Szolnok Megyei Néplap, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-27 / 49. szám

1972. február 27. 8ZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 MEGTÖRT A JÉG Három új kórus Tűrkevén A dálkultúra területén je­lentős előrelépés történt az elmúlt időkben • Túrkevén. E/.t bizonyítja az a tény, hogy az utóbbi hónapokban szinte egyszerre alakult meg három új kórus: az ifjúsági folklór együttes Baracskai Mária tanárnő vezetésével, a vegyes Röpülj páva-kör, amelyet dr. Hajnal Ferenc- né énektanár irányít és az úgynevezett városi „dalár­da”, amelynek vezetője Sza- badffy Sándor nyugalmazott iskolaigazgató. A íéntiek jelentőségét az is fokozza, hogy az említett kórusok jelenleg eléggé mostoha körülmények kö­zött működnek. A Röpülj páva-kör például az ÁFÉSZ 4. számú italboltjában, szerda esténként tartja fog­lalkozásait. amikor az ital­bolt szünnapos. Tagjai között egyaránt vannak fiatalok, idősek, nők, férfiak. A vá­rosi „dalárda” (tagjai főleg az ötvenes évek elején mű­ködő dalárdisták, és ezért ragaszkodnak a „dalárda” elnevezéshez) hétfői napon tartja próbáit. Azon a na­pon és ott, amikor a művé­szetbarátok klubja is van. A nehézségek ellenére azonban mindhárom kórus szorgal­masan készül a különböző seregszem lékre. A KUNSÁGI NAPOKKAL NYITJÁK A Népművészeti és Há­ziipari Vállalat az idén — a tavalyi sikereken felbuz­dulva — szerte az ország­ban 12 tájegység művésze­ti alkotásaiból rendez áru­sítással egybekötött kiállí­tást. A vállalat négy nagyfor­galmú budapesti boltjában a legjellegzetesebb tájakról közös válogatást adnak a kiállítók, míg a Dunántúl népművészetét a tiszántúli­aknak. a tiszántúliakét. a dunántúliaknak mutatják be. A sort Tatabányán márci­us 18-án a Kunsági Napok­kal nyitják, amelyeket az 'április végén Makón sorra- kerülő Kalocsai Napok kö­vetnek. A tettes köztük volt Talán nem volt 50 forint­ja hogy megvegye magá­nak? Akkor 1970 nyarán még hajadon volt, szüleinél élt, csak magára volt gond­ja. Mindent megvásárolha­tott, amire' szüksége volt; talán még azt is, ami csak úgy megtetszett neki. ö mégis eladta becsületét egy olcsó strandpapucsért. * Nem érezte talán cseleke­dete súlyát egv olyan he­lyen, ahol milliós raktár- készletekért mások felelnek anyagilag és erkölcsileg? Vagy talán a raktár „doboz­erdője” tévesztette meg: nem számít, eggyel több, vagy kevesebb papucs van a dobozban? Zárás után Kovács Tiborné iparitanu­lóként kezdte 1969 augusz­tusában a törökszentmiklósi ABC áruházban. Tiszapüs- pökiről járt be naponta. Ha­marosan a pontos szolgálat- kész lányra bízták a zárás körüli teendőket. Hónapokig fel sem ötlött benne, hogy ez a megbízás milyen nagy­szerű lehetőséget ad az "el­lenőrzés kijátszására. A papucs után azonban gyor­san „behozta a lemaradást”. Már a nyitvatartás alatt Szombati szemle a szolnoki piacon előkészítette az akciót. Per­cekre eltűnt az öltözőbe, ahol amit lehetett magára vett, amit nem, azt a tás­kájába rejtette. A zárást úgy intézte, hogy lehetőleg már az ellenőrzés után robogjon ki az ajtón. Bármennyire is hihetetlen, nem tűnt fel senkinek, hogy Kovácsné mindig az utolsók közt hagyja el az üzletet, vagy az éppen induló buszhoz ro­hant Ha nem volt rejteget­ni valója, itermészetesen ö mutogatta a táskáját a leg­buzgóbban. Talán ezzel té­vesztette meg kollégáit. Az árulkodó folt A jégeralsótól az esernyő­ig, az atlétatrikótól a tás­karádióig, a gyermekpizsa­máktól a villanyborotváig mindent így „szerzett be” a családnak, sőt a rokonok ajándékozásáról sem feled­kezett meg. Tavaly május­ban azután mégis elcsúszott azon a bizonyos banánhéjon. „Kaptunk néhány import ingpulóvert. Olyan keveset, hogy azt is tudtuk, ki vett belőle” — mondta tanúval­lomásában a rövid- és kö­töttosztály vezetője. „Egy azonban — amit félretettem, mert pecsétes lett — más­nap egyszerűen eltűnt. Egy hét múlva Kovácsné hason­ló pulóvert hozott magá­val. Szolnokon vettem a Centrum Áruházban, sajnos nem jó a férjemnek, szeret­ném kicserélni — mondta nekünk szemrebbenés nél­kül. Rossz árat mondott: húsz forintot tévedett. A pecsétet sem vette észre.” Az osztályvezetőnek azon­ban egyik sem kerülte el a figyelmét, de várt. Kollé­gáival szemmel tartották Kovácsné minden lépését. Egy vagy két héttel később leleplezték. A női W. C.-ben árcédulát találtak, a Ko­vácsné lábán pedig ott vi­rított az új zokni. Beszédes bizonyíték volt. Nem kellett faggatni, mindent bevallott. Az ítélet: szabadságves ztés A feljelentést házkutatás követte. Több mint 53 ezer forint értékű lopott, ponto­sabban elsikkasztott holmit találtak a lakásán és meg­tévesztett rokonainál. A pénztárgépből kiszedegetett ezrekből azonban már egy fillér sem volt. Társadalmi tulajdont ká­rosító sikkasztásért Kovács Tibornét a törökszentmikló­si járásbíróság 1 év 6 hóna­pi szabadságvesztésre ítélte. A vádlott és védője enyhí­tésért fellebbezett. Egyetlen megjegyzés utó­szóként: ha ez a makulát­lannak megismert Kovácsné okosabb, ha jobban átgon­dolja minden lépését — nincs ingcsere, nincs eldo­bált árcédula — „csak” lel­tárhiány van. Ki tudja hány évig várhattak volna még a nagy leleplezésre, holott ész­szerűbb és célravezetőbb, ha mindig a táska mélyére néznek. K. K. Emberek közé vágynak A népszámlálás adatai sze­rint hazánk össznépességé­nek 17 százaléka 60 évnél idősebb, A hatodik évtizedü­kön 1 750 500-an jutottak túl, s köztük is egyre több a ma­gasabb korcsoportba tarto­zók száma. A 70 évesek ará­nya 1968-ban még 32,8 szá­zalék volt, a 60 évnél ko­rosabbak között, a demog­ráfusok előrejelzése szerint 1985-ben ez az arány már 42 százalék lesz. Az öregek­ről való sokoldalú gondos­kodás tehát társadalmi fel­adat. egyike legjelentősebb közgondjainknak. otthonok, .hisz a szakkép­zett vezetőről, fűtésről, vilá­gításról, valamint étkezésről állami szinten történik gon­doskodás. Étkezési hozzájá­rulás 500 forint alatti jöve- delerr esetében nincs, ezen felül is mindössze 1 forinttól 2,50-ig terjed a fizetendő összeg. Tizenhárom szociális otthon Az utóbbi években egyre többet hallat magáról egy mozgalom: az idős embrek területi gondozása, az egyre szaporodó öregek napközi­otthonának hálózata. Az idős emberek 30 százaléká­nak nincs gyermeke vagy más hozzátartozója, s akik nem állnak egyedül a vi­lágban, azoknak is csak 40 százaléka lakik együtt gyer­mekével vagy unokájával. , Sok tehát az idős korára el- magányosodott, családi kap­csolatok, hozzátartozók nél­kül élő ember. Az ország 244 szociális otthonában a teljesen magukra maradtak közül 27 364-en élnek, és 4320-an várnak elhelyezésre. Szolnok megyében például 13 szociális otthonban 1171 idős embert gondoznak, ugyanakkor kétszáznegyven- öten várják, hogy helyet kapjanak az otthonok vala­melyikében. A szociális otthonok szá­mának növelése nagy költ­ségkihatású, 1970-ben a ki­sebb hely-fejlesztés mellett mindössze négy ilyen intéz­mény létesült az országban. Sajnos a mi megyénkben is kevés új helyet létesítettek — mindössze 153 ágyat. Eb­ből ötvenötöt Mezőtúron, Kisújszálláson harmincat, Pusztataskonyban húszat, Túrkevén tizenötöt. És ugyanakkor nagyon messze vagyunk az országos átlag­tól. Míg 10 000 lakosra Ma­gyarországon átlagosan 26.3 szociális otthoni hely jut, Szolnok megyében 23,1. Törzsvendégek a trolibuszon Egyébként sem áhítja min­den idős ember ezt a meg­oldást. Társadalm unknak nem az a célja, hogy az idős kort megérve szociális ott­honokba vonuljunk. A szocializmustól idegen az öregek karanténja, elszigete­lése a társadalomtól. Sokkal inkább az társadalmunk tö­rekvése, hogy az idős embe­rek a megszokott környeze­tükben. otthonukban, házuk­ban, kertjükben, lakásukban, a megszokott tárgyaik, búto­raik között maradjanak. Az öregek napközi-ottho­nának, illetve klubjainak há­lózata segíti a napközbeni lassan múló órák, kitöltését; helyet, ahová ismerősök kö­zé van hová benyitniuk. Né­hány éve még a budapesti trolibuszok vezetői és kalau­zai között közismert volt a jelenség, hogy jól fűtött jár­művükön a téli hónapokban állandó törzsvendégként naphosszat utaztak idős em­berek a végállomástól a végállomásig. Nem győzték a fűtést odahaza, vagy egy­szerűen emberek közé vágy­tak? Ez is, az is, és még sokféle oka lehetett enne':. Mindenesetre ilyen előzmé­nyek után jöttek létre köz­erőből és társadalmi kezde­ményezésből pz első napközi­otthonok, ahol meleg szoba, meleg ebéd várja az örege­ket. A legtöbb helyen nap­hosszat kézimunkáznak, rá­dióznak, beszélgetnek, sokak­nak ez vált legfőbb nani programjukká, hogy elsétál­nak ide. Az egyedüllétre ugyanis még azok is panasz­kodnak, akiknek vannak hoz­zátartozóik, de azok egész nap dolgoznak. • Kezdetben az akkori nő­tanácsok. a Vöröskereszt, majd a Hazafias Népfront és más társadalmi szerveze­tek aktívái hozták létre az öregek napközi-otthonait, így volt ez Tiszaszentimrén és Kenderesen, vagy Kun- szentmártonban. Jelenleg megyénkben 23 településen van öregek napközi-otthona, és rövidesen megnyitja ka­puit a huszonnegyedik. a rákóczifalvi is. Akkor, azzal együtt hatszáz idős ember töltheti idejét kellemesen, szép környezetben, baráti közösségben. Országszerte viszont 423 öregek napközi­otthona jött létre a közsé­gekben és a városokban, s ezekben 10 877-en töltik nap­jaikat. A tanácsok minde­nütt gondozónőt neveztek ki az otthonok vezetőjéül, s a napi egyszeri, kétszeri ét­kezést is biztosítják az ar­ra igényt tartóknak. 35 millió a költségvetésben A tanácsok költségvetésé­ben az elmúlt évben már intézményesen 35 millió fo­rinttal szerepeltek ezek az Az öregek napközi-otthona rendszerint úgy jön létre, hogy a népfront, vagy a Vö­röskereszt aktívái felmérik, hogy egy-egy községben vagy kerületben hányán élnek ma­gukra hagyatva, majd párt­fogókat keresnek, helyiséget kutatnak fel. eljárnak a tsz- ek vezetőinél, szakszervezeti bizottságoknál, szocialista brigádoknál és közös össze­fogással létrehoznak egy ki­sebb otthont. A fenntartást azután már a tanácsok biz­tosítják a községfejlesztési alapból. E felmérésekből az öregek napközi-otthona mel­lett kinőtt egy másik gondo­zási forma is, a házi szociá­lis gondozói tevékenység, amelyik az előrehaladott ko­rú, nagyon beteg, magukat ellátni képtelen öregeken se­gít. Mezőtúr termelőszövet­kezetei voltak megyénkben az úttörői az emberről való gondoskodás e nemes for­májának, s napjainkban már hét településen tizenkét gon­dozónő kétszáztizenöt ma­gányos öreggel törődik. Nemzedékek találkozó helyei Az igazsághoz tartozik, hogy az öregek napközi-ott- honának elterjesztése nem volt problémamentes. Kez­detben le kellett küzdeni az idős emberek ellenállását, sokhelyütt különböző elő­adásokkal, kulturális öss- jövetelekkel kellett magá­nyukból becsalogatni őket ezekbe a klubokba. Sértette büszkeségüket ez a gondos­kodás. ..afamjzsnát” nem fo­gadunk el, mindták a közös ebédekre. És valóban, nem is a szegénység, az ellátat­lanság elől érkeznek ide. ha­nem az egyedüllét elől. Az 1 750 500 hatvan éven felüli népességből 1 450 000 nyug­díjas, vagy járadékos. Ez utóbbiak számára ■ a tsz-ek, az üzemek egyre rendsze­resebb külön juttatásokat is biztosítanak, s a tanácsok az ellátatlanokat állandó szociális támogatásban ré­szesítik. Nem a nincstelenek, a nélkülözők első világhábo­rú utáni népkonyháinak fel­újítását jelentik tehát az öregek mai napközi-ottho­nai. Sojikal inkább az embe­ri közösségre, új kapcsola­tokra vágyó idősebb nem­zedék találkozó helyei. Nemes György: Dávid és Klotíld » ' Egy kevés primőr, magán- eladóknál igen drága élő­csirke, s továbbra is drága zöldség a jellemzője a szom­bati szolnoki piacnak. Élő ^csirkéből 480 kilót kínálta^ a szövetkezetek 25 forintos áron. A termelők jóval többért, 38 forintért mérték a csirke kilóját. Elő tyúkból közepes felhozatal volt, s kilóját átlagosan 27 forintért adták. Régen nem volt ilyen ke­vés tejfel, mindössze 67 li­ter, 28—30 forint között, míg a tehéntúró litere 18—20 fo­rint. Tízezernél is több tojást kínáltak 1,10—1,20 forintért darabonként. A burgonya ára minőségétől, fajtájától füg­gően 3,60—4,50 között volt. Petrezselyemgyökér *— bár jó volt a felhozatal — 8—10 forintnál olcsóbban nem kapható. A vöröshagyma és a kelkáposzta kilója 5. illet­ve 6 forint A savanyú- káposzta ára tsz-eladóknál 6.50. termelőknél 7 forint. Üjdonság — s milyen drá­ga újdonság — a sóska. Termelőszövetkezetek 23, rragáneladók összesen 10 ki­lót hoztak. Sem a szövetke­zetiek, sem a magáneladók nem adták alább kilóját 50 forintnál. Kicsit vigasztaló, hogv az idén először ..meg­jelent” feiessalátát egv fo­rintért kínálták. Az alma kilója változatlanul 5—10 forint között kelt. 10. — Ez is ép, ez is ép, ez is ép — mondta, miután lá­bait és karjait kipróbálta. — Csak épp nincs embe­ri formád — mondtam. — Hát milyen formám van? — kérdezte. — Mint egy sárban meg- hemperedett disznónak — mondtam. — Majd mindjárt nem leszek disznó — mondta, és belegázolt a csermelybe. Ott mosni, dörzsölni kezdte ma­gát. — A nadrágodból csurog az agyagos sár! — kiáltot­tam oda neki. — Majd nem csurog, ha kimosom — kiáltotta vissza. Bogozni kezdte fürdőnad­rágja madzaglát a csípőjén. Közben odas^Ht nekem: — Fordulj el. Klót. amíg megfü-döm. — Jó — mondtam Há­tat fordítottam neki és le­ültem a fűre. De nem so­• káig volt türelmem így ülni. Előre dőltem és a karomat letettem a földre. Lehaj­tottam a fejemet. A karom mellett, a hónom alatt pe­dig Dávidra kukucskáltam. Dávid meztelenül fürdött, lubickolt. Dávid gyönyörű volt. Most látszott csak, mi­lyen hosszú a lába. A fiúk­nak kis fenekük van. A lá­nyoké párnás, az a szép. A fiúknak meg ez. A múzeumban sokszor láttam férfi márványszob­rokat. Egy Apolló szobrot is láttam. A görög harcos maga elé tartotta a pajzsát, de magát nem takarta el. El akartam fordítani a fejemet, csak nem tudtam. Ez nem való, mondtam ma­gamnak. De nem tudtam, mért nem való. Dávid meg­haragszik, ha észreveszi, mondtam magamnak. De nem tudtam, mért kellene Dávidnak megharagudnia. Nem álltam fel csak fél­fordulatot tettem. És most már egyenesen s/.°rrK“nóz- tem a fürdő Dáviddal. Fel­húzott lábamat átkuicsoltam a karommal. Államat a tér­demre tettem, és' úgy néz­tem Dávidot. Dávid még mindig nem vette észre, hogy nézem. De egyszer csak rámpil­lantott. — Klót! Mit csinálsz? — Nézlek i— mondtam. Hirtelen megfordultam, s végigvetettem magam a pázsiton. Háttal voltam most már Dávidnak. Nem láttam többé semmit. Elnyúltam a hasamon, még a rüsztömet is megfeszítettem. Fejemet oldalra hajtottam, s arco­mat ráfektettem a fűre. Éreztem, milyen hűvös a fű, s milyen forró lehet az ar­com. És éjszaka nemcsak az ar­com volt forró. Egész tes­tem égett. Egyik lábamat kívülre tettem a takarón. De úgv is melegem volt. Ledob­tam magamról a takarót, és a- ógv Végéhez rúgtam. — M’t mocorogsz? — kér­anyuci. — Mocorgok? — kérdez­tem, , • — összevissza forgolódsz •— mondta anyuci. — Lehet — mondtam. A hasamra feküdtem, és két karommal átöleltem a párnámat. Ráhajtottam a fejem. Előbb azt gondoltam, a füvön fekszem. Aztán azt gondoltam, Dávid mellén fekszem. Szép barna volt a teste. Csak a csípője körül virított egy világos három­szög, a pici fürdőnadrág helye. Kitártam a karomat, hogy úgy rohanjak feléje. Es most ő is kitárta a karját És akkor átöleltem őt. Es nem engedtem el többé. Egyik lábamat egészen fel­húztam. S kezemmel a tér­demet fogtam. Másik ka­rommal a párnát öleltem át.-Anyuci már felkelt és el­ment. Egyedül voltam a szobában. # Lilian néni megkért, nem vinnénk-e be málnát a vá­rosba. Teljesítenie kell a szerződést, mondta. Meg gyorsan romlik a málna. Ma nagv segítsége volt, rajtunk kívül még négven szedtek, Rengeteg gvűlt össze. — Tíz kilométer. Mi az neked biciklin — mondta. — Semmi — feleltem — A csomagtartóra ráfér nyolc rekesz. Akár tíz is — henceg­tem. — Nem sajnálod a bicik­lidet? — kérdezte. Kicsit csodálkozva néztem rá. Sajnáltam a biciklimet.' Vadonatúj. Bizonytalanul mondtam: ~ Nem, inkább a Lilian nénién menjek? — Azt gondoltam, azzal mehetne a kis pajtásnőd — mondta. Megértőén nézett rám. Az arca kedves volt, és a szeme mosolygott. Elpirultam. Lehajoltam. Babrálni kezdtem a szandá­lom csatját. — Az lehet. Ha elenge­di Klotildot a mamája — feleltem. Mért ne engedné el? Ha akarod én is szólhatok. De én nem hittem hogy Lilian néninek kel szólnia. Már rohantam volna Kló­iért, mikor hirtelen eszem­be jutott. — És Lilian néni? Nem jön a városba? — kérdez­tem. — Be én is megyek. Ká­roly bácsival, öt igazán nem ültethetem biciklire. Ami­lyen trotty — mondta. Es most már nemcsak mosoly­gott a szeme. Nevetett telt szájjal. — És hol találkozunk? — kérdeztem * , (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom