Szolnok Megyei Néplap, 1972. február (23. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-27 / 49. szám
4 «ZOI.NOK MtG \ El \£t*l. \t 1972. február 27. Egy hét Vietnamban Tojásgyár Trai-ga-ban O Hanoi jellegzetes épületei között feltűnő hazai hasonlatosságot mutat egy városszéli, gazdasági épületsor. Mint hamarosan kiderül, a hasonlatosság egyáltalán nem véletlen. A VDK, sőt a trópusi vidék első iparszerű baromfitelepén vagyunk, amely magyar szakemberek irányításával épült, és működik. Ketten közülük — Gál Béla szaktanácsadó és dr. Czárán György állatorvos — ma is itt dolgoznak, s a magyar párt- és kormányküldöttségnek azt jelentették, hogy eredményesen teljesítik a megbízatást A trai-gai baromfitelep Magyar naposcsibék A VDK jelenlevő gazdasági vezetői hangsúlyozták, hogy az élelmiszerellátásban nagyon sokat várnak a magyar segítséggel épült teleptől. A várakozás eddig messzemenően jogosnak bizonyult. Az Uraiúj faluból szállított első. 31 ezer 800 naposcsibéből álló szállítmány 1971. március 3-án érkezett meg, azóta további 41 ezer 699 tojóhibrid csirkét fogadtak a hanoi telepen. Az első „utasok” már termelnek, hat hónap alatt tojóként 120 tojást adtak, s egy éven át 200-at várnak tőlük. Kitűnően vizsgáznak az ugyancsak Magyarországról érkezett tojások és keltetőgépek is, hiszen az első keltetési arány nem kevesebb. mint 83.4 százalék. A telepre vitaminokat és preximeket is szállítanak Magyarországról, s a zsákok feliratait vizsgálva megállapítható volt hogy néhánynak már lejárt a szavatossági ideje. Az itt dolgozó magyar szakemberek elmondták, hogy ez az egyik fő gcwid, a késedelmes szállítás. Nagyon hosszú az út, ezen persze nem lehet segíteni, viszont megnyugtatóbb 'lesz a helyzet, ha megfelelő laboratóriumi műszerek állnak majd rendelkezésre, s mindenkor- elvégezhetők a különböző takarmányok minőségi vizsgálatai. Örömmel mutattak a szárító üzemben még felbontatlanul heverő ládákra, a legfrissebb szállítmányra. amelyben ezek a műszerek találhatók. A tervből valóság lesz A vietnami vezetők mindenekelőtt a magyar szakemberek tudását, önzetlen segítőkészségét említik, ők pedig a helybeliek igyekezetét, felelősségtudatát dicsérik. Bemutatják a főmérnököt, aki a telep technológiájának tanulmányozása céljából Magyarországon járt, s amíg folyt a szerelés, nemcsak irányított, de egyúttal kétkezi szerelőmindenes is volt. A keltetógépek egyik őréről, egy kislányról pedig azt jegyezte meg Gál BélaT hogy a keltetés ideje alatt egyszerűen nem mozdult el a berendezés mellől, ott is aludt. A beszélgetés során kitűnt. hogy a házigazdák igen nagy reményeket fűznek az iparszerű baromfitartáshoz. A mostani kapacitás évi tízmillió tojás termelését teszi lehetővé, de ennek rövidesen a kétszeresét akarják előállítani, s újabb hasonló teljesítményű telepeket is létre kívánnak hozni. Az irodaépület egyik helyiségében a telep tervezett végleges képének makettje áll. A hatalmas terepasztalon a helyiek gyakran hajolnak a makett fölé, szívesen tervezik a jövőt annál, is inkább, mert biztosak benne — nem utolsósorban a magyar segítség révén —, hogy a tervből feltétlenül valóság lesz. Kovács Ferenc Következik: 3. Ütőn északra Gitár és menetrend Találkozás Dinnyés Józseffel Egy szál gitár a vállon, egy vasúti menetrend a zsebben. Sokszor találkoztam már Dinnyés Józseffel, de mindig ennyi volt az összes felszerelése, pedig a találkozások az ország legkülönbözőbb pontjain történtek. A fiatal énekes és dalszerző szinte egyfolytában úton van. — Mióta is? — Éppen öt éve. Akkor készült el első dalom a Ballada az észkombájnról, szövegét is dalát is én írtam. Azóta körülbelül kétszáz számom van. Olykor most is írok szöveget, de inkább költőkhöz fordulok. Ady, József Attila, Karinthy, Juhász Ferenc, Nagy László, Pilinszky János, Ladányi Mihály. Buda Ferenc, Kiss Benedek. Utassv József verseihez szereztem zenét, hogy csak néhány nevet említsek. — Hogyan történt ez a fordulat? Hiszen sikeres beat-zenészként indult. — Élveztem ugyan, de nem elégített ki a beat-ze- nekari játék. Valami olyat kerestem, ami tartalmasabb, közvetlenebbül, nagyobb agi- tatív erővel hat a hallgatóság gondolkodására. — így jutott el a pol- bcatbez? — Nem tartom magam pol-beat énekesnek, noha leggyakrabban így neveznek. Egyáltalán nem beat-zene az amit csinálok. De épp ilyen pontatlan a folk-beat elnevezés is, amivel ugyancsak illetnek olykor. Dalaimban nagvon kevés a közvetlen foiklorisztlkus átvétel. az egves dalok zenei stílusát mindig a választott vers mondanivalójához hangulatához próbálom igazítani. — Milyen közönségnek énekel legszívesebben? — Az én közönségem meglehetősen egynemű. Fiatalok húsz alatt, húsz körül. Főként az ifjúság} klubok tagjai, a művelődési házak törzsvendégei. Értelmes, bátor, vitatkozni és cselekedni egyaránt mindig kész réteg, függetlenül attól, hogy diákok vagy munkások. Főként Évről évre többezer fiatal nevelő kezdi élethivatását a pedagógus, pályán, s ugyancsak sokezren készülnek a különböző pedagógusképző intézményekben óvónői, tanítói. tanári munkáinkra. Az is régi tapasztalat, hogy az — oktató-nevelő munkával szemben támasztott követelmények növekedése a pályakezdőket fokozottan érinti. Mindezeket figvelembe véve — s tekintettel a SZOT az a rokonszenves bennük, hogv határozott igényük van a közösségi élet iránt, és többnyire van is energiájuk, hogy jó közösséget kovácsoljanak maguknak. — Gyakran szerepel? — Legalább kétszáz fellépésem volt a múlt évben, az ország legváltozatosabb vidékein. Most már egy hete a szolnoki járás községei közt ingázok. Voltam Be- senyszögön, Zagyvarékason, Tószegen. Martfűn és most Rákóczifalva zárja le a sorozatot. Közben föl kellett ugranom Pestre is, Erzsébeten a Csiliben volt egy estem. — Milyen tervei vannak a közeljövőre? — Egyre szebb dalokat csinálni és énekelni. Talán az idén elkészül az első nagylemezem. Nagyon szeretnék egy — vagy több — klubot ahol állandóan felléphetnék, nemcsak saját számaimmal, hanem zenei és művészeti ismeretterjesztő klubműsorral. Nem bánnám, ha ez a klub Szolnok megyében lenne. Sz. J, legutóbbi kongresszusának a rétegpolitika kialakítását szorgalmazó határozatára — a Pedagógusok Szakszervezetének elnöksége úgy döntött, hogy tanácsadó testületként létrehozza a fiatal nevelők tanácsát. A mlntegv 25—30 tagú tanács a Pedagógusok SznkcT^rv^zejkhez tartozik. A döntés értelmében fiatal nevelők tanácsát a megyei bizottságok is alakíthatnak. Tanácskozó testület fiatal nevelőkből NYELVMUVEIEfc A löznxziw rs a z hí v ti sz'hnszná'atiól Emlékmű a Margitsziaeten A főváros az idén és a következő esztendőkben emlékezik meg Pest Buda és Óbuda városok Budapest néven . történt egyesítésének 100. évfordulójáról. A közelgő centenárium méltó megünneplésére a programok elkészültek. Az ünnepség-sorozat egyik jelentős eseményének ígérkezik az európai fővárosok vezetőinek budapesti találkozója. — amelyet szeptember 26—23-ra hívnak össze. Pest-Buda eyyesítésének évfordulójára több jelentős képzőművészeti alkotás készül. Ilyen lesz például a centenáris emlékmű, amelynek elkészítésére Kiss István szobrászművész kapott megbízást. Az emlékművet a Margitsziget déli részén, a szökőkút elé állítják majd fel. várhatóan ez év szeptemberében, Két centenáris díszkőt is létesül, az egyiket — Pátzay Pál szobrászművész, a másikat — Kerénvi Jenő szobrászművész és Szabó István építész készíti. — pcrvidejűleg restaurálták — Kamrrsermnver Károlynak, az egyesített Pest-Buda polgármesterének szobrát A Budapesti Történ°ti Múzeum vári kiállító helyiségében 1973. januáriéban centenáriumi em1Akkiál!ítás nyílik meg. A főváros történe- téne+ének utolsó száz esztendeiét felölelő tárlat bemutatta Budapest fejlődését — különösen a felszabadulás ó+a eltelt időszakban, s vázolja a következő esztendők formálódó Budapestjét. Az 1973-ban sorrakerülő budapesti művészeti hetek programja ugyancsak a centenárium jegyében készül, s jövő év nyarán — külföldi munkáskórusok részvételével megrendezik a Vándor Sándor kórusfesztivált. — Ugyancsak Budapest ad majd otthont a nemzetközi színjátszó fesztiválnak, amelyen a szocialista országok színjátszó csoportjai vesznek részt. A posta vezérigazgatósága az évforduló alkalmából — emlékbélyeg-sorózattal jelentkezik. Gyakran kerülünk abba a helyzetbe, hogy szakkérdésekről kell ismeretterjesztő előadásokat tartanunk. A szakembereknek szánt előadásokban magától értetődői ha szakmai termtro’ógiával élünk. Egészen más a helyzet, ha szakmai jellegű témáról „laikusoknak” kell előadást tartanunk. Nekik már „köznyelven” kell fogalmaznunk. Hogy milyen utat kövessünk a köznyelvi és a szaknyelvi szóhasználatban, az alábbiakban, kívánjuk megmutatni. Üjabban nagyon gyakran olvassuk és halljuk pl. az akceleráció idegen szót és magyar megfelelőjét, a gyorsulás hangsort. E két szóval kapcsolatban is felvetődik a .kérdés: ha ugyanaz» a jelentéstartalmat. fogalma+ nevezi meg az idegen és a magyar megfelelője, akkor szükség van-e arra, hogy mindkét szó nyelvi szerepet kapjon. A válaszunk nagyon egyértelműen az, hogy mindig a beszédhelyzet dönti el, melyiket s mikor juttatjuk nyelvi szerephez. Ha gyorsan alakuló világunkban valóban jelentkező ^ gyorsuló fejlődést és az azzal kapcsolatos következményeket, összefüggéseket tudományos célú és jellegű információkban írjuk le, akkor az akceleráció hangsort helyezzük előtérbe. Nem véletlen pl., hogy az orvostudomány és pedagógia tudománya is oly gyakran él ezzel a hangsorral, és természetesnek tartjuk, ha szavunk ilyen összefüggésben kap nyelvi szerepet: „Pedagógiai szempontból érdeklődésre tárthat számot az akceleráció szomatikus tünetei közül a nemi érés elűbbretolódása.” Ha azonban a szülők számára rendezett ismeretterjesztő előadásban használja az előadó az akceleráció idegen szót, akkor nem jár ei helyesen. „A szülőknek i: számolniuk kell az akceleráció pedagógiai feltételeivel és következményeivel” mondatot pl. helyesebb lett volna átfogalmaznia, s arról kellett volna beszélnie az előadónak, éppen a megfelelő magyar kifejezés használatával, hogy a mai ifjúság gyorsabban fejlődik, illetőleg, hogy nem maradhatunk közömbösek a mai • ember és az ifjúság fejlődésében észlelhető gyorsulás jeleivel szemben. Ma már szinte divatos kifejezéssé vált a gyorsuló idő jelzős szerkezet is. Szerencsés ez a kifejezés éppen azért, mert a gyorsuló magyar hangsorra bízta megalkotója az akcelerációs idegen szó jelentéstartalmának közvetítését. Különben a gyorsuló és a gyorsulás szavak új jelentés- tartalma mögött meghúzódó problémákkal valóban számolnunk kell, de tartsunk mértéket mind az akceleráció, mind magyar megfelelője, a gyorsulás szavak használatában. Semmiképpen sem szerencsés pl., hogy a testi fejlődésben elmaradt gyermekek, ifjak, problémájával kapcsolatban így formáljuk mondanivalónkat: „A testileg nem akcelerált ifjak között találhatók szellemileg, erkölcsileg nagy - teljesít- ményképességűek is”. Az idegen szakszó használata itt is felesleges, magyar megfelelője egyértelműbbé tette volna a mondanivalót Dr. Bakos József Szép magyar beszéd Amióta lapok, folyóiratok jelennek meg Magyarországon, rendszeresen foglalkoznak köznyelvünk változásával. Ez a változás rendszerint romlásnak, hanyatlásnak neveztetik. És mégis, ha ma elolvasunk egy akár csak nyolcvan—százéves szöveget, egyre másra találunk benne olyan szavakat, fordulatokat, amelyeket már elavultnak érzünk, s nevetségessé tenné magát, aki ezek használatát erőltetné. Pedig ezekben a szövegekben akkor talán a legharcosabb nyelvvédők . sem találtak semmi kivetnivalót. Az indulatok elsősorban a nyelv szókészletének változásai miatt izzanak fel. Minden nemzedéknek van a köznyelv általános szókészletén kívül egv sajátos, csak rá jellemző szókincse, amely rrég a beszélők társadalmi helyzete szerint is rótege- ződik. Ennek alánján minden nemzedék hajlamos arra. hogy a következő nemzedékek ugyancsak sajátos szókészletét úgy tekintse, mmt a nyelv romlásának jelét. A szókincs változása mellett azonban a nyelv egyéb módon is változik. Ma ugyanazt a szót is gyakran másként ejtjük, mint néhány évszázaddal ezelőtt ejtették. A kiejtés változása lassúbb, de ugyanúgy nyomon követhető. mint a szókészleté. Természetesen nem lehet egv kor általánosan elfogadott kiejtési normáitól történő valamennyi eltérést egyértelműen a fejlődés jelének tekinteni, A szavak gondatlan, trehány képzése, vagy a sznobok idegen- majmoló kiejtése (lásd a táncdalénekesek körében lábra kapott angioprozódia nevű szörnyszülöttet) nem kaphat ,.zöld utat’’ a nyelv fejlődésének nevében. Egy lezáratlan folyamatban, s a nyelv fejlődése mindig ilyen folyamat, „menet közben” nehéz elválasztani a fejlődés tényleges eredményeit a folytatás nélküli tiszavirágéletű jelenségektől, mégis meg kell kísérelni, éppen azért, hogy segítsük minden egészséges, a nyelvet gazdagabbá, színesebbé tevő változás széles körű elfogadását. Kiváló nyelvi ismeretterjesztésünk évtizedek óta a szókincs védelmét tekinti fő feladatának, s viszonylag kevesebbet foglalkozik a kiejtéssel. Ez. talán azzal magyarázható, hogy a szókincs változása szembetűnőbb folyamat, s az embereket jobban foglalkoztatia. Az utóbb’ években azonban a helyes kiejtés védelmében tett, figyelemreméltó kezdeményezések tanúi lehetünk. Elegendő az úgynevezett szónokképző tanfolyamokra utálni, amelyeken egyebek mellett, ha szükséges. a helyes kiejtésre is megtanítják a résztvevőket. Az évenként megrendezett, stílszerűen Kazinczyról elnevezett, szép kiejtési versenyek a közén!skoláskorú fiatalok érdeklődését keltik fel a szép magyar beszéd iránt A szép kiejtési versenyeket egyre nagyobb érdeklődés kíséri. Korántsem egy szűk kör belső ügye. hogy ki indul, s ki jut tovább a megyei, az országos döntőre. Szolnok megyében ötvenkét gimnazista, szakmunkástanuló és szakközépiskolás versengett a megyei döntőben, hogy ott legyen az áprilisban Győrben tartandó országos versenyen. Ha figyelembe vesszük, hogy a megyei döntőt iskolai fordulók előzték meg. nyugodtan kimondhatjuk, hogy a legóvatosabb számítások szerint is évenként fiatalok százainak érdeklődését kelti fel a szép magyar beszéd ügye. A megyei döntőn a résztvevők magnetofonszalagra mondták a kötelező és « választott szöveget, s a zsűri a szalagok meghallgatása után döntött. A r ötvenhét induló közűi tizenkettőn kaptak jutalmat, a hat legjobban szereplő tanuló hangszalagját pedig elküldték a Művelődésügyi Minisztériumba. A hat tanuló: Krepelka Gabriella (Szolnok. Verseghy gimnázium). Kun Ilona 'Mezőtúr, Teleky Blanka gimnázium), Nagy Judit (Karcag, Gábor Áron gimnázium). Jámbor Ildikó (Kisúiszáilás. Móricz Zsigmoni gimnázium), Nagy Edit (Kunszent- márton, József Attila gimnázium), Muhari Ildikó (Jászberény, Lehel vezér gimnázium). A minisztériumban a szalagok újbóli meghallgatása után választják ki a győri országos döntő résztvevőit, B, A.
