is. Ez hozzájá­rult ahhoz, hogy a pártve- ' zetőségek beszámolói kriti­kusan szóltak a végzett munkáról, a pártéletről. a pártépítő munkáról, a politi­kai és kulturális nevelőtevé­kenységről, a gazdaságszer­vező munka helyzetéről. A tárgyilagosság, a kritikus szemlélet jutott kifejezésre a taggyűlési beszámolókban az eredmények és a gondok rr egítéléséről. Őszinte, kritikus légkör A beszámoló taggyűlések többségére a nagy aktivitás, a vezetőség munkájának el­ismerése, a hiányosságok, a problémák őszinte feltárása volt jellemző. Ez megnyilvá­nult abban is. hogy néhány helyen a tagság elmarasztal­ta a vezetőséget a taggyűlés nem megfelelő előkészítésé­ért. az alacsony színvonalú beszámolóért. Az alapszer­vezeteknél és csúcsvezetősé­geknél is előfordult, hogy nem fordítottak kellő gon­dot a taggyűlés megszerve­zésére, az éves munka elem­zésére. a hiányosságok feltá­rására, a feladatok kialakí­tására. Ez a beszámoló tag­gyűlések lebecsülését jelen­tette. Ezeken a helyeken a megjelenés és a taggyűlé­sek aktivitása sem érte el a kívánt szintet. A taggyűlé­seken a párttagság 77—80 százaléka vett részt. A tanácskozásokat a szé­les körű demokratizmus, a tagság aktív vélémény-nyil- vánítáRá'"* jellemezte. Az alapszervezeti taggyűléseken résztvevők mintegy 24 szá­zaléka szólalt fel a viták­ban. Többségük elismerően szólt az eredményekről. a vezetőség munkájáról. Ugyanakkor bátran tették szóvá azokat a negatív je­lenségeket. amelyek a párt­életben, a pártmunkában, és az adott terület gazdasági tevékenységében tapasztal­hatók. A felettes pártszervek tár­gyilagosan mondtak véle- rr. ényt, az alapszervezet egész ség munkájáról. A kritikai tevékenységéről és a vezető­megjegyzések, a javaslatok, a feladatok helyes megha­tározására orientálták a tag­gyűlés résztvevőit A párt­tagság egyetértéssel, helyes­léssel fogadta a felettes párt- szerv észrevételeit. Kedvező hatást váltott ki. hogy több helyen a gazdaságvezetők a taggyűlésen megköszönték a párttagok segítő munkáját és számot adtak saját tevékeny­ségükről, mit tettek a párt­szervek határozatainak vég­rehajtásáért. A taggyűlések azt igazol­ják: növekedett a párttag­ság igénye, hogy véleményt mondjon a kollektíva tevé­kenységéről és beleszóljon az adott terület feladatainak ki­alakításéba. Az elhangzott hozzászólásokban kifejezésre jutott a párttagok megnöve­kedett felelősségérzete. * pártélet, a politikai munka fejlesztéséért. A párttagság jogos igenje A pártalapszervezetek többsége — az iparban, a mezőgazdaságban és egyéb gazdasági területen — az eredményes munkáról, a ki­tűzött feladatok teljesítésé­ről. vagy túlteljesítéséről, a párttagságnak a munkában való aktív, példamutató rész­vételéről adhatott számot. Ennek ellenére a beszámo­lókban és a vitákban első­sorban a gondok, a hiányos­ságok. a feladatok kaptak nagyobb hangsúlyt. A pártalapszervezetek jelen­tős részében szenve­délyesen bírálták a párt­élet. a pártmunka fogyaté­kosságait. egyes párttagok­nál a kötelességteljesítés el­hanyagolását, másoknál a párt politikájának nem elég következetes képviseletét, a politikai munkában való részvételét és a fegyelmezet­lenségeket. A felszólalók igényelték, hogy a pártveze­tőség követelje meg a tagok­tól a pártfegyelem betartá­sát, kérje számolj a kapott feladatok, pártmegbízatások végrehajtását. Bírálták a pártcsoportok m unkájának gyengeségét, a pártvezetősé­get. hogy nem ad elég segít­séget a pártcsoportvezetők munkájához. A felszólalók általános igé­nye. hogy rendszeresebb tá­jékoztatást kapjanak, min­denekelőtt az adott terület helyzetéről. a határozatok végrehajtásáról, a gondok­ról és a feladatokról. Sok oárttag igényelte, hogy job­ban részt szeretne venni az adott terület feladatainak ki­alakításában. a problémák megoldásában. Jogosan kér­ték a pártvezetőséget: te­remtsen lehetőséget arra, hogy a helyi kérdésekben ki­kérjék véleményüket és hasznosítsák azt. A beszá­molókban értékelték a párt ifjúságpolitikájáról, a nők helyzetéről szóló KB-határo­zat végrehajtásának eredmé­nyeit ég szóltak a további feladatokról, gondokról. Á gazdaságszervező munkáról A termelő jellegű üzemek taggyűlésein a beszámolók és a hozzászólók jelentős része a gazdasági helyzet alakulá­sával, a pártszervezet gazda­ságszervező munkájával foglalkozott. Az ipari és mezőgazdasági üzemek több­ségében az 1971. évi gazda­sági eredményekről elisme­rően szóltak. Néhány üzem­ben, termelőszövetkezetben viszont a kedvezőtlen gaz­dasági eredmények miatt élesen bírálták a gazdaság- vezetésben dolgozó kommu­nisták, a pártvezetőség mun­káját. A gazdasági célkitű­zések megvalósítása szem­pontjából több helyen szó­vátették azokat a hiányos­ságokat. amelyek nehezítik a gondok megoldását, a még eredményesebb munkát. A vezetésben megmutat­kozó tervszerűtlenséget, la­zaságot, több helyen a be­ruházások elhúzódását bírál­ták. Szóvátették a műszaki fejlesztés elmaradottságát: a munkaszervezés és a mun­kafegyelem gyengeségeit. Egyes üzemekben a rossz anyagellátás nagymértékben befolvásolja a dolgozók han­gulatát. a kereseti lehetősé­geket. Több felszólaló bí­rálta a bérezéseknél még ma is előforduló visszásságokat, az anyagi érdekeltség helyte­len értelmezését. Szóvátették. hogy esetenként a hanyag, lelkiismeretlen munkát vég­zők jobban ’árnak. A me­zőgazdasági és inari üzemek­ben egyaránt kritikusan szól­tak a munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom elhanyagolása miatt. Űg" íté­lik meg, hogy a szocialista munkaverseny, benne a szó­cialista brigádmozgalom, nem kap megfelelő támoga­tást a gazdasági, a szak- szervezeti vezetéstől, éppen ezért az utóbbi időben e té­ren visszaesés tapasztalható. Számos párttaggyűlésen szóvátették, hogy a pártve­zetőség rendszeresebben el­lenőrizze. számoltassa be a gazdaságvezetést a felada­tok végrehajtásáról, a mun­ka főbb tapasztalatairól. Több felszólaló úgy ítélte meg, hogy egyes üzemek­ben nem jó a gazdasági ve­zetők kapcsolata a dolgozók­kal. A vezetők keveset tar­tózkodnak a dolgozók kö­zött. Nem igénylik a felada­tok kialakításához és megol­dásához a dolgozók, a párt­tagok véleményét. Kifogásol­ták, hogy javaslataikra, ész­revételeikre a vezetők nem mindig reagálnak. E kritikai megjegyzések nagyon párt­szerű légkörben és segítő szándékkal hangzottak el. Előtérben az idei feladatok A beszámoló taggyűlése­ken az éves munka értékelé­sén túl, sok szó esett az 1972. évi politikai és gazda­sági feladatokról, a főbb ten­nivalókról. A taggyűlések többségére a jövő tervezése volt a jellemző. Egyes tag­gyűléseken azonban — fő­leg decemberben — keveset szóltak az 1972. évi, a helyi pártpolitikai és gazdaságpo­litikai feladatokról. Nem voltak még ismertek a konkrét célkitűzések. Ez a tény indokolja, hogy az idei tennivalókon folyó tervezé­sek kialakításánál a párttag­gyűléseknek. a pártvezetősé- geknek vissza kell térniük. A megtartott beszámoló taggyűlések többsége elérte a célját. Lehetőséget adott arra, hogy a párttagok részt vegyenek az éves munka megítélésében, elbírálásában és beleszólhassanak a követ­kező évi feladatok kialakítá­sába. Ez növeli a párttagság aktivitását és felelősségérze­tét az adott terület felada­taiért, a párt politikai célki­tűzések következetes megva­lósításáért. Az előkészítés és lebonyolítás tapasztalatai a következő beszámoló tag­gyűlések megtartásához sok segítséget adnak. A párt­élet fejlesztése, a politikai nevelőmunka javítása, a gaz­daságszervező és ellenőrző munka hatékonyabbá tétele és a konkrét észrevételek, javaslatok elősegítik a fel­adatok reálisabb kialakítá­sát. A pártvezetőségek fon­tos feladata, hogy újra visz- szatérjenek a taggyűléseken elhangzott észrevételekre, ja­vaslatokra, dolgozzák ki azok megoldására, hasznosítására a szükséges intézkedéseket. Vad András a megyei pártbizottság osztályvezetője Gazdaságosabb termékgyártás Európa egyik legnagyobb kenderfeldolgozó vállalata, 3 szegedi Kenderfonó és Szövő az ország mintegy 2000 gyárának és sok kül­földi cégnek szállít külön­féle vegyipari, élelmiszer- ipari, gumiipari és egyéb mű­szaki szöveteket. A vállalatnál műszaki, közgazdasági szakemberek közreműködésével a gazda­ságos gyártás szempontjából pontosan meghatározták a cikkek „rangsorát”. A sor végén álló. vagyis a legke­vésbé gazdaságos cikkek kö­zül az idén mintegy 10-nek a gyártását megszüntetik, s ezek helyett olyan új, kor­szerű termékek készítésére térnek át, amelyek kölcsö­nösen előnyösek a gyártó­nak és a felhasználónak egyaránt. Így például — a gabonatröszttel egyetértés­ben — folyamatosan csök­kentik. majd teljesen meg­szüntetik a juta alapanyagú liszteszsákok gyártását. Télen a méhesben Ä - , S' j Ma tartják Szolnokon megyei nagygyűlésüket megyénk méhészei. Tudósítónk erre az időpontra rögzítette csataszög! látogatását. Kiss Lászlót, a Szebb Elet Tsz méhészét kereste fel, aki édesanyjával és feleségével gondozza a szövetkezet háromszáz és saját százhúsz családos méhészetét. Ilyenkor télen karbantart a méhész. Javítja a megrongálódott kan­tárakat, újra fűzi a kereteket a meleg szobában, de gondo­latai már a méhzsongásog tavaszban járnak. (Temesközy) Magvar boyhrek exportra Több mint 900 ezer rubel értékben szállít forróvíztá­roló boylereket 1972-ben Lengyelországba a Trans- elektro Külkereskedelmi Vál­lalat. A lengyel Universal Külkereskedelmi Vállalattal most kötött szerződése értel­mében a magyar Fémfeldol­gozó KtSZ Lengyelországban már népszerűvé vált 5 lite­res konyhai forróvíztárolói­ból 30 ezret, a Hajdúsági Iparművek 120 literes ház­tartási boylereiből 3 ezret szállít az idén. A Transelektro idei tervei szerint tovább emelkedik 1972-ben a magyar boylerek exportja a szocialista orszá­gokba. A legnagyobb vásárló Lengyelország és Csehszlo­vákia. Új export-cikk az NDK megrendelésére készü­lő „superboyler”, amelyekből 6 ezret szállítanak az idén. A 80 literes háztartási forró­víztárolókba különleges szer­kezetet építenek be. amely lehetővé teszi a berendezés működtetését olyan helyen is, — elsősorban vidéken, — ahol a hálózatba kerülő víz tisztasága nem a levmegfo- lelőbb Az aktív anód kiszű­ri a bovlerekbe került fémes és egyéb szennyeződéseket, és ezzel nemcsak a forróvíz­tároló élettartamát növeli, hanem egészséges, tiszta vi­zet is ad. Gozdas ágtalon vasútvonalak 2240 kilométer gazdaságta­lan vasútvonal forgalmát te­relik a tervek szerint —- 1980-ig közútra, s ezzel egy- időben 298 kis vasútállomást megszüntetnek, 300 kisebb és 65 nagyobb forgalmú, —«■ úgynevezett körzeti vasút­állomást pedig korszerűsíte­nek, gépesítenek. A legújabb kimutatás szerint a három évvel ezelőtt kezdődött prog­ram végrehajtása során ed­dig 616 kilométer hosszú vasútvonalról terelték köz­útra a személy- és teherfor­galmat. az esedékes 25 szá­zaléknál tehát valamivel hosszabb vasútvonalat szün­tettek meg. Ezer tapasztalatcsere 7ízéi esek a megye bemutató gazdaságai (Tudósitónktól) Tíz évvel ezelőtt jelent meg az akkori földművelés- ügyi miniszter határozata a bemutató gazdaságok rend­szeréről. Akkor indult az a mozgalom, amelynek értel­mében az élenjáró mezőgaz­dasági üzemek segítséget nyújtanak, a még kisebb ta­pasztalattal bíró közös gaz­daságoknak. — A bemutató gazdaságok kijelölése a me­gyei tanácsok végrehajtó bi­zottságának jogköre. Szolnok megyében a vb tíz bemutató üzemet jelölt ki, az országban száznyolc­van ilyen rangot viselő üzem van. Nálunk a Jászkunsági Állami Gazdaság a nagyüze­mi szőlőtermesztés és az ál­lattenyésztés, a jászboldog­Gazdag gépkínálat a mezőgazdaságnak Az AGROTRÖSZTHOZ tartozó vállalatok tavaly na­gyobb összegű vásárlásokra készültek fel, a kereslet azonban elmaradt a kínálat­tól. így az idei úgynevezett induló raktári készletek a mezőgazdasági nagyüzemek szempontjából kedvezőek. Ezekkel együtt 5,2 milliárd forint értékű gépkereslet ki­elégítésére készült fel a ke­reskedelem. , Az elmúlt év elején sok kifogás érte a traktorellá- tást, amely — a jelek sze­rint — idén sokat javult; már most is kétezer erőgép vár vásárlókra. Később még további hét—nyolcezret sze­rez be az AGROTROSZT. Az igényeket a legkereset­tebb MTZ-traktorból azon­ban nem tudják kielégíteni. Annak ellenére sem, hogy a szovjet szállító vállalat az idén is túlteljesíti a hosszúlejáratú szerződések­ben vállalt kötelezettségét. Tavaly mintegy tízezer pótkdesi került forgalomba és ugyanennyit' vásárolhat­nak az üzemek idén is. A kereskedelem felkészült ar­ra. hogy növekszik az ér­deklődés a nagy teherbírású pótkocsik iránt. 1972-ben az eladásra váró pótkocsiknak már csak egyharmada lesz öt 'tonnásnál kisebb. 60 féle talajművelő gépet kínálnak a gazdaságoknak, ezek kö­zött hazaj és import ekék, kultivátorok, tárcsák, boro­nák. hengerek várnak ve­vőkre. A választékra jel­lemző, hogy a legújabb gyártmányú ekék is 15 féle változatban kaphatók, az igénveknek megfeleő meny- nyiségben. Sokat javult a vetőgép­ellátás. Gabona vetőgépek­ből 2700-at biztosít a keres­kedelem 1972-re. Kukorica- vetőgéoekből a gazdaságok kétféle típust rendelhetnek, az egyik magvar gyártmá­nyú, a másik pedig import gén amely egvéb magvak vetésére is alkalmas. , házi Aranykalász Termelő­szövetkezet az állattenyész­tés és a növénytermesztés bemutató gazdasága. Általá­nos bemutató üzem a cibak- házi Vörös Csillag, a tisza- f öld vári Lenin és az abád- szalóki Lenin Tsz. Üzemszer­vezési, rizstermesztési bemu­tató gazdaság a karcagi Le­nin, talajjavítás és legelő- gazdálkodás bemutatására jogosult a karcagi talajtani kutatóintézet. A fajtakísérle­tek taDasztaaltcseréjével a Héki Állami Gazdaságit, ön­töző bemutatókra a Közép- tiszai Állami Gazdaságot je­lölték ki. A törökszentmik­lósi Aranykalász Tsz pedig öntözéses és gyümölcster­mesztő bemutató üzem. Tíz év alatt közel ezer ta­pasztalatcserét szerveztek — ezekben a gazdaságokban. Csak a legutóbbi három év­ben 363 üzemi bemutatót tartottak, amelyeken 12 ezer ember jelent meg és tanult. Olyan adatok ezek, amelvek bizónyítiák. hogy az új ter­melési, tenyésztési eljárások, módszerek iránt nagy az ér­deklődés. S a bemutató gaz­daságok vezetői, szakembe­rei, önzetlenül, anyagi ellen­szolgáltatás nélkül becsület­tel eleget tesznek e köteles­ségüknek. Az ismeretterjesztés, a szaktanácsadás szemléltető, meggyőző példáit adják élen­járó technikájukkal, techno­lógiájukkal. A jó gazdálko­dás propagandistái. Közülük a Középtiszai-, a Héki Ál­lami Gazdaság és a karcagi Lenin Tsz tíz év óta egyfoly­tában viseli e címet. A me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter elismerő oklevél­ben részesítette őket. A me­gyében dolgozó negyvenhét szaktanácsadó közül kettő­ről. Mohácsi Imréről, a kar­cagi Lenin Tsz főogronómu- sárnl és Dé-es Albertról, a Középtiszai Állami Gazdaság főagronómusáról külön is megemlékezett a miniszter. Egyikük a Mezőgazdaság Ki­váló Dolgozója kitüntetést, másikuk miniszteri dicsérő oklevelet kapott. Az élelmiszergazdaság — munkáséveket él. Ebben a jövőben is nagy segítséget jelentenek a bemutató gaz­daságok. —- vágási ««■ A szerkesztőség megjegyzése: Örömmé! közöljük, megyénk bemutató gazdaságainak szén sikereit. Tisztelet munkájuknak. Azonban szóvá kell lennünk egy do'got. Tíz év nagy idő az élelmiszergazdaságban. Azóta felnőt­tek a megyében, s az élenjárók közé számítanak olyan üzemek, amelyekről tíz esztendeje még nem lehetett hal­lani. Másrészt, az akkor elsők közé tartozók egynémelyi* ke megrekedt, megelőzték őket. Divatos kifejezéssel élve időszerűvé lett a bemutató gazdaságok „karbantartása”. Vagyis a megyei tanács T égrehajtó bizottságának felül kellene vizsgálnia a listát. Hogy mást ne mondjunk be­mutató üzem például a törökszentmiklósi Aranvka'ász Tsz. Másod'k esztendeje a le-mgyobb veszte^éeeel zár a megyében. Címe az egyébként nagyon hasznos bemutató­rendszer erkölcsi hitelét nyí bálja már. Ismereteink szerint nagyon sok időbe telhetik, míg a töröksz"ntm!kióslak ismét togosan vise'betik a bemu­tató rangot. Az évforduló jó alkalmat ad véleményünk szerint arra, hogy az élenjáró gazdaság címet c«ak olya­noknak adják, amelyek valóban kiérdemelték, és vonják vissza azoktól, amelyek már méltatlanok erre.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom